Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-20 / 143. szám
EszakiwagtarorszAg Csütörtök, 1868. június ?.0. Meditáció a iyiíváiossáirél iiüiimiiimiiiimüiiiiimiiiiiiiimimiiiiimiiiimiiiiiüBimiüüi H a ee yl ismert és elismert •'I képzőművész be akarja mutatni műveit a nagy- közönségnek, állami zsűri elé kell azokat előzetesen bocsátani. Ugyancsak zsűri engedélyével lehet akár egy üzemi művelődési otthon falain belül bemutatni a helyi képző- művészeti szakkör műhelymunkáit. Mielőtt egy gondolat írásban találkozik a nagyközönséggel, szerkesztők, lektorok teszik mérlegre. Bármiféle műsoros rendezvény előtt az engedélyezéshez be kell jelenteni a bemutatásra kerülő műsorszámokat, hogy az illetékes szerv, engedélyező hatóság adott esetben megvizsgálhassa azokat. És nem játszhat bármit a vendéglátóipari egység zenekara, még a távoli kis községek kocsmáiban sem, mert a zeneművek nyilvános bemutatásának megvannak a maga ésszerű szabályai. Nem cenzúra ez, nem hatósági önkényeskedés, nem erőszakoskodás, hanem jól átgondolt védekezés az ízlésrontás, a selejtes művészeti termékek gátlástalan terjesztése ellen. A nagyközönség általában tudja, hogy a nyilvánosan bemutatásra kerülő művek kisebb- nagyobb szigorúság melletti mérlegelés, értékítélet nyilvánítás után kerülhetnek csak eléje, s ezért a rádióban, televízióban hallott műveket, például zeneszámokat olyanoknak fogadja el, mint amelyek megmérettek és közkinccsé tételre alkalmasnak találtattak. Hasonlóképpen fogadja a különféle zenei rendezvények számait is. Engedélyezett számok, megütik a mércét, nem ízlésrontók, hát el lehet fogadni. E gondolatmenetre az adott most okot, hogy mind gyakrabban hallható könnyűzenei rendezvényeken, a televízió vetélkedőin, elsősorban a nagy népszerűségű Ki mit tud? adásaiban, a riporter kérdéseire feleletként, hogy a következő zeneszámot vagy maga az előadó, vagy Ismeretlen János írta, komponálta. És ezt követően elhangzik nem egy alkalommal egy-egy olyan zeneszám, amely bizony nem érett még meg a nyilvánosságra, főleg nem a televízió eglyszerre fél országnyi nyilvánosságot biztosító bemutatására. Nem a kezdőkkel és nem a még ismeretlen tehetségekkel akarunk kötekedni, hiszen valamikor mindenkinek el kell kezdeni, nem lehet csak „menőkkel” megtölteni az ilyesfajta műsorokat, de szót kell emelnünk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a művészetek sokágazatú családjában a könnyűzene olyan kivételt élvezzen, amely feljogosítja művelőit a legnagyobb nyilvánosság előtti kísérletezésekre, nem egyszer nyilvános bemutatásra még éretlen műveknek olyan széles körű népszerűsítésére, amely minden művészeti ágazatnak csak a legjobb darabjait illetheti meg. A gyenge,\ vasr sew , n;ilMl lejtes izlesron- tó könnyűzenei szerzemények könnyűszerrel történő népszerűsítése elleni védekezés az igazán értékes könnyűzene védelmét is szolyálja. (bni) " n Osállatok csőntmaradváisyai kerültek elő Rudafoánya új külszíni fejtését a földtani szakembereik szerint 7—8 millió esztendővel ezelőtt édesvizű pannon tengeröböl takarta, s a vízből kiemelkedő vasércvonulat meredek partjáról az ős áll átok tömegei csúszhattak a hidrogéngázban gazdag mocsaraikba, ahol elpusztultak és csontjukat az iszap betemette. Erről vallanak azok a leletek, amelyek a Vilmos külszíni bánya mélyítése során évűk óta előkerülnek. Ezeket az ősállat csontokat hajdan a víz mozgása szétszórta és így azok a bányaterület különböző részeiből kerülnek a napfényre. A bányászok már megtalálták az ezen a vidéken élt ló és szarvas ősének maradványait és tavaly egy kisebb maszta- don temetőre is bukkantak, amelyből kiemelték az ősállat iszaptól konzervált, hosszú agyarakkal ellátott alsó állkapcsát. Ezen a területen a vasérctömzselket egyes helyeken vékony lignitrétegek is takarják. A fásbanna kőszénbe ágyazva egy emberi állkapocshoz hasonló csointtöredéket lelteik, négy zápfoggal. Azóta ez a lelet izgalomban tartja a régészeket. A talált állkapocs korát ugyanis 8 millió évre becsülik és a kutatók szerint az ember kialakulásának korából származik. Miskolci iskolavezetői tanícslezlso a Selyemréfen A selyemréti 8. sz. Általános Iskola látta vendégül a város közép- és általános iskoláinak igazgatóit, igazgató- helyetteseit és szakfelügyelőit. A népes pedagógusgárda az 1967—68-as tanév oktató-nevelő munkáját értékelte. Mar- cziniák Sándorné, a Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott bevezető előadást, majd megkezdődött a vita az előre elkészített, elemző körlevél tartalma Cseresznyézés9 szalonnasütés. A mi&kolc-tapol- cai Akropoiisz klubban érdekes, szórakoztató programot állítottak össze az idei nyárra. Például az elmúlt napok egyik esti „műsoraként” az ifjúsági klub tagjai a szabadtéri színpad melletti cseresznyefákat szüretelték, majd szalonnasütés közben beszélték meg további program-kívánságaikat. A festémű vészek igénye Amikor a Miskolc városi. Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban a város kereskedelmi helyzetéről tárgyalt, Csabay Kálmán vb-lag a következő javaslatot mondotta: — Jó lenne, ha valamelyik miskolci papírboltban, vagy háztartási üzletben minden olyan árucikk kapható lenne, melyre a festőművészeknek szükségük van. Jelenleg ugyanis a különféle festékeket, vásznakat és más, speciális árucikkeket nem lehet egy helyen beszerezni. A borsodi festőművészek nagyszámú csoportja méltán bosszankodik emiatt. A városi tanács kereskedelmi osztálya és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat illetékesei feljegyezték az igényt, és mint a napokban hallottuk: hamarosan teljesül a festőművészek kérése. A Tanácsház téren ugyanis a régi papírboltot most alakítják át korszerű, szép üzletté. Az augusztusi nyitásig a festőművészek kívánság-listát állíthatnak ösz- sze — ezt egyébként Csabay Kálmán vállalta — és a BIK a lehetőségek szerint megpróbálja beszerezni a kért árukat. Az egy helyen vásárlással festőművészeink sok fárasztó utánjárástól mentesülnek. Gl.) felett. Ezt követően hozzászóltak a témához a közép- és általános iskolák igazgatói, szakfelügyelői, a társadalmi szervek jelenlevő képviselői. Nagy felkészültségről tanúskodó hozzászólásában Amrískó Gusztáv, a városi pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője is kifejtette véleményét a tanév oktató-nevelő munkájúról. Az igen aktív, jól sikerült tanácskozást (amelynek pedagógiai és oktatáspolitikai kérdéseire később még visszatérünk) Tok Miklós vb-elnöl;hc- lyettes és Iinisz László csoportvezető zárszava, illetőleg összefoglalója rekesztette be. VáRezafss preiroiril soBőosketoak Tavaly még csak négyszer, idén azonban már minden hónapban előrukkol valamivel a tokaji művészetbarátok köre. Tagjai kiállítást és hangversenyt rendeznek minden hónapban. Mert az élvezet is csák úgy élvezet, ha halmozTűnődések rövid pórázom E. Kovács Kálmán aforizmáiból zuk — így vélekednek a tokajiak. Ezért rendeznek kiállításokat, amelyeknek anyaga havonta változik, s amelyeknek szereplői az ország különböző vidékein és a Borsodban élő képzőművészek; festők és szobrászok. A kiállítás-megnyitókat pedig hangversenynyel kötik össze. Változatos programjuk van, s főleg élményt jelent mindazoknak, akik szeretik a képzőművészetet és a zenét. Fiai a Jók közgazdasági vetélkedője A fiatal közgazdászok megyei vetélkedőjét, amelyet a KISZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendez a KISZ és a MTESZ, június 23-án, vasárnap 9 órai kezdetEmlékplakeíí a legjobbaknak A KMP megalakulásának 50. évfordulójára a BVK dolgozói elsősorban a termelésben való helytállással készülnek. E jubileumi évforduló tiszteletére indított verseny egyik jellemzője, hogy nemcsak egyének és brigádok vetélkednek egymással, hanem az üzemek is megtették felajánlásaikat, szocialista versenyt kezdeményeztek. A vállalat szakszervezeti bizottsága 15 darab emlékplakettet vásárolt, amit majd azoknak az üzemeknek ítél oda, amelyek a legjobb eredményekkel dicsekedhetnek. tel tartják meg Miskolcon, a MTESZ Szemere utca 4. szám alatti helyiségében. A vetélkedőnek elsősorban az a célja, hogy ösztönözze a fiatalokat ismereteik bővítésére. Egyúttal mód van arra is, hogy a rádió és televízió nyilvánossága előtt bemutassák a korszerű közgazdasági és ipargazdasági munka gyakorlati alkalmazását. A megyei vetélkedőre 30 fiatal nevezett be, közülük 4- en juthatnak be a szeptemberben Budapesten sorra kerülő elődöntőbe. Az akarat lelki feszültség, amely célok elérése érdekében cselekvésre sarkall. * Ha a férjed, galambász, ne légy közömbös a röptetés iránt! « Sok mindent el kell olvasnunk, de abból korántsem kell mindent elfogadnunk. Aki mindig tanít, az nem ér rá tanulni. Az akarat fiziológiai, pszichikai és társadalmi jelenség. !> Sokszor fuhidat is csak vasakarattal lehet építeni. * A vajúdás gyötrelme nélkül nem születnek igazságok. * Veréb nem taníthat macskát nyávogásra. * Bármilyen szilárd is bizalmad, szemed nem szabad behunyni. * A gyáva olyan, mint a kígyó, a bátor olyan, mint a A világbékének az atom- pattnál nagyobb biztosítéka kell hogy legyen az emberiségért felelősséget érzők elszántsága! * A bírák akadályozzák meg, hogy az eljárás lassanként maga váljék ítéletté! F elnőtt egy osztály, felnőtt egy iskola. A ballagáson nem voltain ott, nem is tudom hát, milyen volt pontosan a valóságban. Csak a végzős diákok búcsúbeszédét — ezt a tintával sűrűn teleírt három, vagy négy lapot — olvasva fogott meg valami. Hogy ez a ballagás nem lehetett egészen olyan, mint a többi. Talán kicsit köny- nyesebb, talán kicsit mo- solygósabb volt a szokásosnál. Mert az első volt, nemcsak a majdnem negyven diák, hanem az iskola életében is. Az osztállyal közvetlenül az érettségi után találkoztam. Akkor, amikor az elmúlt hetek fárasztó munkája, a vizsga kimerítő izgalmai után végre felszabadultan várták az eredményhirdetést. Nehéz volt komoly szóra bírnom őket. Féktelen jókedvüket, hangos zsivajukat még az is alig csillapította, hogy a szomszédban javában tartott a bizottság ülése. Igazi tizennyolc évesek. Olyanok, mint rajtuk kívül százak és ezrek az országban. Amikor néhány nappal korábban az igazgató, Matesz tanár úr, albérleti szobának sem tágas irodájában a tanárokkal beszélgettem, azon Az alapítók 'liiimiiiimimiEiimitimiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiüiiiiiiiisiiimiiiiiiim, töprengtem, mi is lehet az a fontos dolog, amit erről az iskoláról, a Miskolci Építőipari Technikumról okvetlenül el kell mondanom. Hiszen legyen bármilyen nagy esemény egy új iskola születése, vagy felnőtté válása, mégiscsak gyakori, sűrűn előfordult az utóbbi időben. Még a története sem egyedülálló, A szükség hívta életre. A párt- és tanácsi szervek, a KISZ, szóval akik leginkább viselik szívükön megyénk, városunk gondjait, megállapodtak, hogy tenni ■ kell valamit az építőiparban súlyos szekemberhiány csökkentésére. S megértő, segítő társakra találtak az Építőipari és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőiben. A BÁÉV otthont adott az iskolának. A selyemréti munkásszálló mai tv-szobájában indult az első osztály, éppen négy évvel ezelőtt. S most első ízben adtak ki érettségi bizonyítványokat. Elmesélték, hogy az osztály nagy része eredetileg nem is ide jelentkezett. Volt, akit a villamosipari, volt, akit a gépipari technikumból irányítottak át — helyhiány miatt. Ma pedig negyvenükből legfeljebb kettő- nek-háromnak jut eszébe, hogy máshova is járhattak volna. Szeretik ezt az iskolát. Annyira szeretik, hogy szabad idejükben, szombat délutánonként is bejártak, ha tehették. Itt szórakoztak, beszélgettek, mindig együtt, és nemcsak a diákok egymás között. Annyira szeretik, olyan nehéz a búcsú, hogy szinte megsértődnek, amikor Matesz tanár úr évődve figyelmezteti őket: — Kicsit csendesebben, ha nem is tartoztok már az iskolához! Még hogy ők? Hát ki alapította ezt az iskolát? Mert nem tévedés, alapítók ők, a javából. Nem csupán, mint elsők. — Mi húztuk fel ezt a közfalat. — Itt én vakoltam be. — Itt meg én! Egymás szavába vágnak, ez is, az is meg akarja mutatni mindazt, ami lcezemunkáját őrzi a tanteremben. Igen, az már többet árul el róluk. Együtt nőttek fel az iskolával. Mindannyian érezték, ha valami hiányzott. Nehéz volt, különösen eleinte nagyon nehéz. De a többség nem kívülről, „előkelő idegenként” bírálgatott, nem panaszkodott. Hanem az igazgatóval, s a lelkes, csupaszív tanárokkal együtt megfogták a munka nehezét. Tudták, hogy maguknak csinálják. A tanári kar alapelve: nincs fő- és nincs mellék- ■ tantárgy. Valamennyien nevelni akartak. Színvonalas ismereteket adni a szaktárgyakból, és gazdag általános műveltséget magyarból, történelemből. Csak egy számadat: a mindössze százhatvanas létszámú technikumban egy év alatt 15 ezer forint értékben vásároltak könyveket a diákok. A z érettségi eredménye fényesen bizonyítja, hogy az itt végzettek jó szakemberek. Magatartásukból, szavaikból még az önfeledt vidámság perceiben is kiérzem: emberek. S hogy ilyenek lettek, nem véletlen. Négy év áldozatos munkája, nem veszhet kárba. Flanck Tibor Dolgozókat alkalmaznak 16 éven felüli fiúgyermekeket 6 órás elfoglaltsággal felvesz a Borsod—Heves m. Vas- és Műszaki Nagykor. Váll., Miskolc, Vágóhíd u. ti. Felvételre keresünk ,,D” vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt, jegykezelőt, elektrikust, lakatost, segédmunkást, kocsitakarítót, fényezőt. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Baross Gábor u. 24. sz. Miskolci Közlekedési Vállalat. Anyagbeszerzőket keres felvételre a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni az áruforgalmi osztályon, Miskolc, Béke tér 6. sz. alatt. Kalmár elvtársnál lehet. A Budapest? Szövőgyár azonnali belépéssel felvesz: iti évet betöltött lányokat fonodái betanított munkára. Vidékiek részére ingyenes budapesti lakás, heti egyszeri hazautazáshoz hozzájárulást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: Kőbányai Tcxtilmüvek fonótelcpe, Budapest, X. kér., Maglódi út 25., munkaerő-gazdálkodás. Felvételre keresünk: háromműszakos beosztásra S általánost végzett, IC. életévét betöltött női munkaerőt szövő, fonó, orsózó át-’ képzősöknek. Továbbá 18. életévét; betöltött női és férfi segédmunkásokat. Vidéki egyedülálló dolgozóinknak albérletben szállást biztosítunk. Bővebb felvilágosítás levélben. Cím: Pamuttextilmövek Központi Gyára (üzemgazd. oszt.) Budapest, XI. kér., Hauszmann Alajos u. 20. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz jó kereseti lehetőséggel kőműves, ács, állványozó, hidegburkoló, szigetelő, műköves, kubikos, építőipari sm. Munkásszállást és főétkezést biztosítunk dolgozóinknak. Családfenntartóknak 20 forint, nőtleneknek 15 forint különélést, valamint .15 százalék idénypótlékot fizetünk. lí>G7. évre 5 millió-ötszázezer forint nyereséget fizettünk ki dolgozóinknak. Minden második szombat szabad szombat. Jelentkezés Debrecen, Beloiannr a utca 2—4., munkaerő-gazdálkodás. A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz — jó kereseti lehetőséggel. kizárólag nagy-budapesti munkahelyekre — kőműves, ács, állványozó, vasbetoifv.erelö, épületasztalos, lakatos, parkettás, fostő-mázoló, üveges, épület-vil- lanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállá t, napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. 15 százalék Idénypótlékot és különélés! díjat fizetünk. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Bp., v., Kossuth L. tér 13—15. földszint. A Miskolci Asztalos Ktsz La- borfalvy It. u. 16.. felvételre 1 rés bútorasztalos szakmunkást és 3 férfi segédmunkást. Kalkulátor! szakvizsgával rcn- dclkcző magas- és mélyér' '.on jártas árelemzőt felvesz a MFZö- BEU B.-A.-Z. megyei kir. nd. lt- ség, Miskolc, III., Árpád u. 46. A B.-A.-Z. megyei Gabonrfelvásárló és Feldolgozó Vállalat alkalmaz közgazdaségi technikumot végzett kezdő női miuf aeröt könyvelői beosztásba, valamint gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónőt. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél: Miskolc, Zsolcai-kapu 40. Építőipari normntechnikust. tcl- jesítményelszámolót és éiűliőö- ket (nyugdíjasokat is) felvesz a Miskolci Építőipari Vállalat, József Attila u. 44. Férfi munkaerőt műszaki eladó képesítéssel felvesz a Bot vés megyei Vas- és Mű zaki Nagy kér. Vállalat, Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz. Jelentkezés a telep- igazgatónál. A B.-A.-Z. megyei Fodrász Szövetkezet felvételre keres segédmunkás dolgozókat a r y-N o g lat a részére. Jelentkezni i *het M s- koie, Ady Endre u. 20. szám alatt. — Hogy ízlett az ebéd? — kérdi az újonnan nyílt vendég- fogadó vezetője. — Ha a húsleves olyan meleg lett volna, mint a sör, és a sör olyan hideg lett volna, mint a húsleves, semmi okom sem lenne panaszra.
