Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1968. július 6. Drágulás Franciaországban Összeii'! az Amerikai Kommunlsla Pari kongresszusa Csütörtökön New York­ban összeült az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusa. A tanácskozás több mint 300 kül­dötte négy napon át megvi­tatja a párt programjában eszközlendő módosításokat, meghatározza a párt politikai irányvonalát és álláspontját a közelgő elnökválasztással kapcsolatban, meghallgatja a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítéséről szóló jelentést és több más kérdést vizsgál meg. A módosított pártprogram tervezetéről Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának főtitkára tart be. számolót. Az SZKP Központi Bizott­sága az amerikai kommunis­ták kongresszusához intézett üdvözlő üzenetében kiemeli annak a tevékenységnek a je­lentőségét, amelyet az Egye­sült Államok Kommunista Pártja az ország más haladó erőivel együtt az amerikai imperializmus szégyenteljes vietnami agressziójának meg­szüntetéséért, a militarista külpolitika ellen kifejt. vül — a vörösbor árát. A férfi- fodrászat díjszabásában 35 százalékos áremelést vezettek be, A nemzetközi hálókocsi­társaság július 11-től nyolc- százalékos díjemelést jelentett be. A párizsi városi hatóságok közölték, hogy a francia fővá­rosban egy év leforgása alatt megkétszereződött a munka- nélküliek száma. Csupán a se­gélyezett munkanélküliek szá­ma 18 000, de a munkát ke­resők száma ez idő szerint meghaladja a hatvanezret. Mint az I-Iumanité megjegyzi, jelenleg a 630 munkanélküli párizsi mérnöknek összesen három munkaalkalmat, a 274 állástalan vegyésznek mind­össze egy elhelyezkedési le­hetőséget kínálnak. Kiesinger fejtegetései nemzetközi kérdésekről ,4 dán kormány tilalma ÉiJekes íanultnánvoli a borsodi Szemle ez évi második számában Megyénk tudományos isme­retterjesztő folyóirata, a Bor­sodi Szemle második száma a közeljövőben jelenik meg. A szerkesztő bizottság ezt a szá­mot elsősorban szociológiai kérdéseknek szentelte. A fo­lyóirat Héthy Lajos tollából áttekintést ad a Magyarorszá­gon jelenleg folyó szociológiai kutatásokról. Ismeretes, hogy a Miskolci városi Tanács szo­ciológiai pályázata igen érté­ltes eredményekkel járt. A pá­lyadíjnyertes művekből két terjedelmes mun Icát ad közre a Borsodi Szemle. Az egyik M. Csiszár Valéria—Kovács Jenő tanulmánya a Iíilián-dé- li lakótelepről. A másik pedig dr. Bodgál Ferenc és Zircz Péter munkája a Tetemvárról. Szociológiai témakörbe vág dr. Kovák István tanulmánya is. A Borsodi élet — borsodi kérdések című rovatban két alapos fejtegetés olvasható; az egyik dr. Kun Dezsőé, a cigá­nyok helyzetéről és az ezzel kapcsolatos problémákról, a másik dr. Pusztai Béláé; en­nek címe: „A mostoha termé­szeti adottságokkal rendelke­ző termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának racionalizálásá­ért”. Mai világképünk árnyalt megrajzolásához segít hozzá dr. Szabó János emelkedett szellemű tanulmánya, a Mo­dern Prométheuszok. A Múl­tunk megismeréséhez című ro­vatban dr. Lehóczky Alfréd a diósgyőri munkások 1943-as béketüntetésének néhány előz­ményét mutatja be. Párkány László a miskolci rövidfilmí'esztiválon bemuta­tott tudományos filmeket mél­tatja. H. Szabó Béla megem­lékezik a nemrégiben elhunyt borsodi természettudósról, Vá­sárhelyi Istvánról. Végül a Borsodi Szemle részletes be­számolót közöl a TIT ötödik megyei küldöttértekezletéről. megtiltotta a Grönland on foly­tatott amerikai rakétakísérle­teket, amelyek állandóan ré­mületben tartották a lakossá­got. A külügyminisztérium meg­erősítette, hogy az amerikai nagykövetség tudomására hoz­ták: A tervezett rakétakísérle­teket, amelyek segítségével a napfolttevékenység hatását akarták vizsgálni a nagy ma­gasságokban, ebben az évben nem engedélyezi. Kiesinger nyugatnémet kancellár pénteken Bonnban sajtóértekezleten ismertette kormányának álláspontját a fontosabb nemzetközi kérdé­sekről. A kancellár szólott az NSZK és a szocialista országok vi­szonyáról. Kijelentette, hogy Nyugat-Némelország és a Szovjetunió kapcsolatai nem kielégítőek. Szerinte ezért a felelősség nem Bonnt terheli, mert a Szovjetunió „nyomást, gyakorol az NSZK-ra” és „in­dokolatlan támadásokat intéz” ellene. Bonn keleti politikája Elmondotta, hogy Bonn ke­leti politikájának szellemében I a kelet-európai országokhoz j fűződő kapcsolatok kiszélesí- í tésére törekszik. Ilyen irányú j elképzeléseit ismertette az il- I lető országokkal, hogy az NSZK „nem gondol olyan ren­dezésre, amely jelenlegi terü­letének növelésével járna”. A kancellár kifejtette: Nem szükséges, hogy az 1938- as müncheni szerződést ér­vénytelennek nyilvánítsák, a lényeg az, hogy az NSZK az egyezményt „politikailag nem létezőnek” tekinti. Nem tért ki Kiesinger sajtóértekezletén nem tért ki a kapcsolatok nor­malizálásának legnagyobb akadályára — arra, hogy Bonn továbbra is magát tartja az | egész német nép egyedüli kép­viselőjének és nem hajlandó egyértelműen elismerni az Odera—Neisse-határ végleges­ségét. A kancellár leszögezte, hogy az NSZK egyelőre nem gon­dol az atomsorompó-szei'ződés aláírására. Takíalíenézi felhívás - haromhnevdési versenyre jalhoz szólnak: versenyezzenek a Szocialista cím elnyeréséért, továbbá azért, hogy melyikük tud jobb és több eredményt elérni a baromfinevelésben, ez év végéig. A taktakenéziek vállalják, hogy az idei második félévben 15 ezer csibét három rotáció­ban felnevelnek. Mégpedig úgy, hogy ezek elhullás! ará­nya két százalék alatt legyen. Vállalják továbbá, hogy egy kilogramm baromfihús gyara­pításához 2,8 kilogramm ab­raktakarmánynál többet nem használnak fel, s a csirkék ki­lónkénti önköltsége a 18 fo­rintot nem haladja meg. A ba­romfit egyébként kilenc he­tes korban. 1,2 kilogrammos átiagsúlyban szeretnék eladni. A versenyfelhívó brigád tagjai ezenkívül különféle ok­tatásokra, tanfolyamokra is je­lentkeztek. Reméljük, hogy megyénk mind több termelő- szövetkezetében csatlakoznak hozzájuk a baromfinevelő bri­gádok. ********★★■£-*■**★*★★★★**.•: részt vevő államoknak, azt az: elhatározását tartalmazza,: hogy a Kommunista Interna-; cionálé elleni küzdelem ürü-: gyén más államok belügyeibe is beavatkozzanak. A magyar kormány készsé-: gesen vállalta a csatlakozás-' sál járó felelősséget. „Igen sú- • lyos érdekeink fűződnek; ahhoz, — írja gr. Csáky 1st-; ván külügyminiszter a wa-i shingtoni, párizsi és a londoni: magyar követeknek —, hogy; csatlakozzunk az anti-bolsevis-- ta paktumhoz. Ennek fejében; ugyanis komolyabb politikai: támogatást remélünk kapni a. német Birodalomtól... Ezt a: kormány megbízásából Dará-; nyi Kálmán volt miniszterei-; nők már folyó évi október hó: 14-én (1938. — N. P.) kilátásba; nelyezte Hitler vezér és; kancellárnak”. A magyar kormány —, amint látjuk — igen nagyra: éltékelte a bolsevizmus eile-] ni harc jelentőségét és az: antikomintern paktum erejét.’ Magyarország a paktum alá-’ írásával azután végérvénye-’ sen odacsaüakozott a haladás’ ellen küzdő fasiszta nemzet-: közi államcsoportosuláshoz. ] * ellenforradalmi Magyar-] ÁZ ország volt az első ál-’ lám, mely a kommu-j nizmus elleni küzdelem irá-: nyától sohasem tért el, s’ mely a Szovjetunióval semmi-; féle politikai kompromisz-’ szumra nem volt hajlandó.] Nem csoda tehát, hogy a ten- > gelyhntalmak kommunista-] ellenes beállítottsága a ma-; gyár kormánynál mindig] megértésre és helyeslésre ta-j Iáit; a tengelyhatalmak pedig] súly helyeztek arra, hogy Ma ] gyarország is csatlakozzon a’ paktumhoz. ] Nácik a kapu előtt Dolgozókat alkalmaznak Miskolci iparvállalat keros 1 fő férfi munkavállalót, bérelszámo­lási csoportvezetői beosztásba. Je­lentkezés: gyakorlati idő és ké­pesítés megjelölésével Írásban. Miskolc, pf.: 133. A Mád! Fmsz. felvételre keres belső ellenőri munkakör ellátásá­ra képesített könyvelői szakképe­sítéssel rendelkező dolgozót. Fize­tés megegyezés szerint. Jelentke­zés a Mád! Fmsz. központi irodá­jában. Mád, Rákóczi u. 161. Tele­fon: Mád 9. A Lenin Kohászati Művelt fel­vesz burkoló, vízvezetékszerelő# festő-mázoló szakmunkásokat és építőipuri segédmunkásokat, bé­rezés a vállalat kollektív szerző­dése szerint. Ugyancsak felvesz szünidőre 16 évet betöltött diák­fiúkat segédmunkás munkakörbe, 6 forintos órabérrel. Jelentkezés: hétfőn, szerdán és pénteken 7—10 óráig a munkncrö-gazdálkodási osztályon, III. hlvatalház, I. eme­let. Azonnnli hatállyal fplvcsz a Miskolci Építőipari Vállalat köz­ponti fűtésszereléshez művezetőt, továbbá központi fűtésszerelőket és fűtésszerelésben jártas segítő­ket. A Ilejő menti Állam! Gazdaság felvételre keres kőműves szak­munkásokat és segédmunkásokat. Bérezés FM-norma szerint, teljesít­ménybérben. Jelentkezés a gaz­daság építésvezetőjénél személye­sen, Igrici központban. Felvételre keresünk gyakorlott adminisztrátort. Gépírók és nyelv­tudással rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Rész­letes önéletrajzot július 20-ig ké­rünk a Hirdetőbe, „Adminisztrá­tor-gépíró** jeligére. Vidéki munkahelyre vezető be­osztásba, szolgálati lakással, geoló­gus képesítéssel, közgazdasági ér­zékkel rendelkező 30—40 éves ko­rú férfi munkaerőt keresünk. Nyelvtudással rendelkezők előny­ben. Bérezés megállapodás szerint, önéletrajzot „Geológus” Jeligére kérünk július 25-Jg, a Hirdetőbe. Felveszünk gyakorlattal rendel­kező gyors- és gépírót. Keletbükki Állami Erdőgazdaság, Miskolc, Deák tér 1. A B.-A.-Z. megyei MÉH Válla­lat azonnali belépéssel felvesz miskolci lakos üzletszerző, piac­kutató dolgozót, képesítéssel és gyakorlattal rendelkező árufor­galmi előadót, műszaki anyagis­merettel rendelkező anyagbeszer­zőt és hálózati villanyszerelőt mis­kolci munkahellyel, valamint sajó- szentpéteri telepünkre helybeli# vagy környékbeli lakosú férfi mo­torkerékpáros szervező dolgozót. Jelentkezés: MÉH Vállalat, Mis­kolc, Sajó-part, munkaügyi cso­portnál. A Miskolci Mélyépítő Vállalat alkalmaz: útépítéshez kubikosokat, segédmunkásokat, forgórakodó dömperre vizsgával rendelkező gépkezelőket, valamint nyugdíjas ’kőműveseket miskolci munkahe­lyekre. Munkásszálló, üzemi ét- .kezés biztosítva. Jelentkezni lehet Miskolc, Partizán u. 2. sz. alatt. ■ Miskolci intézmény azonnali be­lépéssel vizsgázott kazánfűtőt ke­res állandó jelleggel. „Marabu” jeligére, a Hirdetőbe. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat, Miskolc, Vágóhíd u. 8. ’sz., azonnali felvételre keres szer­szám- és TMK-lakatosokat. Je­lentkezni nyugdíjas szcrszáml;1 ka­nosoknak Is lehet, alkalmazás vé­gett. ■ Felveszünk technikumi, vagy az- ’zal egyenértékű képesítéssel ren­delkezőket (legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal), boltvezető- helyettesi munkakörbe, a miskolci boltunkba. Életrajz beküldendő jú­lius 15-ig Bizományi Áruház Vál­lalat személyzeti osztályára, Bu­dapest, IX., Kinizsi ii. 12. A Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat parkettás, bádogos, tetőfedő szakmunkásokat, segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet Zsolcai- kapu 4—6. szám aiatt. A B.-A.-Z. megye! Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatal pályázatot hirdet. 1832 kulcsszáméi revizori állásra. Ipari, vagy belkereskedel­mi mérlegképes oklevél és iigj'an- ilyen Irányú, legalább 5 évi gya­korlat szükséges. Fizetés a 116/1960. MŰIM sz. rendelet sze­rint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban. Miskolc, Fazekas u. 2. „AFOR” Tiszántúli Karbantartó Műhely, Miskolc, Besenyői út 16., felvesz gyakorlat nélküli géplaka­tos szakmával rendelkező fiatalo­kat. Főmérnöki beosztásba építész- mérnököt keres a Sátoraljaújhelyi Járási Tsz-ek Építőipari Vállalko­zása, központ Sárospatakon. La­kást biztosítunk. Fizetés meg egye­zés szerint. Jelentkezni lehet Sá­rospatak, Kossuth Tsz elnökénél. Gépírót általános adminisztrátor­ként, azonnali belépéssel felvesz i e r melő y zö ve t kezet. ., M FT A SZ” képesítés előnyben” jeligére váU^ szokat a Hirdetőbe kérüTtíS^ Dr. Náiulori Pál Jogellenes diplomáciai akciók 28 revizionizmiis legyeken MMwaiiaEgiM A magyar állam külpoliti­káját most már elsősor­ban nem Rómából, ha­nem Berlinből irányítják. Na­gyon találóan írja gr. Khuan- Héderváry Sándor, párizsi követ, a német—magyar ba- rátkozással kapcsolatban: Franciaországban az az „álta­lános felfogás, hogy a német politika exponensei vagyunk Közép-Európában”. Ez a fa­siszta „ten gely”-baráí revíziós politika azután szükségszerűen oda vezetett, hogy még job­ban összekovácsolta Franciaor­szágot a kisantanttal, mely együttműködés az ún. Balkán­paktum megteremtésével nyert kifejezést. A német barátság kapcsán Franciaország és a kisantant államok intenciója az volt, hogy a trianoni szer­ződés által teremtett helyzetet véglegesítsék és a revíziós po­litikával szemben még egysé­gesebben lépjenek fel, leg­alábbis Magyarországgal szem­ben. A „Berlin—Róma-ten- gelyhez” való kapcsolódás a magyar állam részéről azt eredményezte, hogy még azt a kis lehetőséget is elvesztette, amely addig nyitva állt szá­mára revíziós igényeinek bé­kés úton való rendezése te­kintetében. A revíziós törek­vés ezután kifejezetten csak a Szovjetunió elleni háborúra való spekulálást jelentette. A. magyar külpolitika alap­elve tehát a „Berlin—Róma- tengely" meg '-tudása után a „tengelyre” való támaszkodás lett és az első bécsi döntés fo­lyományaképpen e 'tengelyhez való szoros illeszkedés még teljesebbé válik. Ebből kifo­lyólag szükségszerűen követ­kezett, hogy Magyarország 1939. február 25-én csatlako­zott az antikomintern pak­tumhoz. E szerződés 1936. no­vember 25-én Németország és Japán között jött létre a „.kommunista veszély” elleni közös fasiszta küzdelem jegyé­ben. Olaszország az anliko- mintern egyezményt 1937. no­vember 6-án írta alá. Így alakult ki a Berlin—Róma— Tokió agresszív háromszög. A paktumhoz való csatla­kozást még 1938. novem­ber 14-én megígérte Da­rányi Kálmán miniszterelnök Hitlernek, a Berchtesgaden-i tárgyalások alkalmával. Hitler azt tanácsolta Darányinak, hogy a csatlakozást lehetőleg el kell addig halasztani, amíg a csehszlovák kérdés meg nem oldódik. A bécsi döntés után az olasz, a német és a japán kormány — mondhatnánk ál­landó jelleggel — szorgalmaz­ta a paktum aláírását a ma­gyar kormánynál. Gr. Csáky külügyminiszter többször hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág „hajlandó az antikomin- tem paktumhoz csatlakozni”, csak a kormányzó és a minisz­terelnök jóváhagyását kell még ' ikémi az aláírás időpontjára vonatkozólag. Mivel Horthy mény a Szovjetunió ellen irá­nyul, kimondottan „agresszív célokat szolgál”. A szovjet kor­mány előtt érthetetlen — hangsúlyozta Litvinov, hogy a magyar kormány miért csat­lakozik a paktumhoz, amikor a Szovjetuniónak „semmiféle vitás kérdései nem állnak fenn Magyarországgal szem­ben, és a szovjet Magyaror­szág érdekei ellen soha és se­hol sem lépett fel”. Mivel a magyar kormány nem vála­szolt a szovjet kormány figyel­meztetésére, Litvinov külügyi népbiztos 1939. február 2-án közölte Amothy-Jungerth Mi­hály moszkvai magyar követ­tel, hogy a Szovjetunió bezár­ja a budapesti követségét és diplomatáit visszahívja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a diplo­máciai kapcsolatok megszakí­tását. Litvinov a szovjet kor­mány lépését azzal indokolta, hogy a magyar kormány ide­gen befolyás alá került, s je­lentékeny mértékben elveszí­tette az önállóságát. Az Imré- dy-kormány azonban az „or­szággyarapítás” érdekében kész volt még szorosabban kapcsolódni a tengelypolitiká­hoz, amelyhez az antikomin- tem paktum aláírásával vég­legesen lekötötték magukat. Az egyezmény értelmében a szerződő felek kötelezik magu­kat, hogy kölcsönösen infor­málják egymást a Kommunis­ta Intemacionálé tevékenysé­géről és közös harcot folytat­nak ellene. A paktum 2. pont­ja (a záró jegyzőkönyv szerint) „szigorú szabályokat hoznak azok ellen -leik belföldön vagy külföldön, l:özvetleníil vagy közvetve a Kommunista In- ternaclonálé szolgálatában te­vékenykednek”. A paktum 2. pontja tehát a szerződésben A taktakenézi Béke Terme­lőszövetkezettől érkezett levél szerkesztőségünkbe. A tsz ba­romfinevelő brigádja kéri, hogy ismertessük felhívásukat, amelyben a megye valameny- nyi tsz-ének hasonló brigad­es Imrédy elvileg teljesen egyetértettek az antikomin- tem paktum szellemével és céljával, gyors beleegyezésüket is adták a csatlakozáshoz. Horthyék azonban ügyeltek ar­ra, hogy a fasiszta nagyhatal­mak kérjék fel a magyar kor­mányt a csatlakozásra. Ez azonban csupán látszat volt. Bizonyos értelemben Angliá­val és Franciaországgal szem­ben kívánták annak látszatát fenntartani, hogy nem Ma­gyarország ajánlkozott fel, ha­nem meghívásra írta alá a paktumot. Mielőtt még az alá­írás a magyar kormány részé­ről megtörtént, Csáky a pári­zsi és londoni magyar követ­ségekhez fordult annak megál­lapítása céljából, hogy az an­tikomintern egyezmény aláírá­sa elsősorban a francia és az angol kormánynál „milyen ha­tást váltana az ki és vajon az így vállalt rizikó némileg arányban áll-e azzal a hát­ránnyal, amelyet elhatározá­sunk az ottani mérvadó poli­tikai körökben és a közvéle­ményben okozna”. Khuen-Hé- derváry Sándor, párizsi követ jelentése szerint a magyar kormány csatlakozási szándé­ka „francia politikai körökben és közvéleményben feltétlenül kedvezőtlen benyomást fog kelteni”. A szovjet kormány miég a paktum aláírása előtt felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy az ún. komintern egy ez­I sztrájkoló diákokat. Semmifé­le összetűzés nem történt. I Űjabb területeket érint a j franciaországi drágulási hul- | lám. Tíz százalékkal emelték országszerte a cukor árát, I ugyanennyivel — Párizson kí­A párizsi rendőrség folytatja az egyetemek kiürítését a’ tün­tető és sztrájkoló diákoktól. Péntekre virradó hajnalban — egyhónapos megszállás után — két újabb egyetemi központ­ból vezették el a rendőrök a Pénteken a dán kormány I bejelentette, hogy Ideiglenesen

Next

/
Thumbnails
Contents