Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

4 ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1968. augusztus 7. Két ÉjaM) ívlnp, meg egy itarmadik Már szedik a nyomdában a Herman Ottó Múzeum soron következő két könyvét. A több mint két és fél száz tudomá­nyos intézettel kapcsolatot tar­tó miskolci múzeum évköny­veinek sorában ez már a he­tedik lesz, amely hírt ad a mú­zeum tudományos munkássá­gáról, és szerteviszi majd azt mind az öt kontinens múzeu­maiba, tudományos könyvtá­raiba. ) Komáromy József, a > múzeum igazgatója, egy­> ben az évkönyv szer­s kesztője tájékoztat a ké­< szülő' kötetről: — A Hermán Ottó Múzeum évkönyvének VII. kötetében továbbfolytatjuk Herman Otíó leveleinek kiadását. Az elmúlt évben százötöt ismertettünk azokból, amelyek a múzeum birtokában vannak. Balassa Iván írását adjuk közre Her­man Ottó gyűjtőútjai nyomá­ban címmel. Felhívom a fi­gyelmet Kemenczey Tibor és K. Végh Katalin írásaira. Előbbi a múzeum őskori bronz­tárgyairól, utóbbi a múzeum avarkori leleteiről értekezik. A diósgyőri vár megnyitásával kapcsolatban különösen aktuá­lis Sz. Czeglédy Ilona írása a diósgyőri vár 1629-i inventá- riumáról. Détshy Mihály a sá­rospataki vár pusztulásáról ir, Román János pedig a XVI— XVII. századbeli különleges adónemekről és jobbágyterhek- rőL Takács Béla a borsodi re­formátus templomok régi sző­nyegeit mutatja be, Lajos Ár­pád a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez nyújt mód­szertani tanácsokat, Bodgál Ferenc a kovácsmesterség ku­tatásáról ír. Olvasható még az évkönyvben Bodó Sándornak a céh-behívó táblákról, Dob- rossy Istvánnak a hemád- völgyi fonástechnikáról, Kozák Károlynak Kacs történetéről szóló írása. Kilián István köz­readja Szűcs Sámuel naplójá­nak második részét. Folytat­juk Párkány László tanulmá­nyát a Tanácsköztársaság mis­kolci sajtótörténetéről, közre­adjuk Fogarassy László tanul­mányát A III. hadtest a tokaji hídfőben és a 2. dandár ama- bázisa címmel. Nagy érdeklő­désre tarthat számot Beran Ivánnénak A diósgyőri vasgyár megmentése 1944-ben című emlékezése. Szerepel a kötet­ben tőlem is egy írás: Adatok Miskolc XVII—XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz. Kisvárdai László a szikszói termelőszövetkezetek fejlődé­séről közöl adatokat, Banner János Balassa Iván művét is­merteti, végül közöljük a mú­zeum leletmentéseinek és ása­tásainak jegyzékét. Már készen áll, összeszerkesztetten, és csak a nyomdai kapacitásra vár a VIII. kötet is. Ennek megjelenését is szeretnénk még ebben az évben elérni. — Amint látom, kefele­vonatok csomói vannak most is az asztalon. Mi­nek az előkészületeit jelzik? — Ezek a levonatok nem múzeumi kiadványokhoz tar­toznak. A megyei tanács és a Történelmi Társulat megyei szervezetének kiadásában most készül dr. Deák Gábor szer­kesztésében a Történelmi év­könyv második kötete. Ennék korrigálás! munkáit végzem most, E kötetben a Történel­mi Társulat megyei csoportja tagjainak nehézverelű tanul­mányai, miniatűr monográfiái kapnak helyet. Kiszely Gyula Ciliké kezdi a sort a felső-ma­gyarországi vashámorok törté­netének ismertetésével. Ez a tanulmány roppant érdekes­nek ígérkezik, műszaki és gaz­daságtörténeti vonatkozásai igen nagy figyelmet érdemel­nek. Érdemes felfigyelni Ro­mán János írására: a Liber Eedituumok alapján gazdag társadalmi és művészettörténe­ti anyagot ad közre a XVI— XVII. századi Borsod-Abaúj- Zemplén megyéről. Soós Imre Kazinczy Ferencnek a zemplé­ni levéltárban kifejtett mun­kásságát dolgozza fel. Szabó Lajos egy eddig ismeretlen, 710 oldalas lajstromot ismertet a XVIII. századból. Dömötör Sándor Aszalay Szabó János­ról, a jokobinus per egyik bor­sodi mártírjáról írt tanul­mányt:. Dr. Deák Gábor az 1848—49-es szabadságharc fel­ső-tiszai eseményeinek szerve­zési és gazdasági kérdését elemzi. A felsoroltakon ldvül több más történelmi tanul­mány — közöttük újkori ese­ményeket elemző is — segít mind jobban megismerni sző­kébb pátriánk történelmét. (benedek) VUágfnéssseti nevetés a SsS^épmkolúkbam rium közoktatási főosztályán elmondották, hogy a végleges tananyag elkészítése hosszabb időt vesz igénybe. A kísérleti tankönyvhöz tanári segédkönyv is készül, s szaktárgyi bibliog­ráfia is. Szeptembertől a tan­tárgy oktatását szakfelügyelők irányítják, ellenőrzik, s a vi­lágnézeti neveléssel foglalkozó szakmai-módszertani munka- közösségek is megkezdik mű­ködésüket az iskolákban. Ugyan meddig? Egy szerelmespárral találkoztam a minap. Persze, nem kell azt hinni, hogy csak eggyel, de ez a pár más volt. Feltűnően viselkedtek az utcán, de ez megbocsátható. Amit nem tudtam elviselni, az az volt, hogy a férfi nya­kánál ölelte a nőt, s így sétáltak. A férfi — gondolom — feleslegesnek találta jobb kezének alkarját, nem tud­ta hová tenni, így juthutott arra az elhatározásra, hogy megfogja a nő orrát... Megfogja és csavargassa jobb­ra és balra. De ez még mind semmi! A nő tűri... Sőt! Szinte olyan áhítatos arcot vág, mintha tetszene is neki. Fiát ezért mertem azt állítani, hogy szerelmespárral találkoztam. Mert. egy nő mikor tudja elviselni, hogy orránál fogva vezessék? ... Méghozzá a világ előtt. Azért egy kicsit mosolyogtam is. Tévedés ne essék, a férfin. Azt hiszi. a. kis naiv, hogy ez mindig így lesz. (takács) Ősztől folytatják a középis­kolákban a Világnézetünk alapjai című tantárgy fokoza­tos bevezetését. Ez — a műve­lődésügyi miniszter rendelke­zése értelmében — újabb 160 osztályt érint. így a korábbi kísérleti osztályokat is hozzá­számítva, több mint kétszáz negyedik osztályban oktatják majd a tárgyat a most elké­szült kísérleti tankönyv fel- használásával. A tanítás célja, hogy a középiskolás fiatalokat az elsajátított társadalmi, vi­lágnézeti, politikai és termé­szettudományi ismeretek ma­gasabb szintű rendszerezésével, az ehhez szükséges filozófiai, politikai gazdaságiam, szocio­lógiai és jogi fogalmak meg­tanításával képessé tegyék ko­runk világnézeti, politikai és gazdasági viszonyaiban a meg­bízható tájékozódásra, a tuda­tos társadalmi tevékenységre is. A Művelődésügyi Miniszté­Mint korábban hírül adtuk, augusztus 10-én, szombaton nyílik meg a mezőkövesdi já­rási művelődési házban a me­gyei tanács, a Népi Iparművé­szeti Tanács, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetke­zetek Országos Szövetsége, a Népművelési Intézet, a Mező­kövesdi járási Tanács, vala­mint a Matyó Háziipari Szö­vetkezet rendezésében az 1954- ben elhunyt kiváló népművész Iparművészeti Tanács titkára nyitja meg. Az emlékünnepséget és ki­állítás megnyílását megelőzően a megyei nőtanács, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Rónai Sándor Mű­Önálló zeneiskola Tiszaszederkényben Tiszaszederkényben már ko­rábban is működött zeneisko­la, azonban nem önálló intéz­ményként, hanem mint a me­zőkövesdi intézet kihelyezett tagozata. Szeptembertől kezdő­dően önálló zeneiskolát kap az új város, amelyben hét tan­erő hét tanszakon nyújt ma­gas szintű zenei képzést a ti- szaszederkényi gyermekeknek, zenei tehetséggel megáldott fia­taloknak. Az önállóvá lett és több tanerővel rendelkező ze­neiskola lehetővé teszi a ta­nulók létszámának megkettő­zését is, s így az új tanévben mintegy másfélszáz gyermek részesülhet zenei képzésben. Az alsófokú zenei oktatáson felül is sokat várnak Tiszaszeder- kénybon az új zeneiskolától: hihetőleg nemcsak új színfolt lesz, hanem tanárai tevéke­nyen bekapcsolódnak a város zenei életébe, segítik a művé­szeti műsorok megrendezését, a lakosság zenei igényeinek jobb felkeltését és mind jobb kielégítését. A város zenei éle­te egyébként örvendetesen fej­lődik, szó van ifjúsági bérlet- sorozati koncertek szervezésé­ről, s a későbbiekben — a Fil­harmónia közbeiktatásával — felnőttek részére rendszeres bérleti hangversenyek rende­zéséről is. emlékére megrendezett VI. or­szágos Kis Jankó Bori hímző emlékpályázat kiállítása. Dél­előtt 11 órakor dr. Bucskó Mi­hály, a járási tanács vb-elnöke köszönti az emlékünnepség részvevőit, majd Merényi Jó­zsef, a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője mond ünnepi beszédet, és átadja az idei Kis Jankó Bori-díjakat. (Az eddigi öt alkalommal tizenhatan ré­szesültek összesen e kitünte­tésben.) A kiállítást 12 óra 30- kor Kiss Ivor Sándor, a Népi velődési Ház augusztus 8—9— 10-én háromnapos továbbkép­zést tart a díszítőművészeti szakkörök részére Mezőköves­den. A továbbképzésen a rész­vevők több szakelőadást hal­lanak, képzőművészeti kisfil- meket tekintenek meg, ankéto­kon vesznek részt. Az orszá­gos tapasztalatcserét is szolgá­ló továbbképzés utolsó napján az ország különböző részeiből jött szakkörvezelők részt vesz­nek a Kis Jankó Bori-kiállítás megnyitásán, illetve az emlék­ünnepségen. Slmiéfílfr Oratórium-estek a diósgyőri várban laiíesti- és műpntagyárát Miskolc művészeti élete új színfolttal gazdagodik. A diósgyőri várat, mint ismere­tes, augusztus 20-án megnyit­ják a nagyközönség előtt, a vármúzeum mindenkinek hoz­záférhető lesz. A vár udvarát a városi tanács oratórium-es­tek rendezésére is fel kívánja használni. Augusztus 20-án este a Miskolci Szimfonikus Zenekar Mura Péter vezény­letével koncertszerű előadás­ban itt mutatja be Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, 25-én pe­dig Vaszy Viktor vezényleté­vel hallhatjuk Szabó Ferenc Feltámadott a tenger című oratóriumát. A miskolci szim­fonikusokon kívül közreműkö­dik Szabó Miklós és a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Másnap, 26-án ugyanaz az együttes — Karikó Terézzel, Lengyel Ildi­kóval és Gregor Józseffel bő­vítve — Verdi Requiemjét mutatja be. A Tiszai Vegyikombinát lakkfesték- és műgyantagyá­rában az idén is több korsze­rű, új festékfajta készítését kezdték meg. Ezek között a legjelentősebbek az úgyneve­zett beégetős festékek, amelye­ket a hazai járműiparban és a háztartási gépeket gyártó üze­mekben használhatnak fel igen előnyösen. A TVK már­kájú különböző zománcok és lakkfestókek iránt nemcsak az országban, hanem külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. Ezért az ipar és a kereskede­lem megnövekedett igényeinek kielégítésére, a Kommunistáit Magyarországi Pártja megala­kulásának félévszázados évfor­dulója tiszteletére a gyár dol­gozói népgazdasági szempont­ból is jelentős munkafelaján­lást tettek. Vállalták, hogy gondosabb munkaszervezéssel a tervezett őt nap helyett egy nap alatt befejezik a harma­dik negyedévi nagyjavítást. A megtakarított napokon pedig terven felül 200 tonna alkid- gyantát termelnek. Ez jelentő­sen hozzájárul majd, hogy évi 18 600 tonnás, dokumentált tervüket 700 tonna festékkel túlteljesítsék. Ezenkívül elhatározták még, hogy a Szovjetunió kereske­delmi szervei által rendelt 2 ezer tonna, különböző festék­féleséget a határidő előtt, már december 15-re legyártják, hogy azt az év végéig hiány­talanul szállíthassák. Ezeket a munkákat úgy végzik el, hogy közben dup­lájára bővítik üzemüket. Az új üzemeket szovjet és magyar berendezésekkel szerelik fel. A munkákat már megkezdték, és az új műgyantagyár épületét december 31-én átadjál; a sze­relőknek. Jövőre hozzáfognak a műgyanta feldolgozásához szükséges festéküzem építésé­hez. és az új gyárrészlegekben előreláthatólag 1971 végén ke­rül sor a termelésre. A gyár­ban — a 100 százalékos bőví­tés befejezése után — évente csaknem 40 ezer tonna festé­ket állítanak elő. Dráma a Feke m. Egy év telt e! a g^: események óta. Nyitrai Teréz holttestét tavaly június 29-én találták meg, és ez év június 29-én újra olyan esemény tör­tént, melyről itt okvetlenül szükséges beszámolni. Mond­hatnék azt is: a Nyitrai-ügy- gyel foglalkozó nyomozók szá­mítottak ilyen, vagy ehhez ha­sonló eseményre, készültek rá. A Tisza-parton, Tiszaszeder- kény közelében két ismeretlen férfi rátámadt egy 17 éves di­áklányra. A lány feljelentést tett a rendőrségen, és elmondta, hogy a két férfi leteperte, erősza­koskodott vele. Hol az egyik, hol a másik próbálkozott, le­szorították a földre, ő meg rúgott, karmolt, küzdött, aho­gyan tudott. Az egyik férfi kést vett elő, ráfogta, hogy ha nem hagyja magát, bele­vágja. A lányt orvos is meg­vizsgálta. Erőszakos nemi kö­zösülés kísérletét állapították meg. Ki volt a két férfi, mit tud róluk a kislány? Szerencsére sok mindent. Például: — Motorral érkeztek. — Milyen motorral? Kicsi­vel, naggyal? — Inkább kicsivel. — Milyen volt a motor szí­ne? — Szürke. — Milyen volt a két férfi? — Mind a kettőt cigánynál; néztem. Fiatalok voltak. Az egyiknek, aki a motort vezet­te, be volt gipszelve a lába. — Azt mondta, karmolt is. Hol? — Az arcukat karmoltam. — Nem emlékszik véletlenül a motor rendszámára? — Nem. De azt hiszem, Le­vel kezdődött. — Tehát LC-vel. És bukó­sisakjuk volt? — Igen. — Milyen színű? — Fekete! — Biztos? — Egészen biztos! Fekete búk ós isak volt! Vajon kinek kellett gip­szet tenni valamelyik lábára az utóbbi napokban, hetek­ben? Motorral jár, tehát bár­melyik közeli, vagy távolabbi községben is lehet. Mindenek­előtt azonban a Tisza-menti községekben. Ezekben a na­pokban a környező községek összes orvosi rendelőjét rend­őrök látogattál;. Kartotékok­ban keresgéltek, jegyezgettek. Neveket, címeket, eseteket. Nem biztos, hogy közlekedési baleset miatt kellett a lábat