Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

Dolgozókat alkalmaznak Erdésztechnikust legalább 3 éves gyakorlattal felveszünk az Észak­magyarországi Fűrészek 1. sz. te­lepére (Lacii üzeni), rönktéri mű­vezetői munkakörbe. Fizetés kol­lektív szerződés alapján, megegye­zés szerint. Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon. A Borsod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat felvesz közgazdasági, építőipari technikumot, gyors- és gépíró szakiskolát végzett vagy általános gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalokat gyakornoki munkakörbe, továbbá korlátozott számban szerződtet VIII. álta­lános iskolát végzett fiatalokat kő­műves, ács, festő, kályhás, par­kettás, asztalos, lakatos, vízveze­ték-. villanyszerelő szakmában ipari tanulóként. Felvétel a válla­lat központjában: Miskolc, József Attila ii. 59. A December 4. Drólmfívek, Mis­kolc Besenyői út ik., felvételre keres férfi munkaerőket, betaní­tott gépmunkás munkakörbe. Ke­reseti lehetőség teljesítménytől függően 3600—2000 forint. Jelent­kezés a vállalat munkaügyi osz­tályán, 7—15 óráig. A Ganz-MAVAG alkalmaz: esz­tergályos, marós, lakatos, hegesz­tő, öntő, kovács, szak- és betaní­tott munkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A vidéki szak­munkások részére díjmentes szál­lást biztosítunk. Szabad szombat van. Jelentkezés személyesen, vagy írásban a vállalat munkaerő- gazdálkodásán. Bp., VIII., Vajda Péter u. 30. A FERROGLOBUS Vas- és Accl- termelöeszköz Kereskedelmi Vál­lalat, Miskolc, József Attila u. 7. szám alatti telepe felvételre ke­res autódaruvezetö-kezelót, daru- kötözöt és fizikai munkást. Heti 5 napos munkaidő, minden szom­bat szabad. A bérmegállapítást «a felvételkor a helyszínen közük. A Miskolci Köztisztasági Válla­lat felvesz 2 traktor- és vontató­vezetőt, továbbá t asztalost. Je­lentkezés: Miskolc. József Attila u. 65. sz. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek miskolci gyára. József A. ti. 25. felvesz több éves gyakorlat­tal bérelszámolót, és gyakorlott gyors-gépírót. Jelentkezés a sze­mélyzeti vezetőnél. Villanyhegesztöket (röntgen alá*) és kőműves szakmunkásokat fel­veszünk. Jelentkezés: Közlekedési Építő Vállalat, Miskolc, József At­tila u. 49. Körfőrészesekct, szalagfűrésze- seket és faipari gépmunkásokat felveszünk >5z Észalimagyarországi Fűrészek 1. sz. telepére (LádiV Kereset teljesítmény szerint. Je­lentkezni lehet az 3. sz. telep üzemvezetőjénél. A Kazincbarcikai Könnyűbeton- gyár felvételre keres gyakorlott TMK lakatos, villanyszerelő és forgácsoló szakmunkásokat. Je­lentkezés a könnyűbetongyár munkaügyi osztályán. A 31. sz. Állami Építőipari Vál­lalat kazincbarcikai, illetve vál­tozó munkahelyre felvesz szoba- festő-mázoló szakmunkásokat. Munkásszállást, napi kétszeri ét­kezést — térítés ellenében — biz­tosítunk. Bérezés teljesítménybér­ben -f 15 százalék idény pótlék. Jelentkezni lehet: Kazincbarcika, Ifjúmunkás tér X/3-as épület. Az AFIT XVI. SZ. Autójavító Vállalat Miskolc, Zsolcai-kapu 9— 11., felvételre keres közgazdasági egyetemi végzettséggel, vagy mér­legképes könyvelői oklevéllel ren­delkező munkavállalót, belső el­lenőri munkakörbe. Ugyancsak felvételre keresünk fényező beta­nított és segédmunkásokat. Bé­rezés megegyezés szerint. Vállala­tunk csökkentett munkaidőben dolgozik, minden második szom­bat szabad. Jelentkezés a vállalat központjában. A Ragály és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet a Ragály 1. számú italbolt­jához azonnali belépéssel szakkép­zettséggel rendelkező italboltveze­tőt Keres. Jelentkezni személye­sen, vagy írásban. Ragály, köz­ponti irodán, telefon: 8. Felvételre keressünk „D” vizs­gával rendelkező gépkocsivezetőt, jegykezelőt, elcktrikust, lakatost, fényezőt, segédmunkást. Jelent­kezni a vállalat munkaügyi osz­tályán, Baross Gábor u. 24. sz. Miskolci Közlekedési Vállalat. Érettségizett lányokat felveszünk bőrdíszműves ipari tanulónak, másfél éves szerződéssel, kiket a szakmunkásvizsga letétele után somsályfői üzemünkben alkalma­zunk. Jelentkezés: levélben a Fő­városi Bőrdíszműipari Vállalat személyzeti osztályán. (Budapest, VI., Eötvös u. 38.) Lakatos, villanyszerelő szakmun­kásokat, daruvezetőket, tológépke- i’.előt, tangoncavezctőket, férfi se­gédmunkásokat és betonozó-beton- ílcmgyártó szakmára ipari tanuló- tat azonnali belépésre felvesz a [Jeton- és Vasbetonipari Művek ilsózsolcai gyára, Alsózsolca. Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat «légvételre felajánl 1 db D—192/A. tip. új, használatlan buldózert. Érdeklődni a vállalat műszaki osztályán le­het. Felnézett rám, megsaccolt, s kis tétovázás után a 60 fil­léres bélyegekből tépett le egyet. — Hatvanasat teszek rá — mondta mosolyogva, mintha valami titkos, nagy szívessé­get közölne. örömmel fizettem. íme, megértettem, ha saccolás út­ján is, 50 százalékkal töb­bet érek. Egyébként miért is kellene 50, százalékkal több biztosítást fizetnem? Húsz fillért viszont megér a tu­dat, hogy többet érek. Az úton sem történt semmi bajom. (1>) tári élet mos érdekes rendezvénnyel vonzza a látogatóikat. Ez év­ben kezdték meg erőteljesen az irodalmi estek szervezését, mélyek igen szép számú kö­zönség előtt zajlottak le. A különböző évfordulóik alkal­mából a könyvtár gyakran, rendez kiállítást a művelődési otthonban. A felnőttek részle­gében már szinte rendszeres, hogy megfelelő irodalmat ajánlanak a rádió, vagy a te­levízió műsoraihoz. Az üzem dolgozói közül ugyancsak sok beiratkozott ol­vasója van a könyv tárnak. Részükre szakkönyvéket is tudnak ajánlani, bár a szak- könyvállomány még nem 'ki­elégítő, ennek kiegészítése fo­lyamatban van. Ugyancsak az üzem dolgozóinak jobb könyv- ellátását szolgálják a letéti könyvtárait, melyeiket a be­járó dolgozók is igénybe ve­hetnek. id Moszkvában hiányzó ujjakat a kislány bal kezén, felhasználva a lány testének szöveteit. Miranda Jakics már moz­gatni is tudja az új ujjakat és fogni is tud velük. Mint a lap tudósítójának elmond­ta, az állandó gyakorlás ré­vén az ujjak egyre erősöd­nek és mozgékonnyá válnak. Jegyet váltottam a minap a vasúti jegypénztárnál. A pénztáros elővette a faliszek­rényből, s már nyúlt is auto­matikus, beidegzelt mozdu­lattal a biztosítási bélyegek felé, amikor valami eszébe jutott, s megkérdezte: — Biztosítási bélyeget ra­gaszthatok rá? Meglehetősen ritka dolog, hogy ezt megkérdezzék. Egé­szen meghatódtam. Negyven­filléres bélyeget szoktak rá­ragasztani, igazán nem nagy pénz, és sohasem lehet tud­ni, egye fene, ragassza hát azt a bélyeget. — Tessék csak nijugodtan —• biztattam a pénztárost. Élénk könyvi A körülbelül egy éve új, korszerű berendezéssel gazda- ' god ott tiszasaederkényi műve­lődési otthon, könyvtára szá- ■ Ötvem ^százalékkal többet érek Rfimivészet és ültgfirgalsiazás megváltoztatni, hogy nem az akármilyen úton elért, akár­milyen filmek vetítésével ho­zott bevétel legyen a prémium­tényező, és tudatilag is jobban beleplántálni mozivállalati dol­gozókba az értékesebb művé­szi alkotások értését, tisztele­tét és szeretetét, hazai érté­keinek jobb megbecsülését, hogy necsak árv.sai, hanem lelkes propagátorai legyenek a filmművészetnek, népművelők­ké váljanak. hbssshbbbhi A Miskolcon megtartott táj­értekezlet sokféle tanulsággal szolgált. Legnagyobb részük elsősorban a filmszakma dol­gozóira vonatkozik, s két cik­künkben inkább azokat a kér­déseket említettük, amelyekre a szakma a nagyközönséggel együtt adhatja meg a választ. A látogatottság csökkenése azonban valóban nyugtalaní­tó, s nemcsak a televízió von­zása ebben a „vétkes”. Vész­harangot kongatni még nem kell. De sok ésszerű szervezés, tudati átállás máris szükséges. Benedek Miklós hangoztatása, bizonyos sznobiz­mus emlegetése mind-mind közrejátszik benne. Igaz, köny- nyebb megbélyegezni, csepülni valamit, mint tenni sikeréért. Holott ,ezek a megbélyegzett filmek szereztek megbecsülést és rangot a magyar filmnek, a magyar művészetnek, és elosz­lattak a világon különböző tév­hiteket, amelyek ,a „vasfüg­göny mögötti” Magyarország­gal szemben fennálltak. Több szeretettel kellene közeledniük a filmforgalmazás dolgozóinak a magyar filmekhez. Több ér­téssel fogadni, és meglátni azt is, hogy a komrnersz-dömping veszélyt hordoz mayában: el­sorvaszthatja a hazai művé­szetet. E tanácskozás is tanúsította, hogy a film és a néző között mint közvetítő, a filmforgal­mazás nem mindig jó sáfár­ként van jelen. Tagadhatatlan, hogy a moziüzemek dolgozói­nak zsebre megy a játék, ju­talékuk a filmforgalmazásból adódó pénzbevételtől függ. Feltétlenül szükséges lenne, e jutalékrendszert oly módon A mozik látogatottságánál csökkenése, mint már szóltuni róla, több okra vezethető visz- sza. Hozzájárulnak ehhez viszonylagosan elmaradón technikai adottságok, a rossz állapotban levő filmszínházak, a filmforgalmazás hibái és s filmek színvonala is. A filmek művészi színvonalának emel­kedése és a nagy tömegek íz­lése közötti ellentmondás vi­lágjelenség. A két végponton a szórakoztató filmek és az úgy­nevezett művészeti filmek áll­nak. A világ filmművészete már eljutott olyan fokra, hogy az élet bonyolult kérdéseire keres választ a művészet esz­közeivel, és olyan gondok, az embereket foglalkoztató témák ábrázolását közelíti meg, ame­lyek napjaink velejárói és amelyeknek ábrázolásához va­lóban nagy hozzáértés, művé­szi bátorság kell. A szórakoz­tató filmek kategóriájában vi­szont igen gyakran találkozunk olcsó, hatásvadász eszközökkel, sokszor primitív módon köny- nyű sikerre törekvő művekkel. Ez utóbbi kategória könnyeb­ben jut el a csak időtöltést ke­reső nézőhöz, s bizonyára könnyebb a forgalmazása is, ezért részesül előnyben a mag­vasabb, tartalmasabb filmdrá­máikkal. egyéb értékes alkotá­sokkal szemben. Filmimportunknál alapvető lényező, hogy olyan filmeket hozzunk be. amelyek eszmei­művészi értékekkel bírnak, vagy ha ez nem található meg bennük, bizonyos ízléshatáron belül maradjanak a szórakozta­tásban. Sajnos, filmimportunk­ban van eltolódás, és a Icöny- nyebb iMsszasikert hozó kom- merszfilmek nem mindig jó irányban hatnak sem a nézők ízlésére, esztétikai érzékének fe jlesztésére, sem pedig az ér­tékesebb filmalkotások fogad­tatására. A mozivállalati dol­gozót e kommerszfilmek mel­lé állítja a könnyebb forgal­mazás, la nézők egy része pe­dig azért áll mellé, mert más kommerszfilmekkel félresitkla- tott ízlése ezt diktálja neki. de ezt kínálja a mozi is. Mozi propagandáinkban, mint Papp Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti fő­osztályának vezetője a miskol­ci tájértekezleten megállapí­totta, van javulás, de még mindig nem jó. Túlzottan ér­vényesül a rutin, hiányzik az ötlet, a korszerűség. Hiányosak a propagandaanyagok is. És mintha a közönségszervezés.. kiesett volna a mozivállalatok | figyelméből. A mozik kultúrpolitikai te­vékenységében bizonyos kom- merszializálódási korszak kö­vetkezeit be. És különösen ér­vényesítik ezt — sajnálatos módon — a magyar filmekkel szemben. 1968 első fél évében a magyar filmek országosan 29,6 százalékkal kevesebb elő­adást kaptak a magyar mozik­ban, mint 1967 azonos idősza­kában (Boi'sodban sokkal ked­vezőbb a kép). A gazdasági kényszer fetisizálásával talál­kozunk, holott az nem annyira nyomasztó, mint amilyennek sok helyen beállítani igyekez­nek. A zsebre megy a játék- szemlélet túlzottan uralkodó­vá vált, holott a filmforgal­mazással szembeni állami do­táció változatlan maradt. fii A magyar film még nem volt ilyen helyzetben. Amikor világszerte elismerést arat, amikor nemcsak fesztiválok díjait hozzák egyes filmek, ha­nem külföldi mozikban hosz- szú hetekig vetítik telt házak előtt igen nagy sikerrel, ugyan­azok a filmek itthon alig-alig ’ kerülnek közönség elé, s ele-1 ve szinte csak valami bemu­tatási kényszer alapján tűzik egyes mozikban műsorra. Nem Borsodban történt, de sajnála­tos, hogy a magyar filmekkel szemben szinte teljes elutasító merevség mutatkozott a mozi­üzemi vállalatnál. Ez az ide­genkedés természetesen átra­gad a közönségre is. Oktalan-e az idegenkedés? Ennek oka a film is, de nem­csak az. Mondvacsinált elmé­letek, a fesztiválszemlélet ­Augusztus 10—11-én Nemzetközi lovasnapok Szilvásváradon , Hazánkból mindenhonnan ér­keznék vendégek, elsősorban azokról a vidékekről, ahol színvonalas a lótenyésztés és a lovaskultúra. Jönnek a Horto- bágyról, a Kis- és Nagykún- ságból, Bábolnáról, Dél-Du- nántúlról. Különösen nagy az érdeklődés Borsod megyéből; lovasprogramjaink eddig min­dig nagy sikert arattak a szom­szédos megye lakóinak köré­ben. (P—1) Érdekes operác Érdélies operációról ad hírt a Szovjetszikaja Rosszija. A moszkvai patológiai és ortopé­diai intézetben 1967 ősze óta kezelés alatt áll Miranda Ja- kics, Wellington! (Üj-Zéland) 15 éves kislány, aki úgy szü­letett. hogy bal kezén nem voltak ujjak. Vlagyimir Blo- hin moszkvai professzor fá­radságos operációval pótolta a l veti a bemutatót, majd az . arab mének szabad idomítása i zárja be a szombati progra- ■ mot. ; — Mit láthatnak vasárnap a szép lovak barátai? — Délelőtt a négyes fogatok ügyességi versenyének tapsol­hat a közönség. A lovascsapa­tok ugróversenye nagyon iz­galmas műsorsomnak ígérke­zik. A csikósok egyéni bemu­tatója és a Pünkösdi király- választás című lovas népi já­ték bizonyára elnyeri majd a közönség tetszését. Délután ki- tartásos magasugratás lesz, és az arab mének szabad idomí­tása. A kettes és a négyes fo­gatok karusszel ja után ünne­pélyes díjkiosztás következik. Ezt követően lovasbál on szó­rakozhatnak majd a Szilvás­váradon összesereglő vendé­gek. — Milyen az érdeklődés a nemzetközi lovasnapok iránt? — A jugoszlávok és a szlo­vákok külön autóbuszokkal jönnek Szilvásváradra, nem­csak a versenyzők, hanem a nagyszámú érdeklődő sereg is. A lovairól híres bű kkaljai község jeles eseményre készül. A sportpályán már ácsolják a több ezer érdeklődő elhelye­zésére alkalmas tribünt. Két napon át nemzetközi lovasbe­mutatót tartanak. A színes, érdekes esemény változatos programjáról Abo- nyi Imre, a méntelep vezetője adott tájékoztatót: — Szilvásvárad nem első al­kalommal gazdája a hasonló jellegű lovasbemutatóknak. Talán ezért is sikerült az augusztus 10—11-re tervezett nemzetközi lovasbemutató programját változatosan, érde­kesen összeállítani. Mint min­den hasonló parádén — így Szilvásváradon is — a szebb­nél szebb lovak felvonulása nyitja meg a kétnapos ünnep­séget. Ezt követően augusztus 10-én ebéd után a csehszlová­kok mutatják be tudásukat. Majd ugróversenyre kerül sor. A kora délutáni órákban lovas népi játékokat mutatnak be a legügyesebb magyar, cseh és jugoszláv lovasok. A kettes fo­gatok ügyességi versenye kö­A szobába lépéskor az em­ber kicsit azt a megillető- döttséget érzi, amelyet a múzeumokban is érez. A vitrinekben időette tatár kengyel, török handzsár, har­ci csákány, nyílhegy, arrább kovás puska, ulánus kard, mammutfog, tűkkutya, egy szekrényben kerámia. Ónodi kerámia. Ritka példányok, szép példányok. Egy kis do­bozkában régi pénzek, ren­dezetlenül. Mátyás pénze, Rákóczi pénze, súlyos ezüst tallérok, elvékonyult lemez­kék, két aprócska pénzda­rab Antonius Pius római császár idejéből. Régi iratok, újságok is találhatók itt. Pél­dául egy Közlöny 1849. feb­ruár 17-i dátummal. Debre­cenben nyomták, „hivatalos lap”-ként. Benne az egyik haditudósítás az erdélyi ese­ményekről ad képet, érdekes beszámolót Bem csapatának harcairól. A cikk alatt a ha­ditudósító neve: Petőfi Sán­dor. © Valóságos kis múzeum ez a szoba. Vendégkönyvében, inkább füzetecskéjében had- történészek, iskolások, peda­gógusok, messziről jött ér­deklődők dicsérő bejegyzé­sei olvashatók. Az egyik ol­dalon arab nyelvű bejegy­zés is. A f üzetecskéből: „Szakmai örömmel néztük meg a jó érzékkel összegyűj­tött történeti és néprajzi anyagot.” Aláírás: dr. Földes László, muzeológus. Egy másik bejegyzés: „Alsózsol- cán is örülnénk, ha közsé­Éljen a gazdája! günk múltjának emlékeit valaki ennyi odaadással gyűjtötte volna éveken át. Ügy érezzük, mindent meg­tennénk, hogy alapja, kiin­dulása legyen a gyűjtemény a falutörténeti múzeum lét­rehozásának.” Ónodon található a gyűj­temény, Udvary Sándor ke­rékgyártó lakásán. A hatvan év felé közeledő ember gye­rekkorától szedegette, gyűj­tögette az érdekes anyagot, melyből itt, a szobában csak egy kis részt látunk. A töb­bi az udvaron, és főleg a padláson található. Nincs helye. A szoba anyaga vi­szont valóban nagyon szép, áttekinthető. Át is tekintik, meg is nézik néhányan, akik ide vetődnek, hiszen itt min­dig látogatási idő van. Ud­vary bácsi örül, ha „kincse­it” — de inkább idézőjel nélkül kellene leírni a kin­cseket, mert valóban azok — megmutathatja valakinek, hiszen nem magának gyűjtö­gette, nem azért, hogy elzár­ja mindenki elől. Miért gyűj­tögette? Kár lenne kérdezni is, válaszolni is nehéz len­ne rá. Tény, hogy gyűjtö­getni kezdte, először csak rendszer, elgondolás nélkül, később tudatosan, utánajár­va, kicsit ismerkedve a kor­ral is, amelyekből az anya­gok valók. Nem ment min­dig könnyen a gyűjtés. „Ez­ért egy lőcsöt készítettem.’ (Hiszen kerékgyártó a mes­tersége, bár most a nyéki kavicsbányáknál dolgozik.) „Ezért meg egy kapanyelet villanyelet.” A sarokban lát­ható hatalmas kardot, a2 ónodi kardműves céh jelvé­nyét egy régi kovácsműhely padlásán találta. A falom díszlő török bronztálat szán­tás közben fordította ki a2 eke. A cserép pipadarabok a nyílhegyek, a páncélt bon­tó harci csákányok a várból valók. (Ha valaki az ónodi vár maradványai előtt tisz­teleg, meg-meg'kérdi: nincs valami anyag a várról? De van — hangzik a válasz — Udvary bácsinál van, otl megnézheti.) És aki a kerámiáról érdek­lődik, a ritkán látható ónodi kerámiáról, az is Udvary bá­csihoz megy. Zsebbeillő, la­pos kiskulacsok díszlenek a polcokon. Feliratokkal, rig­musokkal, mert akkor az volt az igazi. Például: „Ked­ves egy jószágom, ha üres vagy szánom, ha tele vagy fogy a pénzem, megvered a feleségem, de azért az semmi. Irta Rusznyák Gyula.” Való­ban kedves kis kulacs, azaz jószág lehetett, mert ami­kor kilyukadt, még be is foltozták. Vagy: „Dúrbák Imre uramé, uramé ez a kis kulacska, kár, hogy ilyen kicsiny, mert nem nagyob­bacska. Furcsa kis jószág ez, melyből, hogyha iszom azonnal felejtem minden búm és gondom.” Egy har­madik kulacson ez olvas­ható: „Szerelmem párja, drága csutorája, ez az élet vígalom, ha belőled illatom, éljen a gazdája, bút ne lás­son soha.” • Órákig nézelődhetünk a kií múzeumban, írni te lehet­ne még róla soli at, de ha valaki arra jár, Udvary bá­csi szívesen fogadja. Persze, talán még szívesebben fo­gadná, ha hivatalosan is helytörténeti múzeumba ve­zethetné a látogatót. Az anyag együtt van, évtizedek szorgalmas munkájának eredményeként. Érdemes, szép eredményeként. Me­gyénk sok községében éppen napjainkban kezd újra fel­lobogni hozzáértő, tapasztal! emberek, sőt bizottságok irányításával a gyűjtő kedv, a falu történetének feltárási vágya. Bizonyára sokan örülnének egy ilyen anyag­nak. Mint ahogyan a zsoleai ember is írta az emlé'kfüzet- be. Ónodon Udvary bácsi már berendezte a maga mú­zeumát, és nemigen hiszi, hogy valaha is történik va­lami más ebben az ügyben, ö megtette a magáét. Az összegyűjtött anyag ott áll részint elrendezve, részin i rendezetlenül. Ha mást nem is tudunk tenni, legalább emeljük rá valamelyik kula­csot, mondjuk azt, amely i ken ez áll: Éljen a gazdájr Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents