Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
6 SSSAKMÄGTAROESZAG Vasárnap, 1355, május 5rírr&™£3S3í Borsodi orvosnapok Megyénkben először rendezik meg az orvosnapokat iná jus 3U-án, 31-én és június e! sején. Az orvosnapok céij; hogy a megyében és Miskol con ' dolgozó orvosok számot adhassanak gyakorlati és tudományos munkájukról, bemu- : tathassák eredményeiket, be-1 szelhessenek problémáikról, go Íjaikról. A háromnapos ülés rendjét szakmai csoportosítás nélkül ál h Rítták össze, ezzel ,s kifejezésre juttatva az egészségügy egységét, a különböző szakterületek együttműködésének szükségességét. A borsodi orvosnapokat az Egyesített Kórházak Központi tudományos /bizottsága rendezi.,. Az üléseket a Szentpé- teri-kapui kórház kultúrtenné- ben tartják. Az orvosnapokat Tok Milclós, a Miskolci városi Tanács - vb-elnötohelyettese nyitja meg, s már az első napon ,tíz szakmai előadásra kerül sor. Május 31-én hangversenyt rendeznek a részvevők számára az avasi templomban. A háromnapos tudományos ülés Varga Gábor nénak, a megyei tanács vb-elnökhelyet. tesének zárszavával ér véget. Divatbemutató az iskolában — Gyűrhetetlen szövetből észült kötényruha! Élénk •zínű blúzzal a legízlésesebb öltözék utazáshoz, sporthoz — Ünnepélyes alkalomra, vagy esti programhoz illő kisj kosztüm. Anyaga tengerész- j kék terliszter, a kabátka vonala ... ] Könnyed mozgású, csinos ! manökenekre irányul a fényszórók sugárkévéje. Közked- ! veit táncdalokat játszik egy | gitárzenekar. Telt nézőtér, j zúgó taos. A légkör, a hangulat az igazi, nagyszabású és I elegáns divatbemutatókhoz | hasonló. Szinte nehéz elhinni, | hogy mindez egy iskolai rendezvényen zajlik le, ahol nemcsak a közönség, hanem a „bemutató-kisasszonyok” is, a rendezők is, a zenészek is diákok. Sőt, még a bemutatott ruhaújdonságokat is magúit a gimnazisták szabták-varrták! — Gyakran hallani, hogy ma már olyan olcsó és szép termékeket ad a konfekcióipar, hogy idejét múlta, céltalan erőlködés a középiskolás lányokat szabás-varrásra tanítani gyakorlati foglalkozásként. Czeglédy Istvánná, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium íi művek a miskolci könyvesboltokban Wilia Cather amerikai írónő nevét valamikor a harmincas években ismertük meg. Érdekes írása akkor is megnyerte a közönséget. Most egyik regénye, Az én Antóniám magyarul is megielent. A másik amerikai író Thomas Wolfe, akinek Az időről és a folyóról című könyve ugyancsak most látott túagyarul napvilágot. A harmadik ismert ívó Hans ballada, akinek a Farkas a fárkasok között című regénye jelent meg napjainkban. Két ismeretterjesztő munkáról is beszámolhatunk. Az ér ik Lózár István utiriaplója, Az adriai nyár, amely jugoszláviai útikalauznak ’ is tekinthető. A másik ismeretterjesztő könyv Róka Gedeon munkája, amelynek A csillagászat és mindennapi életünk szaktanára mintegy cáfolatként a zsúfolt nézőtérre mutat. s az újra meg újra felzúgó tetszésnyilvánítás majdnem elnyomja a hangját: — Azt akartuk bizonyítani ezzel a nem mindennapi iskolai műsorral, bogy az ízléses öltözködést meg kell tanulni. Ehhez pedig nem árt, ha a mai fiatal lányok is legalább annyira értenek a szabás-varráshoz, hogy ki tudják választaná az egyéniségükhöz, alkatukhoz, természetükhöz illő modellt, színt és anyagot, s hogy képesek legyenek a legegyszerűbb átalakítási és javítási munkákat saját kezűleg is elvégezni. Olyan alapismeretek elsajátításáról van szó a mi gyakorlati foglalkozásainkon, amelyek egyrészt az esztétikai érzék fejlesztésére alkalmasait, másrészt biztosítják azt a gyakorlati készséget, amely egy dolgozó nő, leendő feleség, háziasszony, anya számára sem ma. sem a jövőben nem nélkülözhető. Czeglédy Istvánné szaktanár kezdeményezését — amely új típusú, az ifjúság számára élvezetes és gyakorlati hasznú iskolai rendezvény — a közép- iskolás lányok őszinte örömmel és érdeklődéssel fogadták mind a miskolci, mind pedig a nemrég lezajlott ózdi divatbemutatón. Bárczy Klára, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója Cigaretták — főbb színű filterrel Tüzel oltottak a kirándulók Az elmúlt napokban ismeretlen tettes tüzet okozott a Keletbükki Állami Erdőgazdaság jávorkúti fenyvesében. A jávorkúti üdülő közelében kitört erdőtűz a nagy szárazság és az erős szél miatt hatalmas területeket fenyegetett pusztulással. A közelben tartózkodó turisták szerencsére már a tűzoltóság megérkezése előtt nagy segítséget nyújtottak a veszedelmes tűz megfékezésében. Kővári József m isicol ci természetjáró és a Kőbányai Sörgyár turistái, köztük Fenyvesi Szilárd és Barsi Gábor elsőként, példamutatóan vettek részt a tűzoltásban. Nagyrészt az ő segítségüknek is köszönhető, hogy a veszedelmes erdőtüzet sikerült elfojtani. A postahivatalokban már tegnap, tegnapelőtt felszökött a forgalom: csak időben címzetthez, szívhez érjen a dísztávirat! A virágboltok is felkészültek: a kertészetek már a téli palántázásoknál úgy „állították be” a növényt, hogy a jeles napra virágot nyisson. A felköszöntők, a versek — a kicsik verstanulása, készülődése ugyancsak régóta tart — Öt köszöntik. Fut a sürgönydrótokon, mezőkön, hegyeken, városokon, határokon át a jókívánság ma Valakihez. Verset mondunk Valakinek, és virágot viszünk ma Valakinek. Annak, aki tulajdonképpen sosem várt köszönetét azért, amit tett, vagy tesz. Aki nem vezet kettős könyvelést az álmatlanul töltött éjszakákról, egy-ogv elmaradt utazásról, a báli esték helyett a betegágy melleit töltött estékről, a vigasztaló szavakról, gondoskodásról, az elmorzsolt fiatal évekről (visszakapja-e?, nem könyveli) — akihez ma sietünk, akit ünnepiünk, az most, e májusi vasárnap sem hagyja abba hivatását: édesanyánk átölel, megcsókol. A világon most mindenütt az édesanyákat ünnepeljük: anyák napja van. Milyen jó, kivételes helyzetben is vagyunk mi a mai köszöntő megszólításával. Sehol a világon nem mondják így, nem forrt eggyé a fogalom a jelzővel: édesanya. Verseket mondanak ma a kicsik, ahogy az ajándékaikat átadják az édesanyáknak. Napok óta hallom az ovi környékén ezt a lallázó dallamot, már fújom én is: „A világon minden gyerek, magyar gyerek, néger gyerek, orosz gyerek, német gyerek, a bölcsőben ringó baba, gőgicsélő első szava: mama, mama ...” És Gorkij szép szavait is idézem: „Mindaz, ami szép az emberben, az anyatejtől és a napsugártól van”. Talán ezért is a május első vasárnapját választották az anyák napjának megünneplésére. Ezt a legsugarasabb, legvirágosabb napot. Az édesanyákat ünnepeljük. Az év egyetlen napját adjuk cserében nekik az év minden napjáért, éjszakájáért. És épp ezért az ünnepi szavak, ígéretek,, ajándékok mellett csendben gondoljuk csak meg: a mai nap gyöngédség ajándékaiból, szeretetéből jó lenne a hétköznapokra is átmenteni minél többet... Ezerkétszáz szövetkezeti kultúrmunkás ! Kövek Az izlcso- xomagolású ..Kecskemét fiáé éve*" ! Megyénk földművesszövet- kezetí mozgalma mind nagyobb kulturális és nevelő tevékenységet fejt ld a falvakban. Jelentős támogatást nyújtanak a különböző falusi művészeti csoportoknak. Megyénkben ma mér 65 ilyen földművesszövetkezeti csoport vagányok vigyorogva mindig elé léptek, megjegyzéseket tettek, röhögtek. A lány segélyt- kéröen nézett az elégedetten lépkedő férfira. „Ostoba! Mi közöm nekem ehhez? Nem az én dolgom!” — gondolta a férfi. A vagányok neki utat engedtek, és ő ellépett mellettük. Egy téren emberek serénykedtek. Idősebbek, fiatalabbak, lányok, fiúk vegyesen. Nevetgéltek, ugratták egymást. Parkot építették, csak úgy, a maguk kedvtelésére. Valamelyik tréfálkozva hívta őt is. T ovábbra is a napos oldalon haladt tovább. Autók, villák, jól zárható kazetták képei rajzolódtak elébe, számítgatott, mérlegel- getett. Utcák, házak, városok maradtak mögötte, utcák, házak, városok jöttek elébe. Ilyen arcú emberek is, olyan arcú emberek is, ilyen bőrűek is, amolyan bőrűek is, de mintha nem is látta volna őket. Ment, ment szépen, nyugodtan. Repülőgépek sugárhajtóműve süvített a feje fölött, valahol lángok csaptak föl. Messze. Tőle messze. A napalm pálmakunyhókat, őserdőben meghúzódó iskolákat égetett. A rizsföldröi egy sárga bőrű, sovány ember lépett mellé. — Testvér! Ölnek bennünket! tevékenykedik, s állandó tag«- jaik száma eléri az ezerkétszázat. Egy év alatt a szövetkezeti kultúrcsoportok csaknem kilencszáz rendezvényen léptek fel. Két nagyobb együttesük az elmúlt évben külföldi vendégszereplésen vett részt nagy sikerrel. A z elégedetten lépkedő ember megbotránkozva nézett rá. A sárga bőrű elhessentette előle a szépen megrajzolt villák, autók képét. Igaz, csak egy pillanatra, mert amint tovább lépdelt, már újra felidézte valamennyi kedves tárgyát. — Meggyilkolták Martin Luther Klinget! Hallja? Meggyilkolták! Fekete bőrű ember kiáltotta, de az elégedetten lépkedő nem figyelt oda. Utcához ért, melyben sok ezer ember gyűlt össze. Feliratokkal, táblákkal. Erős vízi fecskendőkkel lövelltek közi - bük, és a riadókocsikról könhy gázbombát dobáltak. Megjelentek a farkaskutyák i.s. erősek, bátrak, mint a villában levő. Gyárakhoz ért, melyben a munkások ládákat raktak meg takarókkal, gyógyszerekkel, élelemmel. A ládákon felírás: Vietnamnak! Né- hányan várakozva néztek rá, de ő ment tovább. Hadihajóhoz érkezett. A hajót most keresztelték. — Mölders lesz a neve! — kiáltottak egy csoportból egyszerre, vezényszóra. — Ne legyen Mölders! — zúgolódtak körben az overát- losok Egyikük hozzá fordult. — Maga mit szól hozza? Mondja maga is. hogy ne Jegyen Mölders! Hiszen tudja! Az elégedetten lépkedő megvetően mosolygott. Ilyen ostobaságon vitatkozni! Bánon# arany karórájára, és elégedett, magabiztos léptékűiéi haladt tovább. Vak ember tapogatott fehér botjával mellette. Fekete szemüveges fejét az elégedett léptek felé fordítva szólt: — Uram! Kérem! Szeretnék átmenni az utcán, de az autók... Az elégedett léptek azonban tovább haladtak. Kényelmesen, lassan. Az utcán úttörők közeledtek, ócskavassal, papírral, ronggyal tömött kézikocsival. — Bácsi, itt tetszik lakni a közelben? Nem tudna adni nekünk valami papírt, vagy vasat? Kirándulásra gyűjtjük a pénzt... Nem válaszolt, rájuk se nézett. Utcák, házak váltakoztak körülötte, emberek haladtak el mellette, akiket mintha nem is látott volna. Kis kazettára gondolt, a villa jól rejtett zugában eldugott, erősen zárt kazettára, a farkaskutyára, mely most le-föl jár a kertben, meg a napra, a kellemesen, szépen sütő napra. Kalapját is levette, hadd érezze az áldott meleget. Kis csoportosuláshoz ért. Egy lány próbált elmenni, de négy-öt hosszú hajú, rossz arcú vagány állta útját. A lány igyekezett kitérni előlük, ment wolrui maid *ma. de « S egítség-ség-ég! Hát nekem senki sem se- , gít-gít-ít? Nekem ► aki-aki-ki... * Komikusán, nevetségeset ► hangzott a kiáltás, és csak s ►kövek verték vissza a hangot ► Mert itt már csak kövek vol- ► tak. Kövek, kövek, kövek. Aki ► kiáltott, már nem látott embereket sehol. Valahonnan |messziről még hallotta a beszédet, tudta is, hogy ott vannak, ott, ahol hagyta őket, de ► itt, ahová eljutott, már nem ►látott embereket. Egyedül ► maradt... ► ... Amikor elindult, visszalépett az ajtóhoz, és megnézne, valóban ráfordította-e kétezer a kulcsot. Persze, ráfordította, kétszer, mint mindig ►De, mint mindig, most ií ► visszalépett ellenőrzésre. Külö- ►hös, sajátos zár, egy lak a to: ► készítette, csak neki. Jól is il- ► lik a villa nehéz, erős ajtajáéhoz. Puha, petyhüdt kezével ► megnyomta a kilincset. Rendében! Szabadon engedte a; ► ínyét mutogató, hatalmas far- ékaskutyát, majd kilépett as ► utcára. Előbb a kertkaput is ►bezárta. Ezen is különös, sa- ► játos zárószerkezet, é Elindult. Lassan, kényelmeden Kiválasztotta a napoz [oldalt, és azon haladt Hideg ► tekintetű szemével inkábt ► csak meesaok ásfoöl tekintet! A magyar dohányipar több mini fél évszázados Pécsi Dohánygyárában kék, rózsaszín ér zöld színű filteres cigarettákat gyártanak a közeljövőben. Ugyancsak a nagy múltú gyárban alkalmi cigarettát készítenek „Kecskemét 600 éves” felirattal, elnevezéssel. Csak örömmel üdvözölhető, hogy Swift híres műve, a Gulliver újra megjelent ízléses, szép kiadásban. Az idegen nyelvű művek közül elsősorban néhány művészettörténeti albumot említünk meg. Az egyik Rembrandtról szól, tiz színes és hét egyszínű melléklettel, a másiknak a címe Ornament und, ptastik freuder W öl kar, a harmadiké pedig Alte Kulturleben in Sudan. Érdekes album még a Flugzeuge aus aller Welt. Ezenkívül egy szovjet kiadású francia kötetre hívjuk fel a figyelmet, amelynek Anthologie du thé- atre francais 1935—1965 a címe. A könyvben életrajzok és színdarabrészletek vannak. Többek között Anouilh Becket, Claudel és Sartre .is szerepel benne. r Sdescmtja