begipszelni, lehetett más is. A rendőröket főképp azok az emberek érdekelték, akiknek még most is rajta vun a lá­bukon a gipsz. Megtalálták az első nevet. Azután a másodikat, a har­madikat, a tizediket és ki tud­ja hányadikat. A körzeti meg­bízott rendőrök sorra látogat­ták valamennyit, és pontosan elszámoltatták őket egy bizo­nyos napról. Merre jártak, mit csináltál; akkor? Majd ellen­őrzés, hosszas utánajárás, va­lóban azt tették-e, amit mondtak­Igen, az alibi rendben. Keresték a motort is. Ki­nek van szürke motorja, mely­nek a rendszáma LC-vel kez­dődik? Ki látott ezen a napon Tiszaszederkény környékén ilyen motort? Ki látta a fe­kete bukósisakosokat? Az egyik alkalommal a tiszaszederkényi rendőrőrs járőre éjszakai ellenőrzése so­rán igazoltatott egy motorost. A járőr, egyéb szolgálati fel­adatán kívül érdeklődött a szürke motor iránt is. — A napokban, amikor munkából mentem hazafelé, láttam a Tisza mellett egy szürke motort. Két férfi ült rajta — felelte a kérdezett. — A bukósisak színére is emlékszik ? — Igen. Fekete volt. A mo­tor vezetőjét ismerem is. Fel- sőzsolcán lakik... . Gépkocsi állt meg Felsőzsol- cán, a megadott címnél. Egy asszony nyitott ajtót. A férfi rendőrségi igazolványt muta­tott. — A férjével szeretnénk be­szélni. — Nincs itthon. — Hol van? — Gesztelybe ment, a szü­leihez. — A motoron? — A motort néhány napja elvitte valahová, de nem tu­dom, hová. Az asszonyt beültettél; ■ a kocsiba, és elindultak Gesz­telybe. — A motor rendszámát tudja? — Nem. — Tud olvasni? — Nem. — Mi történt a férje lábá­val? — Közlekedési baleset ér­te. — Be kellett gipszelni, ugye? Rajta van még a gipsz? — Nincs. Tegnap levette. Nem tudom miért, de levette. — Milyen a bukósisak szí­ne? — Szürke. — Szürke? — Igen. Szürke! A gépkocsi megérkezett Gesztelybe. Utasai a keresett férfi szüleinek lakására men­tek, és néhány perc múltán a nyomozótiszt előtt állt egy fi­atalember. Arcán erős karmo- lások nyomai, egyik lába csú­nyán megdagadva. Kezén te­toválások. Indián fej, cowboy fej, „üss!” és néhány más fel­irat. — Magát keressük. Mi tör­tént az arcával? — Beestem egy csipkcbo-; korba. ( — A motorja hol van? { — Javításon, itt... a kö-j zelben. — Menjünk oda! A szürke motor valóban olt] állt a műhelyben. Semmi kü-' lönösebb javítanivaló nerni volt rajta. Rendszáma: LC< 34—47. i — A bukósisak? t — Itt van az is — szólt a] fiatalember. \ Szürke bukósisak került elő.< Olyan bukósisak, amelyről le-i szedik, ledörzsölik a festéket.] és megmarad a szürke alap-j szín. ( A rendőrtiszt a fiatalember-^ hez fordult. ^ — Csóka István, előállítjuk l] A megyei kapitányságra me-] gyünk, szálljon be a kocsiba!^ Csóka István 19 éves, felső-g zsolcai lakos néhány lopással,] sikkasztással és javító inté-J Zettel a háta mögött, most is-7 mét szembekerült a bűnüldö-^ ző szervekkel. A kapitánysá-i gon beismerte: ő erőszakosko-* dott a tiszaszederkényi lány-] nyal. ö, és barátja, Lakatosi László, vele egykorú, bocsi la-f kos, akivel a javító intézet-^ ben ismerkedett meg. Laka-* tost ugyancsak gyorsan előze-I tes letartóztatásba helyezték.? n ‘8 {k azonban a márV tsUHilOdií közöl teken kí-$ vül később más minden isA eszébe jutott. ^ (Folytatjuk) A Prlska Tibor A népi hímzőművészet ünnepe előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents