Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

V 'Pisára*#, 13®*. asájas A BSBAEMAGYASOBSIEA® 4 könyvjelző <4 pöttömnyi apróságok Véssen belepirultak a nagy figyelembe. Már 1logyne, hissen a tanító néni éppen azt magya­rázta, miképp lesz a púi­don levő posztódarabká­ból könyvjelző. — Itt. van ez a kis posztódarab. A mintái is letettem a padra. Rá- gomboslüzitek szépen a posztódarabkára, aztán óvatosan, nehogy cikk­cakkos legyen, körbe­vágjátok az ollóval. Ezeket mondotta a ta­nító néni, s közben itt is, ott is megállt, hogy segítsen az ügyetlen, de roppant igyekvő kezecs­kéknek. S közben foly­tatta. — Szép kis könyvjel­zőt készítünk. Vasárnap pedig odaadjátok anyu­kátoknak. Majd meglát­játok, mennyire fog örül­ni. Aprók a gyerekek, fia­tal a tanító néni. Igazá­ból még nem is néni, hi­szen ez az első év, ame­lyet fehér köpenyben a gyerekek közölt tölt el. Legalább annyira izgul, mint a kicsinyek. Köz­ben a posztódarabokból lassacskán kialakultak a könyvjelzők. — Majd meglájátok, mennyire fog örülni anyukátok — ismétel­gette a tanító néni. Az egyik kislány bá­tortalanul felnyújtotta kezét: — Magdi néni, tessék mondani, Magdi néni is anyuka? A fiatal tanító néni egészen belepirult. — Nem. Nekem még nincsen kislányom. — De azért tanító né­ninek is készíthetünk könyvjelzőt, ügye? (csaj lí magyar képzőművészen kiállítás anyagából Breznay József: Régi Prága A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének 150* érfordulójára 1Y. A páncéltermekben A Marxizmus—Len inizmus Intézetének moszkvai archívumát ma már va­lamennyi ország kommunistái ismerik. Úgy tekintenek rá, mint közös vagyonra és kin­csestárra. 1967 nyarán, amikor a tudo­mányos kommunizmus meg­alapítóinak emlékeit őrző részlegben jártam, az archívum legfőbb őrének, I. M. Mirono- vának asztalán hatalmas kata­lógust láttam. Megkértem, mu­tassa meg az utolsó bejegyzést. A 7000-et megközelítő sorszám alatt ez állt: „Marx levele Perczelhez. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ajándéka”. Meg­jegyzés: „a kézirat kitűnő ál­lapotban van”. Az „1. számú gyűjtemény­nek” 1. számú leltárában Marx és Engels kéziratai vannak (il­letve fotókópiák, ha az eredeti kézirat hiányzik). Az archí­vumból hiányzó, eredeti kéz­iratok fötonegatívjait is pán­céltermekben őrzik'. Az erede­ti kéziratokat — minden la­pocskát különleges kartonle­mezek között tárolják. A gyűjtemény másik jegyzé­kén azok a dokumentumok szerepelnek, amelyek Marx és Engels tevékenységével függ­nek össze, de nem az ő tollúk­ból származnak: a hozzájuk irt levelek, a tevékenységükről szóló dokumentumok, a har­costársak visszaemlékezései, a titkosrendőrség archívumából származó anyagok. Külön jegyzékekben regisztrálják azo­kat, az intézet által megszer­zett könyveket, újságokat, fo­lyóiratokat. amelyeket Marx és Engels felhasználtak munká­jukhoz, vagy amelyekben ki­nyomtatták írásaikat, vagy a szerzők életében megjelent műveik ritka kiadásait. Az „1. számú gyűjtemény” mellett foglal helyet a „2. szá­mú gyűjtemény”, Leninnek, a marxi—engelsi mű zseniális folytatójának hagyatéka. Ez a gyűjtemény sokkal teljesebíb, mint az előbbi, bár ebből is számos, eddig még elő nem ke­rült dokumentum hiányzik. Sándor cár hajdani szállása Ä megmentett műemlék — Igyon Forrón aludttejet l Mtenyészlési InácsbzÉs Mcziuagymi!m!vQn i Nagy szabású juhion .vesztési «nácskozást rendeznek május kedden délelőtt 9 órai kezdettel. Mezonagymih ályon, ® községi művelődési házban. ® Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szer­ezet® meghívta a tanácsko­zásra a megye valamennyi Bzámotttevő juhtenyésztő gazda, fsának szakembereit. A ta- ^cskozás során Németh Já- az Országos Allattenyész- Felügyelőség juhtenyész- ®Ési osztályának vezetője A én.! Különben is már elmúlt Mölders ideje. Pezsgős palack fröccsent szét * hadihajó oldalán. A Mölders Mdalán. Az üveg szilánkjai Messzire szállták, és zúgtak, ^dnt a repülőik bombáinak szilánkjai. Baden-W ürtenberg. A sza- ^zóhelyiségből elégedett, jó- yédvű morajlás hallatszott. És •Máltások. „Heil! Heil!” Az ut- egy overállos férfi lépett élkomorodva az elégedetten lépkedő mellé. — Tudja, hogy az NPD 9,8 Százalékos szavazatot kapott? ®Zzel 12 mandátuma lesz a B Parlamentben! „No és?” — vonta fél cso­dálkozva szemöldökét a maga ^illáival, kazettáival foglala­toskodó ember. — Hát nem érti? Az újfa­siszta párt... De ő tovább lépkedett. Még bogy ő nem érti? Hogyne ér- lené! Tudja ő a történelmet! Valamikor egy kisbajúszos Szobafestő hatalomra jutása előtt három évvel ugyanebben ® tartományban ugyanilyen eredményt ért el saját pártjá­val. És a hadihajót is érti. Mölders ennek a kisbajúszos szobafestőnek volt egykor a Pilótája. Most egy hadihajó kapta a nevét. No és? Szöges bakancsok csattogtak fiel lette ütemes'^ csukaszür­ke egyenruhái.“ nasfroztak úépszörnyelk vonultak csikorgó lánctalpakon, félelmetesebbek, *®ú)t a hajdani Tigrisek. Acél ■ gazdaságos juhtenyésztés útja címmel tart előadást. Kovács Antal, a Gyapjúforgalmi Vál­lalat igazgatója többek között a helyes gyapjúkezelésről ad tájékoztatást. A tanácskozás után a Mező. nagymihályi Állami Gazdaság juhászaiéban érdekes fajta- és kere.sztezé.si kísérletek bemu­tatójára kerül sor. A nagy­üzemi juhászat eredményedről Bartha György, a gazdaság fő- állattenyésztője tájékoztatja az érdeklődőket. Horgászszerencse a Hernádon Az intézet archív urnában olyan dokumentumokat 6 ösz- szegyűjtöttek, amelyekei Marx és Engels csaladjának tagjai, vágj7 az I. Internacionálca részt vett harcostársaik aján­lottak fel. Itt őrzik azokat a dokumentumokat, amelyekben visszatükröződik az egész vi­lág forradalmi munkásmozgal­mainak tevékenysége, a nagy forradalomtól napjainkig. A Szovjet téri épületijén a világ forradalmi mozgalmai­nak egész története megtalál­ható. M arx. Engels és Lenin mü­veit sok milliós példány­számban adták ki. A szovjet Marx-kutatók nemcsak Marx és Engels kéziratainak legteljesebb archívumát gyűj­tötték össze, nemcsak felku­tatták azokat, hanem legfonto­sabb műveiket kinyomtatásra is előkészítették, amelyeket s tudományos kommunizmus megalapítói életükben nem tudtak publikálni. A többi kö­zött olyan alapvető alkotáso­kat, mint Marx és Engels „Né­niét ideológiája”, amely Engels szerint „a legvakmérőbb mű, amely valaha is német nyel­ven megjelent”. Egyebek közt a „Tőke” negyedik, befejező kötetét. Engels már gondolt a kiadására, de neki nem sike­rült. Teljes kiadására először a Szovjetunióban került sor. Először a Szovjetunióban, 1925-ben jelent meg Engels be­fejezetlen munkája. A termé­szet dialektikája. A könyv kéziratát a szovjet Marx-ku lá­tók a szociáldemokraták berli­ni archívumában fedezték fel. 1967-ben a Szovjetunióban másodszor adták ki Marx es Engels müveit, 39 kötetben. Több mint ezer, eddig nem publikált alkotásuk és levelük került a gyűjteményes kiadás­ba. Minden ilyen cikk, vagy e- vél után ott áll a megjegyzés: „Első publikáció”. , tudományos kommuniz- \ mus megalapítóinak írá­sai — az emberiség szel­lemi életének nagy kincse:, és az a tény, hogy ezrek, meg ez­rek olvashatják a Marxizmus— Leninizmus Intézete Központi Pártarchivumanak jóvoltából, felbecsülhetetlen hozzájárulás az emberiség szellemi kincsé­nek gyarapításához. (Vége.) Ilja Agranovszkíj tog­Lcnkejr Zoltán munkája rengeteg baromfit, sok kakast nevel, s talán ezért is nevez­ték el e helyiségeket Kakas­csárdának. Ez lesz a forrói specialitás. Van egy humoros kérdés: ivott-e már Forrón aludttejet? A tsz ezt a mondást jelszóvá alakítja át: Igyon Forrón aludttejet! Az épület alatt re­mek, nagy pince van, ahol a jó borok mellett mindig tárol­ni szándékoznak jelentős meny- nyiségü aludttejet, hogy kielé­gítsék a kedves utasok ilyen, különleges óhaját is. Az épület, az előtte levő parkkal együtt nagyon szép és impozáns látvány. Messzelát- hatóan hirdeti egy község egy­séges gondolkozását, összefogá­sát. A forróiak kettős célt ér­tek el: megmentettek egy mű­emléket, s megoldottak régen vajúdó gondokat. Csorba Barna részt az épület helyrehozásá­ban, a park elkészítésében. • Április 30-a jelentős dátum a falu történetében. A közös összefogás eredményeként ezen a napon átadhatták új rendel­tetésének a helyrehozott épü­letet. Az emeleti részben — modern íróasztalokkal, fény­csővilágítással — foglalnak he­lyet az irodák. A földszinti bal szárnyat is irodákká alakítják át A földszinti jobb szárnyon — a réginek megfelelően — vendégfogadót nyitottak. A vendégfogadót gazdája, a tsz látja el nyersanyaggal. A tsz ták a Kassa—Miskolc—Buda­pest útvonalon robogó posta­kocsik lovait. A földszinti rész vendéglő, az elemeti rész szál­lás volt. Ügy mondják, hogy a bécsi kongresszusra utaztában itt szállt meg Sándor cár is. A felszabadulás előtt gyógyszer­tár és lakás volt, utána hol az fmsz, hol a terményforgalmi vállalat, hol a tsz használta raktárnak. Omladozott, s ala­posan rászorult a tatarozásra. Többször rendbe akarták szed­ni, de az érdekelt szerv olyan igénnyel lépett fel, amelyet egy „gazda” sem bírt teljesíte­ni. Úgy látszott, hogy az épü­let sorsa megpecsételődött, s néhány év múlva rommá vá­lik. S ekkor fogott össze, s min­den akadályt legyőzött Forró népe. • Kilencéves működése alatt a Forrói Vegyesipari Szövetke­zet 246 tagú egységre növeke­dett. Nem volt megfelelő iro­dája. Központi épületet szere­tett volna létrehozni. A [KISZÖV elnökének javaslatá­éra, aki egyben a környék me- ■gyei tanácstagja is, elhatároz- >ták: helyrehozzák, eredeti álla­potába helyezik az épületet. A Jktsz bátran tehette, mert Her- Jnádi Pál műszaki vezetővel az ’óilen, olyan szakmunkások dol­goztak itt, mint például Jani- iga Sándor, Léport István kö­zműves. Podráczki János sze- | mélyét külön ki kell emelni. “Foglalkozását tekintve Pod- »ráczki asztalos, hobbyja a iszobrászat. Igazi tehetség. Az [eredeti rajzoknak megfelelően [ő készítette el a cirádát. J Az épület rendbe hozásában ► része van az Új Világ Terme­lőszövetkezetnek is. Három ki- [csiből lett naggyá, s e szövet­kezetnek is szüksége van meg- [felelő irodákra, és még vala- Jmi másra . . . ‘ Március elején kezdték meg híz épület helyrehozását. Egyéb­éként hosszú-hosszú hónapokra ► lett volna szükség, de hát [mint ahogy dr Bodnár István. >n községi tanács vb-elnöke [mondotta, az -s/ falu úttö- [rök. felnő!1 nygyap” Cog- ítak össze, s esen egy »háromszázan segítettek, vettek Forró szívében nagy, üde park mögött hosszú, emeletes épület vonja magára a figyel­met. Homlokzatának cirádái­val, vastag falaival, boltozatos mennyezetű helyiségeivel a XVI. század levegőjét áraszt­ja, egyben élő tanúbizonysága egy falu egységes akaratának. Az épület az egykori fel­jegyzések alapján a XVI. szá­zad végén készült. Itt váltot­haladta a 28 kilót. A 168 cen­timéter hosszú harcsa feje te­le volt piócákkal, s felbontás után gyomrában kacsalábakat is találtak. Másnap megismét­lődött a sporthorgász szeren­cséje. Ugyanazon a partszaka­szon sikerült kifognia a ka­csákat is pusztító óriásharcsa párját. Ez a zsákmány vala­mivel kisebb, „csak” 22 kilós volt. Ritka szerencse érte az el múlt napokban Csorba Bél. miskolci sporthorgászt a Her nádon. Szentislvánbaksa hatá rában az elég sekély’ vizű fo lyóban hatalmas hal akad villantó« horgára. A tiszt vízben meglátta, hogy óriás harcsához van szerencséje. Né mi küzdelem után sikerült i partra emelnie a jókora zsák mányt, amelynek súlya meg szerkezeteken ugrásra feszül rakéták villogtak. A láthatá­ron felhő gomolygott, gom­bához hasonló. Valahonnai mintha kiáltottak volna felé — Vnyimajtye! — Achtung! — Attention! — Pozor! — Vigyázz! Vigyázz ember Megvonta a vállát. „Mi kö zöm hozzá? Nem az ét ügyem!” Asszonyok, gyerekek idősebbek, fiatalabbak jöttek mentek körülötte, szóltak hoz zá, hívták, de nem válaszolt nem tekintett sehová. Üg; tett, mintha nem látta voln; őket. Egyszer azonban mégi felkiáltott. Élesen, erősen Ugyanis megbotlott egy kő ben és a cipője orráról lemen a máz. Úgy érezte, nagy láb ujja dagadni kezd. Sajog. Éré lyesen, nagy hangon kiáltotl majd körülnézett. Életébei ilyen alaposan még nem né zett körül. Jobbra is, balra is előre, majd hátra fordult. — Segítség-ség-ég! Hát ne kém senki sem segít-gít-ít Nekem, afci-aki-ki . . . K omikusán, nevetségesei hangzott a kiáltás, é csak a kövek vertét vissza a hangot Mert itt má csak kövek voltak. Kövei kövek, kövek. Embereket má nem látott sehol. Valahonnar messziről még hallotta a be szódét, tudta is. hogy ott van risk, ott, ahol hagyta őkel, d itt, ahová eljutott, már ner látott embert. Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents