Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-30 / 203. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1968. augusztus 30. Korszerű és népszerű színház Gondolatok az évadnyitó expozé nyomán színházak korszerű tö­rekvései manapság vi­lágjelenség. Az élőbbé, hatásosabbá váló színház je­lenlétét sokan a tömegkommu­nikációs eszközök megjelené­sére és elterjedésére vezetik vissza. Ügy mondják: a gépi művészet produktumaira csak a korszerű színház tud úgy fe­lelni, hogy a békés koegzisz- tenciában a zsöllyék is meg­kapják a maguk nézőseregét. Az utóbbi néhány évtizedben tulajdonképpen arról van szó, hogy a színháznak állandóan meg kell újítania önmagát, hogy a művészetében rejlő erő sajátos és vonzó legyen. A korszerűségre való törek­vést olyan technikai állapot sürgette, amely többfajta csa­tornát talált a néző, a hallga­tó figyelméhez. E csatornákkal a színháznak versenyre kellett kelnie, hogy létét, jövőjét bi­zonyíthassa. Már itt nyomban meg sze­retnénk jegyezni, hogy a szín­ház felnemesedését, megújuló törekvéseit hiba lenne a gépi közvetítő eszközök megjelené­sének időpontjától számítani. Azt hiszem, az utóbbi eszten­dők színházpolitikai elemzései ebben a „fáziseltolódásban’’ tévednek. A színház ember­felemelő —, nemesítő törekvé­sei, drámai és színjátéki esz­közei ősidőkből származnak. E téma kapcsán nem véletlenül szoktunk hivatkozni a görög­római drámairodalom és szín­játszás kiemelkedő eredmé­nyeire. A nagy örökség, a tör­ténelmi korok más-más szaka­szában különféleképpen ha­tott; megújult vagy elhalt. A polgári társadalmak jobbára üzletté silányították a színhá­zat; E törekvésekkel szemben léptek fel a színház megújítói: Ibsen, Shaw, Gorkij, Reinhard, Sztanyiszlavszkij, Brecht stb. Tehát a korszerű színházért kiáltó igény egy történelmi fo­lyamat medrében húzódott meg, ezért sem állíthatjuk, hogy a televízióval, a filmmel, a rádióval való versengés szü­lötte. Azért hangsúlyoztuk ilyen nyomatékkai ezt a történelmi folyamatot, mert a Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülésén inspirációt kaptunk hozzá. Ugyanis Süllős Gábor, a színház újonnan ki­nevezett igazgatója olyan frap­pánsan fogalmazta meg a kor­szerű színházzal szemben tá­masztott igényeket, hogy ma­gunk is kedvet kaptunk a té­ma elemzéséhez. Mindenekelőtt: nincs igazuk azoknak, akik korszerűségen valami kizárólagost, a „kivá­lasztottak” számára szólót ér­tenek. Azoknak sincs igazuk, akik nem tartják lehetséges­nek a korszerű és népszerű színház együttes megvalósítá­sát. Akik az intellektuális szín­házra esküsznek, azok azt hi­szik: a szélesebb néprétegek­kel, mint nézőközönséggel nem számolhatnak. Akik pe­dig a populáris, vagyis a „nép­színház” mellett teszik le a voksot, hajlandók azt hinni, hogy e színháztípusba csak a ,,könnyed”, szórakoztató mű­vek illenek. T úl rossz ez a séma így. Mi azt hisszük, hogy a korszerűség fogalmát nem lehet kisajátítani és egy úgynevezett rétegízlés privilé­giumává tenni. Különben is, egy színház nem akkor válik „korszerűvé”, ha műsortervé­ben felvonultatja a legmaibb keletű darabokat, beleértve az abszurd-drámákat és a doku­mentumdrámákat, hanem ak­kor, ha reális célkitűzésekkel kezdi meg és folytatja mun­káját. A Miskolci Nemzeti Színház — ahogy az Sallós Gábor ex­pozéjából kitűnt — jó utat vá­lasztott a korszerű színház megvalósításához; Mindenek­előtt számol a párt kultúrpoli­tikai irányelveivel; olyan da­rabokat tűzött műsorra, ame­lyek — úgy tűnik — jól szol­gálják a közönség ideológiai, esztétikai nevelését, a közön­ség igényét. „Közönségünk mind a városban, mind a me­gyében kissé elszokott színhá­zunktól. Az elmúlt évadban F&rgáesok Bűvész a pácban A panaszos „munkaidő” után jön. A sajtóházban mindössze egy szál újságírót talál, öt sem a hivatalos kötelességek tartják már vissza. De nincs menekülés. A jövevény titok­zatos mosollyal kártyákat húz elő. — Az ujjaímra tessék figyel­ni, úgyis csalni fogok. Közismert trükköt mutat be, a kártyák mind „átváltoznak” egy színre. Egyéb híján saját, s eredetileg más célra szánt zsebkendővel mutatja be, hogy az ügyes kereskedő ho­gyan varázsol elő hat zseb­kendőt, hat hálóinget, s ami különösen fontos: melltartót; Aztán közli óhaját: — Két hónapig távol vol­tam otthonomtól. _ ? — Nem ég a villanyom. — Nem? Csodálatos. Hiszen tud fényt elővarázsolni; — Azt igen, de áramot nem. Pedig teát kellene főzni. — No és a bűvészgyertyák? Azzal egy nyavalyás teát sem lehet megfőzni? — De igen. Egyet sikerült. — Villanyszámla? — Előva­rázsolja őket. Kifizette, utólag. — Hát akkor mi baj van? — Még nem kapcsolták visz- sza. — És a bűvésztrükk ebben nem segít? Bocsánat, egy pil­lanat! A vonal túlsó részén az ÉMÁSZ jelentkezik. — Ma este hatig bekapcsol­juk — mondják határozottan. A bűvész mosolyog. Ügy. mintha a siker ez eset­ben is' az övé lenne. Nők a zivatarban A zivatar váratlanul tör a városra. Váratlanul és nagy erővel. Ügy zúg, ömlik, bugy­borékol, mintha dézsából önte­nék. Dézsából? Óriási dézsa le­het! A zivatar játszadozik.. Vadul zuborog, aztán elcsen­desedik. A kapu alá menekült emberek előbb az esernyőt, aztán bizonyosság kedvéért a kezüket nyújtják ki. — Mehetünk! Néhány lépés után a zápor, a zivatar megint vadul pas- kolja a járdát, a házak tete­jét. Van, aki visszahúzódik, van, aki megkockáztatja a kö­vetkező ház kapujáig. Az em­berek előbb vigyáznak, aztán cseppet sem vigyáznak a nylonharisnyára, a vasalt nad­rágra. Aztán a vízzel borított járdán rohanó emberek meg­torpannak. Dugó! Két hatal­mas szétfeszített esernyő, két asszony csinálja. Se jobbra, se balra nem lehet mellőzni őket. Az egyik oldalon tömör ház­fal, a másik oldalon tömör víz- zuhatag, amelyet vad autósok, motorosok húznak a járda elé. És a két asszony lassan, ké­nyelmesen, elgondolkozva lép­ked. És beszél... beszél... Vi­lágrengető dolgokról. — Felforrt! Nem tudom, mi az oka. Pedig szép uborkákat raktam be, úgy, ahogy az anyám tanította; — Azt csináld, hogy... Nincs tovább. A rohanók ott toporognak mögöttük. Nincs kapubejárat a közelben. Még egy pirinyó eresz sem. Csak uborka van. És két asszony, aki a világon mindenről, min­denkiről, zivatarról, vízről, sárról megfeledkezve mérlege­li; miért is forrt fel az ubor­ka. Cs. B. sokan távoltartották magukat a színháztól” — hallottuk Sal­lós Gábortól. Az okok egy része nagyon is kézenfekvő. A nagyközönség nem kapta meg színházától azt, amit várt. Voltak nagyon sikeres, forró színházi esték, de voltak olyan előadások is, amelyek nem vonzották a munkás tömegeket. Az idén — így Ígéri a szín­ház igazgatója — korszerű és népszerű színházat „csinál­nak”. Hogy mennyire közelít egymáshoz a korszerű és nép­szerű fogalma a gyakorlatban, azt jól bizonyítja néhány drá­ma címe is. Illyés Gyula Fák­lyalángja igényes mű. Hőfoka, nyelvezete, nemzeti levegője egyaránt megfoghatja az ér­telmiségit, a munkást és a pa­rasztot. A Bemarda háza, Gar­cia Eorca drámája ugyancsak ilyen kettős — populáris-intel­lektuális — mű. A készülő ri­portdráma (Darvas József ír­ja) feltehetően felelősségre ser­kentő gondolatokat csal elő mind a kétkezi, mind pedig a szellemi munkásokból. Az ügy­nök halála című Miller-dráma bizonyára eltalál a mindenfé­le fogtalkozásbeliek szívéhez. „A művészi ízlés és a közön­ség ízlése kettős viszony a színház és a közönség között. A nézőtér ízlése, igényei meg­határozzák a színház produk­cióját, de a. színház kötelessé­ge, hogy továbbfejlessze, csi­szolja a publikum ízlését. A színház tehát a holnap ízlé­séért felel” — mondotta Sallós Gábor. A színház ezzel a jelenle­vő kettős viszonnyal is számol. Nincsenek fenn­tartásai az operettekkel, a ze­nés játékokkal szemben. A bemutatásra szánt három nagyoperett és a két zenés víg­játék, valamint Jókai roman­tikus műve, a Lőcsei fehér asszony reális kitekintés a né­zőtér tényleges ízlésére. Ami pedig a holnap ízlését jelenti: felsoroltunk néhány igényes, a nagyközönségnek is tetsző da­rabcímet. Ezek korszerű meg­valósítása bizonyára hozzájárul majd a népszerű színház mo­delljének megteremtéséhez; Párkány László Tanévkezdés elül Rengeteg izgalom, terv, elképzelés, felgyülemlett energia, bizalom és kétkedés viharzik gyerekeinkben. Az új tankönyvek lapozgatása, a szinte frissen vasalt margós füzetek, az új írószerszámok és radír, megany- nyi izgalom különösen a kisiskolásoknak. Kék papír és címke. Mennyi gond és energiabefektetés. Szülőknek és nevelőknek a legnehezebb pedagógiai feladat ezt a kezdeti lendületet, érdeklődést, figyelmet ébren tarta­ni, hogy jó tárgyi tudássá, jó magatartássá váljon a to­vábbiakban. De hogyan? Örüljünk gyermekeinkkel együtt, vegyünk részt gondjaikban, apró problémáik­ban, hogy vajon kék, vagy piros címke kerüljön a szé­pen bekötött füzet közepére. Közösen hozzuk helyre a tanulósarkot, beszélgessünk velük apró terveikről, hi­szen ne felejtsük el, hogy a tanévkezdés kicsit olyan a 10 éves számára, mint a felnőttnek egy állásváltoztatás, vagy mint a szilveszter éjszakája, amikor mindenki el­képzeli, hogy a következő esztendőben új eletet kezd, jobb időbeosztással, nagyobb intenzitással lát majd ne­ki, és ha ezek a szeptember 1-i ígéretek nem is való­sulnak meg, mint ahogy mi sem javulunk évről évre és nem tudunk minden hétfőn új életet kezdeni, úgy gyermekeink kitartása, álmodozása, kezdeti ereje sem válik valósággá. No, de nem baj. Az élet folyik és vál­tozik. Ök is. Idősebbek lettek egy esztendővel. Az új tanév küszöbén, miként szilveszterkor, ha nem is pezs­gő mellett, hanem gyermekeink iskolatáskáját fogva és a szemükbe nézve fogadjuk meg: türelmesebbek le­szünk hozzájuk, következetesebbek, és a sok pici, de nagy gondjaikból átveszünk valamit, komolyan vesszük őket, segítünk nekik. Dolgozókat alkalmaznak •kkjckirkkk-kk'k-k-kkklckkk-k-k'kickkJcklrkielrfrkkkkkkid'vk'kkk A vasutas miskolci gócponti könyvtára Foto: Bácsi Jenő Az Avas alján Miskolci irodalmi műsor a rádióban Szerdán este 19.30-tól 20.18- ig a borsodiakat közelebbről is érdeklő műsort sugárzott a Kossuth-rádió. Az Avas alján című összeállítás a Napjaink hasábjain megjelenő szép pró­zaírók és költők műveit mu­tatta be jól szerkesztett sor­rendben, kitűnően megirt ösz- szekötö szöveggel. A műsor az avasi templom órajátékával kezdődött és ez­zel is fejeződött be. Az össze­kötő szöveg, amely hangula­tosan vallott Miskolc, Borsod irodalmi életéről, egyes írók tevékenységéről, Dobos Ildikó tolmácsolásában hangzott el. A műsorkezdő Gyűlölöm versei­met című Kalász László-ver- set Somló Ferenc jelenítette meg. Serfőző Simon íme, a vá­ros című versét Gonda György mondta el. Fillár István rész­letet adott elő Tóth Lajos Ze- fír, a hülye című írásából. Választmányi ülés a fodrász fcz-ta A megye legnagyobb, aj összesen 148 fiókkal áll a szé- több mint ezer személyt fog- I pítkezni akaró nők és férfiak Xálkoztató Borsod megyei rendelkezésére, s 184 féle te- Fodrász Szövetkezetben a hét vékenységet folytat. A szövet­elején választmányi értekez- jjeezet jelentős gebines háló­letet tartottak. Reinis Sándor^- jattal is rendelkezik, 55 ilyen né, a szövetkezet elnöke is^; fiók működik, s eredményesen, mertette a félévi eredménye» *: Ismeretes, hogy e szövetke­ket. Elmondotta, hogy a rel i/ethez tartozik — mint a leg- form a szövetkezet gazdáiké®, nagyobbhoz — a boyszolgálat. dását is több vonatkozásba^ j É részleg tevékenysége is egy- érintette. Szólott róla, hogy k\'se szélesedik, s a jövőben is ktsz ez év első felében csak- egy sor új szolgáltatást óhajt nem 15 millió forint értékű megszervezni. Jelentősen fej­szolgáltatást végzett, 4,6 száza- lődött a sokszorosító részleg lékkai többet a tervezettnél. is, amelynek árbevétele ez év­A szövetkezet Miskolcon és ben mintegy ötszörösére növe- a megye számos helyiségében fedett. Ratkó József Éjszaka című versét Némethy Ferenc olvasta fel. Ezt követően Baráth Lajos A csúnya Kankula című no­vellájának hangjáték-változata hangzott el, Némethy Ferenc, Paláncz Ferenc, Somló Ferenc és még mások előadásában. A hangjáték után ismét költő következett. Ladányi Mihály: Kalandok balladája című ver­sét Fillár István adta elő. Gulyás Mihály A harangláb foltjai című írását Margittay Ági mutatta be. A fiatal költőtehetségekről dr. Kabdcbó Lóránt, a Nap­jaink megbízott szerkesztője beszélt; a riport közben Doni­ján István, Varga Rudolf, Akác István és Mándoki György egy-egy műve hang­zott fel. Az összekötő szöveget írta, a Baráth-novellát dramatizálta és _ a műsort összeállította Illés István, a Napjaink színi­kritikusa. A pergő műsort Cseréi Miklós dr. rendezte. Örömmel hallottuk Az Avas alján című. önálló borsodi mű­sort, amely színvonalával és a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészeinek közreműködése ré­vén hiteles bizonyítását adta a vidéki irodalom és művészet egyetemességének. (p—1) Nyomdai gépmestert, könyvkötőt felvesz a Borsodi Nyomda. Je­lentkezés Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13. sz. alatt. A Ganz-MÁVAG alkalmaz: esz­tergályos, marós, lakatos, hegesz­tő, Öntő, kovács, galvanizáló (ve­gyésztechnikus) szak- és betanított munkásokat, továbbá férfi segéd­munkásokat. A vidéki szakembe­rek részére díj|nentes szállást biz­tosítunk. Szabad szombat van. Je­lentkezés személyesen, vagy írás­ban, a vállalat munkaerő-gazdál­kodásán. Budapest, VIII. kér., Vaj­da Péter u. ld. Felveszünk lemez-vasszerkezeti lakatos, hegesztő, motorszerelő és földmunkagép (kotró, erőgépek) szerelő szakmunkásokat. Vízügyi Igazgatóság XT. sz. főépítésvezető­ség miskolci műhelye. Sajó-part. Közgazdasági technikumot vég­zett fiatal férfi munkaerőket ke­resünk felvételre, adminisztratív munkakörbe. Ugyancsak felvétel­re keresünk férfi segédmunkáso­kat. Jelentkezés: Miskolci Sütő­ipari Vállalat, Hunyadi u. 56. A Borsod megyei Finommecha­nikai Vállalat pályázatot hirdet tokaji telephelyen levő üzemé­nek termelő-telepvezető állása be­töltésére. Az állás betöltésének feltétele: gépészmérnöki oklevél. Sajtoló munkák végzésében jártas pályázók előnyben. Jelentkezés a vállalat központjában: Borsod megyei Finommechanikai Vállalat, Sátoraljaújhely, Rákóczi út 5—7. A 112. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet (Kazincbarcika, Épí­tők útja 15—17.), pályázatot hirdet egy fő szakoktatói állásra. Előírt szakmai végzettség: víz- és gáz­vezeték szerelői szakmunkás képe­sítés, vagy épületgépész, illetve gépipari technikusi végzettség. Fi­zetés megegyezés szerint. Jelent­kezés: fenti címnél. A Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat azonnali felvételre keres lakatos, láng- és ívhegesztő, valamint szobafestő szakmunkáso­kat, továbbá kubikos és férfi se­gédmunkásokat, jó kereseti lehe­tőséggel. Szállást és üzemi étke­zést biztosítunk. Jelentkezni lehet szombat kivételével naponta 8 órától Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz., a munkaerő- gazdálkodáson. A Miskolci Mélyépítő Vállalat alkalmaz: forgórakodó dömperre vizsgával rendelkező gépkezelő­ket, valamint gyakorlattal rendel­kező gyors-gépírót. Munkásszál­lás, üzemi étkezés biztosítva. Je­lentkezni lehet: Miskolc, Parti­zán u. 2. sz. alatt. A December 4. Drótművek fel­vételre keres 8 általánost végzett munkaerőt segédmunkásként, be­tanított gépmunkás munkakörbe. Bérezés teljesítmény szerint. 1600 —2000 forintig. Jelentkezés a válla­lat munkaügyi osztályán, Miskolc, Besenyői út 18. A Borsod megyei Növényvédő Állomás, Miskolc, Szcntpéteri-ka- pu. azonnali belépéssel jogosít­vánnyal rendelkező vontatóvezető­ket alkalmaz. Útiköltséget nem térítünk. Az Allatforgalmi Vállalat ZIL— 130-as típusú tehergépkocsi szere­lésében jártas autó-motorszerelőt felvesz. Felvételnél hegesztői vizs­gával rendelkezők előnyben ré­szesülnek, Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezni a vállalat gazdál­kodási osztályán, Miskolc, Sánc utca 15. szám alatt kell. A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz — jó kereseti le­hetőséggel, kizárólag nagy-buda­pesti munkahelyekre — kőműves, ács, állványozó, vasbetonszerelő, épületasztalos, lakatos, parkettás, festő-mázoló, üveges, épiilet-vil- lanyszerelő szakmunkásokat, vala­mint kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Munkásszállást, na­pi kétszeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. 15 százalék idénypótlékot és különélés! díjat fizetünk. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Bp., X. kér., Pongrác út 21. Kőbánya-Alsó pu. mellett. , Vállalta A Miskolci Üveggyárban az idén kezdték meg az eddig külföldről beszerzett, úgyne­vezett kopulitüveg készítését. Az U alakú üveglapok iránt — amelyből már 800 ezer folyómétert gyártottak — or­szágszerte nagy az érdeklődés cs a kereslet. Ilyen üvegla­pokból alakították ki többek között a Miskolci Házépítő Kombinát hosszanti homlokza­tát, valamint a budapesti föld­alatti vasút kocsiszíneinek fa­lait. Az U profilú üvegek gyár­tását azonban az elmúlt hóna­pokban egy időre abbahagy­ták, mert sürgős _ rendelést kaptak a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságtól. A mis­kolci gyár a kelet-szlovákiai építkezések meggyorsítására 100 ezer négyzetméter drótbe­tétes öntött üveg előállítását vállalta. A munka jó ütemben ha­lad, és a 65 ezredik négyzet- méter exportárut szerdán szál­lították lei az üzemből. A dol­gozók elhatározták, hogy a csehszlovák^ rendelést mielőbb kielégítik, és az idén még a belföldi piac ellátására — töb­bek között — 400 ezer folyó­méter U alakú üveget adnak át a kereskedelemnek.

Next

/
Thumbnails
Contents