Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
Vasárnap, 1968. április 1, EszakmagyarorszAg 3 „Hogy egyre jobbá váljon 70 ezer ember élete66 Az igazi nagy rekord ftessclgetés dr. Vékony Ernővel, íí Szerencsi járási 'tanács vh-elnőkével harminckét településen több, Tállyán 6 tantermes általá- ftünt 70 ezer ember él a sze- nos iskola, Tiszatardoson mű- j-’enc.si járásban. Főként két- velődési klub és orvosi ren- háromezer lakosú települések delő, Csobajon 4 tantermes ezek, város nincs is a terülő- iskola, Erdőbényén autóbuszon- váró, Éodrogszegiben, LegyesA lakosság zömének megélhetését a mezőgazdaság biztosítja : 26 termelőszövetkezet, hét hegyközségi szövetkezet (főként a történelmi borvidéken), három állami gazdaság a tarcali, az abaújszántói és a taktáközi —, valamint egy halásza^ szövetkezet. Jelentős ózonban az iparban foglalkoztatottak száma is, mint ahogy jelentősek a járás ipari üze- hiei: a Szerencsi Cukorgyár, n Szerencsi Csokoládégyár, a Múdi Ásványbánya és őrlő- tnű, az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat, hogy csupán a legnagyobbakat említsük. Most pedig, miután az adatok némi fogalmat adnak a járásról, ismerjünk meg néhány részletet arról is, hogyan élnek az itteni emberek? Milyen örömeik, gondjaik, terveik, vágyaik vannak? Mindezzel itt is jó gazdaként törődik a járási tanács, tehát kérdéseinkre a végrehajtó bizottság elnökétől, dr. Vékony Ernő elvtárstól kértünk választ. — Milyen általános jellemzőket mondhatunk cl a szerencsi járásról? . —- A járásban a közhangu- Jat kiegyensúlyozott. Nyűgödén kijelenthetem, hogy pártánk és kormányunk politikáénak megfelelően a mi járásunkban is évről évié jakinak a megélhetési viszo- hj'ok, településeink tovább épülnek, szépülnek és ez a fejlődés, pozitív létváltozás macával hozza a tudati váltott is. — Hallhatnánk néhány konkrét példát is rá, hogy a községek mivel gazdagodtak a közelmúltban? — Kérem. Talán elég bizonyítók lesz, ha csupán a ta- Jály kapott új létesítmények Közül sorolok fel néhányat: Jutkán két pedagógus-lakás, Marcalon sportöltöző, Csoba- 5on, Prügyön presszó, Mádor ■úsáruház, Szerencsen, Tokajban, Bodrogkeresztúrban, Tak- Jaharkányban, Szegilongon, fiaskón új élelmiszerbolt épült, ^áegyaszó új tanácsházát ka- batt. Tavaly kezdtük meg felépíteni és az idén fejezzük “3 többek között a monoki gépházat, a szerencsi 16 tan- termes gimnáziumot, a takta- ázadai általános iskolát, a ti- Rzalúci üzletházat, a megy- '«zói, a priigyl és a sóstófalvi Pryosi rendelőt, az abaújszán- ►ői nevelői lakást. — És milyen új létesítményeknek örülhetnek az idén a szerencsi járás lakói? Hosszadalmas lenne mindazt felsorolni, amire a járási tanács fejlesztési alapjának 35 JnilUó forintját költjük. Ezért «met csak példákat mondok: bényén. Tiszaladányban szintén orvosi rendelő épül. — Az emberek tehát minden évben újabb értékeket kapnak. És vajon ők is adnak-e újabb és újabb értékeket? — A szövetkezeti mezőgazdaság területén a helyes agrárpolitikai intézkedések jól éreztetik hatásukat: javult a gazdálkodás színvonala, a technikai ellátottság, teljesítettük a gazdaságpolitikai célkitűzéseket. A párt útmutatásai párosultak a tsz-tagság akaratával. Ennek köszönhető, hogy tavaly, 1966-hoz viszonyítva, 15,6 százalékkal nőtt járásunkban az össztermelés. A tsz-tagok részesedése az előző évihez viszonyítva tavaly 2,1 százalékkal növekedett. — A gazdasági eredmények javulása kétségkívül javítja a megélhetési viszonyokat, jobbá teszi a járás lakóinak életét. Életünk jobbá tételéhez azonban még sok minden hozzátartozik. Hasonló eredményekről számolhat-e be Vékony elvtárs a kultúra, vagy az egészségügy területén Is? — Kultúrpolitikai feladataink közül először a közoktatásról szólnék. Iskoláinkban a tantestületek stabilizálódtak, tovább javultak a személyi és a tárgyi feltételek. Előbbieken azt értem, hogy több a szakos nevelőnk: egy év alatt a szakos nevelői órák aránya 64 százalékról 70 százalékra emelkedett. A tanulók bukásainak száma pedig 6,5 százalékról 3,9 százalékra csökkent. A pedagógusok nagy gondot fordítanak a pályaválasztási tanácsadásra, a korszerű nevelői eljárások bevezetésére. A körzetesítés során Baskó—Sima község gyerekeinek szereztünk örömet azzal, hogy tavaly általános iskolai diákotthont létesítettünk Abaújszántón. Most pedig népművelési munkánkról adnék egy kis ismertetést. A végrehajtó bizottság megtárgyalta az értelmiség szerepét. mégpedig azzal a céllal, hogy serkentse az értelmiség tudatformáló tevékenységét. Nem kis örömünkre Szerencsen, Tarcalon és Űjesanálo- son értelmiségi klub alakult, s a klubtagok lelkesen segítenek a népművelésben. Tizenegy községünkben klubkönyvlárt létesítettünk ós Tokajban tanfolyamon képeztük ki a klubkönyvtárosokat. A járás három tájegységében, a Takta- közben, Tokaj-Hegyalján és Harangodon kulturális napokat rendeztünk, amelyek rendkívül látogatottak voltak. Előbbi kérdésüknél szóba került az egészségügy is. Már említettem mennyi helyen épül orvosi, fogorvosi rendelő és lakás. A lakosság egészségügyi ellátottságával szüntelenül törődünk. Van azonban olyan gondunk, aminek megszüntetése nem rajtunk múlik: járásunkban három körzeti orvos és egy fogorvosi állás üres. Ezeket szeretnénk betöltetni. Szeretnénk továbbá, ha Szerencsen SZTK-rendelő- intézet létesülne.. A községi tanács fejlesztési számláján már 2 millió forintot saját, erőnkből erre tartalékoltunk, de ehhez még jelentős támogatás szükséges. — Ha már Szerencset említette Vékony elv- társ, megkérdezzük: hogyan és mikorra tervezik a község várossá fejlesztését? — Megyénk távlati terveit ismerve Sárospatak, Mezőkövesd és Szerencs községekben van olyan fejlődés és fejlesztés, amely mind gyakrabban előhozza a várossá nyilvánítás gondolatát. Szerencs 1969. és 1970. évi rendezési terve már elkészült, jóváhagyták. E tervele szerint is sok feltételt kívánunk megteremteni a városiasodáshoz. Az idén már megkezdtük például Szerencs csatornázási munkáit, mégpedig 2,8 millió forintos költséggel. A cukor-, a csokoládégyár, a MÁV és más itteni vállalat is hozzájárul a költségekhez. A csatornázás, a közművesítés megteremti újabb, korszerű lakások építésének lehetőségeit. A KISZ-akeió során például már 80 lakás előkészítési munkái zajlanak. Nagyobb beruházásaink közé tartozik egy 6 tantermes szakmunkásképző intézet építése. Modem szolgáltatóházat is szeretnénk. Ezzel kapcsolatban sajnos, még vita zajlik az OKISZ-ban: Mezőkövesden, vagy Szerencsen legyen-e? Nekünk azt mondták, hogy amíg csatornázás nincs, nem lehet szolgáltató- ház. Három éven belül azonban az egész község új csatornahálózata elkészül, a szolgáltatóházat pedig nagyon igényli a község lakossága. Ez még a nők foglalkoztatási gondjain is segítene. — Szerencsnek és általában a járásnak több történelmi nevezetessége van. Mit tesznek a világszerte híres Rákóczi- vár, vagy Tokaj és Monok vonzerejének további növeléséért? — A szerencsi Rákóczl-vár- ból kiköltöztetjük a lakókat, és a felszabaduló helyiségekben újabb népművelési intézményeket hozunk létre. A várat kulturális kombináttá szeretnénk berendezni. Tokajban az idén nyílt meg a Rá- kóczi-pincében szépen berendezett csillagterem. Ez éviién még a camping fejlesztésével és a strand szépítésével foglalkozunk itt: parkosítunk, betonozunk, öltözőket építünk, motorcsónakot szerzünk be, több kereskedelmi • egységet állítunk fel. Monokon a Kossuth Múzeum hírnevének növelésével törődünk. — Végezetül még egy kérdés: a tanácsi apparátus munkáját könnyí- tette-c gazdaságirányítási rendszerünk reformja? — Számunkra kedvező választ adhatnak a kérdésre pártszervezeteink és azok a társadalmi szervezetek, intézmények, ahonnan közölték velünk, hogy csökkent az olyan leveiek, beadványok száma, amelyekben a lakosság a tanács intézkedéseire panaszkodik. És nálunk is csökkent a fellebbezések száma. A tanácsi szervek az idén már gyorsabban, ' hatékonyabban intézkedhetnek. Munkálkodásukban mindenkor társadalmunk célkitűzéseit kívánjuk érvényesíteni. Tudjuk, hogy e célkitűzésekből a mi konkrét részfeladatunk azt előmozdítani, hogy egyre jobbá váljon Tű ezer ember élete. Lovas Bertalan alacsony, zömök ember. 35 esztendős, de már csaknem 20 éve dolgozik a bányában. Hangja kissé rekedtes, s ahogy megszűri fogai között a szavakat, arra kell gondolnom, hogy nagyon szívós, akaratdús emberrel beszélgetek. — Tudja — mondja elgondolkozva —, akkor is megkérdezte valaki, mire jó ez a rekord. Én akkor is azt mondtam, amit most: a rekord nem más, mint próba. Az embernek ki kell próbálnia magát, mire képes, mit tud. Így voltunk mi a brigádban is. ösz- szeszokott, jó társaság. Kipróbáltuk magunkat. Rekord lett belőle. Rágyújtunk. Lovas Bertalan szénporos homlokát dörzsöli. — Persze, rekordot nem lehet mindennap csinálni — folytatja. — Ügy vagyunk mi is, mint a sportolók. Mert a sportnak sem a teljesítmény Világrekordnak számító teljesítményt értek el az elmúlt év végén a tervtárói dobsonos-front bányászai. Kettőjük neve ott szerepel az április 4-i kormánykitüntetettek névsorában. Az egyik, Lovas Bertalan vájár, szocialista frontbrigád- vezető a munkaérdemrend bronz fokozatát kapta. a legfőbb célja, hanem az egészséges, erős ember kialakítása. Nálunk is arra van szükség, hogy mindennap rendszeresen, pontosan elvégezzük munkánkat, hogy termeljük a szenet, annyit, amennyire szükség van. Mindennap, mert az az igazi nagy rekord, ha az ember évek hosszú során, egy életen át' képes erre ... De a Ifjú pékek versenye A szakma kiváló tanulója címért versengtek a közelmúltban az ország nyolc iskolájának sütőipari tanulói. A Sátoraljaújhelyen megrendezett szakmai vetélkedőn a harminc fiatalnak írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatokat kellett megoldania. Nagy volt ' a tét *n a kellő pontszámok mes„ .érzésével szakmunkás-bizonyítványt, pénz- és tárgyjutalmat kaptak jutalmul a legjobbak — sőt: az első három helyezettet kéthetes jutalomüdtilésre küldik. Az újhelyi tanulók kitettek magukért, megvédték szűkebb hazájukban a szakma becsületét. Az ifjú pékek versenyének első és második helyezettje | — Szepessy Imre és Csercsa Zsuzsanna — sátoraljaújhelyi. Ezenkívül ugyancsak a helybeli iskola tanulója az a három fiatal, akik megszerezték a szakmunkás címet. E szép eredmény különösen figyelemre méltó, hiszen me- j gyénk egyetlen élelmiszeripari szakmunkásképző intézetében elég mostoha körülmények között sajátítják el a mesterséget a fiatalok. Remélik, hogy az évről évre ismétlőlő siker egy korszerű, az eredményesebb oktató munkát biztosító tanműhely létrehozásának lesz elindítója. rekord is kell, hogy legyen, ami húzza az embert. — Én azt hiszem — néz rám —, nem a rekordért, hanem mindennapos becsületes munkámért tüntettek ki. És azt is tudom, hogy ez a kitüntetés nemcsak az enyém, hanem az egész brigádé. — Nem szégyellem bevallani, hogy mikor átvettem a kitüntetést, el érzékeny 01 ton — mondja, s a hangja egy fokkal halkabbá válik. — Apám jutott eszembe, akinek 37 éven át volt kenyere és mérge a bánya. És eszembe jutottak testvéreim is. Négy fiú van a családunkban, mind a négyen bányászok vagyunk. 1965-ben, amikor beneveztünk a szocialista cím elnyerésébe, mind a négyen egy brigádban dolgoztunk. Én, a legfiatalabb voltam a brigádvezető. László most is velem dolgozik, József elővájáson van, Dezső is ezen a fronton fejti a szenet, csak másik műszakban. Hát így vagyunk — tárja szét kezét. — Ez jutott eszembe akkor. És az, hogy a továbbiakban is mindent megteszek, ami tőlem telik... * Tardona, ahol Lovas Bertalan lakik, alig 9 kilométerre van Tervtárától. Ha délelőttös, hajnali fél négykor kel, és- fél ötkar felül a kisvonatra, ami olyan lassan ballag a megkopott síneken, hogy szinte nem is vonat. Háromnegyed óra az út. Van idő gondolkozni. Ilyenkor a munka jár az eszébe. És műszak után, ha hazafelé gurul vele a kisvonat, a családra gondol. Feleségére, kislányára, kisfiára. Így van ez rendjén. Oravec János Korszerű tanm Ahhoz, hogy jó szakmunkásaink legyenek, a fiataloknak tanulókorukban alaposan el kell sajátítaniuk szakmájuk elméletének és gyakorlatának minden csínját-bínját. A 190. számú Pataki István Iparitanuló Intézet eldicsekedhet vele, hogy ehhez náluk adottak az objektív feltételek. Ebben az oktatási évben nyolcszázezer forintos költséggel átalakították az intézménj' tanműhelyét. Újakkal csex-éltók fel a régi, korrodeált kábeleket, s y lebontották a „tyúkketreceket” is. Az új, sorosan elhelyezett gépek mellett az ipari tanulók szabadabban mozoghatnak. Ésszerűsítették a tangépsorokat, úgy helyezték el őket, hogy amikor a legutolsó gépről lekerül a munkadarab, egyenesen a szerelőrészlegbe kerülhet. Áttekinthető lett így a műhely, s ez megköny- nyíti az oktatók munkáját, könnyebben összefoghatják a csoportjukban levő gyerekeket. Erre pedig már csak azért is szükség van, mert nap mint nap, délelőtt, és délután összesen 720 ipari tanuló dolgozik a műhelyben. De nemcsak a tanműhelyt korszerűsítették a 100. számú Iparitanuló Intézetben. Az új konyha is sokba, hárommillió forintba került. Az is igaz, hogy a konyha korszerűsítésébe az LKM is „besegített”, de az intézet még így is 2 millió forintot költött a tanműhely és a konyha koréze- rűsítésére. A sorosan kiképzett gépek mellett szabadabban, könnyebben mozoghatnak, dolgozhatnak az ipari tanulók.
