Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

4 ÉSZATCRTAGYA ßORSZÄG Vasárnap, 1068. július fi. Strand-könyvtár kellette j A 'mezőkövesdi hőfíirdő, vagy ! ahogyan országszerte ismerik: j a Zsóri-fürdő nagy forgalmat bonyolít le minden nyáron. Látogatottsága alighanem re­kordot is ér el a tartós 'káni­kulában. A fürdő ellátottsága, kulturáltsága folyamatosan emelkedik, azonban a műve­lődési, nemesebb időtöltést igények: jobb kielégítése vé­gett igen nagy szükség tenne egy strand-könyvtárra, amely folyóiratok, olvasmányos, kel­lemes és hasznos időtöltést j nyújtó kőletek kölcsönzésével j sietne a látogatók, nem utol­sósorban a strand melletti üdülőkben tartósan időző ven­dégek segítségére. Korábban, évekkel ezelőtt már volt ilyen 'kezdeményezés. egy bódéban, j de valahogy megszűnt. Pedig szükség lenne rá. A mezőkö­vesdi járási könyvtár igazga­tója azt mondja, hogy ha a fürdő fenntartó szerve vala­milyen korszerű, kulturált el­helyezést tudna biztosítani, úgy a könyvtár minden ne­hézség nélkül fiókot létesít­hetne letéti állománnyal. Ér­demes lenne ezt megvizsgálni, a megválóéi lá-s lehel őségéit megkeresni. Sok-sok vendég, látogató fogadná örömmé! a i pihenés közben, kínált olvasá­si, művelődési lehetőségeiket. (bm) ' i Új művek a miskolci kihnfvcsholtokban Ugyanebben a sorozatban több Hemingway-kötet is érkezett, köztük a To have and have not, valamint a The snows of Kilimandjaro című novellas kötet. Megjelent egy ausztrá­liai novellas kötet, valamint egy Poets of today című amerikai költőantológia, Feuchtwanger híres műve, a Der faltsche Nero, Döblin re­génye, a Die Vertreibung der Gcspänster, valamint egy XVI. századbeli német prózagyűjte­mény Scherz und Ernst cím­mel ugyancsak megjelent. Csctnády János Munkálkodó A Nap szép gömbölyűén felkel — és megteszi naponta — ha ködök választják is el a földtől. A vékony Hold dagad. A Tenger árad, árad mindenütt, s ostromolja vagy elmossa partjait. A világ habjai ordítanak! Hazámnak nincs tengere, csak ege, csak búza hullámzik a horizont kékbe-veszö, karikás rétjein, s asszonyok térde villan ott, hol a föld párolog: „májusi zápor után’“ — Hát dolgozom. Az ifjúság elzáporoz, s feledhetetlen buborékok emléke mögül felnő kipattanó magok klorofil-zöldje. Csattoghat aszály, jégverés, tornádó törhet valahol a földre — ez itt mindig kibuggyan. A jó tapasztalás; a munka forradalma; a rend nyugalma, a világ rendetlensége közepette; a kenyér megformált, kerek biztonsága; az építés piros téglái vasbeton oszlopok klasszikus keretében. Dolgozom, ahogy majd dolgoznak Ők is szilárd, új vázak rajzos csarnokában; hol a beépített falak átengedik szelíden, szabadon, s elosztják gazdagon: az éj nyugalmát, s az oszthatatlan mindenség fényeit. Az egyetemi könyvtár tudón ; mányos munkásságához tarto­zik még a sok irányú nemzet* közi kapcsolat. A könyvtár öt- vén ország 235 intézményével tart kapcsolatot. A nemzetkö­zi kitekintés egyik jele pél­dául B. Nagy Ernőnek, it könyvtár tudományos munka­társának hathónapos UNESCO- ösztöndíja, amelynek segítsé­gével Hollandiába, Svédor­szágba és Finnországba utazik, Űtja során két témát tanul­mányoz: a természettudomá­nyok részesedése a műszaki oktatásban, és miként készítik fel a hallgatóidat a további, az j egyetem elhagyása utáni tu- i dományos munkára. Ugyan­csak a nemzetközi kitekintést és az egyetemi könyvtár tu­dományos munkájának elisme­rését jelzi a könyvtár igazga­tójának több rangos nemzet­közi kongresszuson való rész­vétele, és az IATUL, a Műsza­ki Egyetemek Könyvtárainak Nemzetközi Szövetsége alelnö­kivé választása. A könyvtár a nemzetközi kapcsolatokban is gyakorlati és módszertani ta­pasztalatcserére törekszik, és mind a kiadványcserékkel* mind pedig a személyes ta­pasztalatcsere útján a hazai, J valamint a szocialista tábor- i hoz tartozó baráti országok [ műszaki, tudományos eredmé- i nyeinek terjesztését, jó propa- j gálását szolgálja. ! * ! A könyvtár olvasótermei ' kölcsönzőszobája valóban üres, ! most a nyári szünidőben. A tu- i dományos munka azonban J most sem szünetel. És tudo- i mányos könyvtárról lévén szó, J ez talán lényegesebb, fonto- i sabb is, mint a szokványos ór- • telemben vett könyvtári köl- J csönző szolgálat. Benedek Miklós- retet megszerez a képernyőről- -s ezért nem képezi ipagál <- szakkönyvek lapjairól. Más itt a gond. amelyet csal t helyi ismerettel rendelkező, :- faluban élő népművelő tue S eredményesen megoldani. Az egyéni gazda léte függötl i a mind korszerűbb gazdálko- dás, a mind magasabb termés­hozam elérésétől. A termelő- szövetkezetben a közös vagyon sorsa feletti aggódás valahogy még mindig egy szűkebb ré­teg — a vezetők — kötelessé­ge. A továbbképzés szemszö­géből így látja ezt a tsz-tag. Meg van róla győződve, hogy az agronómus, a brigád vezető kötelessége a gazdálkodás szintjének javítása, az övé — mint gépben a fogaskerék — a gombnyomásra történő pontos működés. Persze, e megállapí­tásban is van summa zás, mert más tsz-ekben feltehetően mindenki, vagy majdnem min­denki szükségét érzi a szak­könyvek forgatásának. Jelen példánkból kiindulva azt a szükségszerű kérdést kell megfogalmaznunk: vajon az egyébként példás sikerrel tevékenykedő sem jeni könyv­tárat miért nem látogatják a termelőszövetkezet gazdái, a kocsmát messziről elkerülő szorgalmas semjéni nép a szép- irodalmi alkotásokon kívül miért nem forgatja, kellőkép­pen a szakkönyveket? A válasz nem túl nehéz. Az óivá sók artonok mi j kJ énről árulkodnak; a szakemberek, el­sősorban az agrohómu.sok gyakran vesznek hónuk alá mezőgazdasági szakkönyvel;. A tsz-fagok viszont nagy ritkán. Pedig a községben az ogy la­kosra jutó könyvek száma 2,5. Mesélik, hogy az egyéni gaz­dálkodóknak szakkönyvtára volt Somjénben. Az idősebbek még őriznek is ebből némi tö­redéket. A középgeneráció már nem gyűjtötte forintjait a me­zőgazdasági tudományok szép dokumentumaira, A semjéni példát azért em­lítettük ilyen részletesen, hogy kiindulópontuk megvilágosod­jék : az egyéni fáradozás, a konkrét feladat elvégzésére irányuló tevékenység nélkülöz­hetetlen. N emrégen hallottunk egy rádióriportot, amelyik­ben a riporter arról ér­deklődött a tsz-tagoktől: .ki mit j tenne, ha vezető lenne? Na­gyon változatos válaszokat ka­pott a kérdező. De az egyik tsz-tag azt mondta: „Nekem így jó, ahogy vagyok. Gondol­kodnak helyettem .. íme: egy kulcs a népműve­lői munkához. A tv ezt a kul­csot semmilyen zár kinyitásá­ra nem tudja hasznosítani, _ Párkány László A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen, mint az or­szág más tanintézeteiben, el­csendesedett az élet. Nem töl­tik meg diákok a központi könyvtár olvasótermét sem. Helytelen lenne azonban azt hinni, hogy szünetel a .könyv­tári munka, itt is vakáció van, Korántsem. íj tantárgy A következő tanév kezdeté- | tői újszerű tevékenység je­lentkezik a könyvtár munká­jában: az ismeretbővítés mód­szereinek tanítása, azaz mi­ként lehet megtanítani a .mű­egyetemi hallgatókat a forrás­munkák megtalálására, azok használatára, jó megismerésé­re. Az egyetem tudományos munkatársai most dolgozzák ki az erre vonatkozó oktatási anyagot, és az egyelem mind­három karán, szeptembertől megkezdik a szakirodalmi for­rásismeret. című tárgy tarifá­sát. Átvizsgálták a tudomá­nyos könyvállományi:, és a tanszékekkel egyetértésben ki­egészítik. Az űj könyvtár olvasóter­mében is olyan szabadpolcos rendszert alakítanak: ki, úgy csoportosítják a könyvtári, ál­lományt, hogy azok már vizuá­lisan is segítsék a hallgatókat az ismeretanyag könnyebb megtalálásában. Űj lyukkár- tyás, gépi rendszerrel készíte­nek hozzá katalógust. Ennek az új oktatásnak, illetve könyvtári tudományos munka­ágazatnak alapvető célja a jö­vő mérnökeinek jobb felké­szítése, a tudományos könyv­tár módszereivel annak a cél­kitűzésnek szolgálata, amelyet dr. Zambó János egyetemi rektor úgy fogalmazott meg, hogy az egyetem arra való, hogy szellemi tornát adjon a hallgatónak, útbaigazítsa, el­indítsa pályája felé. A szak­irodalmi forrásismeret tanítá­sa és az egyetemi könyvtár új rendszere abban segíti a leendő mérnököket, hogy az egyetem végeztével is el tud­janak igazodni a források kö­zött, megtalálják a napi mun- kájukhoz szükséges tudomá­nyos anyagot. Hármas funkció Szorosan ezt a célt szolgál­ja a könyvtár tudományos munkásságának egy másik ágazata. Most dolgozzák ki a könyvtár 1969-től életbe lépő hármas f unkciójának elveit. Az új épületben a .könyvtárnak hármas feladata lesz: válto­zatlanul ellátja, az egyetemi könyvtár feladatait, betölti Miskolc, város műszaki könyv­tárának funkcióját, egyben ez lesz az észak-magyarországi terület regionális könyvtára.. Az. 500 személyes olvasóterem nemcsak az egyetem hallga­tói, hanem minden érdeklődő műszaki ember előtt nyitva lesz. Azok a hallgatók tehát, akik a fentiekben vázoltak szerbit megismerik a tudomá­nyos forrásmunkák keresését* kezelését, továbbra is igénybe vehetik ezt a könyvtárat, bő­víthetik ismereteiket, találhat­nak tudományos anyagot adott témáikhoz. Érdemes megemlí­teni néhány számadatot: az új könyvtár 31. millió forint költ­séggel épül, az évi fenntartási költsége 5 millió forint lesz. 1500 féle folyóirat jár ide ösz- szcsen 2560 példányban, azon­kívül 67 darab úgynevezett referáló folyóirat. A könyvtár állományát évente 14 000 kö­tettel szaporítják, s ez az ál­lomány napjainkban csaknem 300 000 kötet. E nagy értékű tudományos műszaki könyvtár a jövőben — mint említettük —, nem kizárólag az egye­temé, hanem Miskolcé és az észak-magyarországi területé lesz, hármas funkciójának részletes kidolgozása már fo­lyamatban van. Nagyüzemeink örömmel fogadják a jól fel­szerelt könyvtár közhasznúvá tételét, s n későbbiekben anya­giakban is támogatni fogják* Kiadványok A könyvtár nem öncélú in­tézmény. Egész tevékenysége az egyetemi oktató-nevelő munlta támogatását szolgálja. Ezt a feladatot töltik be az. egyetem kiadványai is. A nagy előkészületet, solc-sok felmé­rést igénylő tudományos mun­kák közül a könyvtár tudo­mányos munkatársai évente agy-két könyvet, és 80—100 tanulmányt jelentetnek meg; Itt készülnek például az egye­temi évkönyvek is. Most ké­szül Ulmann Aladár Bevezetés a szellemi munka elméletébe című könyve 517 oldalon. Ea lesz a könyvtár kiadványainak sorában a tizennegyedik kötet1 Elkészült és nyomdában van az egyetemet bemutató, sok fényképpel illusztrált kötet, amely három variációban, an­gol, .orosz és magyar nyelven jelenik meg. Ebben a kiad­ványban figyelmet érdemel és üdvözlendő az a fejezet amely az egyetemnek otthont adó vá­rost, Miskolcot mutatja be, éé a várost, valamint az egye­temet együttesen illeszti be az iparvidékbe, amelynek részére mérnököket képez. Nemzetközi kitekintés Szakirodalmi forrásismeret Sok irányú tudományos munka a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtárában „Gondolkodnak helyettem... ” Az elmúlt hét könyvújdon­ságai közül elsősorban egy nagy sikerű memoár második kötetéről kell beszámolnunk. Majszkij volt londoni szovjet nagykövet emlékiratainak első kötete tavaly óriási sikert ara­tott. Most megjelent a folyta­tás is Háborús emlékeim cím­mel. Majszkij ebben a kötet­ben 1939-től folytatja londoni beszámolóját, és egészen 1943- ig írja meg a háborús Anglia politikájának történetét. Épp­úgy, mint az előző, Utazás a múltba című kötetben, ebben is számos portrét olvashatunk az akkori angol politikusokról. A mai politikáról, mégpedig közvetlen nyugati szomszé­dunknak, Ausztriának politikai és mindennapi életéről szól Heltai András kötete, A nyu­gati szomszéd. A szépirodalom kedvelőinek figyelmét felhívjuk Merimée valaha nagyon népszerű művé­nek új kiadására. Az llle-i Vé­nusz egykor a Nyugat hasáb­jain jelent meg először magya­rul, majd könyvben is napvilá­got látott. Ugyancsak hosszú szünet után jelent meg újra Babits Mihály nagy figyelmet érdemlő regénye, a Gólya- Italifa, amely a tudathasadás problémáját tárgyalja. Érdekes összeállítás a Jókedvű magyar irodalom, amely irodalmi anekdoták gyűjteménye. Az idegen nyelvű irodalom kedvelőinek figyelmét felhív­juk. hogy a népszerű angol nyelvű Penguen-sorozat sok kötete érkezett Miskolcra. a könyv szerepéről, halai máról nagy általános Ságban már annyit be széliünk, hogy ismételt elméi kedésünkkel csak riaszthatunk azokon, akik most nem for­gatják a könyvtárak gazdag kínálatait. Az általánosító tendencia veszélyeire éppen a semjéni könyvtáros hívta fel figyel­münket, aki elmondotta, hogy minden jelenség, ami csak felüti fejét a könyvtárakkal kapcsolatban, mennyire igény­li az egyéni elbírálást, megíté­lést. Gyakran mondogatjuk, hogy a televízió olvasóvá ne­vel, rászoktat az olvasásra. Mindez nagy általánosságban igaz is, de bizonyos települé­seken — főleg a falvakban — u könyvtárak nem mindig tud­ják: alátámasztani e megálla­pítást. A „esodadoboztól” sok népművelő azt várja, hogy mindenre megtanít, felkelti az érdeklődést, elvezet a könyv­tár küszöbéig, becsalogat a művelődési ház falai közé, megtanít gazdálkodni, stb. Bizony, nagy csoda lenne, ha a televízió .önmagától” eleget lenne az említett feladatok­nak. De hát — s ezt nagyon ,iól tudjuk valamennyien — a televíziónak nem ez a hivatá­sa, bár ami az érdeklődés- felkeltésre vonatkozik, azt vál­lalja derekasan. A lobbi a népművelők és a művelődni vágyódó egyén dol­ga. S e gondolatnál időzzünk el egy kicsikét. Kár lenne a televízió igény­id keltő szerepé!, túlértékelni, s azt állítani, hogy szellemün­ket, tudatunkat tökéletesen alt- kumulálja, elvégez helyettünk minden olyan tevékenységet, amelyet korábban nagy fára­dozással, utánjárással, jelentős energiakifejtéssel tudtunk csali megszerezni. Ha az olvasóvá nevelés fo­lyamata — éppen a tv segít­ségével — olyan, magától ér­tetődő módon alakulna át szel­lemi kinccsé, mint azt jelenleg számon tartjuk, akkor például a semjéni 'könyvtárosnak nem volnának olyan gondjai, hogy a termelőszövetkezeti paraszt- sóig miért nem forgatja kellő aktivitással a szakkönyvaket. Szabó István művelődési ott­hon igazgató-könyvtárostól tudjuk, hogy Semjénben 15— 20 esztendővel ezelőtt, az egyé­ni paraszt szenvedélyesen búj­ta a mezőgazdasági szakköny­veket, s mióta létrejött a kö­zös gazdaság, szakkönyv- óhajtással alig nyitják rá az ajtót. Tudjuk nagyon jól: ez nem a tv hatásával magyaráz­ható. Itt nem arról van szó, hogy a közös gazda minden szükséges agrotechnikai isme­Kiss Gyula: JEGYZETLAPOK Bölcsebbedem. S ezt Id más­tól tanulhatnám — tanulom éppen —, mint Arany János­tól. Gyalogos vándorutaimon a mellettem elsuhanó gépkocsi porfelhőbe taszít, vagy a ká­tyú maradék latyakját fröcs- csenti rám. Valaha tobzódtam ilyenkor a dühtől. Most már az Epilógus költőjével vallom egy-egy megaláztatáskor: Nem törődtem bennülövcl, Hetyke úrral, cifra nővel Hogy1 áll orra Az útszélen baktatóra. Ha f.gy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem. Félreáltam. Letöröltem. * Fél évszázada hát éppen, hogy Borsod költője, a magyar irodalom doyenje, Lévay Jó­zsef örökre lehunyta a szemét. (Merő véletlen, hogy ugyaneb­ben a fél évben halt meg a Mis­kolcot is meglakó Kaffka Mar­git.) Lévay az irodalmi köztu­datban jószerével már régóta szinte csak mint a Mikes szer­zője él. Végzetesen csak Bor­sod költője marad mihama­rább. Példája azt mutatja mé­gis. nem lemosolyognivaló a szülőföldért való lángolás, a dalolás megszállottsága. Borsodi írói-köitőj profilok ugranak elém, holtak és élők, de mind küzdők az írás, a mondatok szépségéért — me­gyéjükkel, tájukkal végzetesen determinálva. S mégis tették, mégis teszik, ami a dolguk. Lévay íratlan végrendelete sze­rint? * Megállók egy tanár sírjánál Pontosan negyedszázada nyug­szik a szerény sírkő alatt. Ki­váló nevelő s puritán bölcs volt, mint ember. A síron friss koszorú. A szalag fölírása tu­datja, harmincöt éves érettségi találkozós diákjai helyezték oda kegyeletük, szeretetük je­léül. Soha ily tisztán nem láttam a nevelői hivatás nagyszerű­ségét, mint most e sírnál. A tanítványok szívébe, elméjébe a jó tanár az ismeretekkel a maga ábrázatát is beléoltja. S egy különös törvényszerűség folytán minél kevésbé törek­szik rá, annál eredményeseb­ben. Mert milyen más életpá­lyán hagy ennyire maradandó nyomot is az ember maga mö­gött? Pesten a Keleti pályaudvar mellett az indulási oldalon egy tehergépkocsi vesztegel. El szoktam olvasni fölírásukat. Elolvasom most is az „üzemel­tető tulajdonos” nevét: „Kossut Tsz Szentmártorrka”. Kossuth neve így, „h” nélkül. Rögtön­zött statisztikám szerint a gép­kocsi oldalára pillantok 95 szá­zaléka nem vette észre az „el­írást” — aminek a legkülön­bözőbb okai lehetnek. (Nem is olvasta el a fölírást, csupán odapillantott; „értelemszerűen” olvasott, mint a mázolmány készítője, maga sem tudja, ho­gyan kell írni a magyar sza­badságharc e nagy nevét). Ha­sonló ingerültséget, mint az enyém jó, ha az öt százalék arcáról olvashattam le* Változó világ! Mindenütt. A „szakácsnő” szót kiejtve még nemrégiben is testes, konyha- szagú kissé már éltes asszony­ság vonult fogalomként tuda­tunkba. Ma? — Nem hiszek a szememnek, amikor egy csi­nos, húszon aluli fiatal lány­ra mutatnak, méghozzá e sza­vak kíséretében: ő a főszakács­nő. (Mellesleg most fejezte be szakiskolái tanulmányait). Vagy hetven ember napi négy­szeri kitűnő ellátása a gond- ja-baja, hozzá az ebéd A + B rendszerben. A „begyöpösö­dött” szemléletnek újabb had­üzenet amikor az is káderül — fokozva a groteszkséget —, az alárendelt ' „konyhalányok” nem egyike, kor szerint, az anyja lehetne*

Next

/
Thumbnails
Contents