Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
Vasárnap, 1988. június 23. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Hozzá tartozik a törvényességkez Járási tanácsülés Mezőcsáton Melléküzem — közösen Termelőszövetkezeteink sok formáját keresték már eddig is a melléküzemág létesítésének. A Felsővadászi Rákóczi Ferenc Tsz és a Homrogd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közös vállalkozást tervez. Téglaégető üzemet akarnak létrehozni, amelynek telepítési költsége meghaladja az egymillió forintot. A telepen égetőkemencéket, nyerstégla-szárítót és tégla- prést létesítenek. Termékeiket a környező termelőszövetkezetek részére árulják majd, de biztosítani tudják a lakosság építőanyag-szükségletét is. A dokumentációs terv szerint az üzem 30 000 darab téglát állíthat elő naponta, s 20—30 embert tud foglalkoztatni. Lengyel vendégek Tokajban Hogyan tovább? Harmincezer fiatalt várnak [a nyári ifjúsági építőtáborokba Egy varázssge alkonya V alamikor varázsigeként, s a vitában abszolút érvként hangzott: a népgazdaság érdeke. Ma már némileg más hangsúllyal és valamelyest ritkábban halljuk ezt a refrént. Gyakrabban és hellyel-közzel bátrabban hivatkoznak viszont a vállalati érdekekre. Mindez tulajdonképpen természetes, az új mechanizmus lényegéből adódik. A vállalat számára egyébként is túl általános és érzékelhetetlen a népgazdaság érdeke, megfelelő orientáció nélkül nem is várható el tőle, oogy ennek jegyében döntsön és tevékenykedjen. Szocialista elveinkkel nem ellentétes a nyereségérdekeltségből adódó „anyagiasság”, hiszen az egyén nem egyszerűen önző önös célból, hanem a nagyobb vállalati közösség érdekeinek alárendelten kénytelen dolgozni. További kérdés persze, hogy a vállalati nyereség növelésére irányuló törekvés esetenként milyen mértékben sérti az átfogó társadalmi, népgazdasági érdekeket. Figyelembe kell venni, hogy a vállalati érdekek abszolút és szabad érvényesülését két lényeges körülmény korlátozza. 1. Nem akárhogyan, központilag szabályozott feltételek között érvényesül a vállalatok nyereségérdekeltsége. Az árpolitika, a vállalati nyereség felosztásának módja, fejlesztési és részesedési alapja, az adózás, a személyi jövedelem képzésének feltételei mind-mind központi elhatározások alapján befolyásolják a vállalati érdekeltséget. 2. A vállalati érdekek összecsapásának eredője lesz végül is a nyereség. A vállalat legtöbbször nem kényszerítheti partnerére saját akaratát, — akárhányszor hivatkozik is a népgazdasági érdekekre —, hanem kénytelen annak érdekeit is reálisam mérlegelve megegyezni. Más szavakkal: a vállalati nyereség realizálása feltételezi a piac többé-kevésbé objektív ítéletét is. Valamikor azt hittük, hogy a népgazdasági érdekek közvetlenül és abszolút módon is kifejezhetek. E feltételezésen alapult a központi tervu tn sí tások rendszere, s a gyakori közvetlen beavatkozás, a vállalatok gazdasági tevékenységébe. Ma már nyilvánvaló, hogy a népgazdasági érdek érvényesülését csak folyamatnak, tendenciának, a vállalati órdekösszeütközések eredőjének tekinthetjük. De a vállalatoknál — ha bátran apellálnak saját jól felfogott érdekeikre és merészen döntenek is annak szellemében — csökken a régi értelemben vett biztonság és növekszik a helyi kockázatvállalás szerep«. A régi terv- utasításokat végrehajtó munka kockázatát ugyanis teljes egészében a népgazdaság viselte. Ha például pontatlanul állapították meg a szükségleteket és így hibás termelési tervutasítást ka írott a vállalat — akár menet közben leállították. vagy korlátozták a termelést, akár raktárra termeltek tovább. — az anyagi következmények az államkasszát terhelték. A vállalati érdekek hangsúlyozása a reform szellemében, egyben a vállalati kockázatvállalás tudomásulvételét is jelenti. Ezért nélkülözhetetlen a különböző gazdasági döntéseknél a vállalati érdekekre hivatkozni. Csak bizonyos előnyök reményében vállalható a kockázat. A held döntések társadalmi érdemeit méltatni, népgazdasági jelentőségét „megideologizálni” nem szükséges. Nélkülözhetetlen viszont, hogy a vállalati érdekek sokoldalú, széles látókörű elemzése előzze meg a döntéseket, hogy ne a könnyű és gyors haszonszerzés, hanem a távlati érdekek, a piac megnyerése és bővítése legyen jellemző. A vállalati érdekek érvényesítése még így is bizonyos veszélyek, hibák és társadalmi veszteségek forrásává válhat. De óvakodnunk kell ezek el- túlozásótól. Mert pillanatnyilag a népgazdasági érdekeket is leginkább az sérti, ha tovább élnek és hatnak a régi módszerek, ha nem ismerik fel bátran és határozottan a vállalati érdekeket. Tizenhétezer literes hordók Az Egri Állami Pincegazdaság legnagyobb horpineéjében kilométer hosszan sorakoznak a hatalmas boroshordók. Nem egy közülük 17 000 liter űrtartalmú. napirenden, hiszen a nyitva tartási idő be nem tartása szabálysértés, amire a helyi tanácsok vezetőinek fel kell figyelni. Ezt kívánja a lakosság érdeke. A második napirend A járási tanács ezután Bállá Sándor áb-elnök jelentése alapján megtárgyalta a mező- gazdasági és szövetkezet-politikai állandó bizottság munkájáról szóló jelentést. A tanácstagok választ kértek néhány földtörvénnyel kapcsolatos kérdésre. Hizsnyik Mihály, a Hazafias Népfront járási titkára elmondotta, hogy ezek szerint a jövőben is szükség van jogpropaganda munkára, amelynek szervezésével továbbra is aktívan foglalkozik a népfront. jogukkal. Példaként említették, hogy alig kérik a kényszerel- vonókúra alkalmazását, "holott több esetben indokolt lenne. Ugyancsak a helyi tanácsok kiterjedtebb figyelmét igényli az a vitában elhangzott, észrevétel is, hogy néhány községben a boltvezetők nem tartják be az előírt nyitási és zárási időt. Ebből adódik, hogy gyakran látni sorakozó embereket a boltok előtt. Előfordul egyórás várakozás is. Nem zökkenőmentes a járás minden községében a kény érellátás. Gyakran ez is szervezési hiba miatt. Például ahol két bolt van, amikor az egyik szabadnapos, a másik nem rendeli meg a két boltban szükséges kenyéradagot. Jó, hogy ezek a problémák tanácsülés elé kerültek, amikor a törvényesség szerepelt A Mezőcsáti járási Tanács péntek délelőtti ülésén dr. Re- meczki Gábor, a járás vezető ügyésze számolt be a tanácstagok előtt, milyen a törvényesség helyzete területükön. A beszámoló és az azt követő vita, amelyben felszólalt a tanácsülésre meghívott dr. Lőcsei László, megyei főügyészhelyettes is, sok vonatkozásban adott képet a járás életéről. Lenne ügy Elemezték a járásban működő, jobban mondva megválasztott társadalmi bizottságok tevékenységét. Ugyanis nem működik megfelelően mindegyik. A Hejőmenti Állami Gazdaság társadalmi bírósága aktívabb. A mezőcsáti gépjavítónál tavaly egy ügyet tárgyaltak, a mezőcsáti frnsz társadalmi bírósága viszont meg-, választása óta még nem ült össze. , A járási vezető ügyésznek és a vitában felszólalóknak egységesen az volt a véleményük, hogy lett volna bőségesen olyan ügy, amely a társadalmi bíróságra tartozott volna. Nyitva tartási i«lo Szó esett arról is, hogy esetenként jobban élhetnének a községi tanácsok feljelentési (Tudósítónktól.) ötventagú lengyel népi együttest láttunk vendégül Tokajban. A helyi földműves- szövetkezet énekkara és népi táncegyüttese fogadta kedves barátainkat, akik Nowi Sacz- ból érkeztek. Műsorukat a Szövetkezeti Kereskedő Tanuló Iskola kultúrtermében mutatták be első ízben. A 600 főt befogadó terem megtelt és a közönség szűnni nem akaró tapsa, megújuló tetszésnyilvánítása kísérte az együttes egész estét betöltő műsorát. A közönség ^valóban ritka élvezetben részesült. A Beszkidek lengyel- fországi lejtőjén települt Nowi [Sacz környékén még ma is élő [népszokásokat, ottani élő táncig h agyomá nyoka t, sajátos nép- t zenéj ükét, dalaikat mutatták fbe a 40—50 éveselvtől a 10—12 tévesekig minden korosztályt. képviselő együttes tagjai. Az együttes önfeledt, vidám tánca, játéka magával ragadta a közönséget. Hat napon keresztül több hegyaljai és taktaközi községben is bemutatkozott az együttes és részt vesznek ma, június 23-án, vasárnap a Tokajban megrendezésre kerülő országos dalosünnepeég műsorában is. A lengyel népi együttes a tokaji szövetkezeti kórust és népi táncegyüttest meghívta nowi eaczi vendégszereplésre. Oláh István Középkori! fennmaradt arsiivröo-őrlő kövek ipartörténeti emlékekkel dicsekedhetnek, mint a középkori aranybánya s a Breczenheim herceg által alapított porcelángyár, amelynek épületében rövidesen múzeumot rendeznek be. A hajdani üzemben készített —élénk színű mezei virágokkal, rózsákkal és petrezselyemlevéllel díszített tálak, edények a falusi lakásokban, még ma is megtalálhatók. Szatmári Sándor, az Ezüstfenyő-szálló vezetője elhatározta, hogy ezeket az értékeket mielőbb az idegenforgalom szolgálatába állítja. Ennek biztosítására az Osva patak völgyében talált 14—15. századból származó aranyrög őrlőkövek legszebbjeit a szálló fenyőerdővel övezett kerthelidsésében helyezte el. Az öregek elbeszélése szerint ezeket a köveket az aranybánya megszűnése után a porcelángyárban is hasznosították massza készítésénél. A több száz éves. csaknem egy méter átmérőjű aranyat, ezüstöt és kaolint őrlő kövek most mint szobrok díszítik a szálló parkját. Szatmári Sándor és felesége több éves munkával számos régi. eredeti telkibánvai porcelántárgyat és hajdani bányászati emléket gyűjtött még össze. Ezekből az iparművészeti értékű — fogazott levelekkel, regéd virágokkal, stilizált tulipánokkal és gránátalmákkal díszített tálakból, kulacsokból és oálinkásbutv- kosokból. valamint hnidani bánya térképekből és szerszámokból a régi szálló egyik helyiségében kis kiállítást rendeznek be, amelv ismerteti Telkibánya történetét is. Telkibánya vezetői évek óta azon fáradoznak, Hogy a hajdani „aranyváros”, a zempléni hegyek együk idegenforgalmi központja legyen. Erre minden lehetőségük megvan. A korszerű Ezüstfenyő turistaszállodán és éttermen kívül olyan között — a fiúk számára negyedszer, a lányoknak pedig másodszor — rendezik meg a KISZ nemzetközi ifjúsági építőtáborát. Ezúttal Badacsonyban, illetve Balatonaligán laknak és dolgoznak majd a vendégek, akik előreláthatólag 23 ország hetvennégy ifjúsági szervezetének tagjait képviselik. A munkában eltöltött két hét után három nap jutalom- I üdülés következik. A külföldi j fiatalok a Balaton környékén és Budapesten ismerkednek történelmi emlékeinkkel, műkincseinkkel és naás nevezetességeinkkel. L Június 30-án, vasárnap ha- Fzánk tíz megyéjében benépesednek a KISZ nyári ifjúsági (■építőtáborai. Mindenütt ünne- fpélyesen fogadják a segítőkész [ közép iskolások, egyetemisták rés főiskolások első csoportját, [amelyet július 13-án váltanak [fel a friss erők. Augusztus 24-ig [összesen négy turnusban, kevés (■híján 30 ezer fiatal tesz ele- [get önként vállalt kötelezett- őségének; két hetet tölt vakációjából a különböző munka- [területeken. [ Az ifjú társadalmi munká- ksok a KISZ harminchárom ^központi és hét egyetemi épí- [tőtáborában dolgoznak. [ Az idén augusztus 11 és 24 tartalékokat tudniillik csak ; úgy lehet népgazdasági és: vállalati szinten jól. mára-: déktalanui kihasználni, ha a: gyáregységek, üzemegységék,: műhelyek és kisebb kollektív vák tartalékai, lehetőségei isi ismertek és felhasználásra; kerülnek. Ehhez pedig csak: azok értenek, azok képesek: feltárni és a tudományos; vezetés segítségével felhaszv nálnd, akik nap nap után; itt dolgoznak, akik úgy is-: merik mun kábel y ükét, mint’ a tenyerüket. Ezek pedig a, brigádokba szerveződött: munkások. ; Ha az új gazdasági mecha-: nizmnus nagyobb önállóságot j cs lehetőséget tételez fel étű ad a vállalatoknak, mint ko-1 rabban, akkor ez feltételezi’ és kiálldan követeli a kisebb: egységek, kollektívák, brigá-j dók olyan növekvő önállósá-: gát, amely éppen a vállalati; nyereségképzésben teszi őket: érdekeltté, felelőssé. Van; már otto is példa, de ez mégj mindig kevés. A szocialista; brigádmozgalom jelenlegi; helyzetét vizsgálva az ember-: nek sok helyen olyan, érzése: van, mintha a gazdasági és' szakszervezeti vezetők nem tudnának mit kezdeni a szocialista brigádokkal, ezekkel a sok próbát kiállt, áldozatkész mumkásegysógekkel. A ga zdasági rán y í tásba n bekövetkezett ’ változások szükségessé teszik a szocialista brigádmoz- galom helyzetének felülvizsgálatát, az új célok, módszerek, forrnák, eszközök feltárását, alkalmazását. A brigádmozgalom nem öncél. Valamennyien tud juk, hogy eszköz gazdasági és társadalmi céljaink eléréséhez. Az elmúlt tíz esztendő bizonyíték arra, hogy a szocialista bri- gádmo7.gailom mire képes, de nemcsak a termelés, hanem a szocialista embertípus kialakítása, nevelése, társadal-i műnk értékesebbé tétele területén is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa június 21- 'én tartott ülése szükségesnek tartja, hogy a jövő év: tavaszára összehívják a szocialista brigádvezetők orszá-: gos tanácskozását. Ez a ta-; nácskozás minden bizonnyal: választ ad arra a mostanában sokat feltett kérdésre is:: hogyan tovább a szocialista: brigád mozgalommal a meg-; változott körülmények között.; O. J. *■*++*■*■*■* ★***★*■*:■**■****■■ f— gy brigád vezető vei be- : l— szélgettem nemrégen : aki szinte pamaszkod: va mondta el, hogy az új gaz- | dasági mechanizmus beveze- : tése óta nem törődnek úgy I vállalatuknál a szocialista ■ mtuinkavorsennyel, a szocia- : lista brigádmozsalommal, : mint azelőtt. Ű legalábbis : így érzi. Véleménye szerint : ennek az az oka, hogy a ■ vállalat gazdasági és szak■ szervezeti vezetői újabban és : elsősorban, és nem kevés ; esetben csak a ludományos- ; ságra, a technológiára íor- ; ditjáik a fő figyelmet és el- ; felejtkeznek a legfőbb ter- : mélőerőröl, az emberről- : Még mindig bizonyos miszti• fikáció övezi gazdasági éle■ tünk, gazdasági vezetőink ; néhány kérdését, .illetve : munkáját, ami sok esetben ; megakadályozza az egyszerű : embereket abban, hogy ja- ; vasiatokat, megjegyzéseket ; tegyenek, ötléteket adjanak ; a jobb munkához. Ma már a ; termelési tanácskozások, a : brigádérlekezlelok sem oiya- : nők, mint voltak — tette : hozzá. Mintha nem igényelné ; a vezetés az egyszerű embe■ rek, a brigádok észrevételeit, [ javaslatait. I Sok igazság van ezekben ■ a megállapításokban. Nem ! egy üzemben, vállalatnál ta• pasztaiható, hogy nincs olyan ; becsülete, tekintélye manap- - ság a szocialista brigiádmoz- ; galomban tevékenykedő Kol- . lektíváknak, mint azelőtt. • Vannak, akik egyenesen úgy ’ teszik lel a kérdést," hogy ■ egyáltalán szükség van-e az ; új gazdasági mechainizmus■ ban munkaversenyre, szocia■ lista brigádmozgalomra. Tény . az. hogy a gazdaságirányítás ■ új rendszere tudományossá* ; gon alapuló vezetést igényel. ■ De ez egyáltalán nem azt ; követeli — mint ahogy ma■ napság sokan tévesen gon■ dolják —, hogy csak a t.udo- ; Hiányokban járias emberek véleményére van szükség, ; csak az ő munkájuk a fon■ tos, a meghatározó. A vál- ; 1 alatt - nyereség — mint he- . Ívesen előléptetett értékmérő • — végső soron érték. Értéket ! Petiiig — és ez közismert — ■ csak produktív munka képes ; előállítani, létrehozni. Az a ■ vezetés, amely csak és egy- ; oldalú an a tudományokra, . konkrétan és divatosan a köz■ gazdaságtanra támaszkodik, 1 csak átmeneti sikereket ér• hét. el. A lehetőségeket és a l i a j.■--i,~ i a .uaTTiaj.
