Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

4 ÉSZAKMAGYAROESZÁG Péntek, 1968. június 1. Tiszaszederkényi visszapillantás A Felolvasó Színpad jövője amely minden bizonnyal meg­telne érdeklődőkkel. S tegyük hozzá; valódi drámaszeretők­kel, mert minden tiszteletünk mellett említésre kötelezőnek tartjuk a középiskolákban tör­ténő intenzívebb közönségszer­vezést. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az Ilyenfajta közönségszervezésre nincs szükség, csupán utalni szeret­nénk rá, hogy a középiskolá­sok közül sokan nem érdek­lődéstől vezérelve váltották, meg bérleteiket. A jövő lehetőségei között kutatva alternatívaként mutatkozik a Kossuth utcában idővel megnyíló kis színház, vagy stúdió-színpad, új keretek közt történő mű­ködtetése. Arra gondolunk, hogy a Felolvasó Színpad lel­kiismeretes és jó műsorterve itt színvonalas, színpadi, tehát „játékos” megvalósításban ke­rülhetne a nézők elé. A fel­olvasás, mint forma elöreg­szik, de a kezdeményezés ér­tékeit érdemes lesz átmenteni, vagy mondjuk így; tovább­fejleszteni egy másfajta, mű­vészileg magasabb színpadi közönségben. Vagyis arról len­ne szó, hogy a Felolvasó Szín­pad „jogutódját” kellene meg­keresni az elkövetkező eszten­dőkben. Azt a drámaművésze­ti, közlési formát, amely ki­egészíti a Miskolci Nemzeti Színház műsorpolitikáját, tö­rődik a modern drámairoda­lommal és mindenekelőtt a közönség igényével. Párkány László Dolgozókat alkalmaznak A Borsod megyei Tanács! íj" tőipari Vállalat 14—18 éves fi2™ lókat felvesz a nyári szünidőd" fizikai munkára, miskolci muliK» helyen, 6 órás napi foglalkoztak sál, 400—500 forint havi keres*1 tel. Meleg étkeztetést bUíoEÍtuH**' Felvétel a vállalat központjáig Miskolc. József Attila u. S3. Kiemelt budapesti munkára, & emelt teljesítménybérrel, kőmflv2 seket, kubikosokat, férfi és segédmunkásokat, komplett brií>£ dókat, burkolókőt, ácsokat. föStjj két, tetőfedőket., asztalosokat, V éves kortól fiatalkori! fiükat t azonnali belépéssel keresünk. bad szombatot, utazási jegyet, műves, ács, kubikos és segédmüj; kások részére szállást btztosítuö1*' Jelentkezés: Bp., VIII., Auróra Jj* 23. Április 4. Magasépítő ér> S lőipari Kts2, munkaügy! A Borsodi Vegjdkomblnát i koláz most végzős 8--oo Í1Ú&3 ** j vegyész és lakatos szakmába I nulónak. Jelentkezni lehet: ? j MüM 103. *z. Szakmunkásképp | Iskolában, Kazincbarcika, Boly3*! tér 2. (BVK mellett.) A Miskolci Bútoripari VlUaWj*| Miskolc, Tüzér u. 15—17. sz., j kalma?. 4 asztalost, 6 férfi és 4 0®* segédmunkást, valamint nyugdíj** j asztalost és fiatalkorú férfi müöj i kaerőt. Jelentkezés a vállal3* : munkaügyi osztályán, hétfő, sz&l ; da és pénteki napon, de. 7—'*® j óráig. Bérezés kollektív szerződé* szerint. Női munkaerő-felvétel * i munkaerő-gazdálkodéson keresd tül, IrányítólappaJ történik. KeW' beliek előnyben. Kereskedelmi osztályvezetőt, sőfokú végzettséggel, vagy hosszú gyakorlattal keres a MiskolcJ Műanyagfeldolgozó Vállalat, IVÜ5^ ; kolc. Vágóhíd u- 8—10. Felvételre keresünk ,,D” vízstíj i val rendelkező gépkocsivezetőt» clcktrikust, lakatost. segédmuö' kást, kocsitakarítót. Jelentkezni B vállalat munkaügyi osztályán, ross Gábor u. 24. sz. Miskolc Közlekedési Vállalat. Felvételre keresünk férfi segéd' munkásokat, női segédmunkás^ kát, lakatos, vízvezetékszerelő» gépkezelő, hegesztő és villanyszer | roló szakmunkásokat, valami*1* műszerészeket. Jelentkezés: a Cej ment- és Mészművek hcjőcsab3l gyára munkaügyi osztályán 1** 15.30 óráig. A Hajtómű és felvonógyár számú gyáregysége, Nyíregyházái . Rákóczi út 98. azonnali belépéssel ! felvesz július 1-től 44 órás muß' j kahéttel (szabad szombat W' tosftással) általános lemez- és v*9i szerkezeti lakatosokat, géplakatos és betanított lakatosokat, horizon* és revolver-esztergályos, marói, gyalus, ív- és lánghegesztő szak' munkásokat. Fizetés: megegyezés szerint. Miskolc m. J. városi Tanács V» B. II. sz. Kórháza az alábbi muß' kakörökbe fevételt hirdet: fűtés' szerelő, vízvezetékszerelő, lakatos» segédmunkás. Jelentkezés: Mis* kolc, n. sz. kórház, (Szentpéteri* kapu) személyzeti vezetőjénél. A Miskolci Patyolat Vállal»* szakmai gyakorlattal és hegesztő* szakképesítéssel rendelkező laka­tos szakmunkást és betanított se­gédmunkás munkakörbe férfi munkaerőt alkalmaz. Jelentkezés* Miskolc, Győri-kapu 45—.50. Munkavédelmi előadói munka­körbe gyakorlattal és vizsgával rendelkező munkaerőt keresünk- KISZÖV, Miskolc, Csabai-kapu 44­Ruhakonfekelőban gyakorlott szalagvezetőket és meősokat buda­pesti és füzesabonyi részlegünk­be felveszünk. Konfekció Kts tp Budapest, XIII., Lehel u. 14. 1968. Július l-el heti 44 őr«» munkaidőre áttérő (minden máso­dik héten szabad szombat) MA\ Miskolci Járműjavító Üzem laka­tos és segédmunkás szakmákban 18—45 éves korhatárig dolgozókat alkalmaz. A vidékről bejárók té­rítésmentes va-sútt bérletjegyet kannak. A járműjavító dolgozói­nak az ország egész területére vasúti szabadjegy és korlátlan mennyiségben önköltségi Jegy vá­sárlására. kedvezmény Jár, amely a Jegynek csupán lo szárai álca ■ Ezek a. kedvezmények a vasutas dolgozó családtagjaira Is vonaté koznak. A MÁV Járműjavító üzem olcsó üzemi étkeztetést biz­tosit, az ebéd ára 3 forint. A csökkent munkahétre áttérő üzem munkaügyi osztályán lo­het felvételre Jelentkezni. Bejárat a Tiszai pályaudvar aluljárói iből. Pl címezés vp 7 ct őt (gyakorlattal rendelkezők előnyben) alkalmaz a Pénzügyminisztérium mlskolc-ta- polcai üdülője. Zója u. 11. Ugyan­ott fűtőket Is felveszünk, leket nyugdíjas is. Építőipari gyakorlattal rendelke­ző villanyszerelőt miskolci mun­kahelyünkre felveszünk. Jelent­kezés: Közlekedési Építő Vállalat. Miskolc. József Attila u. 49, A Vastőmegclklcgyártó Vállalat esztergályos és köszörűs szak­munkásokat keres, azonnali felvi­telre. Jelentkezni: Mezőkövesd, Rozmaring u. 29. re. alatt. Felveszünk konyhai kézilányt üdülőnkbe. M.-Tapolca, Martos F. u. 29—37. A Miskolci Kertészeti Vállalat keres felvételre építőipari, vagy épltöszaklparl technikusi képesí­téssel rendelkező TMK-előadót éá egy tő kovácsot. Jelentkezés: köa-. ponti irodánkban, Miskolc, Szénáé -péterl-kaiui. A tiszaszederkényi művelt désí házban, amely nem ege ezen félesztendős múltra, te leinthet vissza, első alkalom mai rendezték meg a művelő désí heteket Az áprilisba: megtartott rendezvémysoroza az új intézmény első nagy erő próbája volt A város és a Ti azat Vegyikombinát közös ren­dezvénye volt, szervezésében rendezésében egyaránt a közöl munka jegyei ismerhetők fe és így közös a siker, közösei vortar.dók le az adódó tanulsá. 8ók is. A Tiszai Vegyikombiná szakszervezeti bizottsága má­jusban napirendre tűzte ái alaposan megvitatta a műve­lődési hetek tapasztalatait A vita a művelődési ház veze­tőségének beszámolójára — te­gyük hozzá: önkritikus beszá­molójára — épült. A szakszer­vezeti bizottság által rögzíteil megállapításokból egy-két gon. fjolatot érdemes feljegyezni. Az első művelődési hetei megrendezése, amely mim említettük, közös munka volt, amelyben az MSZMP városi­üzemi bizottsága is sok segít­séget nyújtott, az általános kulturális nevelés és szóra­koztatás célkitűzésein felül tapasztalatszerzést is szolgál, hogy a város kultúrmunkásai a jövőben programjaik kiala­kításánál már az itt leszűrt tanulságok alapján dolgozhas­sanak, s az igényeket figye­lembe véve, még tartalma­sabb. színvonalasabb rendez­vényekkel várhassák a külön­böző rétegekhez tartozó érdek­lődőket. A program kialakításánál ínár sokféle réteghez tartozó érdeklődőre számítottak, s azért igyekeztek a műsort is Sokrétűen megszerkeszteni, helyet kapott a világnézeti nevelést segítő ismeretterjesz­tés, a művészeti ízlés fejlesz­tése; voltak irodalmi esteli, ankétok és sajátos jelenség­ként találkoztunk, mint új­szerűséggel, a szákszervezeti héttel. Valójában az iskolás korú gyermekektől a nyug­díjas korhatárig mindenkit vártak, mindenkire számítot­ták. 31 különböző rendezvé­nyen mintegy 12 000 érdek­lődő jelent meg, ami figye­lembe véve a fiatal város ^összlakosságát, igen szép lá­togatottságot jelent Gondot fordítottak arra is, hogy a vá­ros üzemeinek hírnevét is < < Füles tanár úr \ tévedése \ A Füles című, méltán nép-1 szerű rejtvényújság XII. év-< folyamának '22. számában a\ 14. oldalon található a köz-4 kedvelt Tanár úr kérem cí-2 mű rovat, amely most 19 4 kérdésre kér választ. (Igaz, a% válaszokat a kialakult gya-l korlatnak megfelelően, meg | is adja a füzet végén.) Eb-4 ben a Tanár úr kérembeni így hangzik a 15. kérdés:< „Miskolc egyik nevezetes-< sége az Avas gyönyörű kilá-% fótornya. Magassága?” A 31* oldalon található felelet 4 nagyjából helyes: hetvenegyé méter. (Ne legyünk kicsinye- * sefc.) A kérdéshez azonban 4 egy rajz is tartozik. Azon * pedig az 1956. decemberében« porig égett, székely tornyo-% kát utánzó, Miskolctól min- o dig idegen faragott faépít- ♦ mény, a hajdan volt avasi% torony látható. Ez a torony $ megközelítőleg sem volt hct-% venegy méter. A jelenlegit avasi kilátótorony, meré-% szén a magasságokba döf őt betonpenge, amelyet 1963. £ augusztus 20-án adtak át t rendeltetésének, és azóta £ méltán lett a városnak szinte ♦ jelképe, semmiképpen sem * hasonlít a Fülesben ábrázolt % épülethez. t A kérdésre adott felelet £ hát jó, de a hozzá tartozó 0 rajz 12 esztendei tájékozat-1 lanságról tanúskodó tévedés. ♦ <b) ♦- öregbítsék a rendezvények, és ■ a szakszervezeti bizottság . megállapítása szerint az egész . rendezvénysorozat rangot . adott a reprezentatív kiállítá­- sú, de még igen fiatal műve- ; lődési háznak. A programot, . két jelentéktelen módosítástól eltekintve, maradéktalanul megvalósították. Az értékelés sorra elemzi a művelődési hetek jelentősebb eseményeit. Külön kiemeli a gyermekrajz-kiállítást, a kü­lönböző irodalmi és zenei es­teket, a városfejlesztési anké­tet, az ifjúsági fórumot, Do­me Lászlónak, a megyei párt- bizottság titkárának előadá­sát, és szólt a szocialista vá­rosok Tiszaszederkényben megtartott országos népműve­lési tanácskozásáról, amelyről annak idején lapunkban is részletesen beszámoltunk. Ki­emelten elemzi az értékelés a szakszervezeti hét rendezvé­nyeit, amelynek keretében nagy felkészültségű, országo­san ismert szakszervezeti ve­zetőik, újságírók, közéletünk kiemelkedő személyiségei igen színvonalas előadásokkal gaz­dagították a szakszervezeti tisztségviselők, szocialista bri­gádok tagjainak ismereteit, tájékoztattak a legkülönbözőbb témakörökben. Tekintettel ar­ra, hogy a szakszervezeti hé­ten más vegyipari üzemek képviselői is részt vettek, a rendezvénysorozat a me­gyében levő vegyipari üzemek dolgozóinak kapcsolatait is mélyebbé, emberibbé tette. vmsrzzazrsszs A tiszaszederkényi műve­lődési hetek rendezvényei ta­nulságokkal is jócskán szol­gálnak a következő hasonló alkalmak szervezéséhez, elő­készítéséhez. Már készül az őszi program. Az 1918-as pol­gári forradalom ötvenedik év­fordulójára és a következő év tavaszán a Magyar Tanács­köztársaság 50. évfordulójára rendezendő ünnepségeket már a művelődési hetek ta­pasztalatainak felhasználásá­val rendezik; meg. (bm) Rablás, leütés Az eredmény: c»y oícsó [túróra, néhány forint s — 4 év „Illatos44 iskolák Zemplénben gelyében a jobbára technokra­tikus értelmiség művelődési egyensúlya áll. A megvalósítás kezdeti ne­hézségeit a Miskolci Nemzeti Színház színészei és rendezői legyűrték. A sok mozgásos, rendelkezéspróba-szerű meg­oldás helyett szívesebben vá­lasztották az egyszerű, a hang erejére és színeire koncentrá­ló, úgynevezett hangjátéki megjelenítési formákat. A si­ker váltakozó volt, mert ha a rendező mellőzte az elemző munkát, a színészek egysíkúan olvastak. . gondolatmenetből kivl­\ láglik, jelentős dolognak tartjuk a miskolci Fel­olvasó Színpadot. S mert ju­bileumához közeledik a nagy­szerű kezdeményezés, érdemes foglalkozni a jövőjével. A Felolvasó Színpad jelen­legi formájában, minden for­mai újítás nélkül, megélhet még néhány esztendőt. Bár a kézzelfogható sikerek mellett feltétlenül utalnunk kell a ki­fáradás néhány jelére. S nem utolsósorban a közönség ér­deklődésének némi apadására. Lehet, hogy mindez csak át­meneti állapot, elképzelhető, hogy egy másfajta műsorkon­cepció ismét táblás házat vonz majd. Mindezek mellett érde­mes a megújítás lehetőségeire gondolnunk. A megyei művelődési ház színházterme, hatalmas néző­terével e vállalkozáshoz nem mindenben megfelelő. Egy ki­sebb, mintegy 300—400 főt be­fogadó teremre lenne szükség, A z előítéletekkel megszü­lető Felolvasó Színpad szívós, céltudatos mun­kával vívta ki helyét Miskolc szellemi életében. Voltak, akik megjelenésétől a színházat féltették, míg mások a szín­házi élmény értékcsökkenését emlegették a puszta felolvasás hallatán. Valójában nagyon kevesen látták jól a Felolvasó Színpad igazi, eredeti célját; a drámairodalmi műveltség te- rebílyesedésére, a drámát és színházat szerető emberek to­borzására történő szövetke­zést. A Felolvasó Színpad lassan legyőzte a konvenciókat és választékos műsorpolitikával jelentős hallgatótábort alakí­tott ki. Négy esztendőn át sok-sok értékes nyugati és ke­leti színmű hangzott el a me­gyei művelődési ház színpa­dán. A Felolvasó Színpad las- san-lassan országos rangot ví­vott ki. Létezésével számolt a színház, műsortervét várták a modem dráma barátai. örvendetes, hogy zömében fiatalok: egyetemi hallgatók, középiskolás diákok és ipari tanulók kedvelték meg a Fel­olvasó Színpad műsorait, ök népesítették be a művelődési ház nem kis lélekszámot be­fogadó színháztermét. A műsorpolitikai koncepció is egyre tisztult, a válogatás mind átgondoltabb lett. Az utóbbi két esztendőben már bevonták a műsorterv kialakí­tásába a város minden jelen­tős szellemi emberét, elsősor­ban azokat, akik aktívabban foglalkoznak a modem dráma- irodalommal. Ily módon való­ban sikerült olyan izgalmas műveket színpadra állítani, amellyel kivívták a közönség elismerését. Ma már világosan látjuk, tudjuk, s ha kell, szám­szerűen is kimutathatjuk, hogy az élő színháznak nagyon sok hívet szerzett a Felolvasó Szín­pad. Ha működésének ered­ményességét csak e ténnyel je­leznénk, a fáradozás máris visszatérőit. A Felolvasó Szín­pad azonban nagyobb hord­erejű szellemi műhelye volt a városnak. Szervesen kapcsoló­dóit azokba a kultúrpolitikai törekvésekbe, amelyeknek ten- j Egészen kellemes, sőt nyu­godtan mondhatjuk, illatos a légkör mostanában. egyes hegyaljai, hegyközi és bodrog­közi iskolákban. No, nem csu­pán azért, mert — a diákok nagy örömére — néhány nap van már hátra az idei tanév­ből, hanem mert ennek való­ságosan is megvan az oka. A zempléni táj ugyanis Sze­rencstől Hollóházáig, Zcmr>- lónagárdtól Erdőbényéig, gyógynövényekben egyik leg­gazdagabb vidéke hazánknak. S ezek gyűjtése egész évben tart Még télen is, mert van­nak zuzmók, fagyökerek, ame­lyeknek droganyaga csakis té­len, teljes kifejlettségében ér­tékesíthető. Természetesen ilyenkor, ta­vasz végén, nyár elején folyik az erdőn, mezőn termő gyógy­növények igazi gyűjtése. És ez igen fontos feladat, elsősor­ban többféle magyar gyógy­szer alapanyagának biztosítá­sa, nem egy esetben pedig a külföldre irányuló gyógynö­vényexport szempontjából. Az ezzel foglalkozó emberek pon­tosan tudják, hogy az egyes növényeknek melyik hónapban legmagasabb a hatóanyaguk, és akkor fognak hozzá a gyűj­tésükhöz. Már befejeződött a kökényvirág, bodza, gyöngyvi­rág, „szüretje”, most folyik, vagy hamarosan megkezdődik a szagos müge, kakukkfű, mályva, üröm, nadragulya és még vagy 50 másféle növény szedése. Sőt, virágzanak már a hegyaljai és a hegyközi táj kedves fái, a hársfák, így ezek­ben a napokban ez adja a leg­több munkát a gyógynövény- gyűjtőknek. A földművesszövetkezetek és az Érded Termék Vállalat „szakgyűjtői” örömmel ta­pasztalhatják, hogy a korai ki­tavaszodás és az utóbbi napolt kiadós esőzései kedvezően ha­tottak a vadon termő gyógy­növények fejlődésére is, így sok-sok mázsányit tudnak be­lőlük begyűjteni. Mivel külön tárolóhelyiséggel nem rendel­keznek, egy idevonatkozó rendelet értelmében elsősor­ban a nagyobb Iskolaépületek padlástereit veszik igénybe srre a célra.­Ez a magyarázata hát, hogy nlyan „illatosak” így év vége óján városon és falun egy­aránt a zempléni iskolák: I— -gyi) bemtől elvette tárcáját — kö­rülbelül 160 forinttal — és visszatért a társasághoz. Meg­nézte a táska tartalmát is, ki­vett belőle egy tőrkést, majd a táskát eldobta. Anyja azon­ban felvette és átadta férjé­nek, aki pedig később — ő tudja miért — felmászott a villanyoszlopra és kicsavarta az égőt. A nyugdíjas ember­nek eltört az orresontja. Riadókocsi érkezik A nyugdíjas ember az utcán többeknek is szóvá tette, hogy megverték. A járókelők közül néh árnyán. a csoport után mentek, és megkérdezték, mi­ért tették, de azt csakhamar hatásosabban is megkérdezték tőlük: megérkezett ugyanis a rendőrség riadóautója, és el­szállította a társaságot. Előbb az égőt is visszatetették. Az ügy a bíróságon folyta­tódott. A Miskolci Járásbíró­ság Leitner Ferencet kétrend­beli rablásban — ebből egy esetben társtettesként — és ez­zel halmazatban álló egyrend- beli súlyos testi sértésben ta­lálta bűnösnek, ezért 4 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként 5 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Golenya Lajost egyrendbeli. társtettesi minő­ségben elkövetett rablásért, ezzel halmazaiban álló egy­rendbeli súlyos testi sértésért, valamint egyrendbeli lopásért 2 év, 6 hónap szabadságvesz­tésre, mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélték. tot) ni a nagy magyar éjszakának. Talán hallott már egyet, s mást az ilyen éjszakai kirán­dulásokról, talán látott már néhány krimi-filmet. Később mégis nekivág, de előérzete nem csalta meg. Az Ákos utcánál ugyanis Golenya egyszerűen leüti. Az eszmélet­len embert ezután Leitner be­húzza a mellékutcába, nefcitá- roasztja egy kerítésnek, lecsa­tolja óráját — 300 forint — majd a társaság továbbhalad. Természetesen nem a pince felé, hiszen pincéje egyikük­nek sincs. A leütött ember a kerítésnél marad, bal arcá­nak csontja eltört „Hány óra?“ Az épületes cselekmény után néhány héttel egy nyugdíjas — ittas — férfi kérdezte az időt a késő éjjeli órákban az utcán egy kisebb csoporttól. A társaság Leitner Ferencből, édesanyjából, édesapjából, va­lamint a Hangulatban is je­len levő nőből állt. Most a Hámorból tartottak hazafelé. Lehet, hogy megmondták az időt, de az biztos, hogy nem a leütött ember órájáról, mi­vel azt már a zálogházba ad­ták. Együtt haladtak tovább, nagy egyetértésben, testvéri­ségben. Egészen a Testvéri­ség utcáig. Itt Leitner min­den ok nélkül arcul ütötte az idős embert, aki kiejtette ke­zéből a táskát és elvált a tár­saságtól, visszaikiabálva a sé­relem miatt. Leitner utána ment, és most már erősebben ütötte meg. A földre esett em­Hogyan is kezdődhetne az ügy? A régi sablon szerint: az egyik étteremben a késő esti órákban kisebb társaság ita­lozik. Jelen esetben a miskol­ci Hangulatban. A társaság egyik tagja Leitner Ferenc 20 éves, Miskolc, Lyükóvölgy 12. szám alatti lakos, foglalkozás nélküli. Nemrég jött a börtön­ből. ahonnan feltételesen en­gedték szabadon, tehát mint ilyen nyilván tisztességesen, óvatosan viselkedik majd, nem kötekedik, nem ad újabb okot a hatóságok fellépésére. Az asztalnál ül Golenya La­jos 30 éves, főnyi születésű, Pereces, BoLlóalja 28. alatti lakos és két nő. Indulás a pincébe Leitner Ferenc hamarosan az asztalhoz invitál egy ittas férfit. Leültetik, sört rendel­nek neki, majd a vendég né­hány perc múltán a mosdó­ba megy. Elkíséri őt Golenya Lajos is, bár nem pusztán ba­rátságból. Amikor visszajön­nék, Golenya egy töltőtollat mutat: ügyes mozdulattal húz- :a ki friss ismerőse zsebéből, akinek viszont még óra is van a karján. Golenya az órát is ;öbbször megpróbálja — már íz asztalnál — lecsatolni, de >z nehezebb művelet, több jgyességet kíván a toll eleme- ésénéü, és nem is sikerül. De nem mondanák le róla. Leitner is, a társaságában evő nő is kijelenti, hogy van iáját pincéjük, jó borral, menjenek oda. Nő is lesz. Ezt nár főleg az új ismerős ked­véért mondják, akinek vala- niért nem akaród zik nekivág-

Next

/
Thumbnails
Contents