Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

/ARORSZÁG O Péntek, 196S. augusztus 16. ÉSZAKMAGY ‘ Üj alumínium szalagiiengensul cpiil Székesfehérvárod A Magyar Alumíniumipari Tröszt szervezetébe tartozó Székesfehérvári Könnyűfém­műben a szovjet—magyar tim­föld-alumínium egyezmény alapján korszerű, nagy teljesít­ményű szalaghengermű épül. A szalaghengerműben ez év tavaszán kezdték meg a tech­nológiai berendezések szerelé­sét. Az első gépegységek az ütemterv szerint 1069 nyarán kezdik meg a termelést. Egyséües világtérkép készül földünkről Hét szocialista állam együtt­működésével készül az első, nemzetközileg elfogadott, egy­séges világtérkép földünkről. Kidolgozása során a' magyar térképészek Észak- és Közép- Amerika térképének összeállí­tásával foglalkoznak. A ter­mészetrajzi és politikai gazda­sági világtérkép az összes földrajzi tudományok, a me­teorológia számára nemzetkö­zi alaptérképnek tekinthető, mintegy kiindulópontja lesz mindenfajta szaktérkép készí­tésének is. A kartográfia történetében egyedülálló ez a kezdeménye­zés. Dr. Radó Sándornak, a Közgazdaságtudományi Egye­tem gazdaságföldrajzi tanszé­ke vezetőjének, a földrajzi tu­dományok doktorának javas­lata alapján kezdték meg az egységes világtérkép megalko­tását. Jelentőségét emeli, hogy földünkről még nem készült nemzetközileg elfogadott egy­séges világtérkép. A hét szo­cialista ország szakemberei vállalkoztak a példa nélküli, nagyarányú munka lebonyolí­tására. A központi szerkesztő bizottságok megvizsgálják az egyes országok által elkészí­tett térképlapokat, bírálatuk cs ellenőrzésük alapján foly­tatják tovább a szelvények szerkesztését. Tanácskozott as MTS Borsod megyei elnöksége A hideghengermű gépegységeinek szerelése az 509 méteres csarnokban. Akiknek nincs takarúipndjnk Szinte reménytelenül gyen­gén kezdődött a takarmány­gyűjtési idény a hosszú tava­sza és nyár eleji szárazság miatt. A pillangósok első ka­szálása jóval kevesebb ter­mést adott a tervezettnél a sá­toraljaújhelyi járás területén is, a szokásosnak alig felét tudták csak begyűjteni. A má­sodik és a harmadik kaszálás azonban — amint Szabó Ist­ván elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője el­mondotta — kitünően sikerült, pótolta a szárazság miatt el­maradt tavaszi termést is. Így a járás termelőszövetkezetei­nek általában véve nincsenek] takarmánygondjaik. Ez abból is következtethető,' hogy a kedvezőre fordult idő-] járás ellenére viszonylag ke­vés a másod vetés, mindössze' 500 holdnyi silókukoricát, kö­lest, tarlórépát vetettek, sőt, az; apróhomok), a karosai és aj kenézlői szövetkezeti gazdaság- még takarmányuborkát is. A] régi gyakorlatnak megfelelően, ez idén is besilózzák a kuko-] ricaszárat, a répafejet, ami! szintén sokat pótol majd a1 szálas takarmány okhoz. ! Kedvező a helyzet a járás-! ban abraktakarmány dolgában' is, hiszen az őszi cs a tavaszi! árpa a várakozáson felül, ki­tünően fizetett. Más években] általában 800—1000 vagon sze-! mestakarnmnyt kellett más1 vidékről beszerezni, elsősor-! ban a hegyközi községek sza­mara. ez idén mindössze 1200] vagon vásárlására lesz szük­ség a hizlaláshoz, a többit] megtermelte és kukoricából, megtermeli maga a járás; Mert szép terméssel kecsegtet( a kukorica is, cs ha kellemes, meglepetéssel szolgálna, akkor] talán — amire ezen az északi, fekvésű tájon még nem volt] példa — egy szem abrakta-, karmányi sem kellene más-] honnan vásárolni, teljesen ön-, ellátók lennének a termelő­szövetkezetek A legutóbbi becslés szerint ugyanis miiju- s! morzsoltra átszámítva járá­si viszonylatban 18—20 má­zsás átlagol várnak holdjáról. A tervezettnél nagyobb be- ’vételt jelent a tsz-eknek ez idén a magfogás is. A 2500 holdnyi vöröshere és az 5600 holdnyi lucerna második ka­szálásának mintegy 50—60 szá­zalékát hagyták meg maater- mcsztcsre, ami a kedvező idő­járás folytán azóta is szépen fejlődik. Különösen jó magfo­gásra számítanak vörösheré­ből a tiszacsermelyi Üj Esz­tendő, a dorkói Aranykalász, lucernából pedig a bodroghal- mi Szabad Föld, a karosi Üj Tavasz, a sárospataki Kos­suth, főképpen pedig a cigán- di Petőfi és a pácini Dimitrov Tsz gazdái, akik egészen kor­szerű módszerrel, úgynevezett kapás műveléssel termesztik a lucernamagot. (h. ,».) szövetség elnöksége rangos feladatának tekinti, éppen a II. kongresszus határozatait fi­gyelembe véve, a sportegyesü­letek szervezeti és gazdálko­dási munkájának erősitését, r kollektív vezetés biztosítását, r tagság bevonását az egyesület munkába, a káderképzés hely­zetének fejlesztését, a jobb Bzakmai és vezetési ismeretek megszerzését. Részletes statisz­tikai kimutatást közölt a sport­vezetők képzéséről, majd a vá­lasztott testületek tevékenysé­gét elemezte. A beszámoló e :észéből egyértelműen kicsen­dül, hogy tervszerűségében, tartalmában, színvonalában és tömegesítésében is javult a sportrendezvények előkészítő­se, lebonyolítása. Az egyesü­letek többnyire szervezeti sza­bályzat szerint működnek. Vé­gül határozati javaslatot foga­dott el az elnökség. — pá — Sportolók a tsz-ért utóbb például a szövetkezet vezetősége olyan ígéretet tett. hogy a sportolókat az őszi idényben egy nemzetközi, va ;y NB I-es mérkőzés megtekin­tésére díjmentesen felvi.szi Budapestre. Szélsőhiány A magyar olimpiai labdarú­gó-válogatott, amely szerdán a hollandiai Geleenben vendég­szerepeit és 2:0-ás győzelmet aratott az I. osztályú Fortuna ellen, csütörtökön kora dél­után már hazaérkezett. A kül­földi kirándulásról Sós Ka­roly szövetségi kapitány elége­detten nyilatkozott. A szövetségi kapitány első­sorban a védőket dicsérte, akik kitűnően feltalálták ma­gukat, nagyon jól játszottak,­Nemcsak Fatér, Novák cr, Páncsics, hanem a balhátvéd posztján szereplő Noskó it, ki- magasJó játékot mutatott. Változatlanul keresik igazi szélsőket és a kapura törő gólerős támadókat. A hejőkürti Rákóczi Terme- I 1 őszövetkezet vezetősége már többször bebizonyította, meny­nyire magáénak érzi a falu sportegyesületét. Az erkölcsi támogatáson túlmenően anya­giakkal is segíti az egyesületet. Ebben az évben is mintegy 6 és fél ezer forint értékű sport- felszerelést vásárolt a labda­rúgó-csapat részére, s az ide­genben lejátszásra kerülő mérkőzésekre, sportrendezvé­nyekre a tsz biztosít gépko­csit. A termelőszövetkezet vezető­ségének segítő készségét a sportolók is igyekeztek meg­hálálni. Ez év tavaszán példá­ul a tsz részére egy homok­bányát nyitottak, ahonnan elég nagy mennyiségű földet kellett elszállítani, hogy a ter­melés megkezdődhessék. Ezt vállalták a sportolók, sót, a tsz építkezéséhez is nagy mennyiségű sódert szállítottak. Az aratási munkában is részt vettek, segítséget nyújtottak a termény elszállításánál Hejó- kürtről Mczőcsátra a termény- forgalmi vállalathoz. Mindez azt bizonyítja, hogy jó a kapcsolat a tsz és a sport­kör vezetősége között Leg­Az autókereskedelem a mezőgazdaság szolgálatában! Termelőszövetkezetek, ^Őrjárata vásárlók védelmében ::Több tiszteletet a vevőnek! — Pedig már sokszor mond­tam, hogy a vevőt a legna­gyobb tisztelettel kell fogadni. Nem kell a legnagyobb. Mint vevők csali annyi tisz­teletet várunk, amennyit a boltok dolgozói várnak — ha másutt vásárolnak. — Én már nem várom, hogy visszaköszönjenek, azt se, hogy megkérdezzék, mit akarok. Csak ne csapjanak be. A panaszt tevő az egyik miskolci húsboltban 3 kiló zsirszalonnát vett — és ebben egy fél kiló erősen romlott, sózott volt. Szóvátette — jó­formán kidobták. Egy má­sik ... Lehetne sorolni tovább. És többnyire ezek a nagyhan­gú, jó összeköttetésekkel di­csekvő, magukat hatóságnak képzelő boltvezetők a hatósá­gi ellenőrzéskor igen megvál­toznak. Volt, akinek ujjai reszketni kezdtek, amikor lát­ta, hogy büntetés nélkül nem ússza meg. Pedig ezeket el lehetne ke­rülni. Csak egy kicsit kell tisztességesebbnek lenni, be­csületesebben mérni és fizet­tetni az áruért. A hibák uicggátlásíi közügy Sok vizsgálatban vettem már részt. Egyiknél se jegyeztem fel ennyi súlycsonkitást, túl- számolást, a becsapás külön­féle variációit. Egyik napon Nagyon szeretnék Tegnap, augusztus 15-én, csü­törtökön délután tanácskozott az MTS Borsod megyei elnök­sége. Ezúttal is fontos témák szerepeltek a napirenden. 1 Először tájékoztató jelentés (hangzott el a falusi spartakiád lés jelvényszerző versenyek idei tapasztalatairól. A Suhaj- ia László elnökhelyettes és tKóródi János előadó által be­terjesztett anyag sokrétűen .oglalkozott mindkét verseny- formával, s olyan megállapí- gásokat tett, amelyek nagy- nnértékben hozzájárulnak a yoron következő feladatok még t-edményesebb megoldásához. a'.zután Terhes Mihály, a me- őcsáti járási TS elnöke író- os beszámolót terjesztett elő SJ választások óta eltelt idó- H^ak tapasztalatairól. Mint '■fangsúlyozta, a járási sport­éi ________________._____ d < is a diákoknak ®esz hiány, ezenkívül nagy vá­lasztékkal rendelkezünk a fia­talok körében népszerű sport­zsákokból is. a — A tavalyihoz képest töie- gént-e árváltozás? A — Igen. A női forma-mezek, ornacipők, valamint a gyer- íev és felnőtt melegítők öl­re a célra százezer forintjuk. Igaz, kevés ez a pénz, de re­mélik, hogy még gyűjtenek hozzá, meg kapnak támogatást is az építéshez, A gyógyszertár és a szolgá­lati lakás tervei már minden­esetre elkészültek; a tanács, csináltatta meg. Igaz, valószí­nűleg csak 1970-ben kezdődhet majd meg az építkezés, de jobbnak tartják, ha már foko- 1 zatosan készülnek rá, mert a községnek nincs sok pénze. Beosztással kell élni. Tudják ezt a girincsiek is. S talán ezért vállalják szívesen, hogy az utcákat és a járdákat társadalmi munkában szépít- getik, igazgatják. Mert a pénzt másra tartogatják: a nagyon áhított gyógyszertárra. (cs. a.) | Aligha akad olyan lakosa Girincsnek, aki ne így vála­szolna, ha megkérdeznék, mi­re megy a községícjlesztési alap. — Mire menne! Tartalékol­juk a gyógyszertárra ... Mert a girincsiek már na­gyon szeretnék, ha lenne a községnek gyógyszertára. De nemcsak ők várják, hanem a környező falvak lakói is; a kesznyéteniek, a sajóhidvé- giek ... Mert a legközelebbi gyógyszertár Ónodon van. S ha a Sajó kiárad, akkor bi­zony távolabbra kell menniük gyógyszerért. Ezért határoztak úgy — még az elmúlt évben —, hogy a községfejlesztési ala­pot tartalékolják a gyógyszer- tárra, és a hozzá tartozó szol­gálati lakásra. Már van is er­• V. ] A standok előtt haladunk el. lElég egy pillantás az árura, ■máris udvarias mosoly, kész­séges invitálás. ■ — Tessék parancsolni! Mi­ivel szolgálhatok? Szép, ízletes ■körtéim vannak, vagy inkább ]barackot adjak? . Több piac járó házi ásszony- ’nak elmondtam ezt. Kétkedve !néztek rám. Méginkább, ami- ■kor közöltem: mindez a Béke ] téri vásárcsarnokban és e hét ■hétfőjén történt. ! — Nem létezik! ] Pedig tény és való. Igaz, Iván egy kis előzménye. Mint ■vásárló, előzőén már több [stand előtt megálltunk. S mi­• után levegőnek néztek, így ]meg sem kérdezték, mit aka­• runk. Mi volt a változás oka? ] Észrevették, hogy a miskol- ,ci fmsz standjánál nagyon mc- ■recskélünk, vizsgálódunk. És [miután a próbavásárlásnál is ■istenesen becsaptak, jegyző­könyvezés következett. Ezt lát ­■ va, a csarnokban megváltozott Ta légkör. X, Egyébként? Nem emlék- ■fszünk rá, hogy egy boltban is Xclöre köszöntek volna. Az ❖ egyik boltban az otl dolgozók gúnyos megjegyzéssel „fogad­Í *tak”: — Ezek nem is akarnak vá­sárolni. Csak bejöttek néze- Ylődni. x Boltvezető-helyei lesük ezt í mondta: például tíz boltba mentünk be — nyolc helyen büntetést kel­lett alkalmazni. Bevallom, voltak pillanatok, amikor na­gyon lehangoltak a tapasztala­tok. Hál hogyisne, amikor ta­láltunk üzletet, ahol egy-egy családot havonta 100—200 fo­rinttal károsíthattak meg. Hát hogyisne, amikor egyes bolt­vezetők a nagyobb önállósá­got úgy képzelik, hogy nekik hatósági jogkört ad, s maszek árudának tekintik az állami kereskedelmet, zugüzleteket bonyolítanak le benne. És leg­jobban Horváth Károlynak, a Gőzön Lajos utcai húsbolt ve­zetőjének tette döbbentett meg. Mint korábban említet­tük, többek között — a jó ég tudja, milyen húsokból — fe­ketén disznósajtokat barká­csolt össze. Ezek a KÖJÁL- vizsgálat szerint súlyos beteg­séget előidéző colibacilusokat tartalmaztak. A lehangoltságból a tisztes­ségesen ügvködó kereskedelmi dolgozókkal, vezetőkkel való beszélgetés rezzented ki. Egy­szerűen elmondtam, amit ta­pasztaltunk. S azt láttam, hogy őket legalább úgy felhá­borítja, mint bennünket. A tisztességesen élő és becsüle­tesen dolgozó kereskedelmi dolgozók — ők vannak több­ségben —, elítélik az olyano­kat, akik gátlástalanul igye­keznek megkárosítani a vevő­ket. Ügy vélik, ezek lejáratják őket. Scharf Árpád, a Marx téri üzlet vezetője például ezt mondta a kereskedő pályáról: — Szép mesterség, de igen sok árnyoldala van. Szép mesterség, hiszen a miskolci kereskedelmi dolgo­zók naponta 20 000 ember el­látásáról és általában kielégí­tően gondoskodnak. Szép mes­terség, hiszen a jó kiszolgálás elismerését a vevők elégedett­sége rögtön tanúsítja. Nehéz mesterség is, hiszen naponta sok-sok mázsa árut kell emel­getni. cipelni, pakolni. Volt, aki elmondotta, hogy estére szinte alig érzi a kezét. Nehéz mesterség, mert olykor a szó legtéljesebb értelmében vias­kodni kell a tolvajokkal. A tatárdombi vegyesbolt vezető­jének asztalán például szörnyű fegyvert: boxert találtunk. Ki­derült, bog}' egy tolvajtól vet­te el, aki ezzel akarta leütni. És azt is el kell mondanunk, hogv nem minden kereskedel­mi dolgozónak fenékig tejfel az élete, itt-otl még ma sem sikerült megtalálni az eladók­nál a kielégítő anyagi ösztön­zést. f A kercsitcdclmi pályától eltiltva Minden körülményt tigye- lembe véve, a bizottság a ha­tósági büntetések egész sorát szabta ki. Nevelő és figyel­meztető szándékkal. A bünte­tések 200 forinttól 2500 forin­tig terjednek. Mondanunk sem kell. hogy a legnagyobb büntetést Horváth Károlyra szabták ki. (Sajnálatos, hogy nem a maximális 3000 forin­tot.) Kötelezték továbbá az el­kobzott áru értékének — 700 forintnak —, a minőség, vala­mint a KÖJÁL-vizsgálat dijá­nak, 800 forintnak a megfize­tésére. És ez csak a bünteté­sek eg}' része. A megbüntetet­tek elesnek a nyereségrészese­déstől, egy sor kedvezmény­től. És még valami. A Belkereskedelmi Minisz­térium 6/1967. számú rende­leté alapján — amelyet éppen a vásárlók védelmében hoz­tak —, új büntetés lépett életbe. Eszerint; „A vállalat annak a dolgozónak a munka­viszonyát köteles megszüntet­ni, akit az AKF, vagy a sza­bálysértési hatóság a rendelet hatálybalépését — 1967. no­vember hó 15. napját — kö­vetően két éven belül három alkalommal jogerősen megbír­ságolt.” Benne szerepel, hogy a vállalat ezt a büntetést fe­gyelmi eljárások alapján is alkalmazhatja. A BTK 52. pa­ragrafusa értelmében a foglal­kozástól eltiltás legrövidebb tartama 1 év, a leghosszabb 10 év. A felelősségre vont dolgo­zók, vezetők az elkövetkező időben döntenek saját sorsuk­ról, jövőjükről. Talán lesz, aki nem akar változtatni maga­tartásán. Ezzel önmaga mond­ja ki az ítéletet. Meggyőződé­sünk azonban, hogy nagyobb részük bebizonyítja: méltó a kereskedelmi pályára. A töb­bi, a nagy többséget kitevő jó szakemberhez hasonlóan, szocialista kereskedőhöz mél­tóan végzi tovább munkáját. (Vége) Csorba Barna bá»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents