Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

8 rszakiwagyarorszag Vasárnap, 1968. július 7. Borsod megyében az elmúlt évben összesen 281 könyvtár működött a szakszervezetek kezelésében. Ezek a rendelke­zésre álló 411 213 kötetből 42 796 olvasónak összesen 978 129 könyvet kölcsönöztek. A számok akkor mondanak valamit számunkra, ha össze­hasonlítjuk egy-két évvel ko­rábbi adattal. A könyvtárak száma 220 volt akkor, a könyvállomány is közel 44 ezerrel kevesebb, 8 és félezer­rel kevesebb volt a beiratko­zott olvasó, a kikölcsönzött kötetek száma pedig mintegy 18 ezerrel nőtt a két év alatt. A számszerű adatok azért érdemelnek most különösebb figyelmet, mert 1966 elején jelent meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek határozata a szakszerve­zeti könyvtári munka javítá­sára. Mindjárt első helyen szerepel a legfőbb célkitűzé­sek között, hogy a szakszerve­zeti könyvtárakat a mozgalom intézményeinek kell tekinteni, javítani kell a könyvtári mun­ka színvonalát, és széleskörű propagandamunkával olymó­don kell bővíteni az olvasó­tábort, hogy a 25 százalékos átlagos olvasottság elérhető legyen. Ennek megfelelően kell fejleszteni a könyvtárak állományát. Végül és nem utolsósorban a könyvtárosi munkát mozgalmi tevékeny­ségnek kell tekinteni, ehhez képest gondot fordítani a könyvtárosok képzésére, er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sére. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége a közelmúltban megvizsgálta, részletesen elemezte, mi tör­tént a határozat születése óta, hogyan születtek az eredmé­nyek, mi a további teendő. A Borsod megyei szakszervezeti szervek a határozat szellemé­ben végeztek a könylári mun­ka fejlesztését és például Ru- dabányán az szb-titkár a könyvtárossal együtt jár a bányába olvasókat szervezni, a Pamutfonóban és az ÉMV- ben az ebédszünetet is kihasz­nálják és vándorládában vi­szik a könyvet az olvasókhoz. Egyes szakszervezetéknél pre­mizálási rendszert vezettek be a letéti könyvtárakban. Jelen­tősen javult a munka az ipari tanintézetek könyvtáraiban. Ezekből adódtak aztán össze azok az eredmények, amelyek megyei összesítésben a beve­zetőben említett adatokat ad­ták. Érdemes a határozat meg­születése óta eltelt időszak eredményei közül egyet-ketőt megemlíteni. A könyvtárak tartalmi mun­kájában egyenletes fejlődés ta­pasztalható, az olvasók számá­nak átlagos emelkedése éven­te 2—3 százalékos és egyes szakmák már elérték az 1970- re előirányzott 25 százalékos olvasottságot. Például a texti­leseknél 40, a vasasoknál, ve­gyészeknél 30, bányászoknál 25 százalék. A lemaradás a nem ipari jellegű szakmáknál szembetűnő. A megyei olva­sottsági átlag 22 százalékos. Ugrásszerű emelkedés tapasz­talható a korszerűsített könyv­tárakban. A szabadpolcos rendszer, a \ m zó környezet igen sok embert csalogatott be a könyvtárba és tette a könyv, az olvasás barátjává. Előrelépés van a műszaki iro­dalom olvasottságában is, há­rom helyen már összevonták a műszaki és szakszervezeti könyvtárakat, más könyvtárak letéti anyagot kaptak a mű­szaki könyvtáraktól, s így a szakirodalom könnyebben hozzáférhetőbbé vált az egy­szerűbb dolgozók számára is. Mennyiségben és színvonal­ban egyaránt emelkedett a könyvtári rendezvények szá­ma. Csak az elmúlt évben 349 kein; vki állítást'és 168 irodalmi estet, író—olvasó találkozót szerveztek a szak.-- •vezeti könyvtárakban. Ebben a va­sasok, a bányászok és a ve­gyészek járnak az élen, a na­gyobb létszámú szakszerveze­tek közül sajnálatosan lema­radt ebben a HVDSZ, a KPVDSZ, a közlekedési, az egészségügyi, a pedagógus és a postás, végül a vasutas szak­szervezet. Ezek a rendezvé­nyek, különösen a találkozók igen emlékezetesek, tartalma­sak, jó hatásúak voltak. A sok eredmény közül fi­gyelemre érdemes, hogy ze­nei kultúránk fejlesztésének érdekében szakszervezeti könyvtárakban bevezették a mechanizmus hatását a könyv­tármunkára, illetve azt, hogy a könyvtár nevelőmunkája, általában az egész könyvtári tevékenység miként segíti a mechanizmus érvényesülését, milyen a kettő kölcsönhatása egymásra. Természetesen a KMP és a Tanácsköztársaság közelgő fél évszázados jubile­uma kapcsán is sokat vár a szakszervezeti mozgalom a könyvtáraktól. Részben önálló * y " ^ , Részlet a miskolci Pamutfonó kulturált üzemi könytárábóL hanglemez-kölcsönzést. A két kohászati üzem könyvtárának hanglemezeit igen sokan vet­tek eddig igénybe, s ugyan­csak a zenei művelődést szol­gálja az SZMT központi könyvtárában létrehozott me­gyei kottatár. Az elmúlt esz­tendőben 20 fúvószenekar 94 alkalommal kölcsönzött kottá­kat és különféle zenei köny­veket. A hírlapok és folyóira­tok olvasottsága érdekében az SZMT elnöksége a Miskolci városi Tanács végrehajtó bi­zottságával egyetértésben hir- lapolvasó létesítését tervezi Miskolcon. Hasonló hirlapol- vasó nyílik a közeli napokban Tiszaszederkénybem. Hosszan lehetne sorolni a könyvtári munka különböző területein, az egyes iparági szakszervezetben elért ered­ményeket és gátló tényezőket. Érdemes megemlíteni, hogy 2 millió forinttal többet fordí­tottak Borsod megyében a szakszervezeti könyvtárak kor­szerűsítésére, és ez a befekte­tés már eddig is igen jól gyü­mölcsözött. Megyénkben egy szervezett dolgozóra jelenleg két kötet könyv jut, s ez meghaladja az 1,6 országos át­lagot. Az SZ1V1T elnöksége igen alaposan megvitatta a SZOT határozat meg val ősi tákát se­gítő és akadályozó tényezőket is. A szerteágazó szakszerve­zeti munkában sok helyen kell még megküzdeni kisébb- nagyobb gátló körülménnyel, azonban a tanácskozás elvi ál­lásfoglalása is határozottan megfogalmazta, hogy a szak- szervezeti könyvtár nem egy­szerűen egy olyan szervezeti létesítmény, amely a szak- szervezet mellett működik, hanem a politikai nevelőfnun- ka, a mozgalmi munka szer­ves része. Éppen ezért igen sok alapszervezetnél javítan­dó a könyvtár és a szakszer­vezeti bizottság mindennapi együttműködést szolgáló kap­csolata. Az elnökség megvi­tatta a jövőbeni fejlesztés út­jait is, a letéti könyvtár, vagy pedig a centralizált könyvtár útja-e a helyesebb, körvonalazta a szocialista bri­gádok segítése érdekében vég­zendő munkát és úgy hatá­rozott, hogy elemző módon meg kell vizsgálni a gazdasági rendezvényeikkel, részben pe­dig az egyéb jubileumi em­lékezések segítésével kell a könyvtáraknak ebbe a mun­kába bekapcsolódni. Végezetül, de nem utolsó­sorban, az elnökségi ülés ál­lásfoglalásából is kitűnik, és ennek kell az egész szakszer­vezeti munkában minden tisztségviselőnek és minden tagnak tudatában érvényesül­nie, hogy a könyvtár felada­ta nem szorítható le könyv- kölcsönzésre, munkakörét nem lehet ily módon meghatározni, hanem nevelő, széleskörű nép­művelő és tudatformáló te­vékenységet végző szervnek, a szakszervezeti mozgalmi mun­ka elidegeníthetetlen műhe­lyének kell tekinteni. Benedek Miklós Bélyegyűjtők j sarka Július 4-én nyílt meg a Közleke­dési Múzeumban az a bélyegkiállí­tás, mely bemutatja az 1918 óta megjeJent légipostái bélyegeinket. Négyes blokkokban, tízes tömbök­ben, fázis nyomatokban, elsőnapi borítékokon láthatók a magyar légipostái bélyegek, melyeket a Bélyegmúzeum válogatott gondo­san össze anyagából. A helyszínen működő alkalmi postahivatal kü­lönleges bélyegzőjének rajza az ötven évvel ezelőtti Budapest— BéC8 közötti első Járat repülőgé­pének ábrája. A megnyitás nap­ján bocsátottak ki a fél évszázados jubileumra 2,60 forintos emlékbé­lyeget, amely a jelenleg forga­lomban levő légipostasor kiegé­szítő értéke. A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium és Szakközépiskola bélyegszakköre júniusban egészhó­napos bélyegbemutatót rendezett. Közel kétezren tekintették meg a kiállítást, melynek rendezéséért a szakkör vezetőjét és az ifjúsági szakkör tagjait illeti dicséret. 1968. júliusi 7. vasnrnap A nap keltő 3.51, nyugta 19.43 órakor. A hold kelte 17.32, nyugta 0.40 órakor. Névnap: Apollónia. 1968. július 8, héttő Megalakult Miskolcon a 23. sz. Általános Iskola bélyegszakköre. A megalakuláshoz nagy segítséget adott az iskola vezetősége. Két­hetenként pénteken tartják az if­jú filatelísták összejöveteleiket Tóth János szakkörvezető irányí­tásával. A Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetsége fotópályázatot hir­det. A pályázat célja: a bélyeg­gyűjtés szépségének, ismeretgya­rapító szerepének, a MABÉOSZ és a bélyeggyűjtő körök tevékenységé­nek, az elmélyedt filatélial munka, a gyűjtő közösség művészi igé­nyű bemutatása zsáner, riport­kép, vagy íotosorozat által. A ké­peket a szövetség új székházának díszítésére, valamint a FJlatéliai Szemlében való közlésre kívánják felhasználni. A pályázaton bárki részt vehet, több képpel Is. Csak saját felvétel küldhető be. Az egyedi képek mérete legalább 18x24 cm legyen. A sorozatoké kisebb is lehet. A sorozat maxi­mum 10 darabból állhat. A képek nyomdai sokszorosításra alkalma­sak legyenek. A képeket hátolda­lukon a beküldő nevével és címé­vel el kell látni. A pályázati anya­got a MABEOSZ címére kell el­juttatni. (Budapest, VI., Népköz- társaság útja 3.) Beküldési határ­idő: 1968. szeptember 15. Pályadí­jak: I. díj: íooo forint, második díj: 600 forint, harmadik díj: 400 forint. Eredményhirdetés a bélyeg­napon: 1968. október 6-án. Az első lengyel bélyegklub 75 éve, 1893. január 6-án alakult Krakkóban. A Jubileum ünneplé­sére Július 20—augusztus 11 kö­zött nagyszabású motívum kiállí­tás lesz. A lengyel bélyeggyűjtő szövetségnek az év elején 170 ezer tagja volt, ebből 60 ezer Ifjú bélyeggyűjtő. Varró Gyula A nap kelte 3.55, nyugta 19.42 órakor. A hold kelte 18.50, nyugta 1.20 órakor. Névnap: Ellák. 130 éve, 1838. július 3-án született Ferdinand Zeppelin, a róla elitevezett merev vá- zú, kormányozható léghajó ki­fejlesztője. Mérnöki diplomá­val katonai akadémiát vég­zett. Részt vett az amerikai polgárháborúban, majd az 1866-os porosz—osztrák és az 1870—71. évi porosz—fran- 1 cia háborúban. Német tábor­nokként vonult nyugalomba. A léghajózás 1873-tól foglalkoz­tatta. Midőn a kilencvenes években tervével nyilvánosság­ra lépett, a hivatalos körök eszelősnek tartották. 1900-ban — részben a magyar Schwarz ) Dávid találmányának felhasz­nálásával — megépített légha­jójával sikeres felszállásokat végzett. 1908-ban 12 órás idő­tartam-csúcsot állított fel. Az 1920-as évek végétől a Zeppe­linek sikeresen teljesítettek látványos utakat Észak-, vala­mint Dél-Amerikába, sarkvi­déki repülést, föld körüli uta­zást. Noha a repülés rohamos fejlődése a rendkívül költsé­ges és aránylag kis hatásfokú léghajók allcalmazását megha­ladta és kiszorította azokat, mégis vitathatatlanok Zeppe­lin érdemei, aki egyike volt a nagy hatósugarú és nagy te­herbírású légi járművek úttö­rőinek. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méreres» hullámhosszon, 18—19 óráig) Vasárnap: Egyetemi érdekességek ... — Zenés riportösszeáUítás. A sportrovat jelenti ... Hétfő: A hét első napján. Mit intéz a héten? Üj könyvek a boltokban. Megyei sporteredmények. Miskolci zeneművészek műsora. A társadalom erkölcse és ízlése. Másodállás, vagy „üzlet”?! .. . A szünidőben dolgozó fiatalok között. Slágerkoktél. — IFJÚSÁGI találkozót ren­dez az Ózdi járási KISZ-bi- zotlság. A találkozóra augusz­tus 4-én Hangonyban, a Sző- nyi-emlékműnél kerül sor. — STRANDVONATOK. Jú­liusban és augusztusban az Ozcli Kohászati Üzemek dol­gozói számúra a mezőkövesdi Zsóri-jürdöhöz, Miskolc-Tapol­cára és Sóstóra kiilönvonato- kat indít a gyár biztosítási és önsegélyező csoportja. — KÉT tűz is volt július 5- én Hernádszentandi'áson. A hajnali órákban három szal- mafedeles ház tetőszerkezete égett, a kár 20 ezer forint. Délelőtt a Búzakalász Terme­lőszövetkezet MT—Z típusú traktora gyulladt ki és elégett 300 mázsa kombájnszalma. Itt 49 700 forintnyi a kár. — OLCSÓBBAN a moziba. Július elsejétől kedvezményes mozibérletet biztosít a nyug­díjasoknak a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház. A bérlet 18 forintért 9 előadás megtekintésére jogosít. — VILLANYÜJSÄG és olyan modern, elektromos eredményjelző tábla lesz a di­ósgyőri stadionban, amelyre 100 betű írható. Ezeket augusz­tus 20-ra készíti el a Diósgyőri Gépgyár vasszerkezeti gyár­egysége. — ABC-ARUHÄZ épül az idén Alsózsoicán. Javítja majd ez a község áruellátását és a lakosokat sok miskolci utazga­tástól mentesiti. — APADNAK a tavak és a folyók. A nyéki lstván-tó vi­ze például másfél méterrel alacsonyabb már a szokásos átlag szinttől. A rendkívüli nagy szárazságban a földeket öntöző berendezések is sok vi­zet kivesznek a tavakból és a folyókból. — KÜLFÖLDI bányászkül­döttség járt a napokban a Mákvölgyi Bányaüzemben. Osztravából érkezett hat bá­nyász, akik többele között el­látogattak az alberttclepi I-es aknára, ahol tanulmányozták a dobsonos front munkáját. — ÖNGYULLADÁS követ­keztében elégett 116 mázsa széna és 346 mázsa lucerna a mezőkövesdi Búzakalász Ter­melőszövetkezetben. A kár 120 ezer forint. A vizsgálat még folyamatban van. — JUTALOMÜDÜLÉS. A Szuhavölgyi Bányaüzem leg­jobb dolgozói között 12 ingye­nes üdülőjegyet osztottak ki. A bányászok a dunai üdülő­hajón töltenek el két hetet. — A KUTYABARÁTOK tá­bora évről évre növekszik. A Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Szövetsége miskolci cso­portjának taglétszáma példá­ul az idén már csaknem 200, vagyis mintegy háromszorosa a két esztendővel ezelőttinek. ügyeletes állatorvos szombat déltől hétfőn reggelig: dr. Pé- dery József, Miskolc. Madarász Viktor u. 9. Telefon: 36-603. Beteg­bejelentés 8—9-ig és 13—14 óráig. FEJT© „Üj nyár lobbantja lángjait, ne kérdezzük, hogy hánya­dik. . A versidézet folytatását lásd rejtvényünk vízszintes 6., és ! függőleges 12. számú sorai- j ban. I VÍZSZINTES: 1. Az idézett vers címe. 6. A versidézet kez­dete (Folytatása: függőleges 12. szám alatt.) 12. Mással­hangzó kiejtve. 13. .. .iacta est; a kocka el van vetve. 14. Száraz falevél. 15. Bánat. 16. Plastik közepe. 17. Döntetlen a sakkban (vég nélkül). 19. Hí­zelgés. 21. Vigyáz rá. 23. Ne­ves. 25. Faktum. 27. A Tisza mellékvize. 28. Szolmi zációs hang. 29. Dagály. 31. Király — franciául. 32. A múlt idő jele. 33. Az idézett vers írója. 37. Egyforma mássalhang­zók. 38. Tagadás. 39. Boros felszolgáló (vég nélkül). 40. Gödröt készít. 42. Nyár­vég. 44. Tojás alakú, cső­rös fuvola. 46. Ütlegel. 47. Szín (—’). 49. Folyó a Szovjet­unióban. 50. Nota bene. 52. Veszekedök. 55. Kettős betű. 56. Tibeti szarvasmarha-fajta. 58. Kínai hosszmérték. 59. Kö­tőszó. 60. Pálca. 61. Duzzad. 63. Novas színésznőnk (Irén). 60. Végtag része. 67. Régi hosszmérték. 69. S-el a végén: tartalmatlan. 70. Mint a vízsz. 27., de ékezet nélkül. 71. Sze­mélyes névmás. 73. Iskolatí­pus. 75. Ijed. 77. Orosz helyes­lés. 78. Kikötőváros Délnyu- gat-Azsiában. FÜGGŐLEGES: 2. Az Ope­rahúz építőjének névjele. 3: Abesszin hercegi cím. 4. Hang­nem. 5. Kicsinyítő képző. 6. 24 órai. 7. Idegen női hév. 8. Időegység. 9. Fogoly. 10. Fém­huzal. 11. A-val a közepén: takarmány. 12. Az idézet foly­tatása. 16. Dallam franciául. / 2 3 4 3 7' 3 O' ta // |---­Tz“ a /A d 14 @3 “ l m /& !7 49 19 20 PR 2/ 22 25 24 25-4~ 27 23 1 29 30 3/ XL 53 34 35 53 sa 39 40 4/ 42 43 m 44 45 46 m 47 46 H 40 lő 5t 52 S3-mm­54 55 56 57 53 59 60 6/ 62 63 64 65 66 67 66 69 P 70 7/ 1 72. 73 74 75 7ö 'én 77 I Vá 18. Svájci üdülőhely. 20. Kö­nyörög. 22. Csúf. 23. Szel. 24. Csíkok. 26. Hasz... 28. Mint a vízszintes 28. számú sor. 30. Tetejére. 33. Föld alatti helyi­ség. 34. Ital. 35. Hibáztatott (ford.). 36. Idő előtt (ford.). 38. Csík. 41, Vágány. 43. Szovjet .hegység. 45. Tartozik. 43. Ez idő tájt. 51. Mulatóhely. 53. .. .van Winkle. 54. .. .vetítő. 55. Számos. 57. Kórus. 60. Sze­szes ital. 62. Ostoba. 64. Ti­sza. .., Szolnok megyei község. 65. Határozott elgondolás. 66. Fővárosunk része. 68. Élesít; 70. Tanítás. 72. Határrag. 74. Dátumrag. 76. Középen g-vel — járom. 77. Kötőszó. Beküldendő a vízszintes 1-, 6., 33., valamint a függőleges 12. sz. sorok megfejtése, jú­lius 11-ig. A rejtvényben az o, ó, illetőleg az ö, ő között nem teszünk különbséget. A hibátlanul megfejtők között könyvet, sorsolunk ki. Az el­múlt heti számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Az égen nyári fényözön. A Balaton partján pezseg az élet. Könyvet nyertek: Adorján Búlintné, Aszaló, Rákóczi u. 9. sz., Varga József, Miskolc, Petőfi u. 23. sz. Gyermekkór­ház. A könyveket postán küld­jük el. A szakszervezeti mozgalmi munka része

Next

/
Thumbnails
Contents