Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1968. július 10. Couve de Murvitte u% új miniszterelnök Murvüle pénzügyminisztert nevezi 'ki helyébe az új kor­mány élére. Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a hét­fői, kibővített ülésen tartott felszólalásában rámutatott: a kongresszus tézisei helyesen állapítják meg, a párt esz­mei és nevelő munkájának fogyatékossága abban foglal­ható össze, hogy a helyes pártirányvonal gyakorlati megvalósításában hiányzott a következetesség. A cionizmus problémáját és a zsidó nemzetiségű párttagok állásfoglalásának értékelését érintve kijelentette: Ez a kér­dés nem véletlenül került na­pirendre és lényegének külön­böző interpretálásai nem in­dokolatlanul, több olyan fél­reértést keltettek, amelyek magyarázatra várnak. A márciusi antiszocialista megmozdulások a külön­böző reakciós erők szövet­ségének ügyei voltak. Ezek közös nevezőjévé a re- vizionizmus vált. A harcba Ez az alkotmány lerögzí-« tette a Nagy Októberi Szo-J cialista Forradalom első vív- * mányait. A feladat, amelyre ♦ vállalkozott: „biztosítani a* proletariátus diktatúráját a* burzsoázia elnyomása, az era-| bér ember által való kizsák- « mányolásának megszüntetése £ és a szocializmus felépítése + céljából". Az új alaptörvény ♦ a munkát a szovjetköztár-a ssaág valamennyi polgára * számára kötelezőnek nyilvá-}} nította és kihirdette a jel- ♦ szót: „Aki nem dolgozik, nc$ is egyékl”. o X Azóta a Szovjetunió belső* fejlődésének tükröződéseként* kétszer is — 1924-ben, majd* 1936-ban — új alkotmányt* fogadott el a törvényhozás,« de szellemi atyjuk, eszmei* alapjuk ezeknek is a törté-< nelmi első, az 1918-as, amely} nemcsak a Szovjetunió, ha-* nem az egész emberiség tör-} ténetének egyik jelentős for-< radalml dokumentuma ,< amely nem csupán deklarál-} ta a politikai szabadságjogok kát, hanem a nép kezébe he-} lyezte a jogok megvalósítá-, sának anyagi eszközeit < Mindaz, amiről fél évszá-J zaddal korábban az emberi-} ség legjobbjai csak álmodni < mertek, a Szovjetunióban} azóta kiteljesedett valóság* lett, törvény, amelyre az el-} ső szocialista ország egész* élete épül. Az első szovjet} alkotmány megszületése az* Októberi Forradalom nagy} diadalát jelképezte. Évfordti-} lóját joggal tekintik ünnep-* nek nemcsak a szovjet dől-} gozók, hanem mindenki, aki-* nek drága az ember felsza-} badulásának ügye. * A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége foglalkozott azok­kal a levelekkel, amelyeket a CSKP a Bolgár Kommunista Párttól, a Magyar Szocialista Munkáspárttól, a Német Szo­cialista Egységpárttól, a Len­gyel Egyesült Munkáspárttól és a Szovjetunió Kommunista Pártjától kapott. A testvérpár­tok leveleikben kezdeményez­ték a pártjaikat érintő né­hány kérdés közös megbeszé­lését Novotny nyugdíjban A keddi prágai lapok beszá­molnak arról, hogy Cestmir Cisar, a CSKP Központi Bi­zottságának titkára, hétfőn Kladnóban egy aktívaülésen kérdésekre válaszolva elmon­dotta, hogy Antonin Novotny, volt köztársasági elnök jelen­leg Prága Smichov nevű ke­rületében egy villában lakik, és 5000 korona elnöki nyugdí­jat kap. A KB titkára közöl­te, hogy mindeddig nem bizo­nyítottak törvénysértést a volt köztársasági elnökre. A Sejna-üggyel kapcsolatban a Központi Bizottság titkára közölte, hogy az Egyesült Ál­lamokba szökött tábornokot távollétében bíróság elé állít-, ják. Magyar—perui egyezni ésiy Dr. Szalai Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes és Carlos Morales Machiavello. a perui köztársasági elnök kép­viselője, a hazánkban tartóz­kodó perui hivatalos gazdasá­gi küldöttség vezetője kedden a Külkereskedelmi Miniszté­riumban közös nyilatkozatot írt alá a két delegáció tárgya­lásainak eredményeiről. A nyilatkozat kiemeli: a két fél célszerűnek tartja, hogy szorgalmazzák az árucsere­forgalom növelését. Sírban új börtönben Sirhan B. Sirhant, Robert Kennedy szenátor gyilkos me­rénylőjét átszállították a Los Angeles-i bíróság börtönébe* ahol kora ősszel fogják tár­gyalni az ügyet. Az átköltöz­tetés olyan titokban történt, hogy arról még Sirhan védő­ügyvédje sem tudott. Sirhan új börtöncellája egy teljesen zárt folyosóról nyililc, a cellának nincsen ablaka a külvilágra. Sirhannal az eset­leges látogatók a szomszéd fülkében beszélhetnek, amelyet a rab cellájától golyóálló üveg­ablak választ el. Az ablak ugyan nem engedi át a han­got, de a két fülkét házitele­fon köti össze egymással. A börtöncellába egyedül a me­rénylő védőügyvédje léphet majd be. Szabó László ROBERT BÁCSI lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllll avagy a szélhámos „apostol66 Ilit mond a paragrafus? Jogássunk válaszol T. János miskolci olvasónk, mint nyugdíjas munkavi­szonyt létesített, de az 500 forintért havi 200 órát is dolgozik, szabadságot és egyéb Járandóságot nem kap. Arra kér választ, hogy a nyugdíjasnak meny­nyi mimkaidfít kell dolgoz­nia és milyen Járandóságok illetik meg? Az érvényes munkaügyi jog­szabályok szerint a munkavi­szonyban álló nyugdíjas mind­azokra a járandóságokra jogo- ­« 4 kot, amit ő megfőz, illetve hal éppen főtt ételről van szó, ki-2 szolgál szegényeinek. így ju- i tott el az akkori Honvédelmi I Minisztériumba is, kieszközöl- j ve annak engedélyét, hogy Bu-J dapest három nagy laktanyá-4 íjából ő kapja meg az egyéb-^ ként moslékba szánt ételmara-4 dékot Hamarosan olyan meny-1 nyiségű étel- és nyersanyag« gyűlt össze naponta, hogy 5 Feinschilbert úrnak külön fu-« varosokat kellett fogadnia azj elszállításhoz. A „népjóléti há- « lózat” tökéletesen működött:« jöttek-mentek a társzekerek, 3 csörömpöltek a nagy kondé-é rok, s hozták az ennivalót Ró-* bért bácsi konyháira. Ki is fi-« gyeit volna arra, hogy az ételt,? amelyet az éhségtől elcsigázotté szegény emberek elfogyasztó-? nak, 2000—3000 tányérból ön-* tötték össze, s íze, színe, neme? felismerhetetlen? Azt viszont }> senki sem tagadhatta, hogy? meleg. Mert alapelv volt Ró-* bért bácsi konyháin, hogy azy ételt csak melegen szabad ki-J adni! Isten őrizz, hogy valaki« hideg, zsíros-faggyús étellel cl-}£ rontsa a gyomrát! * mre tévedjünk: Feinschil-« j^j bért Róbertét korántsem* valamiféle egészség-« ügyi, vagy humánus meggon-j dolások vezették; egyszerűen* az óvatosság. Mert, ha történe-* tesen tömeges gyomorrontást* idéz elő a hideg étel, még a* közegészségügyi ellenőrök is* megvizsgálhatják a népkony- * hákat.S akkor itt a baj...* Csak néhány beavatott tudta,« hogy a nagy adakozó már két* hatalmas, teremnek Is beillő« helyiséget bérelt a Duna-parti? közraktárakból, s itt tártaié-* kolta a káposztát, a paprikát,« a zöldségféléket, amelyek már* akkor is fonnyadtak, olykor ro-* hadtak voltak, amikor a rak-J tárba kerültek* }£ (Folytatjuk) ♦ suli (munkaszüneti nap díja­zása, szabadság, munkabér stb.), amelyek az egyéb, vele együtt munkaviszonyban levő és azonos körülményok, mun­kaidő-beosztás stb. mellett munkát végző (nem nyugdíjas) dolgozókat megilletik. A munkaviszony létesítése­kor a nyugdíjas dolgozónak is meg kell határozni munkakö­rét és munkabérét. Ha a fize­tendő munkabért órabérben határozták meg, e munkakör­nek a végzett munkának meg­felelő órabért, ha pedig havi- ibért állapítottak meg, a mun­kakör szerint megállapított munkabérnek a munkában töltendő idő arányában meg­határozott részét kell munka­bérként fizetni. A nyugdíjkorlátozásra való tekintettel havi 500 Ft munka­bérrel alkalmazott dolgozó munkaidejét a munkabérrel arányosan kell megállapítani. A nyugdíjas munkaideje tehát sem kevesebb, sem több nem lehet annál, amennyi a kifi­zetett munkabérnek megfelel. A munkaviszonyban álló nyug­díjast a szabadság is az álta­lános rendelkezések szerint Il­leti meg. A munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótsza­badság megállapításánál a nyugdíjazást megelőzően mun­kaviszonyban töltött Időket is alapul kell venni. Ha a nyug­díjast nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, szabadságát arányosan csökkentett mérték­ben kell kiadni. A szabadság- időre járó munkabér azonban beszámít az 500 Ft megenge­dett kereset összegébe. * B. I.-n6 miskolci olvasónk a munkaviszonyban töltött Idők beszámításival kap­csolatosan arra kár választ, milyen Igazolásokra van szükség? A munkaviszonyban töltött korábbi időket munkaviszony fennállását hitcltérdemlően ta­núsító bármely okirat, vagy egyéb igazolás alapján be kell számítani. Ilyen többek között a munkaviszony okiraton ala­puló bejegyzése, az SZTK- nyilvántartás alapján bemuta­tott igazolás, vagy a munka- viszonyról kiállított egyéb, ere­deti okirat, mint szolgálati, vagy működési bizonyítvány, szakszervezeti tagsági könyv stb. A SZOT TBI szerveihez csak akkor helyes fordulni, ha nem áll rendelkezésre a korrábbi munkaviszonyt hitelesen iga­zoló, egyéb okirat Az idó- beszárnitási vitában a munka­ügyi döntőbizottsághoz lehet panaszt tenni. * Fodor B. sátoraljaújhelyi olvasónk azt panaszolja, hogy másik vállalathoz sze­retne áthelyezéssel menni« az kikérte, de a Jelenlegi munkahely vezetője nem Járul hozzá. Olvasónk arra kér választ, milyen úton lehetne a hozzájárulást ki­kényszeríteni? A más vállalathoz történő áthelyezésre az Mt. 25. § (2) bek. szerint lehetőség van, de az áthelyezéshez való hozzájá­rulás a vállalat (munkaadó) hatáskörébe tartozó olyan kér­dés, amelyben a vezető dönt saját belátása szerint. Mint ahogy a jutalmazás kérdésében meghozott döntés ellen jogor­voslatnak helye nincs, így ez ellen sem lehet jogi úton ered­ményesen fellépni. A törvény kimondja, hogy a más vállalathoz történő áthe­lyezésben a 2 vállalatnak egy­mással és a dolgozóval kell megállapodnia. Ez azt jelenti« hogy a háromirányú megálla­podás hiányában az áthelyezés nem jöhet létre. A dolgozó természetesen megteheti, hogyha a vállalat­nál a rá vonatkozó munkafel­tételek nem kielégitőek, fel­mondja munkaviszonyát. Arra azonban, hogy a vállalat más vállalathoz, méghozzá általa megjelölt vállalathoz történő átheyezéséhez hozzájáruljon, a munkaügyi vitát intéző szer­vek útján kikényszeríthető igé­nye nincs. Dr. Sasa Tibor Idénymunkarenddel 5 NAPOS (40 órás) MUNKAHÉT a nyári időszakban! Lakatos, hegesztő szak­munkásokat és segéd­munkásokat felvesz, munkásszállást, étkezést biztosit a Cementipari Gépjavító Miskolc-He j őcsaba, Mésztelep, Megközelíthető a 2-es és 12-es autóbuszokkal 1 ilyen nyomorúságos közállapo­tai közepette is elsősorban és csak a saját választékos ét­lapjaikra gondoltak, mit sem törődtek a nép életéveL Róbert bácsi ügyesen kivá­logatta magának a hosszú so­rokban várakozó fiatalabb fér­fiakat és nőket, s azzal az ígé­rettel, hogy biztosítja számuk­ra a reggelit, ebédet és vacso­rát — a maga szolgálatába ál­lította őket. Eleinte mindössze 25—30 tagú volt a kis csoport, amely reggelente a kopott bó­dé előtt gyülekezett, s várta, hogy a kecskeszakállú öregúr kiadja a különböző címeket, amelyeket aztán fel kellett ke­resni ;.iDe három hónap múl­va már négyszáz ember járta a fővárost, egyrészt a hagyo­mányos gyűjtőívvel, másrészt kosarakkal, kannákkal, hatal­mas kondérokkal, amelyekben az ételmaradékot hordták.:. Róbert bácsi ugyanis rájött, hogyan lehetne rendszeresen biztosítanli a népkonyhák nyersanyagát;.. Az éttermek­ben, szórakozóhelyeken sok a maradék, részben úgy, hogy a tányérban hagyja a vendég, részben pedig az előre megfő­zött ételekből marad vissza. Ám maradt bőven nyersanyag is: harmadnapos káposzta, fás karalábé, fonnyadt zöldség. Az éttermek ezt természetesen nem főzték meg, s nem tálal­ták fel. Ellenben Róbert bácsi még tudta haszosítani.;. Először is körbejárta Budapest vala­mennyi nagyobb éttermét és megálajx>dott a vendéglősökkel, ótteremtulajdonosokkal; ösz- szegyűjtik számára a hulladé­fszt 2. szám alatti négyszobás lakásába. Az „apostol” ugyanis a New York palotában lakott, öt lépésnyire a Hungária ká­véháztól. Itt töltötte legszíve­sebben szabad óráit, művészek, írók és más hírességek árnyé­kában. Mert bár nem pályá­zott nagy dicsőségre — elég volt neki az is, amit hetente egyszer-kétszer kapott dicsérő jelzőkben a lapoktól —, mégis úgy érezte, hogy neki a művé­szi, irodalmi élet hírességei mellett a helye. „Nevemet so­káig emlegetni fogják...” — mondotta olykor, de hogy mire gondolt közben, senki nem sej­tette ..; S valóban, ha az em­ber manapság megkérdez egy negyven-ötven év körüli, tős­gyökeres budapestit, tudja-e, ki volt Róbert bácsi, biztos a válasz: — Persze, a népkonyhás! A z első hetek lecsillapítot­ták a budapesti szegé­nyek már-már rob­banásig feszült hangulatát, hiszen tényleg az éhhalál várt volna rájuk, ha nem jön ez a „mentőangyal”, s nem veszi át a fővá­ros nyomorenyhítő akciójának folytatását. így legalább biztos ebédre, de olykor még reggeli­re is, vacsorára is számíthat­tak. Kezdetben nem is volt semmi baj, pompásan működ­tek Róbert bácsi konyhái: hek­toliter számra ontották a jó, sűrű, meleg levest és a főze­léket. Hogy hús nem jutott hozzá, arról már igazán nem Róbert bácsi tehetett, annál Inkább az urak, akik az ország 3. Csak melegen A z arisztokrata körök Is felfigyeltek Róbert bá­csi akciójára, sőt a „fő­méltóságú asszony”, Horthy Miklósné nyilvánosan el is kö­telezte magát egy nagyobb gyűjtés személyes bevezetésé­re, majd a lapok tudomására hozta, hogy „saját, megtakarí­tott zsebpénzéből” egy, azaz egyezer pengőt utal át Róbert bácsinak, a jótékonyság e föld­re szállt apostolának. S ha már a kormányzóné ilyen „jó pél­dával” járt elöl — holott,,ez a kormányzó csak amolyan uborkafára felkapaszkodott lo­vastengerész” —, hogyne fél­tek volna nem adakozni „a szegény magyar nép felemelke­désére” arisztokrata, vagyis grófi, hercegi uraink? Hullottak is az ötven-, százpengősök a milliomos uraktól; herceg Esz- terházy, száztízezer hold ak­kori tulajdonosa például szín­ién belenyúlt a zsebébe, ós százötven pengőt küldött ina­sával Róbert bácsi főhadiszál­lására, a Városligetbe.;. Róbert bácsi ugyanis itt ütötte fel tanyáját, egy na­gyobb fabódéban, melyben egy ócska kecskelábú asztal és né­hány rozoga szék állt. E bódé­ra is csak azért volt szükség, hogy legyen egy hely, ahol a nap bizonyos órájában megta­lálhatják á pártfogók kegyes adományaikkal. A pénz éjsza­kára persze már nem maradt itt, szépen átvándorolt Róbert bácsi Erzsébet körút ű—Ili Georges Pompidou francia miniszterelnök kedden meg­erősítette: De Gaulle elnök úgy döntött, hogy Couve de A történelem első szocialista alkotmánya 1918 nyarán a szocializmus megkezdett építését Oroszor­szágban félbeszakította a polgárháború, összeesküvé­sek, lázadások, árulások gyen­gítették a fiatal szovjetha­talmat. Három fronton foly­tak a harcok, amikor meg­nyílt a szovjetek V. össz- oroszországi kongresszusa. Még ki sem bontakozhatott a tanácskozás, amikor a kong­resszus munkáját félbeszakí­totta a hír: „baloldali” provo­kátorok megölték Mirbach német követet. Ezzel ürügyet szolgáltattak Németország­nak, hogy ultimátumszerű követelésekkel lépjen fel a szovjet kormány ellen. Kü­szöbön állt a háború. A köz­társaság létének ebben a ve­szélyes pillanatában a „bal­oldali” eszerek ellenforradal­mi lázadást kezdeményeztek Moszkvában. Fegyverek dö­rögtek a fővárosban. Ilyen körülmények között — két nappal az eszer-kaland fel­számolása után — hagyta jó­vá a kongresszus a történe­lem első szocialista alkotmá­nyát, amely „Az Oroszorszá­gi Szovjet Föderatív Szocia­lista Köztársaság alaptörvé­nye” nevet viselte. Ennek ma van ötven esz­tendeje. Nem lehet elfogódottság nélkül olvasni ezeket a tör­ténelmi levgőt árasztó, a ko­rabeli sajátosságokat, a for­radalom légkörét kifejező paragrafusokat. A fogalma­zásban a történészek a leg­több helyen Szverdlov stílu­sára ismernek, aki vezetője volt a szövegtervezetet kidol­gozó bizottságnak. Lenin is személyesen vett részt az elő­készítő munkában. Teslvérpárfek levelei a CSKP-lwz bekapcsolódott a cionizmus is — a reakciós irányzatok egyi­ke. Legutóbb pártunkkal szemben különösen ellenséges tendencia kelt szárnyra, mivel a LEMP az izraeli agresszió idején antiimperialista, elvhű és osztályhű álláspontra he­lyezkedett. Bizonyos zsidó származású körök aktív revizionista tevé­kenységet fejtettek ki. Most, amikor ez a probléma már el­vileg tisztázott, a kérdést le­vehetjük a pártpropaganda napirendjéről. Elmondotta, hogy egyes pártszervezetekben, főképpen, az intézmények pártszerveze­teiben mesterségesen szítják a cionizmus elleni harc légkö­rét. És ez a légkör időnként lehetetlenné teszi, hogy türel­mesen elemezzék az aktuális nehézségek valódi forrásait, felderítsék a párt és a nép­hatalom, a szocializmus és a nép valódi ellenségeit. A szónok figyelmeztette hallgatóságát, hogy a cioniz­mus ellen tovább kell küzdeni, mert a külföldi reakciós és cionista központok foly­tatják a nemzetközi kam­pányt a népi Lengyelor­szág ellen. A káderkérdéseikről szólva a szónok megjegyezte, hogy 111 magasállású személyt vál­tottak le. A leváltások és az új kinevezések többségükben indokoltak, helyesek és hasz­nosak voltak. A szónok végezetül a kom­munista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásának összehívását érintve hangsú­lyozta, hogy az értekezleten nem sza­bad elkerülni az ideológiai vitát. A nemzetközi kommunista mozgalomban ma az ideoló­giai ellentétek a nehézségeik fő forrásai. Csali őszinte, pártszerü vitával lehet csök­kenteni vagy leküzdeni ezeket az ellentéteket és nézetkü­lönbségeket a kommunista és munkáspártok akcióegysége új elveinek kidolgozásában. Ter­mészetesen ez az egység ne jelentsen egyöntetűséget min­den kérdésben. Az egység le­gyen az egész mozgalom köl­csönös szolidaritása abban a harcban, amelyet a közös cé­lokért, a közös ellenség el­len, a proletár internaciona­lista elvek gyakorlati megva­lósításáért folyik. Kliszko beszéde a lengyel helyzetről

Next

/
Thumbnails
Contents