Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
2 Eszakmagyarorszag Vasárnap, 1968. július If. Az elmúlt hét nemzetközi eseményeinek krónikájában első helyre Koszigin szovjet miniszterelnök stockholmi útja kívánkozik. A szovjet—svéd kapcsolatok az utóbbi időben figyelemreméltóan fejlődtek. Nemrég szovjet szabadalommal helyeztek üzembe egy nagy vegyigyárat Göteborgban. Néhány hete 100 nagy svéd cég bizottságot alakított a Szovjetunióval való kereskedelem bővítésére, A két ország tudományos együttműködésének keretében igen nagyszabású kutatóorvos-cserére, sőt az atomenergia ipari és gyógyászati felhasználását vizsgáló atomtudósok cseréjére kerül sor. Ez egyébként az első eset, hogy a Szovjetunió nyugati tudósoknak enged bepillantást atomkutatásaiba. A felsoroltak egyébként csak kiragadott példák. Svéd állásfoglalás Bizonyos, hogy Koszigin svédországi látogatása a két ország ' gazdasági és tudományos együttműködésében az eddiginél is szélesebb utat nyit. Nemzetközi vonatkozásban azonban még fontosabb az a határozottan pozitív álláspont, amit a svéd kormány napjaink legégetőbb problémája, a. vietnami háború kérdésében elfoglal. Stockholm két ízben adott otthont a délkelet-ázsiai agressziót elítélő Vietnam-konfe- renciának. Itt tartotta meg első tárgyalási ciklusát a Russel- féle nemzetközi társadalmi bíróság. Tavasszal a svéd kultuszminiszter — aki egyébként a kormányon levő szociáldemokrata párt egyik vezetője — olyan éles szavakkal ítélte el a vietnami agressziót, a svéd miniszterelnök pedig olyan hevesen helyeselte ezt, hogy Johnson dühében visszarendelte stockholmi követét A semleges Svédország kormányának nemzetközi tekintélyét jelentősen növeli ez a józan, reális és igazságos álláspont. Jogos az a várakozás., hogy Koszigin stockholmi útja nemcsak a két országot közvetlenül érintő kérdésekben hat majd jótékonyan, hanem fontos hozzájárulás lesz a nemült volna annak a gaulleista illúziókeltésnek, hogy „a hatalom üres”, és megpróbálta volna a hatalmat erőszakkal megszerezni, úgy ez az adott körülmények és erőviszonyok mellett a dolgozók tömeges lemészárlásához és elkerülhetetlenül a párt szétveréséhez vezetett volna. Súlyosbította a körülményeket, hogy a zavarosban halászó anarchista, álbaloldali elemek goromba provokációkkal minduntalan ürügyet teremtettek a rendőrség brutális fellépésére. A dolgozók nagy tömegei helyeselték a párt magatartását. Erre mutat, hogy május közepe óta újabb 23 ezer ember kérte felvételét a pártba. A választás eredményeit értékelve, a Központi Bizottság megállapította, hogy minden ötödik francia választó a kommunista pártra adta szavazatát. Csak a mélységesen igazságtalan választási törvény miatt kapott a párt mindössze 34 mandátumot, azaz 60-nal kevesebbet, amennyit a szavazatok arányában kapnia kellett volna. zetközi feszültség enyhüléséhez is. Nasszer Moszkvában Nasszer elnök moszkvai látogatását, — amely három nappal tovább tartott a tervezettnél — és tárgyalásait a szovjet vezetőkkel, nagy érdeklődés kísérte világszerte. A megbeszélések napirendjén természetesen mindenekelőtt a Közel-Kelet problémája szerepelt. A kiadott közös közlemény ismételten állást foglal a Biztonsági Tanácsnak a rendezésre hozott határozata mellett. Üjból leszögezi, hogy a konfliktus megoldásának első lépése a megszálló izraeli csapatoknak az elfoglalt területekről történő visszavonása kell hogy legyen. Az a tény, amely szerint j az EAK ismét leszögezte: kész , feltétel nélkül elfogadni és I végrehajtani a Biztonsági Ta- j nács határozatát, arra utal, [ hogy a tárgyaló felek a konf- j liktusnak változatlanul politi- ; kai, nem pedig katonai eszkö- j zökkel történő megoldását szorgalmazzák. A tanácskozáson azonban az az elhatározottság is kifejezésre jutott, hogy a felek — ha szükséges — készek a térség katonai védelmének biztosítására is. Különösen indokolja ezt, hogy éppen Nasszer moszkvai tárgyalásai idején Izrael súlyos támadást hajtott végre a Szuezi-csatoma térségében. Főleg Szuez városában okoztak nagy károkat emberéletben és anyagi javakban. Az Egyesült Államok ugyancsak e napokban jelentette be, hogy rakétákat szállít az izraeli hadseregnek. Helyeselték a párt magatartását E héten tartotta ülését a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Megvitatta a párt helyzetét és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak a Franciaországban legutóbb végbement események idején hozott határozatait. A Központi Bizottság helyesnek ítélte meg, hogy a párt nem ugrott be a gaulleista provokációknak, s a sztrájk idején csak politikai eszközökhöz nyúlt a dolgozók leglényegesebb követeléseinek kiharcolása érdekében. Ha a párt fel(Folytaíás az 1. oldalról) jet javaslatok a fegyverkezési verseny megfékezésére, a békés rendezésre — megfelelő nemzetközi összefogás ésetón — megteremthetik az emberiség békés fejlődésének teltételeit. Mi éppen ezért a Szovjetunióhoz fűződő baráti és szövetségi kapcsolataink ápolásában nemcsak mint legnagyobb szomszédunkkal, gazdasági stabilitásunk lényeges támaszával, függetlenségünk és biztonságunk elsőrendű biztosítójával keressük a kapcsolatok bővítését, hanem a nemzetközi béke és biztonság legfőbb mai zálogával is. A Német Demokratikus Köztársasággal kötött barátsági szerződést, a lengyel párt- és kormányküldöttség, majd a csehszlovák küldöttség budapesti látogatását értékelte ez- I után a külügyminiszter, s megjegyezte, hogy a Csehszlovákiával aláírt új szerződés országgyűlési tárgyalása idején bővebben is foglalkozni kíván I a két ország kapcsolatával. I Most azt a bizalmat és reGyilkosságok — tragédiák Zsiga György 45 éves eltartott, szüleinek orosházi laiká- sán egy vasrúddal feljbever- te 73 éves édesapját, Zsiga Józsefet és 72 éves édesanyját. Szörnyű tettének elkövetése után öngyilkosságot kísérelt meg. Az apa a helyszínen meghalt, az anyát súlyos. Zsiga Györgyöt életveszélyes sérüléssel szállították a mentők kórházba. Zsiga György tettét minden valószínűség szerint elmezavarában követte el. Dúsnak és Sükösd között Rudo Levaesics 39 éves ács, jugoszláv államipolgár, pékno- nastori lakos személygépkocsijával egy útszélí fának ütközött. Az autó kigyulladt, s az utasok közül Hatvan József 63 éves vadőr, dús nőid lakos égési sérüléseibe a helyszínen belehalt. Levaesics két leánya — a 16 éves Anita és a 14 éves Verisza súlyos égési sérüléseket szenvedett. Szentesen Kanász Nagy Julianna 58 éves háztartásbeli lakásán egy vasrúddal agyonütötte a vele közös háztartásban elő Horváth János 58 éves fuvarost. A férfi holttestét ezután egy zsákba csomagolva a szentesi Kurca-csatomába dobta. A rendőrség a gyilkos asszonyt előzetes letartóztatásba helyezte. Az Ansa olasz hírügynökség Antonio Pietrangeli tragikus halálának körülményeit ismertetve azt írja, hogy a híres filmrendező, aki Gaeta város közelében Hogyan, miikor és kivel című filmjét forgatta, a munka szünetében eltávozott munkatársai köréből és egy szikláról az erősen hullámzó tengerbe esett. A hullámok többször a sziklának sodorták. Pietrangeli holttestét csak jó idő múltán tudták egy csónakba emelni. A rticaraguai rendőrség Ma- naguában, az ország fővárosában letartóztatott egy 40 éves asszonyt, aki egy fából faragott feszülettel agyonütötte 8 éves lányát, hogy „megmentse a pokoltól”. Letartóztatásaikor az asszony azzal védekezett, hogy leányába belebii.it az ördög. Aki 30 éve halott, és akik most fiatalok Magi a BORTAN YÁ N 19G8. július 17-én, szerda este 8 órakor Varos Sári és Zeke Gyfola fellépésével Kitűnő konyha — rablóhússütés — magyaros konyha Belépődíj nincs! Hetik&tipoBitikm lefejezte szakáját az erczággyíílés ményt szeretnénk kifejezni — mondotta —, hogy a csehszlovákiai belső folyamatok végső kifejletükkel hozzá fognak járulni a szocialista világrend- szer nemzetközi tekintélyének növeléséhez és közös külpolitikai lépéseink hatékonyságának erősítéséhez. Bejelentette, hogy előkészületben van a magyar—bolgár és a magyar—román új barátsági szerződés, jól és egészségesen fejlődnek a baráti kapcsolatok a Jugoszláv Szocialista Köztársasággal, arpellyel, mint eddig is, további találkozókra, tárgyalásokra számítunk. Az a törekvésünk — jelentette ki a továbbiakban —, hogy az ismert viták ellenére a Kínai Népköztársasággal és Albániával is javuljanak kapcsolataink. összefoglalóan, a szocializmus országairól szólva, Lenin egyik, 1916-ban elhangzott kiejelenlésére utalt, minél több ország lép a szocializmus útjára, annál többféle módon fog épülni a szocializmus — s hozzátette: azt már tudjuk, hogy milyen sokféle kapitalista ország van, de csak most kezdjük megtanulni, elfogadni és elviselni, hogy milyen sokféle szocialista ország lehet. Beszédének befejező részében a külügyminiszter nyugati szomszédunkkal, az Osztrák Köztársasággal általában egészségesen fejlődő kapcsolatainkról emlékezett meg. Az Egyesült Államok vonatkozásában bejelentette, hogy megkértük az agrementet kijelölt nagykövetünk számára, amit megadtak, s nagykövetünk rövid időn belül elfoglalja állomáshelyét. Egyéb európai kapcsolatainkról szólva bejelentette, hogy a hónap végén' Ankarában magyar—török külügyminiszteri megbeszélést tartanak, s megnyitjuk a rodostói Rákóczi- emlékmúzeumot. Számos más országgal is előkészületben vannak hivatalos kormányközi tárgyalások, amelyek mindmind hazánk nemzetközi kapcsolatainak bővítését célozzák« Méhes Let jós felszólalása A KISZ Központi Bizottságának első titkára, Borsod megye 17. számú választókerületének országgyűlési képviselője az ifjúság, a diákfiatalok politikai aktivitásának világméretekben tapasztalható növekedésével és radikalizálódá- sával foglalkozott. Rámutatott: az utóbbi időben tömeg- és diákmegmozdulások színhelye volt — Latin- Amerika, Japán és más országok után — az Egyesült Államok és Nyugat-Európa. Diákmegmozdulások zajlottak le Lengyelországban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is. Az utóbbiak célja, jellege, indítóokai azonban gyökeresen mások voltak. A kapitalista országokban a diákmegmozdulásokban az alapvető társadalmi ellentmondások tükröződtek, a szocialista országok diákmegmozdulásai mögött viszont átmeneti jellegű, rövid távon megoldható problémák húzódtak meg. Sőt: mindegyik más és más jellegű volt, közös okokat nehéz lenne bennük kimutatni. A kapitalista országokban lezajlott diákesemények mozgató rugói, jelszavai és harci eszközei viszont rokon- vonásokat, azonosságokat mulatnak. Az okok egyik csoporl- ■ja a mai nemzetközi helyzettel [és annak gyújtópontban álló ■kérdésével, a vietnami háborúval van összefüggésben. Az okok másik csoportja az ■osztályharcnak az egyes kapitalista országokon belüli körülményeiben keresendő. Különös élességet, határozottságot •pedig az ad a tömegmegmozdulásoknak, hogy a nemzetközi és a belső viszonyokból szár- ;mazó okok egyidőben jelentkeznek, egymásra hatnak, •gyorsítják az eszmelés, a felismerés és a cselekvés folyamatát. A tömegek — és különösen az ifjúság — a fejlett ■ kapitalista országokban is egyre inkább felismerik az amerikai imperialisták vietnami háborújának agresszív voltát, társadalmi haladás, függetlenség- és szabadsúgellenes jellegét. Ezzel együtt nő a rokon- szenve és csodálata Vietnam iránt. Az Ifjúság egyre inkább felismeri, hogy nem lehet közömbös, bele kell szólnia a politikába, mert sorsa, jövője függ tőle. Sokan kérdezik: a magyar ifjúság lépést tart-e az ifjúság egész világon megfigyelhető balratolódásával. A folyamat lényegét tekintve e kérdésre azt mondhatjuk: az ifjúság politikai aktivizálódása az utóbbi években nálunk is szemmel láthatóan cs a szó szoros értelmében kézzel fogha- tóan növekett. Sőt, ha a KISZ „Vádoljuk az imperializmust!” akcióját nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, minden kertelés nélkül mondhatjuk: méreteit, tartósságát, konkrétságát és tudatosságát tekintve az élvonalban helyezkedik el ma is a világon. A politikui aktivitás nálunk) sem maradt mog kizárólag a. nemzetközi kérdések Szintjén, hanem fokozódott az érdeklődés a -belpolitikai kérdések iránt is. A belső kérdések között nálunk is nagy hangsúlyt kaptak az ifjúság sajátos érdekei: a tanulással, az elhelyezkedéssel, az önálló élet megalapozásával kapcsolatos különféle gondok, l Az országgyűlés a külügyminiszter válasza után a kormány külpolitikai tevékenységét jóváhagyta. Ezután került sor a Magyar Népköztársaság és a Lengyel . Népköztársaság közötti, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megtárgyalására. A törvényjavaslatot, Péter János nyújtotta be. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény megújítása során figyelembe vették a két évtized eredményeit és a nemzetközi helyzet változását. Ezután Darvasi István, a külügyi bizottság előadója előterjesztette az egyezmény törvénybe iktatására vonatkozó javaslatot. Ezután az országgyűlés egyhangú szavazással törvénybe iktatta a törvényjavaslatot, majd Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke bezárta az országgyűlés ülésszakát. < cia anarchista vezér, Cohn-; Bendit, aki szerint „fel kell< rázni a. tömegeket, hogy* megváltoztassák környezetű- < két, amelyben dolgoznak, ezj a demokrácia lényege”. (Mar-, cuse amerikai professzor ipa-J ri társadalmat széttörni óhaj-, tó tanainak hatása félreérthe-J tétlenül jelentkezik e monda-, tok mélyén). Luca MeldolcsH olasz diák arról beszélt,, hogy „a diákok nem képez-* nek ugyan osztályt, de a for-J radalmi tömegek avantgárd-< ját alkotják", az amerikai J Lewis Cole pedig kijelentette., hogy „a szabadságért harco-J luni:, az amerikai társadalomi maradi karaktere ellen Teliz-* dünk”. Sokkal reálisabb volt, a japán Jasuo Ishi vél érné-< nye, aki szerint a diákok J ügye „mindazoknak a,z ügye< Ázsiában és máshol, akik u< háborús veszély, a vietnami4 agresszió ellen küzdenek”.* Lényeges eltérést mutatott a< csehszlovák Jan Káván fcl-J szólalása, aki hangoztatta^ hogy „csak a konkrét sza-4< badság talaján lehet a teljes, véleményszabadságért kHz-* deni. vagyis ott, ahol a tér me löesz közök, -macjantulajdo-i na már megszűnt. Ezt a dón tő különbséget vegyék flgye-t, lembe a. nyugati kornmentá-í torok, ha a csehszlovák de-4 mokraUzalasi torekvcselcröU beszélnek”. < A csehszlovák felszólaló vé~ * leményét emelte ki a v.i ta, egyik összefoglalója is, ami-* kor arról beszélt, hogy „a, szocialista államokban az cl-< fentétek egy, a kapitalizmus- ^ nál magasabb fejlődési fakor 4 jelentkeznek az ifjúságnál, és 1 est nem szabad soha szem 4 elöl téveszteni”. $ Máté Iván ismerte fel, milyen kár volt a két és feles internacionálé- nak végül is a másodikhoz visszatérnie, hiszen „a szocializmus világméretű győzelme csakis a Szovjetunió fejlődésétől függ, a szovjet államnak kell a közelgő szociális megmozdulások centrumának lennie”. Bauer persze megmaradt szociáldemokratának annyiban, hogy koncepciójában a „feltétlenül szükséges proletárdiktatúrát, mint a forradalom motorját” elismerve arra is számított, hogy „ez a diktatúra azután alapot teremt egy későbbi szocialista demokrácia kifejlesztésére”, kissé szociáldemokrata módon. Felismerése azonban messze kiemeli kora szociáldemokrata gondolkodói közül. Sajnálatos, hogy ma, amikor kísérletek történnek a munkásmozgalom együttműködé- ; sere, Bauemek ezt a könyvét csak a Volksstimime ismertette Ausztriában, a szociáldemokraták megemlékező cikke nem. Ahogy a könyvet sem adták, ki Ausztriában még ma sem. © Alig egy hónappal ezelőtt érdekes vita hangzott el az angol televízióban. Az ötven- perces műsorról, amelynek során tizenkét ország egyetemi hallgatóinak képviselői beszéltek ..a diákok lázadásáról'’ (ez volt a műsor címe is,) az olasz L’Unita tudósitott legutóbb. Megszólalt a franbankárcsalád nagy gonddal nevelt leszármazottja, Otto Bauer lépett fel.” A fonák helyzet már önmagában is hozzájárult akkor, * hogy a küzdelemben Seipel prelátus győzött és Otto Bauer emigrációban halt meg. A Volks- stiinme cikke azonban újabb oldaláról világítja meg az) emigrációban hasznos tapasztalatait közlő Otto Bauert, egy, hazájában még ina sem ismertetett könyve alapján. Két világháború között a könyv címe, vagyis bizonyos fokig előrelátó mű volt, hiszen 1936-ban jelent meg, amikor a második világháború lehetőségét már sejteni lehetett, de csak Otto Bauer 1938 júliusában bekövetkezett halála után tört ki. A korszakot mégis helyesen jellemző könyvnek viszont nemcsak a címe látta jól azt, ami bekövetkezett. Fő mondanivalója nem volt más, mint az „integrált szocializmus, a közeledés és végül egyesülés, a. munkásmozgalom két nagy törekvésének, a szocialista és kommunista törekvéseknek egyesülése” — ahogy bécsi testvérlapunk írja. Aztán idézi Otto Bauer megállapításait. Bauer szerint az integrált szocializmus „feladata legyőzni a Szovjetunió ellen táplált nyárspolgári, vulgár- demokrata előítéletet, amely még mindig hódit a reformista szocialisták között.” Otto Bauer az emigrációban Külföldi ■ testvérlapjainkban tallózva két figyelemre méltó cikkel találkozhattunk az elmúlt napokban. Aktuális témát, ismeretlen okfejtést elevenít fel egy visszaemlékezés kapcsán a bécsi Volksstimme, napjaink mindenkit érdeklő friss eseményéről számol be részletesen az olasz L’Unita. E sorok írója érdeklődéssel olvasta mindkettőt, ismerteti, reméli érdekes lesz másnak is. © A napokban múlt harminc esztendeje, hogy az osztrák szociáldemokrata mozgalom iegbaloldalibb korszakának; a húszas - évek ausíromarxiz- musának szellemi atyja, Ottó Bauer távol hazájától, emigrációban meghalt. Az úgynevezett két és feles internacio- núlé fejének, Ottó Bauernak nevével nem nagyon találkoztunk az utóbbi időben, örömmel láthattuk kitűnő portréját Kerekes Lajos ma- ’ gyár történész két évvel ezelőtt megjelent könyvében, az Ausztria történetében. Kerekes pontosan ábrázolta néhány mondatában az osztrák baloldal negyedszázaddal ezelőtti ellentmondásosságát, amikor megállapította, hogy akkor a keresztényszocialista „reakciós konzervativizmust a nyomorúságából felemelkedett Scipel képviselte, míg a társadalom elnyomott részének nevében a gazdag bécsi
