Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-27 / 200. szám

tg proletárjai, egyesüli elek! Pravda*cihk i A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD M LG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Pravda hétfői számában I „Kik a bai'átok és kik az el- j lenségek” címmel közli prágai j tudósítói, V. Zsuravszkij és V. Majveszkij cikkét. A tudósítók a cikk elején is­XXIV. évfolyam, 200. szám Ara: 70 fillér Kedd, 1308. augusztus 27. HELYESELJ ÜK, TÁMOGATJUK! zok a vélemények, állás- foglalások, amelyek szocializmust építő tár­sadalmunk legkülönbözőbb ré­tegeiből jutnak el hozzánk, egyértelműen bizonyítják: a magyar dolgozók, köztük a Borsod megyei munkások, pa­rasztok, értelmiségiek. akik régtől fogva aggódva figyelik a csehszlovák eseményeket, helyeslik, támogatják pártunk és kormányunk politikáját, a legutóbbi napokban tett intéz­kedéseit. Helyeseljük, támo- 'gatjuk, mert még nagyon jól emlékszünk 1956-ra; agyunk­ban, szívünkben a csehszlová­kiai események alakulása foly­tán újra és újra aggodalom támad a féltett rendért, mind­annyiunk közös vívmányaiért, a teremtő szocializmusért, a békéért. Akkor is erre gondoltunk, amikor azon az augusztusi reggelen a rádió hangszórójá­ból az események gyors, vá­ratlan fordulásáról értesül­tünk: veszélyben a munkás­hatalom, a teremtő rend; ve­szélyben egy szocialista állam, jó szomszédaink; az imperia­lista kalandorok, a csűrés-csa- varás nagymesterei Csehszlo­vákiában ellenforradalmat akarnak kirobbantani, hogy ezt a szép országot, dolgos népével együtt letérítsék a szocializmus útjáról. Aggodalmunk, mint ezt a legutóbbi napok eseményei igazolták, jogos volt, s a ba­ráti ország segítségére siető öt szocialista állam, köztük ha­súnk kormányának intézke­dése helyes volt. Minden nap, amely azóta eltelt, egyre job­ban igazolta, bizonyította, hogy veszélyben forgott a csehszlovák munkásosztály ha­talma. Ez a veszély létezett, volt és van.; A magyar munkások, értel­miségiek, parasztok csakúgy, mint a világ sok más államá­ban a haladó gondolkodású erők, egyszerű emberek és ve­zető politikusok, felismerték és nagyon is jól látják ezt a veszélyt. Ezért kerül sor röp- gyűlésekre, munkásgy ülések re, és az' érzelmek, a gondolatok kinyilvánításának különböző for urna in táviratokat, levele­ket szövegeznek, s küldik a kormánynak, a Központi Bi­zottságnak, kifejezve helyeslé­sünket. együttérzésünket, tá­mogatásunkat. Valamennyi le­vélből. táviratból, spontán fel­szólalásból és megnyilvánulás­ból a szocializmus, a béke, a munkáshatalom, a teremtő rend féltése csendül ki. jgen! Féltjük drágán, annyi vér és áldozat árán szerzett szabadsá­gunkat. a testvéri népek sza­badságát, nem engedhetjük és nem is engedjük, hogy ezt bárki elvegye tőlünk, és Cseh­szlovákiában megismétlődjék az, amire sajnos, nálunk 1956- ban sor került. Támogatásun­kat, a párt és a kormány po­litikájának. intézkedéseinek helyeslését nem csupán leve­leinkben, táviratainkban fek­tetjük le. hanem munkahe­lyeinken, a gyárakban, bá­nyákban, termelőszövetkeze­tekben megfeszített erővel dolgozunk. Miközbeb gondo­latainkat, érzéseinket a test­véreinkért érzett aggódás fog­lalja el, s nincs a napnak órája, amelyben ne gondol­nánk rájuk, tudjuk: az er­kölcsi támogatáson túl. ennek az együttérzésnek, támogatás­nak, segítségnyújtásnak na­ponta meg kell termelnünk az anyagi alapjait, ily módon po­litikai helytállásunkon kívül Munkánkkal is támogatjuk Pártunk é' kormányunk inléz- ^®<lései1 Tárgyalások a Kremlben Szovjet megrendelés Csehssl o rá hiúnak A Szovjetunió körülbelül 50 millió rubel értékben gáz fő­vezetékekhez szükséges felsze­relésre megrendelést tett Cseh­szlovákiában. Az erről szóló szerződést most írták alá Moszkvában a Masinoimport szovjet külkereskedelmi tröszt és a Praha-Invest csehszlovák külkereskedelmi Vállalat kép­viselői. A felszerelést 1969-től 1972-ig szállítják le. Két cseh­szlovák vállalat, a prágai CKD és a bmói első számú gépgyár készíti. Svoboda távirata Hájeknek Mint az ADN jelenti Moszk- vából, az ott-tartózkodó Svo­boda csehszlovák köztársasági elnök környezetében kijelen­tették: Svoboda elnök felszólí­totta a New Yorkban tartóz­kodó Hájek külügyminisztert, hogy ne szólaljon fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Mint az élnak távira­ta rámutat, a csehszlovákiai fejlődést „a szocialista orszá­gok egymás között vitatják és oldják meg”. Csehszlovák lakosokkal beszélgető szovjet katonák augusztus 21-cn. í@m tartják meg ÍT illését Nem tartják meg a Bizton­sági Tanács hétfőn, magyar idő szerint 15 órára kitűzött ülését — közölte az ENSZ-tit- kárság szóvivője a tanács tag­jainak képviselőivel, hozzáté­ve, hogy a tanács elnöke, aki utasította őt e bejelentés meg­tételére, folytatja a következő ülés időpontjának kitűzésével kapcsolatos tárgyalásait, mivel a BT nem vette le napirend­jéről a „csehszlovákiai hely­zet” kérdését. mertetnek két, majdnem egy­idejűleg lejátszódó eseményt. Prágától nem messze, egy munkástelepülés felé egy szov­jet tank közeledett. A kanyar miatt nem látták azokat a híd­nál álló férfiakat és nőket, áld két provokátorok vezényel­tek ki, hogy megakadályozzák a szovjet harckocsik előreha­ladását. Amikor a harckocsik parancsnoka észrevette őket, már késő volt. Egyetlen megoldást vá­laszthatott csak: a tankot a töltésről a mélységbe fordította. Andrejev pa­rancsnok, Mahotyin és Ka­zarin, a harckocsi katonái életüket áldozták azért, hogy a hídnál állókat meg­kíméljék. Néhány órával később Prágá­ban, a Vencel téren a banditák őrjáraton levő két szovjet ka­tonát lőttek le géppuska-soro­VÍZ ÉS VÉR imiiiiiiniiiiiiiBiimeiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii Szergej Borzenko a fenti címmel írt cikket a Pravda hétfői számában prágai be­nyomásairól. Elmondja, hogy augusztus 21-én hajnalban ér­kezett Prágába a szovjet csa­patok első osztagával. Igen meghatotta őt, amikor a ki­merítő utazás után három idős cseh kommunista egy-egy üveg vizet hozott a szovjet ka­tonáknak, hogy csillapítsák szomjukat. © Akkor még nem tudtam, hogy ez nemcsak a szeretet megnyilvánulása volt. hanem egyszersmind hőstett is — ír­ja Borzenko, majd megemlíti, hogy vasárnap Prága közpon­ti utcáin ilyen plakátok jelen­lek meg: „Egyetlen csepp vi­zet se adjatok a megszállók­nak!” A felhívás mellett pe­dig akasztófával díszített röp­lapon olvasható volt azoknak a halállal megfenyegetett sze­mélyeknek a névsora, akik a nép szabadságának megmenté­séhez segítséget nyújtó szövet­séges csapatokat támogatják. Borzenko utal rá, hogy az il­legális ellenséges rádióadók országszerte közvetítik az uta­sítást: „Egyetlen csepp vizet se adjatok a megszállóknak!”