Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

Csütörtök, 19G8. szeptember ZG. ÉSZAKM AGYARORSZÁG 3 Az egészségügyi miniszter részvételével konzultáltak Miskolcon a íaoácsvczetők — nagyAsemi szinten Néhány évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb gond a bo­csi Haladás Termelőszövetke­zetben, hogy legalább a meg­levő állatokat gondozzák rend­szeresen. Emlékszem a közgyű­léseken elhangzott panaszok- ra is. Rendetlenek az istállók, Piszkosak az állatok, rendszer­telen az etetés, kevés a tej, hosszú időre nyúlik egy-egy sertésfalka meghizlalása, nincs haszon, nincs az állattenyész­tésben sem szakszerűség, sem legyelem. A létszám is ala­csony, megközelítően sincsenek kihasználva a lehetőségek. lg IIj hidat (ki épül Mindez már a múlté. Immár negyedik éve felfelé ível a bocsi Haladás Tsz állatte­nyésztési tevékenysége s nem­csak az eredmények jók, ha­nem a létszám is évről évre nö­vekszik. Például: ebben az év­ben már 700 mázsa hízott sertés értékesítésére kötöttek szerző­dést, pedig a hizlaldájuk mind­össze 300 férőhelyes. Csakhogy ma már nem nyolc-tíz hónapig tart egy-egy falka meghizla­lása, hanem legfeljebb fél évig. Így a 300 férőhelyen 700 má­zsánál is több élősúlyú hízott sertést tudnak előállítani. Fá­bián István főagronómus mon­dotta, hogy 500 mázsa hízott sertést már értékesítettek, s ez­ért 1 155 000 forintot kaptak, de az esztendő végéig még leg­alább 270 mázsát tudnak elad­ni. S ezzel 10 százalékos, arány­ban túlteljesítik az évi hizlalá- si tervet. ' Elkészült már a G9. évi sertés­hizlalási program is, amelynek alapja a mostani építkezés. A sertéshizlalási férőhely de­cember végére megduplázódik, hiszen az új, korszerű, 300 fé­rőhelyes hizlalda építése jól halad, a szövetkezet saját épí­tőbrigádja megígérte, hogy még ebben az évben befejezik a munkát. — Erre alapozva — mondot­ta a főagronómus — jövőre ezer sertés hizlalását tervez­zük. őszintén szólva: óvatosan is, hiszen az abraktakarmány­ban mi sem dúskálunk. Dicséretes törekvés Mint minden városban, Ka­zincbarcikán is probléma, hogy az általános iskolák ta­nulói a tanítás befejeztével nem tudják hol tölteni szabad idejüket. Elegendő játszótér nem áll ' rendelkezésükre, emiatt a parkokba, lépcsőhá­zakba szorulnak, ami gyak­ran a társadalmi tulajdonban okozott kárhoz vezetett. En­nek a problémának a megol­dását tűzte célul a BVK egyik szocialista brigádja, amikor elhatározta, hogy a Tavasz ut­cai gyerekek számára futball- pályát készít A feladat nem volt egysze­rű, hiszen ahová a pályát ter­vezték, lejtős. Emiatt a földet mintegy 40 cm mélységben gyalulni kellett. Ezután 80 gép­kocsi földet hordtak, lehenge­relték, majd fűmaggal beve­tették. Mindezt — társadalmi munkában. A társadalmi ösz­szefogás további eredményét mutatja az is, hogy Tar Sán­dor, a szocialista brigád veze­tője közölte, hogy a brigád to­vábbra is védnökséget vállal a pálya épségéért. A 40x20 m-es futballpálya ma már a gyerekek rendelke­zésére áll. A szocialista brigád 18 tagjának köszönhető, hogy mintegy 5 ezer forintot érő munkájukkal lehetővé tették, hogy a Tavasz utcai gyerekek is hasznosan tudják tölteni szabad idejüket. Szőllősi István lakóbizottsá­gi elnök elmondta, hogy Tar Sándor brigádja újabb felada­tot tűzött maga elé: Kálmán László mérnök tervei alapján — amit szintén társadalmi munkában készített — az ed­dig felhasználhatatlan hulla­dékvasból 6 személyes hintát készítenek a Tavasz utcai gye­rekek részére. Véget ért a vízügyi szakemberek miskolci tanácskozása Tegnap, szeptember 25-én, szerdán folytatódott Miskolcon, a BÁÉV-székház kuliúrtcrmé- 1 bear a vízügyi szakemberek kétnapos országos jellegű ta­nácskozása. Az országos víz­ben folytatódnak. Győrt kőve­tően Pécsett, majd Budapesten is számos érdekes előadásra, vitára keiül sor. Ma már jelentős méretű a bécsi Haladás Tsz szarvasmar- ha-hizlalási tevékenysége is. ötszázkilós átlagban 230 szarvasmarha meghizlalását tervezték erre az esztendőre, ennek felét már értékesítették. A várható összes bevétel szarvasmarha-hizlalásból kö­rülbelül 2 300 000 forint lesz. H Kettős érdek Az állattenyésztés fejleszté­sének lehetőségei azonban még mindig nincsenek kihasználva Bőcsön. Tehenészetük szép és gazdaságos, de a tehénlétszám még nincs arányban a gazda­ság nagyságával s az istállók sem egészen korszerűek. 19G9- re tervezték egy új, 300 férő­helyes tehenészeti telep építé­sét. A tervek most készülnek, s az építkezést még ebben az évben szerelnék elkezdeni. Ter­mészetesen, mind a sertéshiz­lalda, mind a tehenészeti telep építéséhez igénybe veszik az állami kedvezményeket, hiszen az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésével kettős érdeket szolgálnak. Egyik: sa­ját bevételeik és az emberek jövedelmének fokozása. Másik: a népgazdasági szükségletek kielégítése. — Rizikó itt nincs — mon­dotta Fábián István. — Bár annyi húst és állati terméket tudnánk előállítani, amennyit a népgazdaság kér. Az értéke­sítési lehetőségek szinte kor­látlanok. fgy elsősorban arra kell törekednünk, hogy minél olcsóbban állíthassuk elő a húst és az állati termékeket. Ezért építkezünk, ezért korsze­rűsítünk és bízunk abban, hogy termelőszövetkezetünk állatte­nyésztése most már hamaro­san összhangba kerül gazdasá­gunk lehetőségeivel... [gg Szívesen vállalják Bőcsön ma már az emberek is szívesen vállalják az állat- tenyésztési munkát, mert a ke­reseti lehetőségek is jók. Az objektív — anyagi — tényezők mellett, vagy éppen azok ha­tására, feléledtek a szubjektív — érzelmi — tényezők is: az állattenyésztés szeretete, a ha­gyományos állattenyésztési kedv. A közgyűléseken ma már nem az állattenyésztés siralmas állapotáról beszélnek az embe­rek, hanem a fejlesztésről, a lehetőségek még eredménye­sebb kihasználásáról, mond­ván: Bocs mindig híres állat­tenyésztő község volt. A leg­újabb eredmények tanúsága szerint, Bőcs meg is marad ál­lattenyésztő községnek — im­már nagyüzemi szinten és mé­retekben. Szcndrci József AMIKOR országosan jelen- | tős rendezvény, vagy összejö­vetel helyéül Miskolcot jelölik ! ki, mindig örömmel vállaljuk ! a „házigazda” szerepét, mert j úgy érezzük, hogy az ilyen megbízatással városunk nö­vekvő rangját ismerik el a megbízók. Így vagyunk most azzal az összejövetellel is, amelyre a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának szer­vezésében- került sor szeptem­ber 24-ón és 25-én, és amely az ország minden megyei ta­nácsának vb-elnökhelyettese I számára jelentett továbbkép­zést. — Országosan első alkalom­mal rendeztünk ilyen tovább­képző összejövetelt, amelyen az egészségügyi területeket fel­ügyelő tanácsi vezetők bővít­hették ismereteiket — hallot­tuk a Minisztertanács tanács­szervek osztályát képviselő Zagyva Imrétől. — Még az idén újabb két hasonló foglal­kozást tervezünk: a művé­szetpolitika és a gazdálkodás tárgyköréből. Mivel most egészségügyi té­mákról volt szó, ezt az össze­jövetelt az Egészségügyi Mi­nisztériummal közösen szer­vezték. A miskolci Szentpéte- ri-kapui kórház klubjában összegyűlt részvevőknek szep­tember 24-én dr. Aczél György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott elő­adást A területi vezető egész­ségügyi intézmények helye és szerepe az egészségügyi ellátás szervezésében és működésében címmel. A értékes előadást követően három korreferátum hangzott el. Dr. Kovacsics János minisz­tériumi főosztályvezető az egyetemek feladatáról beszélt. Dr. Szántó György, az Orszá­gos Traumatológiai Intézet j igazgatója az intézet szerepét, munkáját ismertette. Dr. Szabó István, a Miskolci Egyesített Kórházak központi igazgató­főorvosa pedig a városi-megyei kórház működéséről számolt be. Ezután a megyei tanácsok vb-elnökhelycttesei megtekin­tették a Szentpéteri-kapui kór­házat, majd a vasgyári kór­házba is ellátogattak. Tegnap, szeptember 25-én, az előző nap elhangzott előadá­sokról tartottak konzultációt. A KONZULTÁCIÓRA meg­érkezett dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter. A m: niszter azzal a céllal látogatott Miskolcra, hogy itt találkozzon az ország minden megyei taná­csának vb-elnökhelyetteseivel, meghallgassa véleményüket az egészségügyi helyzetről, kíván­ságaikat, igényeiket az egész­ségüggyel kapcsolatosan. A minisztérium ugyanis a jövő­ben még fokozottabb kontak­tust akar tartani a íanácsok- i kai. Mint a miskolci összejö­vetel részvevői a konzultációt követő kötetlen beszélgetések során is elmondották: szívesen és örömmel fogadták ezt a to­vábbképző jellegű tanácsko­zást, amelyen valóban bővít­hették ismereteiket, kicserél­hették tapasztalataikat az adott témakörben. Es különösen hasznosnak tartják, hogy mindezt az egészségüggyel tö­rődök legilletékesebb szemé­lyeinek, a miniszternek és mi-* nisztériumi főosztályvezetők­nek részvételével tehették. fi szakszervezetek aktuális feladatai Aktuális feladatokról tár­gyalt a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége tegnap, szeptember 25-én, szer­dán, az SZMT széliházban megtartott ülésén. A szakszervezeti alapszervi vezetőségek és egyes közép­szintű vezető szervek jövő év elején esedékes újjáválasztásá- nak segítségével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok terveze­tét Kopcsó László, az SZMT titkára terjesztette elő. Elmondotta, hogy a vezető­ségválasztó taggyűléseken, kül­döttértekezleteken meg kell vizsgálni hogyan éltek a szak- szervezetek a gazdasági reform által biztosított szélesebb jog­körükkel, hogyan hajtották végre a korábbi kongresszusok határozatait. Az SZMT elnökségének a vita során kialakult álláspont­ja szerint elsősorban a válasz­tásokkal kapcsolatos politikai munkát kell segíteni és ellen­őrizni. A cél az, hogy a veze­tőségválasztó taggyűlések és küldöttértekezletek a szakszer­vezeti demokrácia fórumai le­gyenek. Ezután dr. Erdős Lajosnak, az SZMT társadalombiztosítási bizottsága vezetőjének előter­jesztése alapján az SZMT el­nökségének és a társadalom- biztosítási bizottságnak felada­taira, hatáskörére, működési rendjére vonatkozó javaslatot tárgyalta meg az elnökség. A javaslatot az elnökség a maga részéről jóváhagyta és az SZMT legközelebbi ülése elé terjeszti. Fő feladatuk: a KISZ-t segíteni Taggyűlés a MiiM 112. számú intéseiében KÜLÖNLEGES, sajátos fel­adata van az iparitanuló-inté- zetekben működő pártalapszer- vezeteknek. Az alapszervezet vezetősége a feladatok megha­tározásánál mindig több száz ember igényeit veszi figyelem­be, holott ennek a kis alap­szervezetnek csak húszegyné­hány tagja van. A taggyűlés előtt Krausz Ist­ván párttitkárral beszélget­tünk, s elmondotta, hogy ami­kor a csehszlovákiai helyzetet ismertette a vezetőség, nem elégedhettek meg azzal, hogy a nevelőket tájékoztatták. Ott van az otthon kétszáz lakója; szóra éhes, kíváncsi fiatalok, s a pártszervezetnek gondoskod­ni kellett arról, hogy ők is he­lyes, a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az intézetbe 700 tanuló jár, közülük 200 a bentlakó. Há­rom KISZ-alapszervezet mű­ködik és 19 osztály-alapszerve- zet. A pártszervezet gondosko­dik például arról is, hogy min­den osztályban jól válasszák meg a politikai vitakörvezetőt. A kiválasztás az alapszervezet vezetőségének és az iskolaveze­tésnek közös feladata. Ennél az alapszervezetnél jelentős szerepet kapott a KISZ-munka támogatása. Ez kitűnik az évi munkatervük­ből is. Vezetőségi ülésen tár­gyalták meg az osztály KISZ- szervezetek munkájának ta­pasztalatait, a világnézeti neve­lés feladatait az otthonban, és még sorolhatnánk a hasonló té­mákat. A napokban lezajlott tag­gyűlés fő napirendi pontja ai vezetőségválasztás előkészítése volt, a munkabizottságok meg­választása. A vezetőségválasztás lebo­nyolításával megbízottak meg­választása után Holló Lászlói a Kazincbarcikai városi Párt­bizottságmunkatársa értékelte az alapszervezet elmúlt 2 évi munkáját. Elmondotta, hogy bár ez hivatali alapszervezet,' mégis sok közük van az üze­mekhez, hiszen mindennapi munkájuk során szoros kap­csolat alakul ki az intézet és a vállalatok között. A városi pártbizottság megállapította, hogy ez a kapcsolat igen jó és kölcsönös. Az értékelésben súllyal sze­repelt az a megállapítás, hogy az iparitanuló-intézet az el­múlt évek során dicséretesen építőipari napok keretében a tanácskozás második napján is érdekes szakmai előadások hangzottak el. Piukovich Jó­zsef főmérnök, a kommunális víz- és csatornaművek üzeme­lésében jelentkező tervezési és kivitelezési problémákról, Ke­lemen László főmérnök, az ipa­ri vízellátás és csatornázás épí­tési kérdéseiről tartott elő­adást. Máthis Gyula igazgató­helyettes-főmérnök vízépítő­ipari szerkezeti megoldások, különös tekintettel a betonele­mek előregyártása címmel tar­tott érdekes előadást. A felve­tett problémákkal kapcsolat­ban több hozzászólás hangzott el \z ankét munkáját Gerhard Kálmán főmérnök értékelte. A kétnapos tanulmányúnál egy­bekötött tanácskozás a vízügyi szakemberek igen hasznos ta­pasztalatcseréjének bizonyult. Az országos vízépítőipari na­pok miskolci rendezvényei ez­zel befejeződtek. Az SZMT- székház klubtermében meg­nyílt kiállítás még szeptember 28-ig várja az érdeklődőket. Az országos vízépítőipari na­pok ma és holnap Szolnokon, majd szeptember 30-án Győr­Foto: Szabados György A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem látképe kivette részét a társadalmi munkákból. Erre elsősorban a pártszervezet mozgósította a fiatalokat. A dicséret mellett azonban egy elég jelentős hiányosságról is szó esett. Nem fordít kellő gondot a vezetőség a pártépí­tésre. Évek teltek el úgy, hogy egyetlen új párttagot sem vet­tek fel, pedig a tanárok és szakoktatók zöme fiatal, s olyan emberek, akik sokat és szívesen dolgoznak a KISZ- ben. A JÖL MÜKÖDÖ kis alap­szervezet vezetősége bizonyára megszívleli a kritikát. A veze­tőségválasztás nagy politikai munkája után, akár a mostani vezetőséget erősítik meg, akár újat választanak, vagy friss erőkkel bővítik, fő feladatuk­nak tekintik majd. hogy az ar­ra érdemes embereket, kartár­saikat hozzásegítsék a pártba való belépéshez. Itt, ahol a fia­talok közt végzett politikai munka, a KISZ-munka olyan természetes, olyan mindennapi teendőnek számít, már sokak­nak igazán csak egy lépést kell tenniük a párttagságig. Adamovics Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents