Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

Vasárnap, 1968, július 7, ÉSZAKMAGYARORSZAG 0 savon 5 Jól szolgálta pártunk politikáját Ä les lissom o" ssi kéri MimüimimiiniimiHüMmiimmtiiusiimuiimiiaüiiiiümiMtiiinmmiitiüiimtíimimii A megyei párl-végrehaj fő­bizottság legutóbbi, július 8-i ülésének napirendjén szere­pelt az a tájékoztató jelentés, amelyben a pártbizottság pro­paganda- és művelődésügyi osztálya számolt be az 1967— 68-as pártoktatási év megyei tapasztalatairól. A vb a jelen­tés alapján megállapította, hogy a nemrég zárult pártok­tatási év megyénkben ered­ményes volt, — jól szolgálta Vártunk politikájának megva­lósítását. Gondos előkészítéssel Az eredmények persze nem önmaguktól születtek. Az 1907—G8-as pártoktatási év megyénkben gondos előkészítés alapján zajlott le. Nagy segít­séget jelentett ennek során a Politikai Bizottság 1967. ápri­lis 6-i és a megyei végrehajtó bizottság 1967. május IS-i ha­tározata, amely elvi útmuta­tást nyújtott a pártbizottságok és a pártalapszervezetek szá­mára, mind az oktatás esz­mei, politikai tartalmára, mind pedig a szervezeti keretek ki­alakítására vonatkozólag. Nagy jelentőségű volt az a sokoldalú segítség is, amit a járási jogú pártbizottságok és az alapszervezetek közvetlenül a megyei pártbizottságtól, il­letőleg annak propaganda- és művelődésügyi osztályától kap­tak. A párlalapszervezeteknek is megküldött részletes tájé­koztató, a közgazdasági alap­ismereteket tanító propagan­disták megyei tanfolyama, amelyen mintegy 450-en vettek részt, a járási jogú pártbi­zottságok vezető propagandis­tái számára 45 témából szer- vezett előkészítő eszmecsere stb. — mind hozzájárult a pártoktatási év eredményei­hez. fícszédcs statisztika Megyénkben a párt- és a t5- megszervezeti politikai oktatás iránt évről évre nagy érdeklő­dés tapasztalható. A most zá­rult pártoktatási évben pél­dául, mintegy 150 000 ember igényét kellett kielégíteni. Csak á szervezett pártok tatás különböző tanfolyamain 65 800, a szakszervezeti politikai ok­tatás keretei között pedig 36 000 ember tanult. Ha ehhez hozzzáadjuk a KISZ és más tömegszervezeti tanfolyamok rendszeres hallgatóságának, valamint a kötetlenebb forrnak (pártnapok stb.) alkalmi láto­gatóinak sokezer főé létszá­mát, a kép még teljesebb: pár­tunk propagandistái felvilágo­sító, nevelő munkájukkal óriá­si tömegigényt elégítettek ki. A szervezett pártoktatás hallgatóságának létszáma szám szerint 11 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben, viszont, a szakszerveze­ti politikai oktatás hallgatói­nak létszáma kereken három­szor annyi volt, mint egy év­vel korábban. Más tömegszer­vezeti oktatási formák iránt is nőtt az érdeklődés. Mind­ezek alapján a vb megállapí­totta, hogy a párt- és a tö­megszervezeti oktatás arányai a Politikai Bizottság határo­zatainak megfelelően alakul­tak. Ez és más statisztikai adatok arról vallanak, hogy a pártoktatás elsősorban a párt­tagság, valamint a pártonkl- vüli, vezető beosztású dolgo­zók eszmei, politikai tovább­képzésének fórumává válik, s a tömegszervezetek nagyobb részt vállalnak a pártonkívü- li dolgozók eszmei, politikai, világnézeti neveléséből. (A szervezett oktatás összhallga- tóságának 61 százaiéira volt párttag, 9 százalékkal több, mint az előző évben.) Fontos mutatói az értékelt pártoktatási évnek: az össz- párttagságnak több mint 57 százaléka vett részt a pártok­tatásban; a szervezett oktatás hallgatóságának 45 százaléka munkás, 10,6 százaléka tsz-tag volt. Ez az arány híven tük­rözi megyénk ipari Jellegét, il­letőleg az is, hogy a tsz-tagok aránya az országos átlagnak megfelelően alakult. A legnépszerűbb tanfolya­mok: 1. Közgazdasági alapis­mereték; 2. Gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari tagozata; 3. A szocializmus építésének kér­dései. Ezeken n tanfolyamo­kon az összhallgatóság 66 szá­zaléka tanult! Legfontosabb: a tar talom Az elmúlt pártoktatási év legfőbb motívuma megyénk­ben az volt, hogy jól szolgálta a IX. pártkongresszus határo­zatainak és ezzel összefüggés­ben a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítását. Erre enged következtetni az is, hogy az összhallgatóságnak csaknem 70 százaléka tanul­mányozta a szocializmus épí­tésének időszerű kérdéseit, il­letőleg igyekezett megszerezni a legszükségesebb közgazdasá­gi és gazdaságpolitikai ismere­teket. A gazdasági mechanizmus reformjával foglalkozó témák közül igen nagy érdeklődés nyilvánult meg megyeszerte a vállalati önállósággal és az anyagi érdekeltséggel össze­függő kérdések iránt, A leg­több helyen saját konkrét gyakorlati viszonyaink alaku­lásával összefüggésben vizs­gálták a felmerült elvi, elmé­leti kérdéseket. Nagy érdeklő­déssel tanulmányozták árrend­szerünk új vonásait, a párt- szervezetek gazdaságszervező munkájának és általában munkastílusának módosuló kö­vetelményeit. A pártoktatás népes hallga­tósága azonban nem csak a szocializmus építésével köz­vetlenül összefüggő témák iránt tanúsított nagy érdeklő­dést. Élénk figyelem kísérte azokat a kérdéseket is, ame­lyek közvetve szintén össze­függnek a szocialista építő- munka mindennapi igényeivel, valamint az osztályharc nem­zetközi problémáival. Sokolda­lú érdeklődés nyilvánult meg a KGST-vel,' a nemzetközi munkamegosztás fejlődésével összefüggő, továbbá a nemzet­közi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével összefüggő időszerű kérdések iránt is. A világnézeti nevelő munka időszerű kérdései közül különösen o szocialista hazafi- sággal, a proletár nemzetközi­séggel, illetve ezzel összefüg­gésben o nacionalizmus elleni harccal összefüggő problémák nyertek sokoldalú megvilágí­tást Nagy érdeklődés kísérte a vallásos tHlágnézet elleni következetes harc, illetőleg egyházpolitikánk időszerű kér­déseit is. Ezek persze, csak a legfon­tosabb és legáltalánosabb elvi kérdések, amelyekkel a párt és a tömegszervezeti politikai oktatás különböző tanfolyama­in foglalkoztak. Emellett szin­te megszámlálhatatlan konkrét kérdést segítettek tisztázni, pártunk propagandistái. Mun­kájukról méltán vélekedett nagy elismeréssel a megyei párt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi ülése is. Nincs „holtszezon”... Nyáron persze szünetéi a szervezett politikai oktatás. De ismeretes, hogy a propaganda- munkában nyáron sincs, nem lehet „holtszezon”. ■ Pártbizott­ságaink, pártszervezeteink o megyei párt-végrehajtóbizott­ság május 3-i határozata alap­ján már hozzáláttak az új pártoktatási év előkészítéséhez. A megyei pártbizottság illeté­kes osztálya valamennyi párt- szervezet számára megküldte „tájékoztatóját" az 1968—69. évi párt- és tömeg szervezeti oktatás feladatairól. Ezek meg­értése a legcélszerűbb tanfo­lyam-típusok, illetőleg a leg­megfelelőbb propagandisták kiválasztása, s az új hallgató­ság céltudatos szervezése most propaganda munkánk napiren­den levő, időszerű feladata. Csépányl Lajos A közelmúlt napokban egy, a kerületben élő cigánylakosság helyze­téről beterj esz tett jelentést tárgyalt meg a II. kerületi ta­nács. A 'jelentést az az évek óta agilison működő társadal­mi bizottság nyújtotta be, amelyiknek a nyugdíjas Bol­dizsár Sándor az elnöke. S ha a tanácskozó testület egyönte­tű véleményét akarnék som­mázni, akkor a szokványos módon fogalmazhatnánk: Az az energiabefektetés, amely az állam, a társadalom, a ta­nács és a környék lakosságá­nak segítő szándékában, jóin­dulatában és türelmében feje­ződik ki — semmiképp sincs egyensúlyban a csekélyke eredménnyel. Mielőtt azonban a részletek ecsetelésébe fognék, j megpen­dítek egy húrt, amely kissé talán falsul cseng, de éppen azért, mert szokatlan a hang­ja A cigányság állapotából, úgy érzem, jóakaratból bár, de mesterkélt erőszakkal csi­nálunk kérdést Buzgó igye­kezettel egy-két évtized alatt altarunk — szeretnénk — gá­tat vetni olyan folyamatnak, aminek nem állhatja útját idő­ben egyetlen emberöltő, de ta­lán még kettő se. Az év­századok óta tartó primitív életmód és szemlélet, amely rabságában marasztalja a ci­gányságot — éppúgy nincs arányban ezzel a húszegyné­hány évvel, mint a segítőszán­dék az eredménnyel. A tu­dati formálódás lassú átala­kulás még akikor is, ha a megváltozott körülmények kí­nálkozó lehetőséget nyújtanak az ébredésre. Hát még, ha hozzá vesszük azokat az is­mert tényeket, amelyek szán­dékosan kirekesztették és el­szigetelték ezt a réteget a tár­sadalomból, illetve a társa­dalomtól. Formailag valóság­gal ősközösségi állapotban tar­tották — a vajda volt a kö­zösség feje! —, élte a maga életét — a maga törvényei, szokásai szerint. S ez a tör­vény, ez a szokás: a puszta törvénye és szokása volt. És érthető okoknál fogva rész­ben az ma Is: olykor vad, fe­lelőtlen a fejlettebb törvé­Az állatorvosok munkaterü­lete az utóbbi években jelen­tősen megváltozott. Tevékeny­ségük nagy részét a szocialis­ta nagyüzemekben fejtik ki. A szerencsi járás állatorvo­Több poiietilénzsák A TVK műamyagfeldolgozó üzeme a második fél évben tovább növeli termelését Az év első három hónapjához képest a harmadik negyedév­ben egyszerannyi polietilén gmanulátumot — mintegy 800 tonnát — dolgoz fel az üzem. Ebből többek közölt 300 ton­na fóliát és tömlőt gyárt a külső megrendelőknek. Az igé­nyeket sajnos most sem tud­ják kielégíteni az említett ter­mékekből. Az elmondottakon kívül kö­rülbelül 2 millió 200 ezer po­lietilénzsák és 1 millió 300 ezer darab 5—10 kilogrammos tasak gyártását tervezik a har­madik negyedévben. Ennek nagyobb részét maga a Tiszai Vegyfkombinát használja fel, de jut belőle más vállalatok­nak is. nyekkel & szokásokkal szem­ben, bizalmatlan, ösztönösen él a cigányban — talán vele is születik — a hosszas kitaga- dottság, az alattomos hajlamo­kat kifejlesztő lenézettség-ér­zés. A tunyaságra bíró régi ösztönök erősebben hatnak — mert beidegződtek —. mint a szó. amelynek van ugyan ne­velő ereje, de fiatalabb és érthetően hatástalanabb, mint az, ami megrögződött. Abban az öntudatban azonban, amely­ben felébresztette az emberi mivoltot, gyökeret ver, egyen­rangúvá emel, sőt olykor any- nyira, hogy ez a ráébredés át­csap a másik végletbe. Meg­figyelhettük: azok a cigány- családok, amelyek kitörtek a régi béklyóból, elzárkóznak a saját fajtájuktól, lenézik őket, s messze elkerülik a putri-te­lepülést, amely az emlékek sötét világával ijesztgeti őket... Erejüket vesztették a régi törvények. De csak ese­tenként, és nem általában. A folyamat elindult, s a maga el­lentmondásaival együtt halad előre. Csak lassan. De végtére is mit tegyünk? Azt, amit az akaratos em­ber tenni szokott: kedvesze- getlenül újból és újból neki­rugaszkodik, mert a fejébe vette, hogy megcsinálja azt, amibe belekezdett. Vagyis ne mondjunk le, ne veszítsük tü­relmünket! Folytassuk a mun­kát. mindenekelőtt a régi módon: a nevelés eszközeivel. ,.Én igazán a szívemen vise­lem a cigányság sorsát — mondta Boldizsár Sándor, s ezt számos tény igazolja. — De előfordult már, hogy ha vala­melyik cigánynak nem tetsző dolgot akartam cselekedni, megfenyegetett. Egy alkalom­mal valaki meg is akart ver­ni. Szerencsémre egy másik cigány férfi a pártomra kelt..Nos, itt a dolog együk nyitja. Azokra építeni, akik­ben megvan a jóindulat, a megértés, az együttműködés szándéka. „Megtörtént, hogy’ ha nem használt a szép szó, durvaság­tól mentes, de kemény’ebb szavakat használtunk. S mit értünk vele? Fejünkhöz vág­ták, hogy feljelentenek az ügyészségnél, mert azért, hogy sai — ahogyan azt a járási ta­nács végrehajtó bizottsága megállapította — jelentős eredményeket értek el a tsz- ek szarvasmarha-állományá- nak gümőkórmentesítésében. A , járás 24 termelőszövetkezete j közül 13 gazdaság állatállo­mánya gümőkór mentes. Ez év másik jelentősebb megelőzési feladata volt, a I veszettség elleni védekezés, j Taktakenézen egy oltatlan 1 kutyán, Tiszaladányban, Sze- gilongon. Tokajban és Bodrog- ■ keresztúron rókán, Legyesbé- nyén pedig macskán állapítot­tak meg veszettséget A ve- ; szeltség ellen 8140 kutyát, és 250 macskát oltottak be. Az állategészségügyi állomás a vadásztársaságokkal szerve­zetten is irtották a rókákat. Jelentős munkát végeztek a járás állatorvosai a háztáji állomány gyógykezelésénél is. Néhány’ községben tanácsülés . előtt számoltak be munkájúk- ! ról, tapasztalataikról. A TIT | és a községi végrehajtó bizott­ságok közös szervezésében több állatorvos tartott előadást a fertőző állatbetegségekről, s az azok ellen való védekezés­ről ők cigányok, nem lehet ve­lük manapság akárhogy bán­ni. Hja, kérem, a jogaikat, azt Ismerik...” — panaszolták sok-sok esetben. Ez is egy olyan kulcs, amellyel nem­csak nyitni, hanem zárni is lehet. Ha a kevésbé „kezel­hető" cigányok felismerték a rendszer adta jogot, meg kell ismerniük a kötelességet: is, amellyel ők tartoznak a rend­szernek. A tanács elé terjesztett je­lentésben — amely ala­pos, sokoldalú, lelkiis­meretes munkát igényelt, könyvnek is beillő tanulmány alapján készült Boldizsár Sán­dor Jóvoltából —, sok oly’an negatív esetet tartalmaz, ami nagyon is ismert. Csak néhány kiragadott példát. A kerület­ben mindenki, aki igényelt, kapott telket Aztán visszaad­ták azzal, hogy „nem költünk házra, építsen az állam...” Kaptak jó néhányon lakást is, azóta is spekulálnak, hogy’an tehetnék pénzzé... A kerü­letben élő cigány’lakosság szá­nra 246 fő, ebből mindössze tíz (!) dolgozik több év óta egy’ helyen.;. A többség, ha vállal is munkát, néhány nap, esetleg egy’-két hét után ön­kényesen távozik... Gyakori, hogy kerteket dézsmálnak meg, de az sem ritkaság, hogy behatolnak a cementgyárba és viszik, ami a kezük ügyébe kerül... Egyesek kocsmai ga­rázdák, akik nyitott bicskával a szivarzsebben rémítgetnek... És scrolhatnók tovább a pél­dákat E példákban érzékelhető a jog is, kötelesség is. A jog por­ciója nagyobb. A kötelesség a tapasztalatok szerint elsatnyuh Ez utóbbi helyretételére — s ezt mondjuk meg őszintén — nem elegendő a társadalmi összefogás. A hatósági jog­gal és törvénykezéssel felru­házott intézményeknek kell jobban — az eddigieknél pél- dásabban, szigorú következe­tességgel eljárni. Néhányszor már szóvá tettük, de újból és újból hangsúlyoznunk kell: tarthatatlan állapot például, hogy 8—10 gyerekes cigány- apák lumpoljanak összegube­rált pénzükön, miközben ar­ra tartanak igényt, hogy csa­ládjukról az állam, a társada­lom könyörülete gondoskod­jon. Ilyen esetekben ésszerű szigorúbb kényszerítő eszköz­höz folyamodni! S úgy érzem, még valami ide kívánkozik. A fel­nőtt generáció átneve- lése, de még megfékezése is, kétségtelenül nehéz. Kivételek természetesen vannak — hi­szen éppen ez bizonyítja, hogy megindult egy erjedési folya­mat. Ám a jövőre nézve sok­kal fontosabb, hogy az ifjú generáció felé forduljon a tár­sadalom figyelme. Ha csak négy-öt gyereket számítunk családonként, megyei viszony­latban is hatalmas szám kere­kedik. Tíz, tizenöt év múlva felnőtt emberek lesznek a mai cigánygy’erekek. Ha „tradicio­nálisan” folytatódik a primi­tív életmód, elképzelni is ke­serű, milyen gondokat hoz­hat a holnap. A megelőzés egyedüli módja a következetes előrelátás. Szigorúan fogni őket a tanulásra, beléjük ol­tani azt a meggyőződést, hogy munka nélkül nem lehet élni, törvénytisztelet nélkül létezni, egymás megbecsülése nélkül boldogulni. Szakmát adni a kezükbe, hadd illeszkedjenek bele a társadalomba. Tudom, nehéz. De akkor is, újból és újból neki kell rugaszkod­nunk! Az elgondolások, ren­delkezések, intézkedések — mind, mind jók. De ne csak azok igazodjanak hozzájuk, akikben a jó szándék él. Szi­gorúan ktíl kötelezni azokat is az alkalmazkodáshoz, akiknek az érdekében történik mindez. Csala László MISKOLCI GALÉRIA BÁLLÁ DEMETER fotóművész MISKOLC cl mű kiállítása Nyitva: 11—19 óráig JEGYZETEK Két június fekete krónikája Szinte naponta jelennek meg újságunkban is sú­lyos és súlyosabb balesetekről szóló tudósítások, hír­adások. Ügy tűnik, a közutak rendjének szabályait, törvényeit mostanában kevésbé tartják be, mint ed­dig. Sokan panaszkodnak hajszoltságra, sürgősségre, melegre, a tényék, az adatok azonban nagyobbrészt mást bizonyítanak. Különben sem lehet semmi olyan sürgős, hogy valaki az életét és mások életét is koc­káztassa, vagy fél is áldozza érte. Érdemes összehasonlítani a tavalyi június és az idei június baleseti statisztikáját Tavaly júniusban ösz- szesen 162 baleset történt megyénk közútjain. Az idén 206. A múlt évi júniusban 3 halálos baleset volt az idén: 10. Súlyos sérülés 40, illetve 60. A könnyebb sérülések száma csaknem a duplájára emelkedett Az anyagi kárérték tavaly 290 ezer, az idén 314 ezer fo­rint. Az okok között az első helyeket most is a már ismertek foglalják el: elsőbbségi jog meg nem adása, gyorshajtás, figyelmetlenség, könnyelmúsködés, álta­lában a KRESZ szabályainak be nem tartása, figyel­men kívül hagyása. Érdemes még egy tényre felhív­ni a figyelmet, mely kifejezetten nemtörődömségre utal. A múlt év júniusában 12 esetben szerepelt it­tasság a baleset okául, az idén júniusban pedig 35 esetben! Az idei június tapasztalata arra int, hogy a mező- gazdaságban dolgozó gépek vezetőinek is sokkal na­gyobb figyelemmel kell végezniük munkájukat. Az előírásokat, a KRESZ szabályait soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkaadókra is felelősség hárul. Ügy tűnik, hogy nem mindenütt ellenőrzik kel­lő alapossággal a járművek állapotát, sőt a vezetők állapotát sem. és olyankor is forgalomba engedik őket, amikor pedig az életveszélyes. Az elmúlt hónapban számos halálos balesetet éppen a vontatók, vagy az ittas vontatóvezető okozott. A világítással továbbra is baj van. Még mindig sok a sötétedés után lámpa nélkül haladó lovaskocsi, és sok a gépkocsikon is a keresztbe kötözött lámpa. Sok veszélyt okoznak a vagánykodók, a száguldozók is, köztük néhány külföldi gépkocsivezető. Gyakran alakul versenypályává az úttest, és a „célbaéreshez” rendszerint a mentőket kell hívni. Üjra csak a régi mondatokat Írhatjuk le: nagyobb figyelemre, a közutak rendjének pontos betartására van szülcség. Az elmúlt hónap baleseti statisztikája ehhez megdöbbentő indokolásul szolgálhat. (Pt) A BM Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc, Üteg tu 3. sz. alatti gépészeti üzeme MVE—340/2000 típusú esz­tergagépre bérmunkát vállal DK—360. kompresszort kőlcsönbcrlctbc ad. E—153. árokásógépre, T—157/11. rakodógépre, és E—04. gumikerekes kotrógépre munkát vállal. Állatorvosok — új munkaterületen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents