Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

TU-sárna)!. 196S. július 14.

ßSZAKMAGYARORSZAG

A külkereskedelmi tevékenység jelentőségére, javításának fontosságára a KB 1963 decemberi határozata hívta tel figyelmünket. Mivel a határozat helyes gazdaságpolitikai koncepcióra épül, időszerűsége ina sem vitatható. Külkereskedelmi tevékenységünk alapvető célkitűzését a reform sem módosítja, hanem a köz- gazdasági szabályozókkal

még hatékonyabbá kívánja tenni.

A helyi sajtóban kevés .szó esik átfogóan a megye szocialista i paranak külkereskedelmi tevékenységéről. Az elmúlt évek fejlődése pedig méltán érdemes rá, hogy a közvélemény is tájékozott legyen róla. Az említett KB- határozat végrehajtása sok szervezőmunkát kívánt az állami, gazdasági vezetéstől, a párt- és tömegszervezetek- től. A munka nem volt hiábavaló. Az elért eredményekről, a helyzet értékeléséről, további feladatainkról — de már a reform igényeinek megfelelően — két fórumon esett szó az utóbbi hetekben. A Külkereskedelmi Minisztérium és vállalatai vezető szakembereinek bevonásával tartottunk megyei szintű tanácskozást. Ezt követően a végrehajtó bizottság is tárgyalta a szocialista ipar külkereskedelmi tevékenységének alakulásáról, az állami visszatérítés helyzetéről szóló jelentést.

Mindkét fórum megállapította és elismerte, hogy a megye szocialista iparának exporttevékenysége évről évre ütemesen fejlődik. A mennyiségi fejlődés mögött nem elhanyagolandó a minőségi, a választéki, a gazdaságossági fejlődés. Vállalataink export-import gazdálkodása fontos népgazdasági érdekeket clógit ki. Ma már általánosan ismert, hogy a nú népgazdaságunk nyitott, természeti adottságaink aktív és egyre bővülő részvételünket igénylik a nemzetközi munkamegosztásban. A helyes külkereskedelmi politikának és gyakorlatinak elő kell mozdítania a népgazdaság gyors ütemű fejlődésé t

B

orsod külkereskedelmi tevékenységével azért is indokolt foglalkozni, mivel a népgazdaság anyagexportjában jelentős szerepet tölt be. Az ország összes anyagexportjának 17 százaléka megyénkből származik. A teljes népgazdasági szintű közvetlen exportból pedig kb. 5 százalékban veszik ki részüket üzemeink. Az exportált áruk belföldi forintértéke 1967-ben meghaladta a 3,2 milliárdot, amely kétszerese az I960, évi teljesítésnek. Megyénkben is gyorsabb ütemű volt az exporttermelés fejlődése, mint általában a termelés növekedése. Évről évre emelkedett az exportra gyártott termékek részaránya. 1967-ben a termelés 14 százalékát szállítottuk exportra. Természetesen az egyes iparágak és vállalatok között erősen differenciált az exporttevékenység. Kohászati üzemeinknél a 30 százalékot is eléri (ÓKÜ), a textilruházati szövetkezeteknél pedig több, mint 90 százalékot (Hegyalja Ruházati Szövetkezet).

A hagyományos — és már sok évtizedes külkereskedelmi tapasztalatokkal rendelkező — iparágak (kohászat, gépipar, ásványbányászat) mellett új exportőrök nőttek lel megyénkben is. Egyre jelentősebb a legfiatalabb iparágunk — a "vegyipar — üzemeinek exportja, valamint az igen keresett és közkedvelt könnyűipari export is.

A KB 1963 decemberi határozatának végrehajtására, a külkereskedelmi munka javítása végett exportbizottságot hoztunk létre a megyei bizottság mellett. Az exportbizottság a sok operatív feladat végrehajtásán kívül a külkereskedelmi politikát érintő átfogó gazdasági kérdésekkel is foglalkozott. Eredményesen segítette a termelőüzemek és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlődését, az exportpropagandát. A bizottság a párt gazdaságszervező munkájának hatékony részese volt. Exportbizottságunknak is érdeme, hogy a külkereskedelem vezetőinek egyértelműen jó a véleményük a megyei vállalatok együttműködési készségéről. Elismerten fegyelmezett szállítók, és sokat fáradoztak gyártmányaik korszerűsítésén, a minőség, a megbízhatóság javításán.

Az exporttermékek minőségi fejlődése tette lehetővé, hogy üzemeink, a népgazdaság fizetési mérlegének javítására a tőkés piacokra fokozzák exportjukat. Az exporttermelésen belül a tőkés piacokra az átlagost meghaladó a növekedés. 1967-ben a megye összes exporttermékének 55—60 százaléka került tőkés piacokra. A tőkésexport növelésében példát mutattak kohászati, vegyipari üzemeink és kisipari szövetkezeteink.

Kedvezőtlen helyzetet mutat a gépipari tőkésexport részaránya országosan, de megyénkben is. Országosan a tőkésexportnak 2 százaléka gép, megyei szinten 12 százaléka. Ez jelzi a gépipari termékek piacán uralkodó kíméletlen versenyt, de jelzi a gépipari termékeink fejlesztésében meglevő ütembeli elmaradásunkat ÍSi

I

'n rtékelve szocialista ipa- runk 1968. X; félévi külkereskedelmi munkáját, elmondhatjuk, hogy jól készülték a reform követelményeinek kielégítésére. A fokozott és megváltozott követelmények mellett sem következett be az 1967. I. fél évi kiszállításhoz mérten visszaesés. Az átmenet nem problémamentes, hiszen a régi mechanizmusból nem kívánatos örökséget is magunkkal hoztunk. Ezek felszámolására nem egy fél év, de 1—2 év is kevés lesz.

Ilyen megoldásra váró problémáink a külkereskedelmi tevékenységben, hogy az exportált termékek műszaki színvonala esetenként elmarad a világpiaci követelményektől. Az exporttermelés gazdaságossága is elmarad a versenyképesség mögött, így átmenetileg népgazdasági érdekből. a vállalat ösztönzése céljából az állam visszatérítést folyósít. De akadályozza exportpiacaink további bővülését, hogy a kiszállított termékekhez nem megfelelő az alkatrészellátás, szervizszolgáltatás, és jelentős az elmaradásunk a csomagolástechnikában is. Kohászati termékeinket pl. szívesen vásárolják nyugati piacokon is. Megfelelnek a követelményeknek, de a kikészítés, csomagolástechnika elmaradása néha hátrányos helyzetet teremt a versenyben. Az sem oldható fel máról holnapra, hogy ugyanazon kapacitásból kielégítetlen a belső piaci igény és számottevő a külső piaci kereslet is. Itt a vállalati gazdasági cselekvést már közgazdasági szabályozókkal kel] befolyásolni, bár esetenként még találkozunk adminisztratív beavatkozásokkal is.

Az áttérés az új gazdaságirányítási rendszerre lényeges változásokat hozott üzemeink külkereskedelmi munkájában. A vállalati önállóság, az anyagi érdekeltséget befolyásoló új export-import árak bevezetése fokozta az üzemek érdekeltségét az átgondolt exporttervek kidolgozásában. A megváltozott feladatokhoz igazították szervezeteiket. A megalapozott kockázatvállalás érdekében a külkereskedelmi tevékenységre exportáló vállalataink űj szervezeteket hoztak létre. Jobban akarják ismerni a

belső és a külső piacot, azok fejlődési tendenciáit, de a konkurrenciát is. Vállalataink elkezdték kereskedni. Több gondot fordítanak termékeik hírnevére és propagálására. Ezt a célt szolgálta az ÓKÜ Ismerd meg termékeink felhasználását című kiállítása, vagy a jelenleg is megtekinthető helyiipari termékkiállítás is.

fa-természetesen külkeres- I kodelmj kultúránk sem változik meg egy csapásra, Az egyértelműen pozitív tendenciák mellett még igen sok teendő vár a termelő és a külkereskedelmi vállalatokra. Ezekről a problémákról a külkereskedelmi tanácskozásokon is sok szó esett. A külkereskedelmet legjobban, legösszefüggőbben befolyásoló közgazdasági szabályozók finomítására hosszabb idő tapasztalata szükséges. Nem várható . a termelési struktúra azonnali átállása sem. Népgazdaságunk helyzetében a külkereskedelmi tevékenység nemcsak közgazdaságilag, hanem politikailag is fontos kérdés. A termelés makrostrulrtú rá j ának változtatása sokoldalú nemzetközi munkamegosztással párosul. Tradicionális expor-import- kapcsolatokat csak átgondoltan lehet átalakítani, hogy azoknak sem nálunk, sem barátainknál ne legyenek jóvátehetetlen következményei. Ráutaltságunk miatt a tők- késpiacra is tekintettel leéli lennünk. A külkereskedelmi politika és a szabályozók figyelembevételével vállalatainknak fokozatosan kell alakítaniuk termelési struktúrájukat. Az anyagi ösztönzőknek is abIxi az irányba kell hatniuk, hogy a vállalatok a belső és a külső piacok ismeretében a legcélszerűbben használják fel fejlesztési alapjaikat. A külkereskedelmi politikánkat érvényesítő szabályzóknak a gyorsabb műszaki fejlesztésre kell ösztönözniük. Így a mikrostruktú- ra változása alulról hat visz- sza a népgazdasági szintű makrostruktúra kedvező alakulására.

Általános az a tapasztalat is, hogy az export gazdaságosságával, az exporttermelés kedvező realizálásával a termelő és a külkereskedő vállalatok is többet foglalkozzanak és nagyobb hozzáértéssel, mint a kedvezőbb importpiac kialakításával.

Nem kedvező az. a jelenség sem, hogy a termelő vállalatok tartózkodnak a szocialista relációjú beszerzésektől és előnyben részesítik a tőkésexportot. Hosszabb távon a szocialista piaccal kell számolnunk. Ez kölcsönösen biztosabb piac; fejlődésünk nem köthető a tőkéspiac ingadozásaihoz, politikai szeszélyeihez.

A vállalatok külkereskedelmi tevékenységét szabályzó közgazdasági eszközök hatása még nem értékelhető teljes mértékben, termelő és külkereskedelmet folytató vállalatok között különböző szerződési formák alakultak ki. Nem biztos, hogy azok a legteljesebb anyagi érdekeltséget, felelősséget fejezik ki. Ma még sok az eltérés az Irányelvekben rögzített önálló vállalati gazdálkodástól. sok a korlátozó intézkedés. Ezek csak a nép- gazdasági egyensúly megerősödése és hosszabb távú tapasztalatok után oldhatók föl, fokozatosan. Célszerű tehát az az elhatározás hogy a termelő és a külkereskedelmi vállalatok mindennapos munkakapcsolatain kívül egy éven belül térjünk vissza a megyei tapasztalatok értékelésére és azok Ismeretében tegyünk javaslatot a külkereskedelmi politika gyakorlati, közgazdasági szabályozóinak továbbfejlesztésére.

Bárczi Béla

Vasutasnapi ünnepségek

Tegnap, július 13-án, szombaton került sor a 18. vasutasnapi ünnepségekre a MÁV Miskolci Igazgatósága csomópontjain, illetve szolgálati helyein. A központi ünnepséget Miskolcon, n Rónai Sándor Megyei Művelődési Házban tartották meg. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt — többek között — Dojcsák János, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára, Jakó András, a Szakszervezetele Borsod megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese és Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyette- se is. Ünnepi beszédet dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője tartott. Méltatta a vasutasok áldozatkész munkáját, ismertette a vasút, fejlesztésének nagyszerű jelenét és jövőjét, és kitért az elkövetkezendő feladatokra is. Az ünnepi beszéd után a közlekedés- és posta- ügyi miniszter megbízásából az igazgatóság 14 dolgozójának átnyújtotta az érdemes vasutas kitüntetést. Az ünnepi nagygyűlés részvevőit köszöntötték a kassai, valamint a krakkói vasútigazgatóság delegációinak vezetői is.

A MÁV Miskolci Igazgatósága különböző szolgálati helyen megtartott vasutasnapi ünnepségeken a jó munka elismeréseként 506 kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt, 16 brigádnak aranyplakettet adtak át. Ebből az alkalomból

Az elmúlt esztendőkben ke- j vcs község fejlődött megyénk- 1 ben olyan gyors ütemben, mint í a budapesti országút és a vas- j útvonal mentén levő Ernőd, j Lakóinak száma ma már eléri j a hatezret. Szinte évente alaki- j tónak ki újabb és újabb ház- j helyeket, s mindez kevésnek j bizonyul. A községeink jó ró- [ szere jellemző elvándorlás he- j lyett itt évi mintegy száz „be- ] vándorlóval” kell számolnia a J tanácsnak.

— Hogyan birkóznak meg a | gyors fejlődés gondjaival — kérdeztük meg Tóth Rlek tanácselnöktől?

— Tőlünk telhetőén, s i

__________ I

F

élévi eredmények

az IMjüliieuiüi imkaversenyeit

(Tudósítónktól.)

Az év elején — a hengermű gyárrészleg kezdeményezésére — nagy jelentőségű munkafelajánlásról érkezett hír az LKM-ből. A KMP megalakulásának 50. évfordulójára indított munkaverseny félévi eredményeit a közelmúltban értékelték. Mind az acélból, mind a különféle félkész és készáruból felajánlott többlettermelésnek több mint. 50 százalékát teljesítették a dolgozók. A vállalt évi 24 ezer tonnás acél- megtakarításbél eddig 18 071 tonnát sikerült — jobb anyagkihozatallal — a hengerdék

és kovácsmühelyek számára feldolgozásra továbbítani.

A selejtcsökkentési, beruházási, szállítási és munkásvédelmi tervek eredményei is mind meghaladják a jubileumi versenyvá 11 alás félévi szintjét.

A jó eredmények azt bizonyítják, hogy a dolgozók az időjárás megnehezítette körülmények között is „tartják magukat" adott, szavukhoz. S a jubileumi verseny tartalmi értéke, teljesítményei nagyban hozzájárulnak majd a vállalat 1968-as eredményeihez.

Gutman József

| amennyire az anyagiak engc- 1 dik — válaszolta — igyekszünk i lépést tartani az igényekkel. ; Minden helyi erőt összefogunk, ; igyekszünk egy-egy nagyobb i célkitűzést közösen megvalósí- | tani. Most alakítottunk ki több : mint félszáz új házhelyet.. Már i valamennyinek akadt gazdája, j A további építkezéseknek sem lesz akadálya, mert újabb 43 házhely kialakítása van folyamatban. Ami a község jövő I arculatát illeti, nagy örötnünk- i re ez év augusztusára elkészül Ernőd részletes rendezési terve i is. A most, épülő új ABC-áru- ! ház és az egészségház már bc- ■ leülik e terv elképzeléseibe.

— Milyen lesz az új egész- Iségház?

i — Az építkezés és a bérén - ! dezés teljes költsége megköze- I üti a hárommillió forintot. Az 1 orvoslakások és rendelők mel- : lett helyet kap benne a gyógy- | szertár, egy laboratórium és | természetesen a korszerű váró- | helyiségek. Még ez év őszén I szeretnénk átadni rendelteté- j sének.

A helyi fogyasztási szövetke« j zet elnöke, Péter Györgyné a ! következőket mondja az ugyancsak kora ősszel megnyíló áruházról:

— Az építkezésre a tanáccsal közösen 1,2 milliót költünk, s csaknem 800 ezer forintba kerül majd a berendezés. Az

i ABC-áruház megnyitása után néhány bolthelyiségünk felsza- I badul a községben. Ezekben további kisebb szakosított bol- ! tokát, például kenyér- és zöld- I ségboltot nyitunk.

A gyár udvarán

A Lenin Kohászati Müvek udvarán stílszerű, a gyár lenné kéből késziíeíí, modern fém- koinpozídót helyeztek cl.

Foto: Sz. Gy.

.Megyéik szocialista ipara a külkereskedelemben

közel félezer vasutas része- i sült soron kívüli előléptetés- ; ben, s összesen 800 000 forint l pénzjutalmat osztottak ki.

Tegnap este gazdag kultu- j ralis és sportprogram szórakoztatta a vasúti csomópoji- tokon, nagyobb szolgalati helyeken a vasutas dolgozókat. Ma, vasárnap a szolgálati helyek dolgozói saját programjuk szerint egész napos kirándulásokon vesznek részt, többek között Tokajban, a Má- lyi-tónál, Szendrőládon, a ltor- nád-parton, Lillafüreden. A hidasnémeti és bánrévei határállomásokon a csehszlovák és magyar vasutasok közös ünnepségeket tartanak.

Gyorsabban szállíthatják a szenet

A szénszállítás még sok ! gonddal jár a Borsodnádasdi I Bányaüzemben, mert itt nincs t normál nyomtávú vasút. A kö- I zeljövőben azonban már teher- i gépkocsikkal szállíthatják a [ szenet a fogyasztóknak. A köz- j üti száüítás bevezetéséhez meg | e hónapban megkezdik egy 200 I méteres útszakasz és egy híd |építését. Az Ózdvidéki Szénbá- í nyák Vállalat négy darab 7 ! tonnás tehergépkocsit már meg i is vásárolt a szénszállításhoz.

Ernőd, s roliamteplekhel lepődő község