Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

6 ÉSZAKMAGYARORSZAG ' Vasárnap, 1968. július i* írásról üimiiiiiiiiiiiimiiMiiimiiiiiiiiimmimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiii A járás ciciében éppúgy központ) helyet foglal cl az Özdi Kohászat) Üzemek, mint külsőleg, Ózd város látképében. Az országosan is nagy értékű nehézipar, a kohászat, a bányászat jellemzi elsősorban az ózdi járást. Döntően ez biz­tosítja a 62 ezer lakos megélhetését. S hogy egyre jobb megélhetését — ezt bizonyítják az évről évre szebb külső és belső értékeket mutató települések. A jövő pedig még erősebb fejlődéssel biztat. Erről éppen a napokban hang­zott el tájékoztatás a megyei tanács ülésén, örömmel újsá­golhatta el a járási tanács elnöke, hogy elkészültek a nagy községek rendezési tervei, és az anyagi lehetőségek szerint meghatározzák a kis települések fejlesztésének irányát is. Üj kommunális, kulturális és egészségügyi létesítmények sorát tervezik, s hasonlóképpen törődnek a még meglevő gondok enyhítésével, illetve megszüntetésével is. Például: a női munkaerők és a csökkent munkaképességűek elhelyezke­désére új szövetkezeti részlegeket, üzemeket létesítenek. Vagy: több segítséget kapnak a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek, hogy javíthassák a rét- és legelőgazdál­kodást, az állattenyésztést, az erdőgazdálkodást. Ezek azon­ban csak vázlatpontok a járás életéből, s ezekhez próbá­lunk most összeállításunkkal némi kiegészítést adni. Bekötés Innen már a drótos is visz- ! szaporául. Tehát a falu a vi- ! lág végén található, innen már | nem visz tovább az út. Tardo- | náról viszont nemcsak tovább, • hanem már oda sem naggon vezet az út. Sajátos, elzárt fa- lu a Bükk lábánál, annyira el- \ zárt, hogy Jókai is alkalmas- ; nak találta a bujdoklásra, rej­tőzködésre a 48-as szabadság- I harc utáni időkben. Tulajdon- i képpen még napjainkban is alkalmasnak találhatná, mert , az elzártsága bizonyos szem- , pontokból most is érvényben van. Nemegyszer előfordul például, hogy a lányokat még az általános iskolában cljegy- zik, mert itt fiatalon, inkább | gyerekkorban volt szokás férj- ; hez menni. Jelenleg talán | egyik faluban sem kell kiadni annyi engedélyt fiatalkorúak ! házasságához, mint éppen itt. Tardonát azonban hamaro- \ san „bekötik” a többi falu vér­keringésébe Ehhez egyik leg­szükségesebb feltételként a ' közlekedés lehetőségét kell ! megteremteni. Már épül is a bekötő út, az első a falu tör­ténetében. Ha az út elkészül, autóbuszjáratot is kap a köz­ség. Ezek az első lépések Tar- ; dona „bekötéséhez”, az elzárt- 1 súg feloldásához. Tetszik az új otthon láayssiliírek Üj szénmezőt tárnak fel Bor- sodnádasdon. Az eddigi érté­kelések szerint, a nagyon jó minőségű szénvagyont körül­belül 1 millió tonnára becsü­lik. A feltárást 1970-ig befe­jezik és Borsodnádasdon ez­által új munkahelyet létesí­tenek, Ki minek meslcrc? címmel szakmai vetélkedőt rendez­nek a VIT idején az Özdvi- déki Szénbányák KISZ-fia- taljai. A bányászatban még nem próbálkoztak ilyen ren­dezvénnyel, * Könnyítik a fizikai munkát Farkaslyukon: a 25. szinti fő­vonalon a kézi csillézés he­lyett hamarosan mozdonnyal szállítanák, a rakodásnál pedig most kísérleteznek a láncos vonszológéppel. összeállította: Ruttkay Anna, Priska Tibor Foto: Szabados György zet a Bán völgyében, a Sajó völgvében. a Hangony völgyében levő községek. Az ózdi járásnak csaknem minden községét el tudják látni vízzel! A lázbérci vízmű kincse, áldása a járásnak. Kemény, fáradságos munkával megterem lett kincse, áldása. A legelsők között kap majd vizet Sajókápolna, Sajónémeti, Hét. Snjópüs- >öki, de Bánrévét is bekapcsolják a hálózatba, Szcntsimont ugyancsak. Putnokon már 6 kilo­méternyi számyvezeték is elkészült, melyet a közeli években még tovább szándékoznak építeni. Gépek emberek munkájának zaja tölti be nőst az Uppony völgyét. Pár év múltán ha­talmas víztükör csillog majd a gát mögött, fé­nyes, kövér hullámok mossák a heeyek lábát. Hullámok, mik eltüntetik, elmossák a járás egyik nagy gondját, az ivóvízellátási nehézsé­geket is. A géplcocsivezető mondta el, hogy a gyerekek milyen zah­le, toltak voltak azon az április végi napon. — Forduljunk vissza! Men­jünk vissza a kórházba! Kazincbarcika után meg kellett állni. Az Ápolónők nyugtatgatták a gyerekeket: — Meglátjátok, hogy szép les:: az új otthon. Jobb lesz ott, mint a kórházban. &s a nagy- barcai iskolások várnak ben­neteket. Szeretnének összeba- ráthozni veletek. No, próbál­jatok meg mosolyogni. Nagybarcáig azonban ez ne­hezen sikerült. A mozgásszer- vileg sérült gyerekek idegen­kedtek az új világtól. Számuk­ra eddig a miskolci Szentpétcri kapui kórház jelentette a vi­lágot. Tíz éne. A gyermekpa- ralízis-járvány idejétől nevel­kedtek itt, nyugalomban és szeretetben. Sokuk számára már a szülői szeretetet is a kórház pótolta. Megszokják-e majd az új környezetet, a közvetlenebb kapcsolatot az egészséges em­berek világával? A Miskolci Egyesített Kór­házak igazgatósága nagy-nagy gondoskodással úgy alakította át és rendezte be az egykori bányaépületet Nagybarcán, hogy a gyerekek ne csak meg­szokják, hanem nyomban meg is kedveljék új otthonukat. A község pedig őszinte szeretet­tel fogadta őket. A helybeli is­kolások nem csupán az első nap jöttek el hozzájuk, hanem már nagyon sokszor. Sőt háza­ikba, vendégségbe is elviszik a betegeket. így nemcsak az a húsz nagybarcai asszony isme­ri már őket, aki a létesítmény­ben munkát kapott, hanem az egész falu. Az Ózdi járási Ta­nács pedig felajánlotta segít­ségét: ősztől szervezzék meg a beteg gyerekek számára a bőr­díszműves tanulóképzést, sőt a továbbtamilást is a gimnázi­um levelező tagozatán. Hi­szen ha mozgásszervileg bete­gek is, szellemileg tökéletesen épek és nagyon értékes embe­rek válhatnak belőlük. Friss, tiszta, egészséges ivóvíz. Sokfelé gond a megyében, de itt, ebben a járásban különösen az. A már régen inkább szennycsatornához mint folyóhoz hasonlító Sajó a közelben lévő kutak vizét is szennyezi. A Sajó menti községek kútjai egészségtelenek nem adnak jó ivóvizet. De a járás más terü­letein is gond, gond az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a járás gazdáival beszélgetve évek óta újra és újra téma a tiszta, egészséges ivóvíz előteremtésének, biztosításának szükségessége. De most már lehetősége is. Megvalósulásának módja, mikéntje, a gond csökkentése, sőt, csaknem egészében eltünte­tése Is! Már megkezdték a lázbérci víztároló második lépcsőjének kiépítését. Épül az Up­pony völgy gátrendszere. A festői szépségű völgyben a meredek hegyek között hatalmas tó keletkezik itt, melynek elkészültét termé­szetesen mégsem szépsége, hanem hasznossága miatt várják. Innen kapják majd a jó ivóvi­Kévét változtatott a hegy A Gyüké, a Buska és a Szohogy tavat alkotott. Persze, egy ilyen szép tó megalkotásához, fenntartásához a két forrás és a pátak hármasa kevés lett volna, ehhez még szükség volt az egyik hegy névváltoztatásához is. Régen • történt a változtatás, még 1863-ban. A Csahó hegyből akkor leszakadt egy rész és gátat alkotott a források, a patak elé. . A Csahó hegyet azóta Arlón inkább Szakadt hegynek neve- - zik, a tavat meg már főleg a legutóbbi években nemcsak Arlón, hanem mind távolabbi városokban, községekben is emlegetik Arlói tóként. Simogató, selymes a vize, úszkálásra, csónakázásra, stran­dolásra való. A szép környék, a kellemes víz vonzza, hívja is az embereket. A múlt vasárnap tetőzött a forgalom: körülbelül 4000 ember volt itt! Már sátorozó törzsvendégek is járnak ide. A Hajdúságból, Budapestről. De voltak oszt­rákok, románok, svédek. És persze csehszlovákok, de róluk többet is kell mondani, ők szépítik, csinosítják is a tó kör­nyékét. Az Őzdon dolgozó szerelőrészleg vezetője, Jozef Bauer és munkatársai sok mindent készítettek már szíves­ségből. ,Például a kettős csúszdát, a trgmbulint, a napozó padokat; a hintákat. Sokan szeretik ezt a tavat. Koós András gondnok már a tó történetéből, a környék érdekességeiből js gyűjtögetett egy csokorra valót. Ebből tudható meg többek között, hogy a közeli Várhegyen hajdanában igazán vár állott, meg az is, hogy a híres betyár, Vidróczki is gyakran megfordult ezen a környéken, persze nem a szép táj /matt, hanem Pásztói, Vccsei és Fáy uraságok nyájai miatt. Az ilyen látogatás nem ment simán, egy kis összezördülés mindig akadt. De azért talán nem annyi, mint most itt a tavqp a horgá­szok és a nem horgászok között. Mert a békés egymás mellett élés itt is nehéz. A felségvizekre betévedt nem horgászok felé repülő csúzli lövedékek, kövek, és az ehhez megfelelő kísérőszöveg bizonyította, mennyire nehéz. De ez is a múlté már, akárcsak Vidróczki. Sokan hangoztatták, már megszűnt, nincs ellentét, rendben van minden. Annyian mondták, miért is ne lenne igaz? Majd eltűnik végleg ez a rossz is, mint néhány más, ugyancsak a kezdetlegességből fakadó hiba. Hiszen a tó valóban nagyon szép és mind többen szeretik, keresik. „Maszek“ tv-stádis Pűlnota? Híre jár, hogy tv-stúdió van ! Putnokon. Mégpedig már or- ! szág-vüágszerte híre jár. Hi­> szén jöttek megnézni nemcsak i Budapestről, Egerből és más J hazai vidékről, hanem már ! Moszkvából és Jugoszláviából ! is. — Láthatnánk a stúdiót? — Sajnos, most nem. Mű- ! sorszünet van. Hosszabb mű- | sorszünet. Ameddig a vakáció | tart az iskolában. Schág Dániel, a Putnoki : Gimnázium igazgatója adja a i felvilágosítást. Mert a „ma- iszek” tv-stúdió itt van, ebben (az iskolában és az ő irányi tá- {sával működik. Mégpedig, > mint az oktatás új, modem ’ eszköze. Álló- és mozgóképe- iket, sőt még óravázlatokat is í közvetítenek rajta a tananyag- (hoz. — Hogyan hozták létre a £ stúdiót? — Televízió már a korábbi Révekben is volt a gimnázium- [ ban, de az iskola-tv adásainak > időpontjait nem tudtuk min- idig összehangolni az órarend- 1 del — mondja Schág Dániel. | — Ekkor kezdtünk töprenge­ni: hogyan létesíthetnénk ma­> gunknak saját stúdiót, saját ! műsorral. És a töprengésekből, ötletek- [ bői tervek lettek, amelyek 1 megvalósultak. Sikerült be- í szerezniük egy ipari kamerát. 1A járási tanács pedig külön | segítséget adott: más intózmé- | nyékből kaptak hét használa- 1 ton kívüli televíziót. Ezekből egy szülő készített öt jót. Ez után már „csak” a műsort kel­lett biztosítani: képi megfogal­mazásban továbbítani a tan­anyagot. Ennek azonban jo értője az igazgató — aki a Ma­gyar Televízió megyei tudósí­tója is — és aki mind több pedagógussal ismerteti meg a képi megfogalmazást. Eddigi eredmény? Különösen a közepes képességű és a gyen­ge tanulóknál jelentkezik. Az audiovizuális hatásra mara­dandóbban megtanulják a tan­anyagot. Ezért az új tanévben már nem kísérletképpen, ha­nem elfogadott módszerként alkalmazzák ezt az oktatási formát. És hogy ne csak a gimnázium „maszek” stúdiója legyen ez, veheti az adásokat a szomszédos általános iskola is. Víz, víz,

Next

/
Thumbnails
Contents