Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-03 / 154. szám
(Szerda, 1008. július 3. BaBBBMnMM ÉSZAK M AGY ARORSZAG •eleszól a világpiac M indannyian Ismerjük a rosszul felelő diák érvelését: „de tanár úr kérem, én készültem . ..” Felnőtt fővel mosolygunk rajta, holott a gazdasági élet is gyakran produkál ilyesmit. Sokáig például a korszerűtlen és gazdaságtalan munka mentségére szolgált az új termék, a legyártott prototípusok, nullsorozatok száma, a formálisan megtakarított idő és költség. Olyan esetekre. gondolunk, amikor a régi, az elavult jelent meg az új köntösében, s az egyik oldalon jelentkező megtakarítás csupán a másik oldalon fellelhető pazarlást leplezte. így is lehetett formális terveket teijesíleni. Később, hogy intézményesen elejét vegyék az ilyen furcsaságoknak, a műszaki fejlesztés különböző mutatóit kezdték a világszínvonalhoz viszonyítva vizsgálni. Ám az egyre javuló műszaki paraméterei?:, termékjellemzők, ráfordítási arányok nem mindig találkoztak a vevő, a fogyasztó igényeivel és anyagi elismerésével. 4 korszerűség fogalmának ilyen közgazdasági értelmezése, s a hatékonyságnak az elért nyereséggel történő mérése akadémikussá teszi az általános eszmefuttatásokat a világszínvonalról, a paraméterekről. Feltalálhatják akar az örökmozgó szerkezetet is, ha nincs rá vevő és a piacon nem térülnek meg a befektetések, a vállalat hiába dolgozott. Minden olyan műszaki tökéletesítés, melyre a vevő nem reflektál, nem tart igényt, — ablakon kidobott pénz. Annak, hogy a termék hasznosabbá vált-e és milyen mértékben, a piac, az elért ár- és nyereség az egyetlen tárgyilagos mutatója. A műszaki teljesítménynek, a minőség javításának gazdasági optimuma van. Idáig megtérülnek a ráfordítások, azon felül viszont már nem. A piackutatás feladata a mindenkori optimumok ki tapintása, a felesleges kiadások megelőzése. Az ár és az elért nyereség azonban nemcsak a termék korszerűségét, a szükségletek kielégítésének színvonalát jelzi, hanem a kereslet—kínálat alakulását is. Más szavakkal: a keresletet lényegesen meghaladó kínálat egy-egy termék árát olyan alacsonyra szoríthatja, hogy a termelés költsége, azon belül a gyártmány és a gyártás fejlesztése nem térülhet meg. Vegyük példának a híradástechnikai ipart. Asztali rádiót ma már minden ország gyárt, a piac viszont telített — csak nagy ráfizetéssel lehet a legkorszerűbb típusokat is exportálni. Nem sokkal jobbak a lehetőségek a táskarádiók, a televíziós vevőkészülékek kivitelénél, különösen, ha a védővámokkal is számolunk. A bonyolult, nehéz híradástechnikai berendezések — a tv-stúdjuók, nagyadók, mikrohullámú és átviteltechnilcai rendszerek — viszont igen gazdaságosan gyárthatók és értékesíthetők. Mivel a gazdasági társadalmi fejlődés egyik velejárója az iparosítás, bizonyos termékek gyártására egyre több ország rendezkedik be, s a piacok telítődnek. Nemcsak a rádió, vagy a tv, a könnyű- és az élelmiszeripar jó néhány terméke — főleg amely az ipari fejlődés alsó lépcsőfokait jellemzi — élet-halál konkur- renciaharc színtere. Vagyis azt is szükséges vizsgálni: mit érdemes, mit lehet gazdaságosan, vagy lehetőleg a legkisebb ráfizetéssel gyártani és fejleszteni. A gazdag és fejlett ország beszünteti a gazdaságtalan cikkek exportját, sőt — ha külkereskedelmi helyzete lehetővé teszi — a hazai gyártásnál olcsóbban importálja azokat. Országunk nem olyan gazdag, hogy rövid időn belül lemondhatna minden ráfizetéses termék exportjáról, hogy válogatás nélkül mindent gyártson, fejlesszen és exportáljon. Az anyagi eszközöket és a munkaerőt már ma is azokba a gyártó és exportáló ágakba kell lehetőség szerint összpontosítani, amelyek viszonylag gazdaságosak. A jövőt előkészítő fejlesztések és beruházások méginkább az exportmunka hatékonyságát hivatottak szolgálni. A mai helyzet persze sajátos. A beruházási jegyzéken a gyártmány és gyártásfejlesztési tervekben még sok a régi mechanizmus feltételei közepette meghatározott téma. A piackutatásnak, a közép- és hosszútávú prognózisnak ezért különösen nagy a rangsoroló szerepe, hiszen csak így lehet az új feltételeknek megfelelően az életre való fejlesztési elképzeléseket és feladatokat hatékonyan támogatni, a gazdaságtalanokat pedig elvetni. Mindenekelőtt a meglevő gyártási profil és ter- mélrválaszték felülvizsgálata, szüntelen kontrolja és rangsorolása a feladat. S ahogy megvalósulnak az életrevaló, a világpiac igényeivel reálisan számoló fejlesztési elképzelések, úgy növekszik a vállalati nye-! reség és javul, gazdaságossá | válik a termelés és az export összetétele. ' Újra termel a BVK Sikeresen befejeződtek a BVK nagyjavítási munkálatai. A csaknem három hétig tartó munka során mintegy 1000 fizikai dolgozó a nitrogén műtrágyagyárban és a kaprolak- tám gyárban elvégezte a szükséges gépkarbantartásokat és felülvizsgálta a technológiai berendezéseket. Az előkészítő és irányító munkát 150 fős műszaki gárda végezte. Az összehangolt és lelkiismeretes fizikai és műszaki munka eredményeként ' a gyárban a műtrágyatermelés a határidő előtt 2 nappal, az ammónia- és kaprolaktámter- melés egy nappal előbb megindulhatott. Jó üeüibeii • Kazincbarcikán jó ütemben halad az utak felújítása. Legutóbb, amikor a tanács illetékes képviselői ellenőrizték az elvégzett munkát, s a műszaki átvételről elkészítették a jegyzőkönyvet, a legnagyobb elismerés hangján szóltak a vállalat tevékenységéről. A napokban fejezték be a Vörös Hadsereg útijának a felújítási munkálatait — egy héttel korábban, mint amit a terv előírt. S ami nem mellékes: a 300 ezer forint értékű társadalmi munkával a felújítási költségek is jelentősen csökkenték. Épüli egy nyaralód Egy esztendeje kezdték meg Sátoraljaújhelyen, a Faipari Klsz-ben a nyaralóházak gyártását. A házak tiszta fenyőfából, üveggyapot szigeteléssel, belül pedig színes farostlemez borítással készülnek az Igények szerinti helyiség beosztással. Az EEDÉKT-en és a SZOT-on kívül sok magánmegrendelést is kielégítenek. A nyaralóházakat elemekként szállítják a helyszínre, ahol rövid idő alatt, kevés munkával összerakhatok. Bár hetenként mintegy hat darabot állítanak elő a nyaralóházakból, az egyre növekvő kereslet kielégítése érdekében tovább fejleszti ezt a részlegét is a Faipari Ktsz. Országosam elsők. Sok millió utast, sok millió tonna árut szállítanak évente á 3. sz. AKÖV járművei, gépkocsivezetői. Örökké az országutakat járják. Az országutakat, amelyeken egyre több jármű halad, egyre növekszik a sebesség, s így a vezetés is egyre nagyobb figyelmet kíván. Nos, ez csak hangsúlyozza a vállalat dolgozóinak érdemét, akik 1960-ban országosan a második, s tavaly az első helyezést érték el a balesetmentes közlekedésben. A kiváló kollektívának az I. helyezést dokumentáló oklevelet és a pénzjutalmat a napokban megtartott ünnepségen —• amelyen részt vett Tóth István, a KSZDSZ főtitkára is — Philadelfí Géza, az Autó- közlekedési Tröszt szakszervezeti tanácsának tagja adta át. Mi az elsőség titka? Valykó István igazgató így tömörítetté ,,a közösség jó összefogása és a megértés”. Érdemes néhány pillantást vetni a statisztikára. 1901-ben 50. 03-ban Rí baleset következett be a járművezetők hibájából. Tavak' ezt. 19-re szorították le. Jelenleg Is tartják a tavalyi szintet. Három és két évvel ezelőtt a legtöbb baleset oka a gyorshajtás volt. Tavaly ez. az előzők egy harmad ára csökkent, s az idén még ez nem okozott szerencsére fájdalmat, kárt. Négy évvel ezelőtt rangsorban az ittasság következett fő okként, tavaly ez az ok megszűnt,. Az idén sajnos már van rá két példa. És még egy érdekesség. A kimutatások szerint a kezdő, vezetők ritkán, s az elmúlt két évben nem is gépkocsivezetők okoztak balesetet. A gyakorlottabb vezetőknél c-z viszont sűrűbben előfordult. Vagánykodtak, vakmerőbben vezettek, túl biztosak voltak vezetői tudományukban, amelynek ára sérülés, kár, fájdalom, esetleg szabadság- vesztés is volt. A vállalatnál következetesen igyekeztek megszüntetni az okokat. Propaganda anyagokban, beszélgetésekben, a gépkocsivezetőkhöz küldött levelekben intettek, figyelmeztettek. Oktató előadásokat, filmvetítéseket tartottak. Megsűrítettek az ellenőrzéseket, az ellenőrzésekbe bevonták a nyugdíjasokat is. És még egv sokatmondó adat: tavaly több mint 40 ezer esetben tartottak ittassági vizsgálatot, több illetve majdnem kétszer annyit, mint az. előző évben. És a tájékoztató szerint a példamutató, a jó esetekben nem fukarkodnak az elismerő szavakkal, a lehetőségekhez mérten az anyagi elismeréssel. Most is több. mint száz gépkocsivezetőnek adtak át pénzjutalmat. És öt gépkocsivezetőt, Szakács Jánost, Rigó Gyulát, Havas Aladárt, Kovács Tibort, Horváth Ignácot a félmillió kilóméteren felül megtett balesetmentes útért, közlekedésért járó gyémánt fokozattal tüntették ki. Ötnapos munkahét Bulgáriában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak július elsején életbe lépett határozata értelmében a Sztara Zagora-i és a gabrovói kerület vállalatainak többségében, valamint más kerületok vezető vállalataiban bevezették az ötnapos munkahetet. Külszíni fejtés előkészítése Erdőbényén Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei a kovaföld külszíni fejtését készíti elő Erdőbényén. A víztelenítő altáró már elkészült, és befejezés előtt áll a tárolószín és a bekötő út építése is. A kovaföld Iránti jelenlegi keresletet figyelembe véve, a jövő év második felében tervezik ezt a külszíni fejtést üzembe állítani. A magas fokon gépesített üzem évi 20—25 000 tonna kovaföld termelésére lesz alkalMegyénkben még sosem volt olyan nagy szükség a meglevő öntözőművek és berendezések teljes hasznosítására, mint az idén. A legkülönbözőbb növényféleségekben súlyos károkat okoz. az. aszály. Minden lehetőséget és minden időt ki kell használni az öntözésre. Az elmúlt napokban az Északmagyarországi V í/.ügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztálya öntözés-üzemelési megbeszélést tartott a megye legjobb járásában. E megbeszélések és az öntözés eddigi általános tapasztalatairól kértünk felvilágosítást Stefán Márton főmérnöktől, a vízhasznosítási osztály vezetőjétől. — A járásokban tartott megbeszélések fő célja az volt, hogy az illetékesekkel megbeszéljük az éjszakai öntözések lehetőségeit — mondotta a főmérnök. — Sajnos, a legtöbb gazdaságban eddig munka- szervezési okok miau nem tudták megvalósítani az éjszakai öntözéseket. Pedig az aszály megköveteli, hogy éjjelnappal hasznosítsák a berendezéseket. ‘‘S a ísz-eíi aids — Mi az éjszakai öntözés előnye? — A kánikulában 20—30 százalékkal jobb az éjszakai öntözés vízhasznosítása. Növénytermesztési szempontból is előnyösebb a hűvösebb órákban történő öntözés. Különösen az érzékenyebb, kertészeti növénykultúrákat kell éjszaka is öntözni. — Milyen területet öntöztek be eddig megyénkben? — Nem egészen pontos adatok szerint, mintegy 24—25 ezer hold a beöntözött terület. A lehetőségekhez képest ez még mindig kevés. Félő, hogy most aratás idején, részben bérezési problémák miatt is, egyes gazdaságokban még csökkentik is az öntözést. F.z a vízhez hozzá szoktató ti növények szempontjából katasztrofális lenne és felmérhetetlen károkat okozna. Az Északma- gyarországi Vízügyi Igazgatóság minden segítséget megad ahhoz, hogy lehetőleg inkább fokozzák mindenütt az öntözést. Többek között 34 szivaty- tyút adtunk bérbe a gazdaságoknak. A Berecki főcsatornába, a Karcsa-tóba, a prügyi, a tiszadobi és más, megapadt főcsatornába folyik a vizután- pótlás, nehogy vízhiány akadályozza az öntözést. i^le^ol<Sáfíj*a váró wosadoEt — Néhány gazdaságban teljes mértékben kihasználják az öntözőberendezéseket, s ennek nagy előnyeit is látják. Így például a ricsci termelőszövetkezetben a kalászosok öntözése 4—8 mázsás termés- többletet eredményezett — mondotta a továbbiakban a főmérnök. — Jó néhány helyen viszont nem készültek fel idejében az öntözési idényre s ennek most nagy kárát látják. — Mi hátráltatja még az öntözőberendezések üzemeltetését? — A felkészületlenség és a munkaszervezési okok mellett, a legsúlyosabb gond az alkatrészhiány Kevés az öntöző- berendezésekhez szükséges tartozék, cső, nincsenek szórófejekhez szükséges pótalkatrészek. A javítás sem megoldott. Csak a szerencsi gépjavító van kijelölve az öntözőberendezések javítására. A legsürgősebben meg kell teremteni, hogy járásonként legyen javítási kapacitás, és elsőbbséget is biztosítani kellene az öntözőberendezések javítása számára. öntözéssel milliókat menthetünk meg az aszálytóL (P. s.) Aggtelek — 1968 Gondoskodás a dolgozókról az EMV-kcst gek messzemenő kiaknázásával minden tekintetben igyekeznek gondoskodni a dolgozókról, a munkakörülmények javításáról még altkor is, ha az esetenként külön anyagi megterhelést jelent a vállalatnak. Hosszú Időn át problémát akozott, hogy egyes üzemekben nem volt kielégítő a szociális ellátottság. Az öltözők és a fürdők egyes munkahelyeken nem feleltek meg a Követel m ényekn el?, u gy a n ak i? o r nehezen született egyértelmű döntés a munka-és védőfelszerelések jogosságát illetően például az alkalmazottak esetében. A múlt év második felében, de különösen 1008-ban lényegesen jobb körülményeket találhatott a látogató az. É1VÍV- ben. Sorra-rendre épülnek az új fürdők és öltözői? (például a szállításnál és a kisvasúinál dolgozók számára), vagy bővítésre, illetve felújításra kerül sor a vállalat különböző üzemeiben. Mindezekről részletesen tárgyaltak az szb legutóbbi ülésén, ahol olyan határozat is született, hogy — elfogadva az előterjesztett javaslatot — az alkalmazottak is kapjanak munkaköpenyt. Érre a célra 53 ezer forintot biztosítottak. Ugyanakkor arról is határoztak — a vállalat vezetőségével egyetértésben —. hogy a munkaruha költségeinek a fedezésére 18 ezer forinttal magasabb összeget fordítsanak. A szociális ellátottság fokozatos javítása, a különféle intézkedések kedvező Irányban hatnak a munkásvédelmi helyzet alakulására is. (Foto: Szabados) Öntözni, illái, ifitizsii! Az Északmagyarországi Vegyiművekben nagy felelősségtudatra vall, hogy a lehetősé-
