Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1968. Június 7. Robert Kennedy meghalt (Folytatás az 1. oldalról.) 1968. június 5-e előtt meg kell halnia. Találtak továbbá egy kivágott újságcikket, amely Robert Kennedy! támadta az­ért, hogy Vietnammal kap­csolatban „engedékeny”, míg a közel-keleti válsággal kap­csolatban ..erélyes” magatar­tást tanúsít. Pz erőszak társadalma O. Anyicskin, a TASZSZ tudósítója írja: A világ egyetlen állama sem ismeri a politikai gyil­kosságok olyan félelmetes so­rozatát, mint az Egyesült Ál­lamok. Csak a legutóbbi öt esztendő alatt gyilkosság ál­dozata lett az Egyesült Álla­mok három vezető politikai személyisége: John Kennedy elnök, Mai’tin Luther King Vribel-békedíjas néger vezető . ■ Robert Kennedy szenátor, a/, egyik elnökjelölt. Merénylet következtében RiGö-ben életét .vesztette Lin­coln elnök, 1881-ben James A. i larfíeld elnök, 1901-ben Illiem McKiney elnök. 1912- ben súlyosan megsebesítették Theodor Roosevelt elnököt. 1933-ban pedig merényletet tei’vcztek Franklin Roosevelt ellen, aki helyett azonban Chicago polgármestere halt meg. 1950-ben majdnem súlyo­san megsebesítették Truman elnököt. A Pravda hasábjain Vise- nyevszkjj, válaszolva arra a kérdésre: miért lőttek Ken­nedy szenátorra? — ezeket írja: senki sem tervezett me­rényletet Robert Kennedy el­len, amíg pályafutásának kez­detén tanácsosként szerepelt Joseph McCarthy szenátor hírhedt inkvizítor bizottságá­ban. Senki sem lőtt rá, amíg szívvcl-lélekkel szolgálta az uralkodó osztályokat, mint igazságügy-minisz­ter. A szélsőséges ultrák gyűlölete csak akkor kezdte körülvenni Robert Kennedyt, amikor a közvélemény hangulatának nyomására nem is olyan na­gyon magabiztos lépést tett a realizmus irányába, amikor bírálni kezdte az Egyesült Ál­lamok- külpolitikai irányvona­lának legesztelenebb oldalait, amikor elítélte a vietnami szennyes háború eszkaláció­ját. Robert Kennedy „mérsékel­tek” képviselője volt és ma­radt. Mindamellett még egy ilyen mérséklet is kiváltotta a feketeszázas reakció dühének kirobbanását. A Los Angeies-i bűntény — hangsúlyozza a Pravda cikke — újabb pél­dája a szörnyű amerikai „de­mokráciának”. 'ohnson beszéde Johnson elnök szerdai tele­víziós beszédében nyugtatni igyekezett- a Robert Kennedy ellen végrehajtott bűnös me­rénylet miatt felbolydult ame­rikai lakosságot. Johnson az országban kiala­kult abnormális helyzetet a „szélsőségesség légkörével”, a „törvényesség felrúgásával”, a „kölcsönös gyűlölködéssel” magyarázta. Szavai szerint mindez „alkotóelemeire bont­ja az amerikai nemzeti élet struktúráját”. Az amerikaiak között uralkodóvá vált fé­lelem az embereket arra kész­teti, hogy halált hozó fegyve­rekkel lássák el magukat. A mai Amerikában — hangoztatta az elnök — ember ember ellen, cso­port csoport ellen küzd. Az amerikai elnök felszólítot­ta a kongresszust, hogy hagyja jóvá a lőfegyverek eladásának korlátozására vonatkozó tör­vényt. Közölte, hogy különle­ges bizottságot hoz létre a nö­vekvő bűnözés és a politika' okokból végrehajtott gyilkos­ságok okainak a kivizsgálása ra. Araheliertes kampány Figyelemre méltó jelen só" hogy a merényletet követően vannak bizonyos kísérle­tek arabcllencs kampány keltésére. New Yorkban és Washington­ban az arab diplomáciai kép­viseletek fenyegető telefono­kat kaptak, amikor kiderült, hogy a merényletei egy jor- dániai származású arab kö­vette el. Az első jelentések- Sirhan Sirhant „fanatikus arab nacionalistának” igyekeznek feltüntetni, és hivatalos rész­ről cáfolják, hogy a gyilkos- | ság mögött politikai összees­küvés rejlene. | A Los Angeles-i merénylet nem váltott ki rendzavaráso­kat az Egyesült Államokban. FILM JEGYZET idegen a házban Leleplező szándékú társa- I dalomrajznak vélhetjük a i Georges Simenon regényéből Pierre Rouve rendezésében j készült, nálunk most bemu- | tatott angol filmet. Feltárul j előttünk egy angol városka jó- I módú társaságának, azon be­lül is az ifjaknak élete. Házi­bulik, gondtalan szórakozások villannak fel. Mindezekben ré­szes egy szegény munkásfiú is, aki ráadásul nem is angol, hanem bevándorolt görög. Va­lahogy barátságba keveredett a rendőrfőnök, meg a dúsgaz­dag áruház-tulajdonos, bírósá­gi elnök fiával, szerelmese | egy lezüllött, már-már a de­lirium határán mozgó, egykor jónevű ügyvéd leánya. Érdek­telen történet pereg egy ideig, a városka élete látszólag pos- hadó állóvízhez hasonlatos, amikor gyilkosság történik. A gyanúsított ebben a társaság­ban ki más is lehetne, mint a bevándorolt munkásfiú. A történet tengelyében az a csendes küzdelem áll, amellyel a társadalomból már-már ki­taszított ügyvéd, a megvádolt fiú szerelmesének apja meg­próbálja az igazságot felku­tatni, szembeszegül a sok-sok előítélettel, s kimutatja, hogy nem lányának szerelmese a gyilkos, hanem tulajdon uno­kaöccse, aki egyébként a rendőrfőnök aranyifjú életet élő fiacskája, s azért ölt, mert fórfiatlansága miatt kinevet­ték. A történet a legszokványo­sabb krimik receptjei szerint, de azok izgalma nélkül csor­dogál, s ahogy közeledik a ki­fejtéshez, úgy hatalmasodik el rajta mind nagyobb mér­tékben az érzelgősség, végül a társadalomrajz kritikai éle tapadás szirupban oldódik fel. A film címe többféle tar­talmat fed: jelenti az apa és lánya tizenhat esztendőn át idegenként élését egy házban, de utalhat a házban talált idegen holttestre is. Érdemes feljegyezni, hogy a főszereplő leány alakját Geraldine Chap­lin, a nagy Charlie Chaplin lá­nya kelti életre. Roppant bá­jos, vonzó jelenség, de ez a szerep nem nyújt módot te­hetségének érdemi felmutatá­sára, még kevésbé annak el­bírálására. (bm) A legtitkosabb ügynök Uj tudományág s • a tulaj mechanika Vaclav Vorlicek filmparó­diája a legjellegzetesebb kém­sablonokat veszi célba. Egy paródia akkor sikeres, ha az alapműfaj klisévonásaira rá- tapint az alkotó. A legújabb csehszlovák filmparódia érté­ke abban rejlik, hogy jó ötle-, tekkel párosulnak a kigúnyo­lásra szánt kémmotivumok. Ezzel már el is árultuk: A legtitkosabb ügynök című film tulajdonképpen kellemes szó­rakozást nyújt. Sok újdonság nincs a filmben; hagyományos a cselekménybonyolítás, nagy szerepe van a véletlennek. Az egymásra épülő, humoros szi­tuációk azonban elfogadható­vá teszik a véletleneket s ezért van az, hogy a film eseti ő-bot- ló „kisembere” a legnehezebb helyzetből is hihetően kivág­ja magát. A legtitkosabb ügy­nök című film nemcsak alap­helyzeteket, általános históriá­kat figuráz ki, hanem a kis és zik a föld. A víz elpárolgott, a talaj kiszáradt. Erősen agya­gos talaj esetében — megyénk területén a Bodrogközben — nem egyszer okozott problé­mát, épülelkárosodást az agyagtalajra nem megfelelő alapozás. Az agyag lineárisan és vertikálisan zsugorodhat, s ha az alapozás nem megfele­lő, akkor elmozdulása károso­dást idézhet elő. Ugyancsak épületkárt okozhatnak az úgy­nevezett agresszív talajvizek is. Laboratóriumi vizsgálattal viszont megállapíthatók a be­építendő terület talajmecha­nikai tulajdonságai: s a jel­lemző, adatok alapján olyan terv készül, amely ezeket fi­gyelembe veszi. S hogy mindez nemcsak szó, arra egy tanító házaspár szo­morú esete a példa. Megyénk­ben történt. Az idős házas­Voltaképpen nem is olyan új: idestova harminc éve, hogy Jáky József professzor Budapesten létrehozta az első talajmechanikai laboratóriu­mot. De ez a fajta munka csak napjainkban válik igazán je­lentőssé, akkor, amikor való­ban gombamódra szaporod­nak az új lakótelepek, intéz­mények. Ügy kell építkezni, hogy gazdaságos és biztonsá­gos legyen, egyszerre: Itt van elsősorban a laboratórium sze­repe: az előzetes vizsgálatok és elemzések alapján véle­ményt adni arról, hogy mi­képpen is építsék meg az új épületet. Az építkezés így tulajdon­képpen az ő tevékenységükkel kezdődik. Igaz" „felvonulásuk” nem olyan látványos, mint maguké az építőké, de érde­kes, s főleg szükséges. Mit is vizsgálnak tulajdonképpen a talajmechanikusok? A talaj és a rá épülő épületek kölcsönha­tását. A talajmechanika tulaj­donképpen alkalmazott tudo­mány: segítséget nyújt az ala­pozások gazdaságos és bizton­ságos tervezéséhez. E lap hasábjain sok szó esik mostanában Miskolc fejleszté­séről, távlati képéről. A terve­zés a tervezők dolga, de elen­gedhetetlen a talajmechaniku- sok közreműködése. Megyénk­ben is van talajmechanikai laboratórium: a megyei terve­zőiroda egyik — önálló életet is élő — részlege. 1968-tól mű­ködik. s fennállása óta szép sikereket ért el, nem egy eset­ben már a megyén túlra is el­jutottak. Hogy régen miért nem volt szükség rá? Régebben — míg volt bőven beépítetlen terület — Oda nem építettek, ahol a talaj nem volt arra alkalmas. Most viszont nincs rossz terü­let, csak „nehéz, vagy kevés­bé nehéz alapozási”, talaj- mechanikai problémákat kell megoldani. S létük egyik fon­tos érve még: gazdaságosan kell építeni. Mégis, mi az, amit vizsgál­nak? A talaj szerkezetét. A ta­laj zsugorodási hajlandósá­gát. Ismert jelenség ez: nyári szárazságok idején megrepede­pár otthona elkészült. De a beköltözés után néhány hónap­pal megrepedeztek a falak. A házaspár visszaköltözött a ré­gi épületbe, a piciny, zsúfolt szobába. Közel kétszázezer fo­rintért építették a házat. S a repedések oka: az agyagtalaj függőleges irányú, nagyméretű összehúzódása. Előzetesen nem végeztek talajmechanikai vizs­gálatot, s az alapozás nem volt megfelelő mértékű. Nyolc fiatal szakmabeli dol­gozik a megyei tervezőiroda talajmechanikai csoportjában Mellettük még szép számin. vannak terep- és fúrómunl; sok. Lelkesen, ambiciózusa fiatalos hévvel dolgoznak. Akárcsak ez a fiatal, de hasz­nos tudomány... (Csutorás) Külpolitikai események Bel érád Belgrádban szerdán ismét felmerült annak a veszélye, hogy a vasárnap este megkez­dett diákakciók újból elfajul­nak. aznban nem a.z egyetemis­ták miatt. A jugoszláv főváros különböző részeiben ugyanis szélsőséges követeléseket tar­talmazó olyan röplapokat ter­jesztettek az egyetemisták ne­vében — amit nem egyetemis­ták írtak. Az egyetemisták szövetsége és a hétfőre virra­dóra alakult akcióbizottság ezért éberségre intett. A jogi kar kommunistáinak értekez­lete, sok belgrádi és vidéki gyár, iskola kollektívája a ki­lengésektől való larlózkodás- a szólította a diákokat. Sa» von A Felszabadítás hírügynök­ség a Saigon ellen indított legújabb offenzíváról szóló összesített jelentésében beszá­mol arról, hogy a dél-vietna­mi főváros több középületére, egyebek között a postahiva­talra kitűzték a DNFF harci zászlaját. „Az ellenség újra meg újra ellentámadásba len­dült, még mérges gáz beveté­sétől sem riadt vissza, ám csapataink mindannyiszor visszaverték” — jelenti a hír­ügynökség. Berlin Csütörtökön Berlinben meg­kezdte G. plénumát a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága. A tanácsko­zást Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára nyitotta meg. A Politikai Bizottság be­számolóját Hermann Axen, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja mon­dotta. Nicosia Csütörtökön a ciprusi fővá­rosban megnyílt a Béke-világ- tanács elnökségének üléssza­ka, amely megvitatja az em­beriség legfontosabb problé­máit. A részvevőket Isabelle Blu­me, a Béke-világtanács ügy­vezető elnöke üdvözölte. nagy nemzetek filmekben rendszeresített. „kémszó kásá­it”, az apparátusok bonyolítá­sát, az egész emberi és* gépi mechanizmust is. A filmparódia sajnos nem mindenütt egyformán érdekfe­szítő. Ez azért van, mert az írók és a rendezők a kémhis­tóriák valóságos arzenálját rakták fel céltáblájukra. így a hatalmas anyaggal nem tudtak ökonomikusán bánni; helyenként kifulladtak. Hol a humor, hol pedig a cselek­mény fordulatossága csappant meg. A csehek filmparódia- modcllje a Senki nem tud semmit című film. Ennek a hő­fokán nevettetni és izgalmat teremteni nem egyszerű fel­adat. Vaclav Vorlicek mindent elkövetett azért, hogy e csú­csot a választott műfaj segít­ségével megközelítse. (p — n POSTÁNKBÓL Köszönjük! Ügy érzem, iskolánk, s me­sénk valamennyi nyolcadikos mulója nevében mondhatom, iogy nemcsak a pedagógus­napon, hanem most. év végén is sok-sok köszönő szó hagyja majd el ajkunkat. Nem talá­lok olyan szavakat, amelyek­kel kellően tudnám méltatni A miskolci zenei esték első avasi hangversenye A szívesen hallgatott avasi hangversenyek sikeres soroza­ta ezen a nyáron is megkez­dődött. Az idei első alkalom­mal hétfőn este gitár-, orgo­na- és énekszóló hangzott el. Közreműködött Szendrey Kar­per László, az országosan, sőt még messze azon túl is ismert gitárművészünk, Kovács End­re orgonaművész ós Ágay Ka­rola, az Operaház magánéne­kese. A hangszerek ellentétes vol­ta; az orgona, mint a hang­szerek királya, s az intim ha­tású, kamarajellegű gitár, egy műsoron való szerepeltetése első pillanatra meghökkentő- leg tűnt. A műsorválasztás is rendkívül érdekesnek hatott. Bach-művek orgonán, Bach- művek gitáron, ami valóságos .zenei ínyencség. Már elöljáróban is elmond­hatjuk, hogy a gitárral elő­adott remekművek hiánytalan zenei élményt nyújtottak. Ügy tűnt, mintha valami csodálatos , ötvösművészetet hallanánk hangokban megszólaltatva. Szendrey Karper művészete a szép akusztikájú műemlék épületben ’ is hiánytalanul ér­vényesült, és hangszerével nagyszerűen érzékeltette Bach grandiózus világát, Vivaldi ve­lencei pompáját és az elmúlt magyar századok történelmi levegőjét. Kovács Endre orgonajáté- káról nem tudtunk egyértel­mű képet alkotni. Néha úgy tűnt, hogy játéka összefüggés­ben van a templom orgonájá­nak időnként korlátozott tel­jesítőképességével, máskor az volt a benyomásunk, hogy az előadás itt-ott mutatkozó egyenetlenségeit más tényezők okozzák. Különösen feltűnt a regisztrálás színtelensége. Okát nem tudjuk. Ahhoz, hogy a kedvelt hangversenyek helye valóban megfeleljen a hozzá­fűzött várakozásnak, talán nem lenne célszerűtlen az or­gonát még egyezer felülvizs­gálni, üzembiztos állapotba hozni, hiszen az idei sorozat még rövidáru sem kapható Bánrévén. Ez volt az első olyan tanácsülés községünk­ben, amelyre az illetékes fel­sőbb szervek képviselőit is meghívtuk. Közülük többen felszólaltak és ígéretet tettek a napirenden szereplő problé­mák megoldásának segítésére. Murányi Tibor Bánréve Déryné emléke Az év végére tervezett Dé- ryné-ünnepséggel kapcsolato­san van egy szerény megjegy­zésem. Miskolcon, a Kommiln u. 2. sz. bérház falán, közvet­lenül az utcanevet jelző tábla felett látható Déryné egyik emléktáblája. Ez még akkor került ide, amikor az utca a Déryné nevet viselte. Vélemé­nyem szerint az emléktáblát át kellene helyezni a színház épületére, ugyanis ez a mai Déryné és Széchenyi utca sar­kán van. Az EszakmagyarorszAg már­cius 3-t számában megjelent cikk után Széppataki Johanna gazdátlanná vált sírkövének megmentésére és végleges el­helyezésére az előmunkálatok megkezdődtek. Sajnos, ismételten rá ketl mutatni a Hunyadi utca 52. számú ház elhanyagoltságára. Itt írta Déryné a magyar memoárirodalom egyik re­mekét, naplóját, s itt esett ki kezéből a toll, miután elvé­gezte a maga idejében bárld máshoz hasonlíthatatlan kül­detését Dr. Saád Andor MUkclá J. csaknem mindegyik hangver­senyén az orgona jelentős sze­repet kap. Ágay Karola hangjának és művészetének értékét a ma­gyar színpadi éneklésben be­töltött helye fémjelzi. Az ál­tala előadott remek válogatás, amely a magyar népzene és egyházi zene kapcsolatára szemléletesen világított rá, to­vábbá a Bach vallásos dalok előadása, és a Mozart: Allelu­ja című hangverseny ária, mindezeket igazolta. Hangja fényesen szárnyalt, betöltve a templomot. De azt is éreznünk kellett, hogy ki­tűnő művésznőnk számára a daléneklés, különösen pedig a Bach vallásos dalok, stílusban és előadásmódban távoleső te­rület. Várakozással és reménység­gel nézünk a következő zenei események elé. A rendkívül ízléses ismertetöfüzet bi­zonnyal felkelti a hangver­seny-látogatók figyelmét. V- Zalán Irén nevelőink áldozatkész munká­ját. Nyolc éven át hintették el a kultúra, a tudás magjait, megismertették velünk az anyagi világ törvényeinek alapjait, felkeltették érdeklő­désünket a tudás, a művelő­dés iránt. Az úttörőszerveze­teikben is ott találtuk nevelő­inket, mint szerény, önzetlen vezetőket. Itt ismertük fel a közösségben, a közösségért való élet szépségeit. Köszön­jük a sok szép, felejthetetlen táborozást, vidám gyermek­éveink formálóinak. Köszönjük, hogy felkészítet­tek az ifjú kommunista tag­ságra, ahol majd ismerőivé és megvalósítóivá válunk a párt igaz elveinek a munkában, vagy az iskolapadban egy­aránt. Mindent, mindent hálásan köszönünk, drága nevelőink! Gaszper Katalin VIII. o. tanuló, Szerencs Hasznos tanácsülés Bánrévén Községi tanácsunk a közel­múltban tartott ülésén napi­rendre tűzte Bánréve egyik legnagyobb problémáját: a kereskedelmi szolgáltató tevé­kenység javítását. Tamás Zol­tán vb-elnök értékelése és szá­mos hozzászóló észrevételei alapján megállapodtak abban, hogy e határmenti községben a növekvő igények jobb kielé­gítésére szükség van egy ABC- áruházra. A jelenlegi élelmi­szerüzlet ugyanis kicsi és egészségtelen, hat év óta pe­dig semmilyen iparcikk, de

Next

/
Thumbnails
Contents