Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

Péntek, 1988. .tűnje* 7. CSZAKMAGTARORSZÄG 3 i * ! VersenvzÄ borok Egyelik a cukorrépát. Esők után szépen kikelt a második vetés. (Foto: Sz. Gy.) Plég tükrÖS-c az aszú? tizmus? A rekordnwezősiMfit számító 154 „versenyzőt” íz­lelgető, kóstolgató öt, népes borbíráló bizottság tagjai, az ország és a megye legjobb szőlész-bor asz szakemberei tnaguk állítják, bogy nincs. A bíráló lapokon a szín, illat, tisztaság és zamat alapján i dott. pontjaik szerint ugyanis 51 borsodi bor esélyes arany­éremre az OTSzágos borverse­nyen is. És ez azt is jelenti, togy majdan a bukaresti nemzetitnzi versenyen boraink joggal pályáznak az egész vi­lág újabb elismerésére. * Tokai-Hegy alja 129 nedűvel, * a jobbára még fiatal bükk- vijai szőlők 25 könnyebb bor­ral képviseltették magukat a magy vetélkedőn. A rangos- tagot mi sem bizonyítja job- f an, mint az, hogy például 48 fele aszú, köztük '.égy­és ö1 puttonyos vs egy hátput- t >nyos került á bíráló bizott- lágók kóstoló poharaiba. Egyedül a Toka i-hegy. Jj; Ál­lami Gazdaság pineósm. lei 34 féle borral vetlek részt a Versenyen. És olyan bor is fcikadt ezek körött, .•■mtlyból ^odahaza”, ázna 4 íincíben 1962-es édes szamorodni és 1964-es furmint) ítélték oda. * És fene, a világszerte ismert borász szakembernek, Katona Józsefnek, az Országos Szőlé­szeti és Borászati Kutatóinté­zet igazgatójának lapunk ré­szére adott rövid értékelése a megyei borversenyről: — Tokaj-Hegyaljan a bor­versenyt sosem az előző, ha­nem a 3—5 év előtti évjára­tok fémjelzik. Ebbe az idő­szakba tartozik két kiemelke­dő évjárat, az 1963-as és az 1964-es. Az aszúboroklran ezek vitték el a pálmát, és csak olyan különlegesség tudott ve­lük versenyezni, mint a már 11 éves, 7 éve palackban érő 1957-as, 5 puttonyos aszú. ör­vendetes, hogy á Tokaj-Hegy- alját világhírnévre emelő ter­mészetes csemegeborok kate­góriájában, az asz. ú b o rókában a fejlődés töretlen, a választék bő, a minőség kiváló. Nem ilyen egyértelmű a vélemény a szamorodni és a pecsenye- borokról. Ez arra kell, hogy intse a termelést irányító társszerveket: nagyobb anyagi ösztönzésre van szükség e bőr­típusuknál ! Akik a gyárakkal kereskednek — Eddig mi nem akartunk a belfölddel foglalkozni. Műn- katársaink viszolyogtak tőle. Most viszont ők ösztönöznek. Hallottam tőlük, hogy a Lenin Kohászati Művek mintegy 50 milliós értekben egy mész- és egy dolomitüzemet, akar épí­teni. Gondoltam, itt kezdjük a „betörést” a hazai földön. Ajánlattal jöttem ide: átvál­laljuk a beruházás gondjait. Mester József. a KGM Gépexport Irodájának igazga­tója mondotta ezt. Miskolcra érkezését korántsem a piac­hiány, hanem inkább az elő­relátás sugallta. 300 gyár a Szovjetunióba Az igazgatóval való beszél­getésből hamarosan kiderül, hogy a GÉPEXI egész üzemek, gyárak, berendezések eladásá­val foglalkozik. A m észmű- vektől kezdve az öntödei be­rendezésekig, a Miskolci Me­zőgazdasági Gépjavító zöld­Munkában a borbírálő bízotfsűgolr. borsó cséplőgépeitől a kon­zervgyárakig mindent elad, felszerel, amire csali a kül­földi megrendelőknek, akár keleten, akár nyugaton szük­sége van. A GÉPEXI működé­sét igen jól szemlélteti az alábbi adat is. •— A Szovjetuniónak tíz év alatt legalább 300 gyárat szál­lítottunk. Volt év, amikor csak konzervgyárból 48-at építet­tünk, A siker feltétele Az égjük görög tőkés mag­nezitgyárat kért. Az üzlet, a megrendelő halála miatt, nem jött létre. Maradjon a gyár a „raktárban”? Ez igen nagy kár. Szétnéztek, keres­tek új megrendelőt. Kiderült, egy másik görög több országból próbált ilyen üzemet rendelni. Am olyan határidőket, s árakat mondtak, hogy elment tőle a kedve. Végtelenül megörült, amikor egész rövid idő alatt nem ter­vet, hanem kész üzemet ka­pott, Öröme még fokozódott. Napi 70 tonna termelést ga­rantáltak, s az üzem már a kísérleti termeléskor 80 ton­na feldolgozásnál tartott. Ez arra is utal. hogy mi, magya­rok, kicsit félénkek vagyunk a kapacitás meghatározásánál. Általában 20—40 százalékkal többre képesek az üzemek, mint amire garanciát válla­lunk. Egyszer, sürgősen szükség volt Vietnamban négy gyárra. — Mennyi idő alatt készül el a terv? — kérdezték az adott tervezőintézetet. — Két év. Ez lassú, önálló tervezőrész­leget hoztak létre, amely hat hónap alatt elkészült a ter­vekkel. Más esetben pusztán az ajánlási tervet 8 hónap alatt és 150 ezer forintért ké­szítettéle volna el, A saját tervezők három hétre vállal­ták, s a költség mindössze 30 ezer. De jött a tervezőinté­zet: két hét alatt megcsinál­ja. potom 20 ezerért. Ez arra utal, hogy az egész­séges szellemű kankurrencia milyen jó kihatással van a nemzetközi kapcsolatokra, • piacok megszerzésében, ámen­hez elengedhetetlen a gyorsa­ság. Korszerű borsócséplő Mester elvtárs érdekes dol­got mesélt el a Mezőgazdasági Gépjavítóval kapcsolatosan. A Szovjetunió rengeteg ilyen gé­pet vásárol. Ám panaszkod­tak, hogy a korábbi igen erős fizikai munkát kíván. Nem kaphatnának-e cűyat, amely jobban gépesíti a munkát? A gépjavítóban Gaál Gyula igazgató vezetésével már ja­vában dolgoztak egy Evem megoldáson. Meg is nézték az éppen Nvékládházán működő gépet. Itt már nem kézzel rakták az indát, hanem azt gumiszalag szállította fel. A külföldi igények, s a javas­latok alapján meggyorsították a gumiszalag „futását”, me­chanikus etetőt szerkesztettek. A gépet éppen a jelen pilla­natban próbálják ki Csehszlo­vákiában, s minden amellett szól, nagv exportlehetőséget sejtet. Autószerviz A GÉPEXI működése azt mutatja, hogy Magyarország igen gazdag, szinte kimeríthe­tetlen szellemi és technikai exporttal is rendelkezik. A megoldások egész sorát hoz­zák. A Szovjetunióban például autószerviz-hálózatot építenek, amelyek javítóüzemek is egy­ben. Az országutak mentén telefonokat szerelnek fel, amellyel a bajba jutott autós gyorsan kihívhatja a mentőt. — Nem lehetne Ilyet Ma­gyarországon is? — Felajánlkoztunk, de... A városokban egyre na­gyobb gondot okoz az egyre növekvő szeméthalmaz. A GÉPEXI. holland licensz alap­ján vállalkozna szemétfeldol­gozó üzemre, amely a hulla­dékot. komposztnak dolgozná fel. A licenszben sok millió forint fekszik. „Tapogatózás” ugyan vari, de eddig nincs vá­ros, amely meg akarna szaba­dulni a folyton gyűlendő sze­méttől. Csorba Barnabál Állattenyésztési bemutató Ábaújdevecseren Az encsi járás immár ha­gyományos, mind színvonala­sabb rendezvénysorozatában, a Hernád menti kulturális he­tek programjában ismét méltó szerepet kapott a mezőgazda­ság. A Hernád mentének szin­te valamennyi gazdasága be­kapcsolódott a június 2-án, Vasárnap kezdődött agrárhét Rendezvényeibe. Az érdeklő­dők ezrei számára jelentett ta­nulságos élményt a jól sike­rült, kétnapos abuújdevecseri bemutató, amelyen a járás tain tégy negyven termelőszö­vetkezete és három állami gazdasága állította ki állatte­nyésztésének színe-javát. , Ábaújdevecseren ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg Rozgonyi András, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese az ag­rárhét eseménysorozatát. ■Nagyban növelte e járási ren­dezvény jelentőségét, hogy dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes Mezőgazdaságunk fejlesztési feladatai címmel tartotta meg az agrárhét első előadását. Másnap, ugyancsak Abaúj- üevecseren dr. Kellernuinn Márton, tanszékvezető egye­temi tanár az itatásos borjú nevelés legújabb mód­szereiről tartott előadást. Az érdekes előadások és az állattenyésztési bemutató több. mint négyezer érdeklődőt von- •tott a kis községbe. A kiállított legszebb tenyész-, haszon- és hízóállatokat különböző elis­merésekkel díjazták. A járás lsz-ei közül többek között az abaújvári, az encsi, a forrói, a halmaji, a boldogkőváraljai, a felsővadászi, a szikszói és a telkibányai gazdaság állatte­nyésztése szerepelt jó ered­ménnyel a bemutatón. Az agrárhét példamutatóan szervezett, színvonalas ren­dezvényei Felsővadászon, For­rón, majd Hidasnémetiben folytatódtak. Felsővadászon dr. Gaál László kandidátus, a jövedelmezőbb juhtenyésztés útjáról, Forrón Vámos Jenő tudományos kutató, a széna­szárítás új módszereiről, Hi­dasnémetiben pedig dr. Vincze László tudományos kutató Zöld futószalag az állatte­nyésztésben címmel tartott előadást. Mindhárom község­ben helyszíni gyakorlati be­mutatókat is rendeztek a szak­emberek részére. Ma, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a vizsolyi Rá­kóczi Tsz-ben a gyepgazdál­kodás feladatait vitatják meg a járás szakemberei. Dr. Sás­kái Tóth Bertalan egyetemi tanár tart előadást, majd a he­lyi tsz-ben rendeznek bemuta­tót. fi széles köri tájékozódás! segíti Most, amikor a technika ro­hamléptekkel fejlődik, ■ s egy­re több új felfedezés válik is­mertté, a műszakiak számára elengedhetetlen — hacsak nem akarnak lemaradni — a szakmájukba vágó műszaki irodalom ismerete. Az LKM- ben 19 682 kötetes műszaki könyvtár van, megfelelő for­dítói gárdával. Egy-egy kér­dés alaposabb tanulmányozá­sához pedig — ha a könyv nincs meg a helyi könyvtár­ban — könyvkölcsönzéssel szerzik be a szükséges irodal­mat. így például, kapcsolatban A nagj' szárazság . .ellenére számos növényféleségből szé­pek a terméskilátások a Tak- taközi Állami Gazdaságban. A korszerű, víztakarékos ter­mesztés technika, a gondosabb növényápolás, a magas műtrá­gyaadagok eredményeként a gazdaság néhány kukorica- tábláján már most mintegy 80 centiméter magás a növény- állománj'. A harangod! tanya közelében az egyik 150 hol­das, Bezosztája I-es búzatáb­la, szakemberek becslése sze­rint, az aszály ellenére is, hol­danként 25 mázsa körüli ter­mésátlagot ígér. Sajnos, öntö­zési lehetőség nincs ezen a vidéken, a gazdag terméskilá­tás a jó talaj munkák és & 8 mázsás nrűtrágyaadagok ered­ménye. . Az aratás kezdetéig a gaz­daságban most minden erőt a növényápolásra, a növényvé­delemre fordítanak, hogy a ta­laj szegényes vízkészlete tel­jes egészében a kultúrnövé­nyeknek juthasson. állnak a Szovjetunió, Francia- ország, az USA, Japán és az NSZK kohászati üzemeinek valamelyik könyvtárával. A műszaki könyveken túl a szakem berek rendelkezésére áll még 91 külföldi és 141 ha­zai műszaki folyóirat is. A diósgyőriek tapasztalata az — s eredményeik is ezt bizonyítják —, hogy a könyv­tár hasznos segítséget nyújt egyes technológiai folyamatok tökéletesítésében, s a külföldi tapasztalatok felhasználásával, alkalmazásával egyre jobb eredményeket tudnak elérni. Agrárhét a Hernád mentén j A taktakösi Országos rángú esemény Volt a Tarcalon megrende­zel t megyei borverseny. Nincs vbben némi túlzás, lokálpatrio­több mint 2000 hektoliter vár vevőre. * Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, az Állami Pincegazdaság, a hegy­községek, a még ifjú Abaúj- szántói Állami Gazdaság és az egyéni termelők is kiváló bo­rokkal szerepeltek a nagy ve­télkedőn, A színvonalra az is jellemző, hogy a világverse­nyeken is alkalmazott, maxi­mális 20 pontot eredményez­hető bírálat alapján jó né­hány hegyaljai nedű elérte a 19 pont feletti, sőt, a 19,8 pontos átlagot is. Áz óédes szamorodnik kategóriájában például a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdaság 19,8 (1961-es évjárat) 19,7 és 19,2 pontos borai vitték el a pálmát, * A bíráló bizottság hat kü- 1 Ondijából egyet az Országos Szőlészeti és Borászati Kuta­tóintézet 1957-es évjáratú 5 puttonyos aszújának, egyet az Állami Pincegazdaság búkkal - jai ólaszrizlingjének és négyet a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­daság borainak (1964-es aszú, 1963-as száraz szamorodni,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents