Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
Sseerda, 1968, augusztus 7, ESZ AKM AGYARO RSZ ÁG s Jelentés IsrsBi-Iteiii-Zeüipléis mm 1908. 1. félévi eredményeiről Az év első felében általában élénk volt a munkaerő-mozgás- A termelő népgazdasági ágakhoz tartozó, megfigyelt vállalatoknál a foglalkoztatottak száma átlagosan 3,3 százalékkal volt több, mint. az előző év azonos időszakában. Az iparban — a szénbányászat kivételével — szinte valamennyi nagyvállalatnál növekedett a foglalkoztatottak száma, a munkaerő kicserélődése pedig a megszokottnál nagyobb méreteket öltött, ügyes szakmákban és vállalatoknál munkaerőhiány mutatkozott, amihez a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő, mintegy 3900 nő helyettesítése is hozzájárult. A túlórák száma és aránya növekedett. Az iparhoz hasonló jelenségek tapasztalhatók kisebb-na- gyobb mértékben a többi ágazatban is. A mezőgazdaságban is nőtt a foglalkoztatottak száma (3,5 százalék). A lakosság pénzbevétele a fontosabb forrásokból 6,3 százalékkal nőtt. A növekedés üteme kisebb, mint országosan, főleg azért, mert a legdinamikusabban növekvő paraszti kifizetések aránya az összes kifizetésekből alacsonyabb, mint országosan, ezenkívül a munkabér jellegű kifizetések is kisebb ütemben nőttek. Az előző évi eredmények alapján a vállalatok 23 százalékkal több nyereségrészesedést, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig 25 százalékkal több zárszámadás utáni részesedést fizettek ki. © Árualapja összetételét tekintve a kiskereskedelem nem volt megfelelő rá, hogy a kiáramló pénzt lekösse, emiatt a pénztartalékolások fokozódtak. A takarékbetét-állomány növekedése több mint kétszerese az előző évinek. A takarékban elhelyezett összeg a félév végén csaknem 1,3 milliárd forint volt. A megye kiskereskedelmi áruforgalma — folyóárakon számolva — 3378 millió forint volt, 6,1 százalékkal több mint korábban. A pénzkifizetésekhez hasonlóan a forgalom növekedése is elmarad az országostól. A közületek vásárlásai fokozódtak, s a hitellevél ellenében eladott áru értéke is nőtt. A lakosság áruellátása az alapvető cikkekből általában megfelelő volt, számos cikkből azonban a kereskedelem nem rendelkezett kielégítő választékkal. Hosszú idő után az I. fél évben megfelelő volt a húsellátás. A forgalomba hozott nyershús mennyisége 20,3 százalékkal nőtt, a korábban alacsonynak tartott sertéshús aránya pedig meghaladta a 70 százalékot. Az idénycikkekből az év első öt hónapjában kielégítő volt az ellátás, a primőráruk korábban és nagyobb mennyiségben jelentek meg a boltokban és a piacokon. Júniusban azonban az aszály következtében már a szükségesnél kevesebb áru állt rendelkezésre. Tartós fogyasztási cikkekből 28 5 százalékkal értékesített többet a kereskedelem. Főleg az előző évben képzett tartalékok révén e cikkekből jobb volt az ellátás, mint korábban. néhánynál azonban visz- szaesett az értékesítés. Az eladás egyes fontosabb arukból az alábbiak szerint alakult. 1068. I. f Porszívógép Mosógép Elektromos >.s kré.n.v Kerékpór Motorkerékpár 350—350 UöbceiUl Személyautó (út) Kisképernyös televízió Nagyképernyós televízió Varrógép A munkások-alkalmazottak megyei 1. félévi élelmiszereladás O > ^ to >a> t/1 SS C’O n •'<u :-i cu a 3272 114,1 7004 91,6 U78 87,2 11325 191,6 1324 317,r> 666 99.9 2187 M2,0 5986 156,2 1241 147,9 fogyasztói árszínvonala 1,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Március, április és május hónapokban azonban elérte és kissé meghaladta a korábbi szintet. Az idényáras cikkek megyei árindexe "főleg az év eleji alacsony gyümölcsárak hatasára az első 5 hónapban 4—6 ^ százalékkal alatta volt az előző évinek, júniusban azonban a magas zöldség- árak miatt 3,7 százalékkal meghaladta. A vegyesiparcikkek árszínvonala 2 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A kivitelezés alatt álló egyedi nagyberuházásoknál a fél év folyamán az évi előirányzat 24 százalékát használták fel. A beruházások kivitelezésének megfelelő ütemét akadályozza az építőipari, de főleg a szerelői létszámhiány. Két beruházás, a Borsodi Ércelőkészítőmű és a Miskolci Házgyár csaknem teljesen készen áll a III. negyedévi próbaüzemelés megkezdésére. Az I. félévben teljesített megyei beruházások 60,4 százaléka állami, és 39,6 százaléka vállalati beruházás volt. Tanácsi beruházásokra 87 millió forintot fordítottak, melyből 37 millió forint jutott lakásberuházásokra. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek i a félév folyamán 97 millió forintot használták fel beruházásokhoz, melynek 59 százaléka amortizációs alap és saját forrás volt. A megyei székhelyű kivitelező vállalatok az év első felében 638 millió forint értékű építési-szerelési munkát végeztek, ezzel évi előirányzatuk 44 százalékát teljesítették. Az építőipari szövetkezetek tevékenysége meghaladta a 42 millió forintot, a termelőszövetkezeti közös vállalkozások pedig csaknem 17 millió forintos értéket állítottak elő. A termeléshez 4,4 százalékkal több munkaórát használtak fel az előző évinél. A kivitelezők a félév végéig 554 lakást adtak át. A vállalatok által átadott lakások 86 százaléka központi keretből épült. Június végéig a vállalatok több mint 1207 millió forint értékű — 1968-ban megvalósítandó — munkára kötöttek szerződést A megye szocialista iparában az I. félévi termelés 5,4 százalékkal magasabb volt, mint 1967. I. félévében. Az ipari termelés indexe szektoronként a kővetkező: a minisztériumi iparban 105,7 */, a tanácsi Iparban 108,7 °/* a szövetkezeti iparban 92,2 volt. A termelés növekedésének üteme kis mértékben elmarad az országostól, de magasabb, mint a megelőző egy-két évben volt. A nagyobb arányú növekedést gátolták a különböző nagyjavítások, illetve felújítások miatti kiesések. A termelékenység a szocialista iparban 2,4 százalékkal emelkedett. A termelés növekedése a korábbi éveknél alacsonyabb mértékben, csak 44 százalékban származott a termelékenység növekedéséből. A minisztériumi iparban az ipari munkások 45 százaléka alaptevékenységen, 55 százaléka kisegítő tevékenységen dolgozott. Az iparágak közül a villamosenergia-iparban, a gépiparban, valamint a köny- nyűiparban magasabb az alap- tevékenységen dolgozók ará- nya; az építőanyagiparban és a vegyiparban viszont a kisegítő tevékenységen dolgozók száma kétszerese az alaptevékenységen dolgozóknak. A félévben emelkedett a termelés építőanyagokiból, hengerelt acélból, vegyipari termékekből és csontos nyershúsból, viszont néhány cikkből nem érte el az egy évvel korábbi szintet. \ fontosabb cikkek termelése: 1967. I. télóv Kamaszén Nyersvasérc Cement Égetett tégla Veszített vasbeton tüdőm gerenda Vasodon vasúti alj 103,3 94,1 104,(1 124,7 194,1 61,3 Nyersvas 99,6 Nyersacél 103,7 Melegen hengerelt acél féltermék 96,8 Kaprolaktam 127,7 rvc-por 98,4 Atkid és egyéb műgyanta alapú festékek 12*,7 Nitrogénműtrágya (20,5 %-os> 110,4 Pamut és pamuttípusü fonal 107,7 Csontos nyershús 156,1 Fogyasztói tej 110,9 Cigaretta 100,1 A minisztériumi vállalatok rendelés-ellátottsága egész évre kielégítő, sőt egyes esetekben visszautasításokra is sor került. Az állami iparvállalatok értékesítési tevékenysége a fél év folyamán követte a termelés alakulását, befejezett termelésük 98,6 százalékát, csaknem 11 milliárd forintot értékesítettek. Az értékesítési irányok közül nőtt a tovább- felhasználók, a belkereskedelem és a beruházás aránya, a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatoké, valamint a külkereskedelemé pedig csökkent. Az ipari export alacsonyabb szinten alakult, mint az előző évben. A csökkenést, a nagy volument képviselő kohászati vállalatok exportjának mintegy 10 százalékos visszaesése okozta. A vállalatok teljesítették félévi exportkötéseiket, ezen belül túlteljesítés volt a tőkés, lemaradás a szocialista exportban. A termelés műszaki-gazdasági mutatószámainak csaknem mindegyike javult. © A megye szántóterülete 1968. május 31-én 553 ezer kát. hold, 2 ezer kát. holddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A szántóterület csökkenése ellenére a bevetett terület meghaladja az 544 ezer kát. holdat, mely mintegy 27 ezer kát. holddal nagyobb, mint tavaly ugyanezen időpontban volt. (A tavalyi bevetetlen terület négyszerese volt az ideinek.) Az árváltozások termelésre gyakorolt hatása érezhető a vetésterület alakulásában. A kenyérgabona vetésterülete 158 ezer kát. hold, 5,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, noha az aszálykár miatti kiszárítás mintegy 2,5 ezer kát. holdra tehető. A takarmány- gabona vetésterülete 7,6 százalékkal emelkedett. Vetésterületének szerkezete a korábbi évekhez képest megváltozott: az őszi árpa és takarmánybúza előretörése jellemző a tavaszárpa terhére. A kukorica vetésterülete 0,7 százalékkal csökkent, a cukorrépáé 5 százalékkal, a napraforgóé 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A takarmánynövények közül _ nagy mértékben nőtt az évelő pillangósok vetése, a legfontosabb szálas- és zöldtakarmányoké viszont háromnegyedére csökkent. Évek óta nagy problémát jelent a megye zöldségigényé- nek megfelelő biztosítása. Ennek ellenére a burgonya vetésterülete mindössze 22 ezer kát. hold, még nem volt ilyen alacsony, a zöldségtermő terület pedig mintegy 10 százalékkal kevesebb az előző évinél. A szokatlanul szaraz és meleg idő következtében a gabonafélék beérése az elmúlt évekénél jóval korábban kezdődött, július végéig a learatandó terület mintegy 90—95 százalékán megtörtént az aratás. A gépi aratáshoz kedvezőek voltak a feltételek, a kombájnaratás (rendfelszedéssel együtt) a learatott terület több mint 80 százaléka volt. A megye sertésállományr 1968. június 30-án 365 ezer dl volt, a márciusi állományná 11,2 százalékkal, az egy évve1 korábbinál 6,9 százalékka' több. A szarvasmarha-állomány az állami gazdaságokba! nem változott lényegesen, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké márciushoz képest 7,5 százalékkal, az előző év "azonos időpontjához, viszonyít va 15,6 százalékkal nőtt. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága Az elmúlt, években a Bodrog áradásai gyakran próbára tették a bodrogközi falvakat védő gátakat. A tartós árvizek különösen Sárospatak térségében okozlak sok gondot, ahol a gyengébb altalajra épült töltések a nagy víznyomástól gyorsan átáztak, és sok helyen szivároglak. Ennek a kritikus gátszakasznak a megvédése nagy erőfeszítésekbe és költségekbe került. A könnyen veszélyessé váló gátszakasz megerősítésére az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság részletes tervet dolgozott ki, és a csaknem 35 millió forint értékű munkát már a következendő hónapokban megkezdik. A jelentős összeg felhasználásával a Bodrog bal partján, a sárospataki hídtól egészen Vajdácskáig új védelmi töltést építenek, és ezzel 490 hold termőföldet mentesítenek a tavaszi elöntéstől. A legnagyobb munkákra azonban Sárospatak és Zalkod között kerül sor. Ezen a részen a jelenlegi gát 25 kilométer hosszú szakaszát kiszélesítik, magasítják, az ártéren levő kubikgödröket pedig — amelyek a szivárgásokat okozták — betömik. A gátak erősítésére — nagy teljesítményű gépek segítségével — csaknem egymillió köbméter földet használnak, fel, és a munkákat 1971-ben feje- i zik be. Tizc'Síilí millióba kerül Tokaj-Hegyalja jövőre új víztárolóval gazdagodik, amely a második lesz ezen a vidéken. Az új hegyvidéki mesterséges tavat Sárospatak közelében, a makkoshotykai RádÁss ütssásadik Sárospatakon két hónappal ezelőtt nyitotta meg kapuit a Borostyán vendégfogadó — amely rövid idő alatt a Zempléni-hegység idegenforgalmi központja lett. Az új szállodát a Rákóczi várkastély szomszédságában levő trinitá- rius kolostorból alakították ki. A romantikus vendégfogadó — amelynek konyhájában a vármúzeumban talált, több mint 100 éves receptora fel- használásával különleges ételféleségeket is készítenek — híre gyorsan elterjedt, és a hazai vendégeken kívül igen sok külföldi is felkeresi. így például a május 31-i megnyitás óta a szerzetesek egykori celláiból kialakított lakószobákban már megszálltak svéd, holland, nyugatnémet és amerikai vendégeli is, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak a fogadó berendezéséről, kényelméről. A szállóba pénteken délelőtt ünnepélyesen köszöntötték az 500. vendéget, a LenŰj általános iskola Sátoraljaújhelyen jövőre új 16 tantermes általános iskola építését kezdik meg. Az új létesítmény a Deák utcán, a gimnázium mellett kap helyet. Elkészülte után körzeti általános iskola szerepét tölti be, ahová öt községből járnak majd tanulni a diákok: Ká- rolyfalváról, Széplialomból, Rudabányácskáról, Alsóberec- klről, Felsőbereckiről. A korszerű, minden igényt kielégítő új iskola mintegy 300 diáiénak biztosíthat kényelmes napközit is. gyeloTS 7Á gból érkezett Edmundt Kobus erdőmémököt. Ebből az alkalomból a vendégfogadók virágcsokrot és a szálló emblémáját nyújtották át a lengyel mérnöknek. vány patak völgyében alakítják ki, és több mint másfél millió köbméter vizet gyűjtenek majd benne. A 40 hektáros vízfelületű új tóból a makkoshotykai és a szomszédos hercegkúti termelőszövetkezet több mint 1000 hold szőlőt és gyümölcsöst öntözhet rendszeresen. A makkoshotykai víztároló kivitelezési terve most készült el, és a völgyzáró gát építését jövőre kezdik meg. A mesterséges tó megépítésére az állam 15 millió forintot fordít, a szükséges öntözőberendezéseket pedig a szövetkezetek saját erejükből szerelik. Nagy érdeklődés előzi meg a nemzetközi fakitermelő vetélkedőt Országszerte nagy érdeklődés előzi meg a Miskolc közelében, a Csanyik-völgyi lőtér szomszédságában augusztus 11- én 12-én megrendezendő nemzetközi fakitermelő öttusa versenyt. A mintegy félszáz legjobb hazai fakitermelő szakmunkáson kívül néhány kiváló külföldi versenyző is részt vesz a nagy vetélkedőn. A nemzetközi verseny színhelyén valóságos főpróba zajlott le hétfőn. A Keletbükki Állami Erdőgazdaság legjobb szakmunkásai házi versenyen döntötték el, hogy a házigazdákat milyen összetételű hármas csapat képviseli majd a nemzetközi öttusán. Az indulók ugyanabban az öt számban mérték össze szakmai tudásukat, ügyességüket, mint a nemzetközi vetélkedő részvevői. A verseny előkészítő száma volt a fűrészlánc-élesítés. Ezt követték a pontozott versenyszámok, a fűrészlánc-cse- re, a döntő-fűrészvágás, a daraboló vágás, a célbavágás fejszével és a sarangolás. Versenyszámonként változott az élmezőny. A bükki községek fakitermelő szakmunkásai számos mesterfogást mutattak be. Az első helyen végül az ómassai Lopatovszki Pál végzett 589 ponttal, a második Novák Barna répáshutai, a harmadik Schmied László ómassai, a negyedik Vadászi József bükkszentkereszti. az ötödik Gólya Gyula szendrői versenyző lett. A hétközi edzések után közülük jelölik ki a Keletbükki Állami Erdőgazdaság háromtagú csapatát. Az augusztus 11—12-i nemzetközi vetélkedőre sok érdeklődőt várnak. Az erdészet gépkocsikkal jól járható utat épített a verseny színhelyéig. Az erdei kisvasút is megerősített szerelvényeket indít a Csanyik- völgyi sportlőtérhez. A járatok indulásáról az Eszperantó téri végállomáson és a lillafüredi kisvasút-államáson adnak felvilágosításokat. A vendéglátóipar is gondoskodik a Csa- nyikba kiránduló érdeklődők ellátásáról. Külön érdekességnek ígérkezik a verseny szüneteiben sorra kerülő futóvad- és koronglövő-bemutató. Uj gyár Székesfehérvárott Augusztus közepén kezdi meg próbaüzemelését a Fémmunkás Vállalat új székesfehérvári gyára. Az üzem nagy sorozatban állít elő majd alumínium hyilászáró szerkezeteket az építőipar és a külkereskedelem számára. A tágas, világos csarnokban „lélegezni” kezd az új gyár. {Megerősítik a gátakat
