Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-07 / 158. szám
Vasárnap, 1968. július 1. ßSZAKMAGYARORSZÄG O miiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiimiiiiiimiimiiiimiiiimimiiimmimiimi Karok szakmák A pályaválasztási kudaicokról A leglojálisabb szülő is rendszerint felháborodik, amikor a saját gyermeke felvételi elutasítását kapja kézhez. — Az alkotmány biztosítja a tanuláshoz való jogot, csak a férőhellyel bizony baj van — mondják. Mennyivel nagyobb lenne azonban a felháborodásuk akkor — ha mindenkit az a középiskola, gimnázium, szakközépiskola, technikum, az a főiskola, egyetem venne fel, ahová éppen menni kívántak, gyakran minden különösebb képesség és rátermettség nélkül is — amikor az iskolát elvégezve derülne ki, hogy nincs a fiatalember, vagy leány számára állás, képzettségének megfelelő munkahely. Sokat írtunk, beszéltünk már az úgynevezett divatos Szakmákról. Az ötvenes évek végén a divatosak között is a legdivatosabb az orvosi volt. Szándékosan írtam szakmát, mert az orvosnak készülök jelentős hányada szakmát és nem hivatást látott az orvosi pályában. Egy amatőr statisztikus számította ki akkoriban, hogyha mindenkit felvettek volna, aki oda pályázott, felsőfokú tanintézeteinknek több mint 60 százalékát kellett volna átengedni az orvosegyetemnek csak azért, hogy ülőhelyet adjon az orvostanhallgatóknak. Jó néhány főiskolát, egyetemi fakultást pedig, amelyek a népgazdaság számára fontos szakembereket képeztek, kellő számú jelentkezés hiányában be kellett volna zárni. Az orvosi pálya felé való orientáció talán normalizálódott valamelyest, de még számos pályán ma is baj van az egyéni érdéle — társadalmi érdek koordinációjával. A szülő, de maga a pályaválasztó is a saját ábrándjai, vágyai, elképzelései szerint „tervezi meg” jövőjét. Az államnak viszont nem „vágyai, álmai”, hanem rendkívül objektív tervei, elképzelései vannak, amelyek gyakran kerülnek szembe a szubjektív álmokkal, vágyakkal. Egy negyvenes létszámú, húszpados osztályba csak négy ven fő ültethető be. Egy középiskola adott négy osztályába tehát csak 160 ember vehető fel a legdivatosabb középiskolákban is a négy-ötszörös jelentkezőkből is. Való igaz, hogy a demográfiai hullám tetőzése során most még nagyobbak a problémák. Most látjuk csak, milyen jó lett volna már 15 évvel ezelőtt is beszélni családtervezésről egy tervgazdálkodást, folytató országban. A múlt hibáin prob- it-mázva azonban nem oldhatjuk meg e kérdéseket. Rohanó korunkban nemcsak a divat változik, hanem a divatos szakmák iránti érdeklődés is. Sőt a szakmák is változnak. A technika „hang- sebességű” fejlődése a népszerű szakmákból 15—20 éven belül, ma „népművészet” számba menő szakmákat csinál. Ugyanakkor ma még ismeretlen szakmák kerülnek olymértékben előtérbe, hogy az igényt népgazdasági szinten csak átképzéssel lehet majd megoldani, kielégíteni. Jóllehet ez sovány vigasz azok számára, akik ma nem oda kerülhettek, ahová szerettek volna. Nem biztos azonban, hogy nem jártak jobban, mint azok, akik úgy érzik, emberek teljesült minden vágyuk. Lehet, sőt talán szinte biztos, hogy másfél, két évtized múlva új szakmát kell tanulniok. Korunkban és holnap még- inkább, a pályaválasztás ideje nem korlátozódik a 14, illetve a 18 éves korra. Egy emberöltő alatt jóllehet többször is, de legalább egyszer pályaváltoztatásra kényszerít a technikai haladás. És akiket mégsem? Akik „klasszikus”, időtálló pályát választottak? Nem biztos, hogy ők a szerencsések. Lehet, hogy ők azokat irigylik majd, akik ma őket sóvárogjátv . • . A boldogság képlete nem egyéb, mint az igényeli és a lehetőségek egybeesése. A boldogulásé is hasonló. De, hogy ki hol és hogyan boldogul, az nem kizárólag a pályában, a szakmában, a hivatásban van, hanem magában az emberben. Birkagyapjúbo! paplant is készíthetünk. A nagyon tisztára mosott, fonásra nem alkalmas, rövid birkagyapjút meg- kártoljuk, vagy megtépegetjük. A paplan nagyságának megfelelő Időkeretet kés7itünk, s i\ paplanse- lyem egyik lapját ráteszi tjük. A brokátra körös-körül varrjunk vá- Bzoncsíkot, s azt szögezzük a keretire. A gyapjút (kb. 2 kilónyit) egyenletesen elosztjuk a selymen, beborítjuk a paplan másik lapjával, s azt Is a keretre szögezzük. A steppelés mintáját vékony, de erős selyempapirra .raboljuk, gombostűvel rátüzzük a brokátra és a rajz szerint átvarrjuk a paplant centiméterenkénti öltésekkel, mégpedig egyszerre két hosszú tűvel: egyikkel leöltünk, másikkal fel. Amikor készén vagyunk, a papírt letépjük és a nnpian széleit sűrű, apró öltésekkel körbevarrjuk. jó tanácsok — kánikulában Az egyik leglényegesebb dolog, ami a nyugodt pihenésünkhöz is hozzájárul, hogy az ablak lesötétitésével a tűző déli napot rekesszük ki a lakásunkból. A szellőztetést ilyenkor mindig a reggeli és az esti órákban végezzük — amikor kint a levegő már hűvösebb — lehetőleg kereszthuzat- tal. Nagyon vigyázzunk azonban arra, hogy a kiizzadt vállunkat és hátunkat ne érje tartósan léghuzat, mert az a reumás izomfájdalmak egyik legfőbb nyári előidézője. * Étrendünk mennyiségben és kalóriában legyen egyaránt kevesebb, mint a hideg, vagy mérsékelt évszakokban. A melegben ugyanis ninc.s szülcség a test zsírral és szénhidráttal való fűtésére. A fehérje mennyisége lehet a szokásos, de a zsíros, nehéz ételek és az amúgy is könnyen romlandó édes, krémcstészták helyett fogyasszunk minél több zöldfözeléket és gyümölcsöt. • Az élelmiszerek tárolása nyáron gyakran jelent komoly gondokat. Sem főtt, sem sült ételeket lehetőleg ne tegyünk el másnapra, mert a bennük elszaporodó baktériumok köny- nyen idézhetnek elő bélfertőzést, Az elkészített ételeket nyáron déltől estig is csak teljesen hibátlan zománc-, vagy porcelán-, illetve üvegedényben szabad tartani. Ha hütő- vagy jégszekrény nincs, akkor hűvös pincében, vagy kamrában úgy, mint a tejet és a vajat is, hideg vízben célszerű tartani az edényt. Kevesen tudják, hogy a hűtőszekrény is csajt akkor teljesíti feladatát, ha benne a levegő hőmérséklete nem emelkedik 4 fok fölé. • A verejtékezés a nyári forróságban nem fölösleges kellemetlenség, mint azt solcan hiszik. Az izzadás párolgás útján lehűti a test hőmérsékletét. A verejték kiválasztása következtében fellépő folyadékveszteség természetesen szomjúság- érzés formájában jelentkezik. Ez akkor is bekövetkezik, ha nem iszunk sok folyadékot. Sőt, a kánikulai napokban helyes, ha minél több hűvös, de nem jéghideg folyadékot fogyasztunk. Miután a verejtékkel sok só távozik a szervezetből, ne sajnáljuk ilyenkor a sót sem az ételeinkből. b’efescbb Elf szabásminta — bárom rniia Ha csak egy "kicsit értünk a varráshoz, a mellékelt szabásminta alapján több praktikus ruhadarabot is varrhatunk maguníknak. Készíthetünk például munkaköpenyt, kötényruhát és kötényt is. A közölt szabásrajz alapján elkészíthetjük a méretünknek megfelelő szabásmintát. Ez lesz az alap. Eszerint szabjuk ki a karcsúsított vonalú, hátul gombos, rövid ujjú munkaköpenyt. Bárnülyen tetszésAffinor — Feltámadás A labdarúgó „prognózis” ma már megbízliatatlanabb, mint 300 évvel ezelőtt a meteorológiai előrejelzés volt (a mairól nem is beszélve!). Teszem azt, ha válogatottunk győz az ÜKÉ (Ükapáink Korabeli Együttes) ellen, akkor a szakvezető szolid nyilatkozatban valahogy így reagál: Fiaink erőnléte és harcképessége igazolta, hogy végre kialakulóban van az egykori „aranycsapat”, vagyis eljött a nagy' „feltámadás”. Két hét múlva azonban — miután 12:0-ra megverik az „új aranycsapatot”, a következő nyilatkozat lát napvilágot: „A sokat emlegetett feltámadás olyan utópia, mint amilyen a temetők kapujára van Szobrász pácban (A Weltwoche karikatúrája) Turistaélmény írva: „Feltámadunk”. Végre tudomásul kell vennünk, hogy csak szívós munkával kerülhetünk az élvonalba”... Amíg tényleg nem lesz magyar „aranycsapat”, addig a szakvezetők lehetőleg egymásnak nyilatkozzanak és ne zavarják meg a hatalmas szurkolótábor objektív értékítéletét. amely nagvon reális, ha magyar gólokat lat... Váiás Barátom feldúltan rohan el mellettem az utcán. Megszólítom. — Mi van veled? Egy ideig bizonytalanul ma. gyarázkodik, aztán kitör belőle a keserűség. — Válók, öregem! — mondja. — Mit csinálsz? — Válók az asszonytól! — ismétli. — De hiszen... — Semmi de hiszen! — Mi történt? — Tegnapelőtt bejelentettem a feleségemnek, hogy sok a munkám, későn jövök haza. ö erre azt mondta: „Jó, akkor elmegyek a barátnőmmel az Eldorado nevű moziba”. Még a film címét is megmondta. — Ebben nincs semmi különös — mondom. — Hallgass végig! Korábban sikerült végeznem és elsétáltam az asszony elé... — Férfivel volt? — Nem! Tatarozzák az Eldo. rádó mozit. Tollhegyről Magabiztos Kolléga először családi körben olvassa fel cikkeit. Természetesen sikert arat övéi között és biztatást kap: csak így tovább! A szerkesztő azonban visz- szaadja Magabiztos Kolléga kéziratát: — öregein, ez pocsék! — De hiszen aranyhegyű tollal írtam — mondja a Magabiztos kevéssé magabiztosan. — Na és — így a szerkesztő. — Lehet aranyhegyű tollal kopott, bádoghangú szavakat írni, de kopott bádogtollal aranycsengésűeket! ? Magabiztos Kolléga elhajítja aranyhegyű Parkerjét és olcsó diáktollal írt kéziratot tesz a szerkesztő asztalára, s várja az eredményt. A szerkesztő megjegyzi: — Jobban jártál volna, ha a Parkért a bizományiban eladod, mert ezt az írást is legfeljebb ott tudod értékesíteni. De vigyázz, igen szigorú a becsüs! Vinczc György hogy mélyítjük a karkivágást egy kissé, a nyakkivágást pedig hegyesre is szabhatjuk. Anyagához legalkalmasabb a terűén, vagy más nem gyúródd anyag. A ruha hosszanti karcsúsító varrásait, a nyakkivágást és a zsebek szélét tűzéssel díszítjük. Az oldalába a hátsó gombolás helyei villámzárat varrunk. Az alap-szabásminta módosításává! készíthetünk kötényt is. Ebbein az esetben elSzínészek, bohémek A régi színészvilág emlékeiből .. . uborkasalátát készíthetünk, ha nem fürtös, ecetbe- való fajta elvénült terméseit használjuk fel, hanem az Ashley, a Maikerter és a közismert Szenzáció elnevezésű uborkákat. Ezek zsenge, kis magházú, nem keseredő fajták. Bár a saláták ízesítése, fűszerezése ízlés dolga, mégis ajánljuk, a salátáié sohase legyen olyan bő, hogy a növényanyagok úszkáljanak benne. A sózott, ecetes oldatban ugyanis főleg hosszabb állás után — sok értékes anyag kioldódik, s a kiöntött salátalével együtt kárbavész. szerinti 80 cm széles anyagból (9G cm-es mellbőséget és 102 cm-es csípőbőséget véve alapul) 2,80 m szükséges hozzá A nyakkivágást rézsútosan szabott pánttal dolgozzuk el. A kötényruhához természetesen kevesebb anyag kell. A szabásmintát úgy. módosítjuk, maradnak az ujjak, a hátrész és az eleje két oldalrészét sem szabjuk ki. A középrészt fönt egyenesre vágjuk. A hátul nyitott, de teljesen összeérő kötény körben öv- rész.re van rádolgozva, s gombbal csukódik ugyanúgy, I mint a két pántja. I A harmincas éveikben a legnagyobb színházi dekonjunktúra idején a jegyeket negyed- — legjobb esetben féláron kínálták a színházak az embereknek. Ebben az időben történt, hogy a Fővárosi Operett- színház pénztárosnóje így fordult Sebestyén Dezsőhöz, a színház akkori igazgatójához: — Van itt valaki, aki egész áron akar jegyet váltani! Kiadhatom ? ! Ellenkezést nem tűrő hangon válaszolt: — Én nem hiszek abban, hogy a dohányzás ártalmas. Egy barátom mesélte, hogy az apja egész életében rengeteget dohányzott — és meghalt 94 éves korában. A fia soha nem dohányzott és meghalt 2 éves korában. Énekesek meghallgatása volt a Városi Színházban. Amikor az egyik énekesnő-jelölt kijött a meghallgatásról, a többiek izgatottan megrohanták, hogyan sikerült? — Nagyon jól — mondta — de sohasem hittem volna, hogy egy színi igazgató ilyen vallásos. — — Miért? — kérdezték. — Mert amíg énekeltem, mindig azt mondogatta: „Te- jóisten, tejóisten”... Csortos, ez a ‘hatalmas művész amilyen különös ember volt, olyan különösen vélekedett a dohányzás ártalmas- sásáról is. A Fészek klubban, mialatt súlyos légzési nehézségek közben szíttá egyik cigarettát a másik után, szóltak neki, hogy kész veszedelem, amit csinál — ne dohányozzon annyit. — Sebestyén Géza egyik kollégáját Budapestre szerződtették. A színész felesége, fiatal primadonna. Kolozsvárott maradt. Géza megkérdezte a színésztől: — Itthagyod egyedül ezt a ragyogóan szép, fiatal nőt? — Nézd — mondotta a színész — kétféle férfi van. Az egyik, ha megcsalja a felesége, — öngyilkos lesz. — A másik bemegy a vendéglőbe és eszik egy rántott csirkét! Én az utóbbi fajtához tartozom ... Rövidesen ország-világ előtt köztudomásúvá vált a színház igazgatójának, s a fiatal primadonnának szerelmi kapcsolata. Sebestyén Géza a következő táviratot menesztette a Petiire szerződött színésznek: — Rendelheted a rántott csirkét! — # Szentgyörgyi István, a magyar színjátszás nagy művésze csak súgó ulán tudott beszélni. Egyik szerepében partnerére fogta a revolvert és azt mondta: — Tízig számolok, ha ad- di nem hagyja el a szobát, lelövöm, mint egy kutyát! — A súgó szólt: „Egy”, Szentgyörgyi utána: „Egy". A súgó folytatta: „Kettő". Szentgyörgyi: „Kettő”. A súgó abbahagyta, Szentgyörgyi nagyot toppantott, s morogva szólt: — Na, na...! — A súgó tovább sorolta a számokat tízig. A szünetben Szentgyörgyi megtámadta a súgót. — Miért hagyta abba a súgást kettőnél? * Szirmay Imre. n régi idők nagyon kedves színésze legendásan zsugori volt. Egyszer például a Fészek étterem! ■ n ültek az öreg Latabárral, aki, a megjelenő pincéméi egy' mákostésztát rendelt. Közben meggondolta magát, s azt mondta a pincérnek, hogy csak a tésztát hozza, a mák nem "kell. Mire Szirma v ok kép kapcsolódott a rendelésbe: — Én meg kérem a La'n'i ir úr mákját Sebestyén Mihály 90 Családi- K 0 IH
