Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

Vasárnap. 19(i8. június 23.

w

Öli9 azok a csodás „politikamentes“ filmek!

Mernéd menti visszapillantás

A mozijáró közönség nagy hányruia roppant nagy kritikus. Igen sokan jönnek ki állandó elégedetlenkedéssel a mozikból és sokszor indokolatlanul füstölögnek. Magas művészi értékű filmeket olyan jelzőkkel illetnek, amelyekre semmiképpen nem szolgáltak rá, és ha vitába széliünk velük, a legfontosabb érv, hogy „ő szórakozni akart a moziban, ne okítsák öt mindig, és főleg ■pedig unja a politizálást a mozivásznon". És már rendre sorolja is hogy ebben. meg abban a filmben miként agitálnak az állami, vállalati gazdálkodás, meg a termelőszövetkezet- mellett, miként ábrázolnak történelmi és társadalmi jelenségeket, és ez bizony olyan politizálás szerinte, amit ő a moziban nem kíván, mert csak szórakozni akar. Ha a vitát tovább folytatjuk, ilyenkor kezdik vitapartnereink felsorolni a vélt ellenpéldákat. Sorolják azokat a látszólag minden mondanivalótól mentes kommersz filmalkotások amelyek egyik, vagy másik nyugati filmgyártó vállalkozás műtermeiben készültek, és amelyek valóban nem agitálnak termelőszövetkezet mellett, nem világítanak meg társadalmi kérdéseket, úgy ahogyan például Kovács András teszi a Falakban. S ha a néző nem érti a film utalásait hajlamos politikamentesnek tartani az ilyen alkotásokat.

Az utóbbi hetekben több olyan amerikai filmalkotás is megjelent a magyar mozik vásznain, amelyek a második világháború egyes mozzanatait idézték. A második világháború mint téma mindazon államok film- művészetében jelentkezik, amelyek a háborúban részt vettek, és természetes is, hogy például a szovjet, lengyel, jugoszláv filmművészek rendszeresen visszanyúlnak témáért a második világháború korszakába, és a művészet nyelvén átfogalmazva láttatják a háború egyik, vagy másik mozzanatát, megvilágítják a nagyközönség által akkor nem ismert összefüggéseket, feltárnak, elemeznek. Nemcsak krónikát nyújtanak, hanem olyan történelmi elemzést is, amely természetesen elválaszthatatlan a politikától. Nemcsak ez a három nemzet jár ezen az úton a filmművészetben hanem igen sok más nép is. Az amerikai filmművészetben is sok, nagyon tisztes szándékú alkotással találkoztunk a második világháború témaköréből. Nem egy közülük még a háború befejezése előtt született, és a maga idejében igen tiszteletreméltó antifasiszta 'művészi tett volt. Ahogy múlik azonban az idő, ahogy távolodik tőlünk a második világháború, úgy változnak meg az amerikai háborús filmek. Ezekről kell szólnunk néhány szót, mert a bevezetőben említett vitapartnereink nagy tetszéssel fogadják, s példaként emlegetik ama, miként lehet „politikamentesen” bemutatni a háborút, illetve miként lehet politika nélkül szórakoztatni.

Emlékeztetnünk kell az olvasót a néhány hónappal korábban játszott, Telemark hősei című amerikai alkotásra. A norvég ellenállás egy valóban megtörtént mozzanatát dolgozza fel a film az amerikai western-törté- netekre jellemző fogalmazással. Ennek a históriának német szereplői hihetetlenül szimpla, buta, ügyefogyott emberek, akikkel szemben az ellenállás szinte gyerekjátéknak tűnik, nem is volt különösebben hősies cselekedet.

A film izgalmassága viszont biztosítva volt különféle filmkészítési manirokkal.

Néhány hete vetítették igen nagy közönségsikerrel Az elrabolt expresszvonat című amerikai filmet. Ebben a filmben hadifoglyok megmenekülésének útját követjük. Több száz angol hadifogoly sínylődik a fasiszta olasz parancsnokság lágerében, angol tisztek vezetése alatt. Kitörésre készülnek, s az odakerülő amerikai ezredes szerint, hebehurgyán meggondolatlanul. Az elegáns, jó modorú amerikai ezredes átveszi a foglyok fölött a parancsnokságot, és higgadt, kulturált magatartásával megváltoztatja a dolgok menetét. Irtózik attól, hogy felszabadulásukkor

bosszút álljanak a fasiszta parancsnokon, illetve megtorolják annak bűneit, mert ö gentleman, ö maga mondja a fasiszta parancsnoknak, hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus fogadta őt el annak. És amikor a menekülő foglyok német üldözőkkel találják magukat szemben, ismét csak az amerikai tiszt higgadtsága és leleményessége segít, jóllehet, olyan ügyefogyottak itt is a németek, hogy akár egy analfabéta is becsaphatja őket, s végül életét áldozza ez a derék yenki ezredes, hogy az angol foglyok menekülését fedezze. Azok megmenekülnek, de ő holtan marad. Meg kell a szívnek szakadni! Egyes nézők meg is könnyezték, Ryan ezredes sorsának beteljesülését, mások azt mondták, hogy ez igen, ez derék katona volt, és milyen remek, izgalmas filmet láttunk minden politika nélkül.

Mert ugye az. hogy az amerikai ezredes volt az egyetlen okos, ő volt a higgadt, ő volt a hős, az nem politizálás. És talán az sem politizálás ugye, hogy az a fasiszta német haderő, amely Európának egy sor országát leigázta, népét százezer számra irtotta, amelyet elsősorban a Szovjetuniónak igen nagy, igen sok emberáldozatával lehetett csak térdre kényszeríteni, ezekben az amerikai filmekben ügyefogyott bohócok gyülekezetévé silányul, akiket legyőzni egyáltalán nem volt nagy kunszt. Csak két jellemvonás: a Szovjetunióval szembenálló, s a Szovjetunió által megvert német erők lebecsülése egyrészt, másrészt a jól fésült amerikai ezredes gentlemanlike magatartása és könnyzacskókra ható hősiessége. Ha ez a két filmbeli vezérmotívum nem politizálás, akkor micsoda?

Nem is olyan politikamentesek azok a csodás politikamentes filmek! Politizálnak azok a maguk módján, igen erősen, igen ravaszul, a kalandfilmek izgalmassága mögé rejtve azt a vitathatatlanul politikai mondanivalót, hogy igenis mi, e filmet gyártó nemzet fiai vagyunk a supermanek, s az a második világháború, amely a legkevesebb emberáldozatot és országban esett kárt nekünk okozta, nem is volt olyan veszélyes, mert íme, milyen mulatságos, és az ellenség, a fasiszta német erő, amellyel a mi fiaink mar jóformán csak futás közben találkoztak, ennyire szelíd, ennyire ártalmatlan valami volt.

C

sak az újabb keletű amerikai második világháborús filmeket említettünk példaként annak illusztrálására, hogy a szórakoztatónak, politikamentesnek vélt nyugati filmek, mennyire nem mentesek a politikától. Nem is lehetnek, mert Vart pour l’art alkotás a filmművészetben sem lehet, még a legszimplább kommerszfilm is politizál, ha mással nem, valamilyen életformának a népszerűsítésével. (Ami már eleve ellen- agitációja egy másfajta életformának). Nemrégen Óh, azok a csodálatos férfiak címmel láttunk egy amerikai filmet, a repülés hőskoráról. Látszólag teljesen politikamentes, szórakoztató alkotás. És minő véletlen, hogy ebben a csodás, politikamentes filmben, nem tudni miért, de a legnemesebb, leggálánsabb hős véletlenül az óceán túlsó oldaláról került a történet színhelyére, a ködös Albionba. Egyébként ő volt a filmbeli versengők közül az egyetlen amerikai. De ez a film sem politizált.!?)

Benedek Miklós

hetét második alkalommal rendezzük meg októberben. Ez sem általános lesz, hanem témaköre a munkára nevelés és korszerű oktatás kérdésére szűkül, és máris adtunk ki az iskoláknak előkészítő feladatokat. A gyakorlati foglalkozások ered m ényeképpen megszülető kiállításokat is ehhez a héthez kapcsoljuk. Hasonlóan készítjük elő, a pártbizottságokkal együttműködve, a novemberben megrendezendő forradalmi hagyományok hetét

A Hernád völgyében hatodszorra szinte egész éves programmá szélesedett a kulturális „hét”.

Falusi mecénások születőben

SRENCSY SÁNDOR:

MATÓ GYULA:

Égbeszáll Idill

[Hozzászólás - két javaslattal!

pró magot termő .' rga virágernyő árnyékban ogkötözve rgődik a szellő

alánbokor készül íz háborúra bojtorján mbát nevel • bálja el sorra

ilapu tenyerén "abogár

•;lad r fű alatt i- a táj

E magányt cipelő szerelemben, éjszakák tékozló gyermeke lettem, kimért mozdulati mint fák Icarját lecsapó ácsok, s vigyázva lépek: hozzám az utakat el ne tapossam, összegyűjtöm napjai, elhullt szavait, magányc^n polcaira teszem vigasztalásnál, társat hozó öleléssel istenné formállak

belőlü1

hogy ne tudj elmenni, reggel összetörlek...

j A tájegységi művelődési hetek, illetve hónapok szervezésében az úttörők közé számit a Hernád folyó völgyét magába ölelő encsi járás. Az idén ~ három hétig tartott a Hernád _ [ menti kulturális hetek rendez- j vénysorozatának első fele, illetve három különböző jellegű F rendezvény-hetet foglalt magába. Az őszi hónapokban 1 újabb három külön héttel ta- - lálkoztunk. Sváb Antallal, az :, Encsi járási Tanács vb-elnök- j helyettesével beszélgetünk, az . eddig lezajlott rendezvényso- 1 rozat tapasztalatairól.

< — Mi indokolta, hogy

1 l az idén ne folyamatosan > ? rendezzék meg a minden

. | > témát átfogó rendez-I vénysorozatot?

I — Alapvetően az volt a cé— j lünk, hogy ne kampány felada-j ■ ! lot jelentsen, hanem nagyobb.

j hatással legyen a művelődési" i évad egészére. Meglátásunk]

• szerint ez a módszer jobban,! 1 tartósabban mozgósítja a nép-] ; művelőket és az aktivistákat.!

• Gazdagodott is a program.^ . Bár most első ízben vágtuk an

sorozatot kétfelé, mégis gazda-H ’ godást jelent, mert a prog-lj ram nem vegyes, nem vet-j tünk bele mindent, ami a^ népművelés fogalomkörében tartozik. A járás kulturális és^ gazdasági céljainak megfelelő-.) en csoportosítottuk a témákat,’ az azokhoz kapcsolódó rendez-* vényeket. Ami a meghatáro—J j zott témakörökön kívül esett,* mint például a kislakásépítési? kiállítás, óvodai nap stb., a^ rendes napi népművelési muri--* ka 'keretében folyt, de nem? kapcsoltuk be az ünnepi ren-* dezvénysomaatba. Ügy érez-? zük, kinőttük már azt a gyer-J mekbetegséget, hogy mindent? belezsúfoljunk az ünnepi so-J rozatba. Kevesebbet, de jobb* válogatással, alaposabb előké-f szítéssel. Ez a szándékunk.* Például decemberben rendez-? zük meg az egészségügyi küLJ túra hetét, de már most foly-? nak az előkészületek. Az elő-J készületeik, a gyűjtőmunka, a? hosszas felkészülés az, ami? aktivizálja a lakosság széles* tömegeit, szinte egész évben.*

— Valóban, az eddigit program ismeretében? azt kell mcgállapíta-J mink, hogy a rendezve-* nyele nem versengés-* szerűek, nem Ki mit* tud7-jellegűek, hanem? elsősorban bemutatók. *

— Igen, ez volt a célunk is,* bemutatóikat akartunk rendez-? ni, de olyan formában, hogy* azoic foglalkoztassanak min-? denkit, aki csak érdekelt aj bemutató témakörében. Pél-? dául a művészeti rendezve-J nyeinkre a helyi csoportokat,* együteseket mozgósítottuk? Vagy, az agrárhét programja -* ra, annak egyes rendezvényei-? le mindenkor azokat a szak-J embereket, akiket a téma leg-* inkább érintett. De megmoz-? gattük így rétegenként az* egész járást. Az agrárprog-? ram egyébként a járás tenne..* lési profiljának megfelelő? volt, alapos előkészítés, sokj vita előzte meg az egyes té-* mák megválogatását, s csak? azok kerültek be a programba,* amelyek a járás termelési vi-? szonyait tekintve szükségesek, J hasznosak. ?

?

____________________ ?

?

♦ Dr. Jesztrebényi Ernőné le- Jvelel küldött szerkesztősé- ♦günkhöz. Két kulturális témá:

^iú cikkünk gondolatmenetét toldja meg jó elképzeléseivel f ás ötleteivel.

* Idézünk a levélből: j „A színházi bérlettülajdo- 5 nősök száma feltehetően az- íért is csökkent az elmúlt Zévekben, mert a premier bércetek már két esztendeje ka- jrácsony és húsvét előtti péntekre szóltak. Senki sem akart ►az ünnepek miatti házimun- Jkák és a bemutató előadás ►ütközésének konfliktusába ikeveredni.

► Egy másik cikk — írja a levélíró — a Felolvasó Színpad

E közönségének csökkenéséről szól. Ajánlanám, hogy a (Filharmóniával egyeztessék az

előadás időpontját, ugyanis a hangversenyek is hétfőn vannak. Az ember gyakran került válaszút elé, hogy vajon melyik élményt válassza. Nekem is nagy gondot okozott az időütközés, s mivel a zenét és a prózát egyaránt szeretem, felváltva mentem hol az együk.- hol a másik rendezvényre,] vagy ha választani nem tudtam, egyikre se mentem el.” ;

Megértjük levélírónk dilemmáját, magunk is kerültünk; már hasonló helyzetbe. Bízunk benne, hogy talán mégnem késő a jó tanács, s mind] a színházi bérletezés, mind- pedig a Felolvasó Színpad és- a hétfői hangversenyek koor-t elmúlása ügyében lehet ten-j ni valamit. ,

— Ügy tudjuk, a meghirdetett program mind a művészeti, mind az agrárhéten, mind pedig a béke és barátság hetében módosítás nélkül, nagy érdeklődés mellett zajlott le, Hogyan készülnek a folytatásra, az őszi rendezvénysorozatra?

— Az egészségügyi hetet már említettem. Sorrendben az lösz az utolsó. Egészségügyi szervekkel együttműködve már folyik a válogatás, a rendezvényekhez szükséges gyűjtőmunka, már biztosítottunk néhány előadást. A pedagógia

A falun élők körében a művészetek lassabban hódítanak, mint városon. Az ökokról gyakran írtunk már, megfogalmaztuk miért lassabb falvainkban a művészetek terjedési sebessége, mint a nagyvárosokban. Arról is volt már szó, hogy a művészetéle falusi közegbe történő behatolása nem egyforma intenzitású. A film, az irodalom például nagyobb és stabilabb életteret szerzett, mint a zene, vagy a képzőművészet.

A képzőművészeti kultúra, minden kezdeti erőfeszítés mellett falvainkban még nem számottevő. Országos gond ez, bár Borsod megyében az utóbbi esztendőkben jelentős lépéseket tettek a helyzet megváltozr- tatására. hazánkban először a mi megyénkben létesültek falusi képtárak, s nálunk dolgoztaik isi átfogó is- meretterj esztési programot a képzőművészeti kultúra fejlesztésére.

A Hazafias Népfront negyedik kongresszusán kialakult egy olyan igény, miszerint a kultúra közvetítésében és feldolgozásában megmutatkozó különbségeket ki kell egyenlítem.

Szűkebb hazánk megyei népfronbizottsága azzal a nagyszerű ötlettel lepptt; porondra, hogy elősegíti a képzőművészek és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatainak kiépítését. Az iparban néhány igen szép példáját ismerjük a képzőművészet pártfogolásá- nak. Tudunk külön megbízásokról, szerződésekről, kép vásárlásokról, díjak

megajánlásáról. Az ipar mecénásai már beírták nevüket a magyar képzőművészet történetébe. Az sem ismeretlen előttünk, hogy a kétkezi munkások, a gyári dolgozók körében sok barátja van a képzőművészetnek.

A népfront megyei bizottsága és a Képzőművészek Szövetségének Észak-magyarországi területi szervezete most közös akcióprogramot dolgoz ki a falusi mecénások életre hívására.

Hegyi Imre a népfronthi- zottság titkára, Juhász Jó- szef munkatárs egy kis kerékasztal konferencia keretében ismertették elképzeléseiket.

Megtudtuk, hogy a népfront igen széles körű előkészítő munkát fejtett ki az ügy érdekében. A járási népfront titkárok felkeresték a megye legjobb termelőszövetkezeteit. állami gazdaságait, elsősorban azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek számottevő kulturális alappal rendelkeznek.

A titkárok felmérése már fogódzónak tekinthető, mert az akció elindítói moist már tudják: melyek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekre számítani lehet Az előzetes tájékozódás szerint megyénk majd minien járásának termelőszövetkezetei, állami gnzdasá- wi készek képzőművészeti dkotások vásárlására. Különösen az encsi. a mezők n- resdti és a széfen esi járás rözös gazdaságai mutatnak

nagy érdeklődést a képző- * művészeti alkotások iránt. -I Egyes községek, mint példá- j ul Tibolddaróc és Hét mái" ! konkrét javaslatokkal is j előálltak, főleg a festőmű- * vészek foglalkoztatásával j lm peso latban. j

A már említett, jómódú -) nagyüzemek vezetői, a tsz- j szövetségek illetékesei, a ^ megye néhány irányítója, a j népfront és természetesen képzőművészeink egy cső- -i portja rövidesen tanácsko- * záson vitatják meg a reali- I zálás módozatait. Seres Jó- ? nos festőművész, a területi 1 szervezet titkára kifejtette, t hogy ezt a szövetkezést } hosszú távra szánják. A falu * és a képzőművészek között ? létrejövő intenzívebb kap- 1 csolat nemcsak képvásárfá- ? sokra korlátozódik, hanem * képzőművészeti alkotások ? születésére, művészek ins- ? pirációjára s nem utolsó- * sóidban tárlatok rendezésére, t a képzőművészeti ismeret- * terjesztés fokozásaira. f

Nagy Zoltán, a megyei I pártbizottság propaganda ? és művelődésügyi osztá- T lyának helyettes vezetője * arra figyelmeztette a té- * ma dolgozóit, hogy tartsák * be a fokozatosság elvét. 3 számoljanak a falun élők 3 képzőművészeti kultúrájú- J nak hiányosságaival. A 3 mindent-akarás elriasztó le- j hét. De ugyanakkor ügyel- * ni kell arra is, hogy kép- 3 zőművészeink úgy közel't- J senek a falusi dolgozók íz- * lésvilágához, hogy ne kell- * jen feladniok alkotói egye- * niségülcet. Mivel egy új * térhódítási akcióról van J szó, a körültekintés, a tü- * relem. a kölcsönös megértés J előfeltétele a sikernek. J

A képzőművészet falusi j térnyerése nemcsak a nemes I akarat és ötlet függvénye. » Megvannak azok a szervezeti J és gazdasági előfeltételek is, ♦ amelyek zöld utat biztosi- J tanaik mezőgazdasági nagy- *■ üzemeinkben a kópzömü- J vészeli alkotásoknak. A #- Termelőszövetkezetek Or- j sízáglos Tanácsa és aa. Or- J szagos Népművelési Tanács * közös felhívása, az új tsz- í alapszabály kulturális vo- * natkozásai s maga az n * tény, hogy az új tsz-tor- vény különválasztja a szó- J ciális és kulturális alapot. J gondolatokat. nltcrnaiívá- * kát és inspirációkat adnak í a tsz-vezetők számára, i olyan buzdítást, amely j megfontolásra, emelkedett 3 kulturált szemléletmódra J hangolja a termelőszövet- J kezetek irányítóit. A már #• említett okmányok, szellő- J műket tekintve is, abból *. indulnak ki. hogy a gaz- J dasásiránvitás új rendje- J ben a kultúra erősítésére, J gyarapítására van pénz. Az J összegek rendeltetésszerű *- felhasznál ása nagyon fontos J feladat. Mivel a képzőmű- * vészeli kultúra (sajnos más J nűvészeti á.ciazato'k isi ed- J l'ig Hamupipőke mostoha- J Ággal szerepelt a támoga- I ott művészetek listáján. í -emélhetjük, hogy a Haza- í 'ias Népfront kedvező lé- 4. 'ektani pillnnnthan felső.-. * <enő akcióin megér*-'- • J

lá.rfriásra és támo'v*.*.—- * alál majd. Párkány László J