. A cikkíró elmondja, hogy amikor egy ismeretlen rend­számú autó elütött egy cseh kislányt, az ellenforradalmi jelszavakkal telefirkált ingek­ben díszelgő, hosszú hajú hu­ligánok részvétlenül bámulták a haldokló gyermeket. A kö­zelben levő szovjet harckocsik legénysége közül viszont öten nyomban felajánlották vérü­ket Borzenko cikkében elmond­ja, hogy a provokátorok im­már napok óta megakadályoz­zák a Rnuzine-i repülőtér vízzel és árammal való ellátá­sát, és kikapcsolják a vízveze­ték-hálózatból azokat a kör­zeteket, ahol a testvéri csapa­tokat helyezték el. Vasárnap magát „Szabad Prága Hangja” névvel rnegje lölő rádióállomás olyan utasí­tást adott, hogy a házak falát, a járdákat és az úttesteket má­zolják tele szovjetellenes jel­szavakkal. Nem tudom, hogy kik a szerzői annak az utcai gvaláz- kodásnak, de c mocskolodások olyanok, mintha veszett ku­tyák nyálával írták volna őket — jegyzi meg Borzenko. A továbbiakban elmondja, hogy a feketeszázas csehszlo­vák Írók tűz alá vették a Prá­gában tartózkodó szovjet új­ságírókat. megszállóknak és gyilkosoknak nevezik őket, majd megállapítja: minden csehszlovák író és újságíró él és jó egészségnek örvend. Kö­zülük egyesek koktélt hörpöl getnek az ellenforradalmi ,231- klub” kávézójában. Ezzel szemben a szovjet újságírók kicsi... íja máris elvesz­tette kari Nyepomnjascsijt és Alelcszandr Zrr dkint. © Borzenko ezután visszaem­lékszik azokra az áldozatokra, amelyeket a szovjet nép Cseh­szlovákiáért hozott, a fasizmus ellen vívott közös harcra, s megállapítja: Tengernyi vért hullattunk Csehszlovákiáért, s most Csehszlovákia népét ha­lállal fenyegetve akarják rá­venni, hogy egy csepp vizet se adjon nekünk' A revizionisták és az ellen­forradalmárok azt suttogják, hogy a szovjet csapatok az or­szág és a főváros történelmi kincseinek elpusztítása végett jöttek Csehszlovákiába. A nép azonban tudja: azért jöttek, hogy megvédelmezzék mind­azt, amit a nép géniusza és munkája alkotott. Húsz évvel ezelőtt jelent meg „A szomjú­ság csillpnítása” című regé­nyem, amelyet cseh nyelvre is lefordítottak. Tudom, hogy a fizikai szomjúságon kívül lé­tezik még a győzelem lelkesí­tő szomjúsága. Ezt a szomjal érzik mindazok a csehek és szlovákok, akiknek drága Le­nin eszméi a szovjet néppel való barátság. S diadalmas­kodni fog azoknak az idős kommunistáknak az igaza és becsületessége, akik tudják, hogy Csehszlovákiának ki a barátja és ki az ellensége — fejezi be cikkét Szerem zenko. Csehszlovákia nehéz és nyug­talanító napokat él át. Az or­szágban a helyzetet a szocialis­taellenes ellenforradalmi ele­mek tombolása teszi bonyo­lulttá. Mindennap újabb és újabb részletek kerülnek napvi­lágra a szocializmus ellen­ségei által alaposan előké­szített tervről, amely azt célozta, hogy az országot elszakítsák a szocialista közösségtől és „csendesen” a kapitalizmus útjára csúsztassák. A j,liberalizálódás” zászlaja alatt megnyitották az összes zsilipeket a szocializmus becs­mérlése és a Szovjetunió elle­ni rágalmak előtt. A cikkírók például a következőket emlí­tik: A szovjet emberek jól emlékeznek a polgárháború éveinek plakátjára, amelyen egv Bugyonnij-sisakos katona ujjával előre mutatva a követ­kezőket kérdezi: jelentkeztél önkéntesnek? Es íme fél év­század elteltével a Literarni Listy hasábjain ismét megje­lenik ez a plakát, csak épp az aláírás változott: Aláírtad a „Kétezer szó”-t? Vagyis azt az ellenforradalmi platformot, amely a csehszlovák nép szo­cialista vívmányainak felszá­molására, a kommunista párt szétzúzására szólított fel. A továbbiakban a cikkírók emlékeztetnek arra, hogy az „új káderekről” szónokolva félrcállították az igazi marxista—leninistákat és revizionistákkal váltották fel őket, hogy a rehabilitálás ürügyén a valóban ártatlanul szenvedett párttagokkal együtt „rehabili­táljanak” olyan semmirekellő­ket is, akiket az államtulajdon megkárosítása, erkölcstelen magatartás miatt zártak ki a pártból. Az ellenforradalmi elemek alattomosan bomlasztották a pártot, az államapparátust, a különböző társadalmi szerve­zeteket. megingatták a szocia­lista társadalom alapjait, elő­készítve a percet, amikor a belső és a külső reakció egye­sült fellépése alatt összeomol­hatott volna. A szocialistarllenes erők­nek már csak egy lépést kelleti volna tenniük, hogj Csehszlovákiát a kapitaiiz mus restaurátorai az ör vénybe taszítsák. Amikor a szövetséges csa­patok Csehszlovákia területére lépve meghiúsították az ellen- forradalmi restaurátorok ter­veit, tüstént akcióba lépett a? „állandóan működő parla­ment” jóval korábban létreho­zott illegális része, amely a ..megszállókról” kiáltoztak, ar­ra hívták fel a lakosságot, hogy kezdjen sztrájkot, távo­lítsa el az utca- és házszám­táblákat, mivel úgymond le­tartóztatások várhatók. Ebben a hisztérikus légkörben össze­hívták az úgynevezett párt- kongresszust. amelynek a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal szembeni állás- foglalásai csak olajat öntenek a tűzre. Az utcákon plakátok je­lentek meg, amelyek a marxizmus—leni «izmushoz hű központi bizottsági ta­gokkal való leszámolásra szólítanak fel, es értelmetlen kirohanásokai tartalmaznak a Szovjetunió és a többi testvérország ellett.1 Sok embert megtévesztette!^ mások pedig, akik nincsenek tisztában olyan tényekkel, amelyeket a „liberalizált” saj­tó sikeresen elhallgatott, vá­laszt várnak égető kérdéseik­re. Valóban sok mindennek tisz­tában kell leimi. Erre mutat rá Ludvik Svoboda, a CSSZK elnöke is, aki Moszkvába uta­zott, hogy a szovjet vezetők­kel tárgyaljon. Az idő lehűti a forró fe­leket. Különösen a fiata­lokét, akiket hónapokon át a nacionalizmus cs az „curópaizmus” maszlagé­val mérgeztek, hogy „eszmeileg” elökészílsék a nyugati imperializmus kísér­letét Csehszlovákia kiszakításá­ra a szocialista közösségből. A csehszlovák fővárosban a helyzetet továbbra is megnehezítik az orvul lö­völdöző bűnös elemek. Sok még a szenny és piszok a Vencel télen. A főváros főút­vonala tele van szórva provo­kációs tartalmú röplapokkal. A Vencel téren összeverődött tö­meget serdületlen ifjak riogat­ják szócsöveken keresztül. Írók és művészek letartóztatá­sáról terjesztenek rémhíreket. A járdákon a’prágaiak szovjet katonákkal beszélgetnek, vagy vitatkoznak. Az ellenfonmialniárok arra áhítoznak, hogy vér folyjon Prága utcáin A szovjet katonáknak azonban nagy a türelmük a csehszlovák munkások iránt, akiknek sorsával oly telelőt lenül játszadoznak megvásárolható politikusok és zsoldosok le ugyanilyen h;ú - a ■cosok és munkások gyűlö­lete a szocializmus e; vei szemben — ’riezödik be a Pravda-cikk. Vasárnap folytatódtak a tárgyalások a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Ludvik Svoboda elnök vezette kül­döttsége és az SZKP, valamint a szovjet kormány vezetői kö­zött. A véleménycsere a korábbi találkozókhoz hasonlóan nyílt, elvtársi jellegű volt. Megállapodás született, hogy a tárgyalásokat hétfőn foly­tatják. zattal. Ez a két eset a kom­munisták nagyfokú öntudatá­ról és a csehszlovák nép ér­dekei ellen cselekvő orgyilko­sok aljasságáról tanúskodik — állapítják meg a cikkírók, szenvedély, a hisztéria és a gyűlölet felszítását tűzte ki célul. Működésbe léptek a Prága különböző részeiben szétszórt illegális rádióadók, amelyek

Next

/
Thumbnails
Contents