Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

Szerda, 1968. július 10. eszakmagyarorszAg 3 Házi áldás — ma Ha jobban megy a munka, jobb a kereset. Ha jobb a kereset, jobb a hangulat. Ha jobb a hangulat, jobban megy a munka. A föld alatti erdő sűrű nö­vésű fái egyenesen és ferdén feszülő acéltámok, fényei sem szentjánosbogarak, hanem a bányászok elektromos lámpái. A patakban forrásvíz helyett szén folyik, sokszor úgy tű­nik, magától, mert még a patak medrét, az acélból ké­szült kaparó-teknőt sem lát­ni. Ismerős arcok villannak fel egy-egy pillanatra a lám­pák fényében. Izzadt, mosoly­gós arcok. A munka mosolyog. Kit szidjunk? — Kezdünk rendbe jönni. Sokáig gyengélkedett ez a front. Vizet kaptunk, percen­ként ötszáz litert. Főleg má­jusban voltak üzemzavarok. Nem tudtunk rendesen dol­gozni, kevesebb volt a fizetés, nem volt prémium. Kedvet­len, ideges volt a társaság. Többen elkérték magukat más munkahelyre. Mindennap megkérdezték: miért kevesebb a pénz, tudod-e? Miért csak ennyi? Mikor lesz több? Paulás László mondja ezt, ennek a 140 méter hosszú szárnynak, a 26 tagú csapat­nak vezető vájára. — Olyan átkozott, helyzet volt, hogy még szidni sem volt kit. Mert kit szidhat­tunk volna? Magunkat? Nem. Hiszen dolgoztunk volna mi. A vezetőséget? Nem. Hiszen mindent megtettek a víz el­len, és a semmiből ők sem adhatnak. Szidtuk volna a természetet, vagy valamelyik vallás istenét? Minek? Ba­darság. Persze, volt, aki az új mechanizmust szidta, mert bevezetése egybeesett a front elszerencsétlcnedésével. De hát érthető a türelmetlenség, hiszen több száz forint ki­esésről volt szó. S közben a piacon is emelkedtek az árak. — Ügy bizony! — szól köz­be Somogyi Zoltán vájár. — Hat gyerekem van. Iskolások. Az elmúlt hónapokban majd­nem egy ezressel kerestem kevesebbet, mint az elmúlt évben általában. Nehéz így a megélhetés. Nem is magam miatt baj ez a baj, hanem, mert nem járathatom úgy a gyerekeimet, mint mások. Mindent megtettünk Váratlanul jött a viz. Ez pedig olyan, mint bármely más természeti csapás. Két­szeresen viseli, meg az embert, ha nem készül rá. Vajon a ve­zetés megtett-e azonnal min­den lehetőt, hogy ismét za­vartalanná váljék a munka? Reményi Gábor helyettes főmérnök is itt van, és most q közelünkben levő bányászok csak őt figyelik. Elgondolkoz­va válaszol: — Teljes felelősséggel állí­tom, hogy mindent megtet­tünk a víz ellen. Két nagy teljesítményű szivattyút sze­reltettünk be, de több kis szivattyút is üzembe állítot­tunk. De pechtinkre, még ezeknél a gépeknél is fordult elő hiba. üzemzavar. Vízben pedig nehéz a bányászkodás... Szerencsére már túl vagyunk ezen. A víz ugyan nem szűnt meg teljesen, de kevesebb, mint voit. és a szivattyúk dol­goznak. A bánya már rendbe jött, az ember azonban nehe­zebben teszi túl magát a ba­jokon. Hiába, ez már így van. Jobb a hangulat — Visszatér a munkakedv — szól közbe a csapatvezető. — Mert, ha jobban megy a munka, jobb a kereset. Ha jobb a kereset, jobb a han­gulat. Ha pedig jobb a han­gulat, jobban megy a munka. Körbejárják ezek az embert mindennap... A házi áldás szövege jut önkéntelenül is az eszembe: „Hol szeretet, ott béke ...” De csak a forma hasonló, a logikai következtetések lánca. A tartalom könyörtelenül inás. Ezek a bányászok csali a munkában, az alkotásban hisz­nek. Csak ez tarthatja távol tőlük a szükséget. Nem messze tőlünk megin­dul a gép. A maróhenger za­ja elnémítja az embert Hangja olyan, mint valami parton fölfelé erőlködő gőz­mozdonyé. Méternél maga­sabb, hajócsavarhoz hasonló tárcsája ellenállhatatlanul fo­rog a szénfalban, s mint va­lami vízimalom alatt a víz, úgy hullámzik mögötte a szén­törmelék. Remeg körülöttünk ez a 230 méter hosszúságban és két méter magasságban megnyitott föld alatti világ. Ahogy itt nevezik, a lyukóbá- nyai ötös siklói ötös front. Oravec János Negyedmillióért bárányhús Az új gazdasági mechaniz­musban jó néhány vonatkozás­ban megváltoztak a kapcsola­tok a termelő mezőgazdasági üzemek és a felvásárló válla­latok között. A Gyapjúforgal­mi Vállalat miskolci kiren­deltsége, amely már az el­múlt esztendőkben is jó együtt­működést teremtett a megye juhászataival, az idén még szo­rosabbra fűzte ezt a jó kapcso­latot. Az elsősorban export­célokra felvásárolt pecsenye-, tejes- és expressz-pecsenye bárányokért igyekeztek a leg­jobb felvásárlási árat fizetni. A tejesbárány átvételi ára például az elmúlt évi 13-ról 18 forint 40 fillérre emelkedett megyénkben. A szállítási szer­ződések megkötésekor a Gyap­júforgalmi Vállalat a lehető legjobb minőségű, exportra al­kalmas állatokat kérte a tsz- ektől és az állami gazdaságok­tól. Nem is volt hiba a bor­sodi bárányexport körül. A vállalat olyannyira elégedett volt a borsodi juhászatokkal, hogy árréséből most, utólag niég kilónként 50 filléres fel­árat, amolyan nyereségvissza­térítést is fizet a borsodi gaz­daságoktól vásárolt tejes-, pe­csenye- és expressz-pecsenye bárányokért. Mintegy félmil­lió kiló külföldre küldött bá­rányhúsról van szó, ami ne­gyedmillió forint többletbevé­telt jelent a juhászatoknak. Az első negyedévben elszállított bárányokért már kifizették a gazdaságoknak ezt az osztalé­kot, a több, mint 200 ezer kilós második negyedévi szállítá­sokért pedig folyamatosan fi­zetik ki a kilónkénti plusz 50 fillért. Jelenleg is szállítanak me­gyénkből külföldi megrende­lők részére élő pecsenyebárá­nyokat. A nagy kánikula ne­hezíti az élő állatok szállítását. Ezért a külföldi megrendelők egy része most eltekint attól, hogy legalább öthetes bunda­legyen a bárányokon. Frissen nyírt néhány napos gyapjú „tarlóval” is átveszik a bárá­nyokat. A meleg bunda nélkül a bégető exportszállítmányok jobban bírják a hosszú utazást. Csehszlovák szakemberek a Miskolci Pamiüfonóbau Kis ügyek — nagy bosszúságok A kosár helyett zsebbe — \ tévedés is büntetendő — Miért nem jár a szép kislány iskolába? Sok, nagyon sók a szabály­sértési ügy a Miskolci I. ke- rü’eti Tanács előadójának asz­talán. Ezek az úgynevezett kis ügyek olyan vétségek, ame­lyeknek megtorlása nem tar­tozik a rendőrség, a bíróság hatáskörébe. Bolti „szarkák“ Az önkiszolgáló boltok el­terjedésével megnőtt a bolti lopások száma. Érdekes mó­don olyan embereket fog el a kísértés, akikről a legkevésbé tételeznénk feL A fiatalok elvétve kerülnek a „motozóba”, kis kamaszok emelnek el egy-két csomag ci­garettát. A nagyobbak már önérzetesebbek. A háziasszonyok közt is rit­kán fordul elő, hogy a kosár helyett zsebbe, vagy szatyor­ba tennék az árut. Annál meglepőbb az a tapasztalat, hogy idős, nyugdíjas bácsi- kák előszeretettel csennék el egyet-niást. Itt, a tanácson töredelmesen bevallják, s hozzáteszik: megtévedtem. Legtöbbüknek jó nyugdíja van. Nem a szük­ség viszi rá őket Vagy talán nem is közülük kerül ki a legtöbb bolti „szarka”, csak őket a leg­könnyebb leleplezni ? Bárki feljelentheti A vásárlóit megkárosítása a j pult másik oldalán elkövetett szabálysértés. Az ilyen esete­ket legtöbbször társadalmi el­lenőrök jelentik. Kevesen tudjált — vagy tudják, csak nem élnék a le­hetőséggel —, hogy bárki te­het feljelentőit, ha azt ta­pasztalja, hogy megkárosítot­ták, a kimért áru kevesebb, vagy egy étteremben többet számoltak a kelleténél. Ha ilyenkor a pincér pél­dául arra hivatkozik, hogy véletlenül tévesen számolt, akkor is megbírságolják, mert a törvény nem ismer olyan véletleneket, amelyek a vevőt károsítják. A BM Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc, Üteg u. 3. sz. alatti gépészeti üzeme MVE—340/2000 típusú esz­tergagépre bérmunkát vállal DK—360. kompresszort kölcsönbérletbe ad. E—153. árokásógépre, T—157/11. rakodógépre, és E—04. gumikerekes kotrógépre munkát vállal. Ha többen élnének ezzel a feljelentési jogukkal, talán kevesebb lenne a visszaélés, s a boltosok, a felszolgálók is jobban ügyelnének rá, hogy ne „tévedjenek”! Hol — a csempészáru Jogosulatlan kereskedés cí­men számos szabálysértési ügy fordul elő az első kerületben is. Itt vannak például azok a ruházai boltok, amelyek moz­góárusokat foglalkoztatnak. A mozgóárus engedélye megha­tározott területre szóL Ha ez a terület csak Miskolc, vagy Borsod megye, megbüntetik, ha a határon túl áruk Ennél is nagyobb visszaélés — ami sajnos, nem egyszer előfordul —, hogy csempész­árut hoznak forgalomba. A megjelölt határ átlépését meg­ússzák 300 forint büntetéssel, a csempészáru forgalomba ho­zataláért azonban már 1000 forintot fizetnek, s ha több­ször előfordul, értesítik a vál­lalatot is. Három „félrelépés­ért” már kijár a munkakönyv. I^azolatlnn nmlnsztások Ha az általános iskolába já­ró gyerek többször igazolat­lanul mulaszt, az iskola jelen­ti a tanácsnak, s szabálysérté­si eljárás indul a szülő ellen. Érdekes itt megismerkedni a kimutatásokkal. Az 1966— 67-es tanévben az 5. számú Általános Iskolából 37 felje­lentés érkezett, s 3180 forint bírságot szabtak ki a szülők­re. Az elmúlt tanévben ugyanebben az iskolában 29 szülőt büntettek meg, de már 3240 forint volt az összbínság. Az I. kerület összes általános Iskoláiban az elmúlt tanévben 128 bírságot hajtottak be, ami 13 890 forintot tesz ki. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy komolyan vesszük a kötelező oktatást. — Egy mama kijelentette — mesélte a szabálysértési elő­adó —, hogy nem engedi is­kolába járni kislányát, akár­hányszor büntetjük is meg Távol laknak a várostól, szép a kislány, nem tudja min­dennap bekísérni, s félti. Meg kell válogatni Amikor azonban az iskola feljelentését nézzük — tavaly hetet küldtek a kislány ügyé­ben —, azt olvassuk, hogy a lányka azért nem jár iskolá­ba, mert otthon a kicsire kell vigyáznia. A szocialista együttélést sértő viselkedés két fő te­rületen gyakori. A magán ház- tulajdonos és a lakó, valamint az albérlő és a főbérlő viszo­nya mérgesedik el legjobban. Mi sérti a szocialista együtt­élést? Szabálysértés az úgyneve­zett házirend megsértése. A rágalmazás, a becsületsértés bírósági ügy, s oda utalják októbertől a veszélyes fenye­getést is. A háztulajdonosok és a la­kók közti rossz viszony hát­terében majd minden esetben az húzódik meg, hogy a tulaj­donos szeretne megszabadul­ni lakójától, szeretne hozzá­jutni a lakáshoz. Itt nehéz igazságot tenni. Hallottunk azonban jó ta­nácsot az albérlőkkel kapcso­latban: — Mindenki jó előre válogassa meg, kit enged be lakásába! Vannak olyan öreg nénikék, akik kis lyukakért 400—500 forintot is elkérnék havonta, s mindegy, ki veszi ki. Ha azután baj van, jönnek pa­nasszal a tanácsra. Itt is ne­héz megállapítani: esetenként nem az-e a baj az albérlővel, hogy akadt valaki, aki még többet adna a szobáért. Sok bosszúsággal járó kis ügyek. Tornyosulnak az ak­ták, de kétszer akkora lenne a halom, ha ide számítanánk azok ügyét, akiket csak bé­kességre intettek, vagy aki­ket más szervekhez tanácsol­tak. Kár, hogy ennyi bajuk van az embereknek egymással, de jó, hogy van hová fordulni ta­nácsért, útbaigazításért. Adamovics Ilona Ezekben a napokban egészen modem üzemrész bontogatja szárnyait a Miskolci Pamutfo­nóban. Szaknyelven szólva: BD—200-as, orsó nélküli fonó­gépek dolgoznak majd itt. A találmány csehszlovák eredetű, szinte forradalmasította a ezek a kitűnő gépek. S köröt­tük segítenek a miskolciak is. Német szón értik meg egy­mást, meg a rajzok alapján, olykor sűrű gesztusok közepet­te. A magyarok megszerették mindkettőjüket. Szerények, szorgalmasak, kitűnő tudású Munka közben a csehszlovák szerelők. Foto: Balogh Géza textilipart. A gépek a BNV-n voltak láthatók. 5 darab hama­rosan termelni kezd a Pamut­fonóban. Két csehszlovák r rak ember szereli őket: Karel Mlodek és Krupicka Jan. Időt és fárad­ságot nem kímélve dolgoznak, hogy mielőbb működhessenek szakemberek. Szabad idejük­ben a várossal ismerkednek. A miskolci gyár vezetősége nagyon elégedett munkájuk­kal, és szívből köszöni szor­galmukat Ténykedésük csak öregbítette,a csehszlovák—ma­gyar barátságot. Fővárosi egyetemisták Aggteleken A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tíz másod­éves. földrajz szakos hallgató­ja érkezett a napokban Aggte­lekre, hogy az elméletben ta­nultakat terepgyakorlattal egé­szítse ki. A földrajz leendő ta­nárai geomorfológiai térképe­zést folytatnak: a felszíni for­mákat térképre rögzítik, hogy választ kapjanak a formák fejlődéstörténetére. Továbbá nem tudományos jelleggel, ha­nem hogy gyakorolják a mód­szereket, mikroki imát Lkus mé­réseket végeznek. Mint mon­dották, az aggteleki karsztvi­dék kis területen is lehetősé­get nyújt rá, hogy a tanulmá­nyaikkal összefüggő terepgya­korlatot folytassanak. A kőzet­mintákat, amelyeket lefejte­nek, az egyetem laboratóriu­mában vizsgálják majd meg. Göngyölegből - víkeniÉzÉ A nagyüzemi KISZ-titkár asztalán miniatűr víkendház vonja magára a figyelmet. Nem dísz, vagy érdekes bútor­darab ez az irodában, hanem előhírnöke annak a vállalko­zásnak, amelynek a BVK-ban lehettünk tanúi. — öt ilyen, négyszemélyes víkendház felépítéséhez kez­dünk hozzá a rakacai tó part­ján — mondja Szathmári Fe­Beszédes számok A III. kerületben is jelentős előrehaladást értele el minden területen. 40 ezer méter szennyvízcsatornát építettek ki, 130 ezer métert tesz ki az ivóvíz- és 80 ezer métert a csapadékcsatorna. Nem olcsó munkák ezek, mert például 1 méter szennyvízcsatorna építé­se körülbelül 1000—1200 fo­rintba kerül. 281 ezer méter elektromos vezetéket húztak ki ebben a 100 négyzetkilométer­nyi kerületben. Régen egyetlen makadám- útja volt, amit még Bethlen idejében épített egy amerikai cég. Ez a Lillafüredig tartó út volt. Ma 33 ezer méter asz­falt-, 18 ezer méter köves- és 29 ezer méter makadámúttal rendelkeznek. A kiépítetlen földút 44 ezer métert tesz ki. Ezek főleg alig lakott terüle­ten húzódnak. A járdaépítés­ben is van mivel büszkélked­niük. Különösen azzal, hogy ez a munka társadalmasított, követ és egy szakembert a ta­nács ad, a többit a tanácsta­gok közreműködésével a la­kosság végzi el. Tavaly 20 ezer darab járdalapot raktak le. Egy járdalap ára 10 forint. Irene, a KISZ-bizottság titkára. ! — A költségek minimálisak. A ; vállalat beruházásaihoz ugyan­is rengeteg gép és berendezés érkezik. Ezek „göngyölegét” használjuk fel a faházikók el­készítéséhez, Mintegy 500 négy­zetméter deszkaanyagra van szükség, aminek felhasználá­sát — göngyölegből — már en­gedélyezte Szántó István, a vállalat igazgatója. Sőt, ahhoz is hozzájárult, hogy a mun­kához szükséges gépeket (fű­részgép, stb.) igénybe vegyük, természetesen megfelelő szak­ember közreműködésével. A vállalkozás nagy vissz­hangra talált a fiatalok köré­ben, hiszen a munkákat tár­sadalmi alapon végzik. Ebben is élen jár a Kövesdi Béla ve­zette ifjúsági brigád, amely a napokban megkezdi a munkát. A telket kijelölték, most már a kivitelezésen a sor. Az öt házikó egyszerre 20 embernek ad „otthont”. Nem egyszerűen csak hétvégi pihe­nésről van ez esetben szó, ha­nem arról is, hogy a KlSZ-bi- zottság itt rendezné meg a jö­vőben az alapszervezetek ve­zetőinek továbbképzését, a kü­lönféle tanfolyamokat is. Az „üzemelésre" a jövő esztendő» ben kerül sor...

Next

/
Thumbnails
Contents