Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1968. szeptember 26. Népművelési törvény és egyéb művelődési Javaslatok A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elmúlt hét végén tartott nagy jelentőségű ta­nácskozásán igen nagy teret kapott a szakszervezetek tu­datformáló szerepe, feladatai­nak elemzése, tömeghatású ne­velő munkája. A művelődés­ügyi vonatkozású vitaanyag néhány pontját érdemes külön is megvizsgálnunk, feljegyez­nünk. Nagy figyelmet érdemel az a megállapítás, hogy a szakszer­vezetek elítélik a művészetek úgynevezett semlegességé^ ugyanakkor nem értenek egyet a politika és a művészetek sze­repének azonosításával, azok­kal a nézetekkel, amelyek a művészetekről csak a közvetlen politizálást várják. Jóllehet már nem találkozunk olyan szélsőséges jelenségekkel, ame­lyek mind a hivatásos művé­szetet, mind pedig az öntevé­keny tömegművészeti munkát kizárólag napi részletfeladatok, napi politikai, mozgalmi teen­dők „alátámasztására”, serken­tésére akarták felhasználni, s a csasztuska került igy az él­vonalba, meg a termelési szá­zalékok emelkedésére állítólag azonnal kiható művészeti ké­szítmények, e fontos szaktaná­csi állásfoglalást ma is jelen­tősnek, iránymutatónak kell te­kintenünk. Prakticista szemlé­lettel találkozunk még gyak­ran egyes művészeti megnyil­vánulások fogadtatásánál, szak- szervezeti szerveink, munka­helyi bizottságok, meg gazda­sági vezetők is hajlamosak a látszólag a termeléssel közvet­lenebb kapcsolatban álló, de értéktelenebb műveket előny­ben részesíteni az értékesebb, művészileg jobb, de kevésbé közvetlenül ható, igényesebb eszközökkel operáló művek ro­vására. (Volt rá eset, hogy képvásárlásnál előnyben ré­szesült az a kép, amely alá az élelmes művész olyasmit írt, hogy épül a mecénás intéz­mény új székháza, holott bár­mit aláírhatott volna, de a vá­sárló intézmény képviselője er­re inkább felfigyelt.) Itt kapcsolódik e gondolatsor a tanácskozás egy másik fontos megállapításához, ahhoz, hogy a szakszervezetek vállalják a szocialista művészetek mecé­násának szerepét. Itt szeret­nénk hozzátenni, hogy a jó művek mecénásává kell len­ni, mindenféle prakticista szemlélet kizárásával. Ne ré­szesülhessen előnyben például egy kevésbé sikerült rézkarc, mert az történetesen egy üzemi jelenetet ábrázol, az értéke­sebb, de kevesebb üzleti meg­érzéssel alkotott művel szem­ben. És ne legyen előjoga a rossz hakniműsornak a jó, mű­vészi műsorral szemben csak azért, mert abban állítólag a munkásvédelemről esik szó. A mecénás, az erkölcsi és anyagi támogató szerepe mindenkor a szocialista jellegű, magas mű­vészi értékű alkotásokra szo­rítkozzék. Nagy hangsúlyt kapott a ta­nácskozáson az iskolareform, illetve a munkás-paraszt szü­lők alkalmas gyermekeinek to­vábbtanulása, és a javaslat szociális és tanulmányi segély­alap teremtésére. Ezzel a ja­vaslattal, illetve a fizikai dol­gozók gyermekeinek olyirányú segítésével, hogy azok mind nagyobb számban váljanak al­kalmassá felsőbb fokú tanu­lásra, mindenképpen egyet kell értenünk, de a szakszerveze­tek feladatai közé kell sorolni e tanuló gyermekek szüleinek meggyőzését, a szülők nevelé­sét is. Olyan szemléletet kell a szülők körében is teremtet­nünk, amely például ‘a szak­munkásképző-intézetbe járó gyermeknél nem tartja szük­ségtelennek a szakmán kívüli is­meretanyagokat, a humán tudo­mányokat, és az általános mű­veltséget a jó szakmunkás emberi jellemzői közé tartozó­nak tekinti. Segítsenek a szak- szervezetek a fizikai dolgozó szülőket arról is meggyőzni, hogy gyermekeik részére az adottságokon belül biztosítsák otthon a, jó tanulás, jó felké­szülés maximális lehetőségeit. Természetesen, ezen túlmenően csak helyeselhető o hétközi kollégiumok szervezésére, mint a rossz körülmények között élő középiskolások leghatha tósa b b megsegítésére való törekvés. lülvizsgálatára és a népműve­lési törvény megalkotására vo­natkozó javaslatot kell felje­gyeznünk. Feltétlenül szükség van egy átfogó népművelési törvényre. Arra, hogy az ille­tékes szakminisztérium foko­zottabban hangolja össze a kü­lönböző főhatóságok és helyi szervek, állami és társadalmi intézmények népművelést, köz- művelődést érintő intézkedé­seit, teljes tevékenységét. Ko­ordinációra már volt törekvés korábban is, a népművelési ta­nácsok próbálták helyileg ezt biztosítani, azonban a tudat- formálással, közművelődéssel foglalkozó igen sok állami és társadalmi szerv többségben jóakaratú, de nem mindig a teljes koordináció jegyében született intézkedései nem egy­szer átfedést okoztak, itt-ott gátolták is egymás ténykedé­sét. A megalkotandó népmű­velési törvény lesz hivatva, hogy az eddig nagyrészt társa­dalmi úton végzett koordiná­cióhoz biztos iránytűt adjon, és a tudatformáló, népművelő munkában részt vevő minden szervnek — köztük a legna­gyobb tömegekre ható szak- szervezeti szerveknek is — pontosan körülhatárolja ilyen­irányú feladatkörét, tevékeny­ségét Múlt a. Jeleml®eBi Múzeumi hónap Borsodban A magyar szakszervezetek a bérből és fizetésből élők 91,7 százalékát tömörítik. Ez az óri­ási szervezet sok-sok aktivis­tájával alkalmas rá, hogy igen eredményes tudatformáló mun­kát végezzen, s a SZOT-ülésen elhangzott javaslatok megvaló­sításával, különösképpen a népművelési törvény realizálá­sával milliók gondolkodásá­nak, tudásának nagy hatású művelője legyen.. Benedek Miklós Forradalmi hagyományok, kulturális emlékek, jelentős népművészeti alkotások, régé­szeti leletek sokasága — íme Borsod gazdagságának néhány bizonyítéka. A hagyomány, az emlék ak­kor válik holtból élővé, mikor a jelen életébe kapcsolva a kor — igényeinek megfelelően — felhasználja szellemüket, alko- táshilcat. ötven éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, ötven éve tört ki az őszirózsás forradalom. Az em­lékek még elevenen élnek né­hány veterán száján, a legtöbt adat, tény azonban a történe­lemkutatás, a múzeumok bir­tokában van. Az októberben megnyíló or­szágos múzeumi hónap egyik célja éppen a tényeit, emlékek előtárása, élővé tétele. A Bor­sod megyei események megnyi­tója október elsején délelőtt 10 órakor lesz Miskolcon a TIT Kazinczy Ferenc klubjában, amelyen Az őszirózsás forra­dalom és hatása Borsodban címmel dr. Deák Gábor, a Ma­gyar Történelmi Társulat Bor­sod megyei csoportjának elnö­ke tart előadást. Az események folytatásaként október 2-án, és Végezetül a művelődésügyi beruházások, a népművelési vonatkozású rendelkezések fe­Tokaji A Tokaji Művészetbarátok Körének évszakokra tagozódó művészeti programja már ed­dig is nagy figyelmet keltett. A most induló őszí idény há­rom festőművész és a gyöngyö­si Sándor-kvartett bemutatko­zását ígéri. A hódmezővásárhelyi Fodor József, a debreceni Kapcsa Já­nos és az erdőbényei Lavotha Géza közös tárlaton mutatko­zik be, szeptember 29-én, va­sárnap délután 4 órakor. Ugyanekkor lép a közönség elé a híres, gyöngyösi Sándor- kvartett, amelynek érdekessége, hogy a négy tagból álló zene­kar egy család. A kiállítást Tenkács Tibor festőművész nyitja meg. Mindenképpen figyelemre érdemes a Rónai Sándor me­gyei Művelődési Ház archív francia filmsorozata, amelynek első előadására szeptember 27- én, pénteken kerül sor. A jól szerkesztett filmprogramban három híres francia rendező alkotásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A sorozat­nyitó film, melynek alkotója René Clair, még 1930-ban ké­szült, címe Párizsi háztetők alatt. A világhírű filmrendező két alkotása Az ördög szépsé­ge, Az éjszaka szépei (az előb­bi 1949-ben, az utóbbi 1952-ben készült) szintén a nézők elé kerül. René Clair három szép filmje után Marcel Carné há­rom alkotása következik; a Olvasó lány Ködös utak, a Külvárosi szál­loda és a Mire megvirrad. Az első és második film 1938-ban, a harmadik egy évvel később készült. A nyolc filmből álló sorozat hetedik, valamint utol­só filmjét Julien Duvivier ren­dezte, címe Az alvilág királya (1936-ban készült) és a Hulló csillagok (1939-es alkotás). A szeptember 27-től, kéthe­tenként bemutatásra kerülő filmeket diákok és felnőttek tekintik meg. Külön előadás hangzik el a diákok és a fel­nőttek számára. Érdekesnek tarthatjuk a me­gyei művelődési ház archív filmprogramját abból a szem­pontból is, hogy bepillantást enged három világszerte ismert francia filmrendező alkotómű­helyébe. Mindhárom filmren­dezőt a legkitűnőbb alkotások reprezentálják a sorozatban. 3-án, ugyancsak 10 órakor Az 1918—19-es forradalom hatása, Borsod és Miskolc publiciszti­kájára, illetve A miskolci színház 1918—19-ben című előadásokra invitál a program. Az október 1-i megnyitó má­sik jelentős eseménye a nép­rajzi pályázat nyerteseinek ju­talmazása. Ez az elismerés ben a fellendülő honismereti szalckörök színvonalas munká­jának is szól. A népművészet spontaneitása manapság eltű­nőben van, de újjászervezett formákban még nem a töme­gek, csak egy vékonyabb réteg esztétikai igényeit elégíti Id. A honismereti mozgalom munká­ja — melyben Borsod országos első — küldetésszerű lehet, hi­szen az ízlés konformizmusá­val, külsődlegességével szem­ben az egészséges, modern íz­lésnek is alapul szolgáló népit kutatja, gyűjti, népszerűsíti. Miskolcon Lajos Árpád és társainak helyi néprajzi tár­gyú előadásait érdemes figye­lemmel kísérni; Tokajban a Helytörténeti Múzeum önálló rendezvénye lesz jelentős ese­mény. Előadássorozatok lesz­nek még a mezőkövesdi Matyó Múzeumban, a hejőkeresztúri Helytörténeti Múzeumban; ki­állítások Kazinczy Ferenc széphalmi házában, a szeren­csi várban, a Festőházban Szendrőn; régészeti kiállítás a diósgyőri vármúzeumban. Nyakas Szilárd Dolgozókat alkalmaznak Közgazdasági technikumot vég­zett, gépírni tudó adminisztrátort felveszünk a sárospataki KIOSZ- alapszervezetünkhöz. Illetmény megegyezés szerint. Jelentkezés szeptember 30-án de. 8—12 óráig« KIOSZ, Sárospatak, Rákóczi u. 2 9, A Cement- és Mészművek hejő- csabai gyára felvesz gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónőkety kapusokat, éjjeliőröket. Laborvezetőnek keres az OTTV sajószentpéteri kirendeltsége okle­veles vegyészt, vagy gyakorlattal rendelkező vegyésztechnikust ta­lajtani laboratóriumba. Jelentkezés személyesen Sajószentpéter, Kos­suth u. 135. sz. A Putnoki Lakáskarbantartó Ktsz azonnali belépéssel alkalmaz fél- műszakos, vagy másodállásban bel­ső ellenőrt. Jelentkezés a ktsz el­nökénél. Miskolc! vállalat felvételre keres kezdő kohász-, vegyész- és gépész- mérnököket. Jelentkezés írásban „Megbízható’’ jeligére a Kiadóhi­vatalba. Felvételre keresünk vizsgázott kazánfűtőket. Jelentkezés: Miskolci Sütőipari Vállalat, Miskolc, Hu­nyadi u. 56. Legalább 5 éves gyakorlattal gép- írónőt keresünk azonnal, szülési szabadság miatt, helyettesítésre. Esetleg félnaposat is. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés :5-én egész nap. Széchenyi u. 61., I. cm. KIOSZ. A Kohászati Alnpanyngcllátó Vállalat miskolci gyáregysége azonnali belépéssel alkalmaz jó kereset! lehetőséggel férfi segéd­munkásokat, valamint általános, vizsgázott hegesztőket. Napi egy­szer! kedvezményes étkeztetést, munkásszállást biztosítunk. Je­lentkezés a munkaügyön. A kenyereslá Mindennapos vendég va­gyok az egyik miskolci étte­remben. Régebb idő óta ebé­delek itt, de mindig a féle­lem gyötört, amikor a kenye­reslány közeledett felém. Éreztem, hogy ez a lány nem szívlelhet engem; mindig a legkisebb szelet kenyeret tet­te le elém. Emiatt azután két szeletet kértem — mert igen jó ám a szaftot puha kenyér­rel tunkolni... Nem vagyok egy kimondot­tan smucig alak, de ennek a lánynak fukar módszere any- nyira bosszantott, hogy soha nem adtam neki borravalót, hiszen a pénzemért úgysem kaptam meg az ellenértéket. Egy délben kellemes meg­lepetés ért. Ismeretlen szőke lányka érkezett a kenyeres­tálcával. Megszokásból kér­tem a két szelet kenyeret. Hármat tett elém, s csodál­kozó pillantásomra így szólt: — Ezt kettőbe adom, mert igen kicsire sikerült. Meglepődésem határtalan volt és mélyen nyúltam a re- tikülömbe... Egy alkalommal toroskáposz­ta került az asztalra, amihez több kenyeret kívántam. Há­rom szeletet kértem. A kis­lány négyet tett elém, mond­ván: — Ezt háromba adom, mert igen kicsire sikerült. Meglepődtem, meghatód­tam, mélyebbre nyúltam... Távozás után döbbentem rá, hofly ez a kis kenyeres- lány a maga új mechanizmu­sát építi rendkívül ügyes mó­don. Mert, amíg elődje csak a kenyér árát — a harminc fillért — kapta, addig őneki t a borravaló mellé még egy' hálás, elégedett mosoly is ki­jár a kedves vendégtől. (sz. i.) Felveszünk TMK-Iakatosolcat szerszámgépek karbantartására és szerkezet! lakatosokat. Szerencs, Gépjavító Állomás. $zilikát vegyészmérnököt keres egy fejlődés alatt álló miskolci gyár. A jelentkezéseket kérjük „Rekonstrukció” Jeligére a Ki- adóhivatalba, Széchenyi u. 15—17. A nyergesújfalul Magyar Vis- cosagyár felvételre keres férfi betanított és segédmunkásokat különböző munkakörökbe. vala­mint lakatosokat és villanyszere­lőket, A munkaidő heti 40. illetve 42 óra. Munkásszállást biztosí­tunk. Munkabér a kollektív szerző­dés és megállapodás szerint. Na­pi egyszeri kedvezményes étkezte­tést biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi főosztályán, munkaerő-gazdálkodási csoportnál, hétfőtől—péntekig: 9 órától 12 óráig. A 3. sz. ARÖV kazincbarcikai üzemegysége felvételre keres gép­kocsivezetőket és kalauzokat. Je­lentkezés és bővebb felvllágésl ás az ü7cmcgvség munkaügyi elő­adójánál. Kazincbarcikán. Felvételre keresünk fért’ munka- 1 erőket textilfestő és kikészítő munkakörbe. M-gas kereseti lehe­tőség. Lakáslehetőséget biztosí­tunk. Jelentkezés levélben 1?^ ai Pamutszövőgyár, Budapest, IV- Baross u. 99, \ A Borsodi Történelmi Füzetek 2. és 3. száma A BORSODI Történelmi Fü­zetek két új kötete tematikai­lag jelentős évfordulóhoz kap­csolódik. Lehoczky Alfréd ta­nulmánya — A diósgyőri mun­kások 1943 szeptemberi béke­tüntetése — a magyar háború- ellenes mozgalom egyik jelen­tős eseményének, a diósgyőri béketüntetésnek állít szép em­léket Gecsényi Lajos kismo­nográfiája a polgári demokra­tikus forradalom és a Tanács­köztársaság Zemplén megyei eseményeit dolgozta fel. Dicséret illeti a Borsodi Tör­ténelmi Füzetek szerkesztő bi­zottságának azt a törekvését, hogy a fontosabb jubileumok, évfordulók kapcsán helytörté­neti szempontú feldolgozásokat adjon közre Az ilyen jellegű tevékenységre annál inkább szükség van, mert a helyi ese­mények jóval hamarabb felej­tőcinek el, mint a nemzeti tör­ténelem nagy, az egész orszá­■ got érintő, sorsdöntő esemé­nyei. A diósgyőri munkások 1943. szeptember 9-i béketüntetése kétségkívül az egyik legjelen­tősebb háborúellenes megmoz­dulás volt 1943-ban országo­san is. A szerző részletesen elemzi a vasgyári dolgozók helyzetét az 1913-as évben, hangsúlyozva, hogy az elége­detlenség, a háborús viszonyok okozta gazdasági nehézségek a munkásság körében már 1943 nyarán a baloldali erők hely­zetét erősítik. Kialakult a vas­gyárban egy baloldali, forra­dalmi csoport, amelyben már jelentős szerepet játszanak a kommunisták is. Az olasz ki­ugrás és a Kállay-féle hinta­politika kudarca a végletekig élezte a helyzetet, ezt használ­ták lei azután a tüntetés szer­vezői, hogy a nyílt ellenállás útjára tereljék a munkásság háborúellenességét. Gecsényi könyve a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság zempléni eseményeit dolgozza fel színe­sen, érdekesen, igen jól érzé­keltetve az események dinami­káját. Gecsényi munkája ko­moly nyeresége helytörténeti írásunknak, mert helyi kuta­tók, levéltári források hiánya miatt ezt a munkát aligha vé­gezhették volna el. Nagyon jól érzékelteti a szerző azokat a sajátos helyi probléma Icát, amelyek a zempléni viszonyo­kat 1918—1919-ben jellemezték. Külön ki kell emelnünk a sá­toraljaújhelyi kommunista mozgalom megalapítójának és legjelentősebb egyéniségének, dr. Bettélheim Ernőnek tevé­kenységéről és a sátoraljaúj­helyi vörösőrök augusztusi hő­sies harcáról írott fejezeteket. A KÉT KÖTET az ismeret- terjesztés és a tudományos publicisztika céljainak mind stilárisan, mind a közölt anyag megválogatása és csoportosítá­sa szempontjából igen jól ele­get tett. Az ízléses, szór; formá­tumú kötetek, a gondos lekto­ri munka és nem utolsósor­ban a két tanulmány aktualitá­sa a szerkesztők lelkiismeretes, jó munkáját dicsérik. i Tóth Pál Szép francia Hímek — fiataloknak s időseknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents