Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

Taaímap. üres. április í*.

tBS*A KMAOT A Rons/ A O

O

@jaládL-$&OWL

niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Á napozásról és veszélyeiről

I Ultin

A kislány az utcán sétál ianyujeájával. Egy bulldog jön {szembe.

— Nézd anyu, mennyire {hasonlít Kálmán bácsira!

— Pszt. Nem szcgyclled ma- load!

— Gondolod, hogy <i kulyus *meghallotta?

Talán nincs is olyan ember, oki ne sóvárogva várná az első éltető, langyos, a természetet is új életre keltő tavaszi napsugaraival. Az éltető napsugarakat, amelyeknek a hiányát a borús, ködös, korán sötétedő téli napokon az emberi szervezet is érzi. Azután azt az időt, amikor fürdőruhára, vagy a mezőn foglalatoskodva, az inget is ledobva, „félmeztelenre" vetkőzve,

egész testünket kitárhatjuk a napsugarak felé.

Amilyen jótékony hatású azonban a napfény a szervezetünk számára, olyan káros is lehet, lia nem fokozatosan szokunk hozzá. Kezünk és arcunk bőrét, amelyet rendszeresen ér a napfény, a levegő, nem kell annyira félteni a napsugarak él telő hatásától. Az állandó napfényhez nem szokott testrészeinken azonban — a mélyebben kivágott nyári ruhák által szabadon hagyott vállon, nyakon is — a hirtelen és nagy adagban vett napfürdőzés strandolásnál és mezei munkáknál egyaránt könnyen okozhat fájdalmasan égő, gyulladásos, felhólyagosoŰj fii rdőruha - kreáció

Az idén is divat marad a bikini cs hozzá változatos köpenyeket, kalapokat kreáltak a tervezők.

dó égési sebeket. Fedetlen fővel a hirtelen erős és perzselő napsütéstől hamar kaphatunk könnyebb, vagy súlyosabb, lázzal, émelygéssel, hányással és fejfájással járó napszúrást is.

A napsugarak perzselő ereje

a déli órákban a legerősebb ás legveszélyesebb, amikor §menWj7 nyáron csaknem merőlegesen'» ci ik a földet. Ezért a napfénytől még nem edzett testrészünket. különösen kezdetben a 10 óra utáni és a délután 2 óra közötti időszakban, feltétlenül védjük a nap sugaraktól, ha nem akarunk a felégéstől napokig szenvedni.

A napfényhez fokozatosan hozzászoktatott és lebarnult bőr már nem olyan érzékeny, és ellenállóbb. Rendkívül érzékeny azonban a már egyszer felégett és lehámlott bőrréteg alatti gyenge bőr: pillanatok alatt újra felég, ki is sebesed-! hét. s mélyen elgennyesedve,1 csúnya foltok maradhatnak nyomában bőrünkön.

A strandolás, a napfürdőzés,g amellyel csak szép nyári® színt akarunk nyerni, nem kényszerít arra, hogy kifeküdjünk a tűző napra. A sürgető mezei munkáknál azonban' nem húzódhatunk a perzselő nap tüze elől a fák árnyékába. A déli órákban ezért ajánlatos. ha valamilyen könnyű, lenge, (lehetőleg fehér, vagy, világos, a napsugarakat visz- szaverő. jól szellőző karton, zefír. pamut, de semmiesetre sem műszálas) inggel, vagy! blúzzal védjük testünket. Különösen addig, amíg nem szoktunk hozzá az erős nap-! hoz, fedetlen fővel ne tartózkodjunk, ne dolgozzunk a szabadban. A könnyű, szellős, nagy szélű szalmakalap véd ai napszúrástól, nem luxus mun ka közben sem. A nők legalább egy kis fehér, vagy világos, könnyű kendőt kössenek a fejűicre.

Az. égető napsugaraktól egyébként bőséges olajozással, krémezéssel védhetjük a bő rünket. Az illatszerbollokbnn többféle napolaj, napozáshoz alkalmas krém (Caola, Parasol,

Alba Regia, Balaton stb.) kapható. Használatuk is csők-! ken ti a gyors felégés vészé-1 lyét.

Ráült a vadonatúj kalapomra! Álljon fel!

Csak nem akar már hazaPincér: Ennél as asztalnál egy idős ember ült egy kisfiúval. Nem tudja, hová lettek?

Vendég: Az idősebbik mcoli alt. amíg az ebédre várt, a kisfiú — én vagyok.

Egy Nantes közelében élő gyógyszerész felesége megszökött egy artistával. Az ciha- I gyott férj néhány párizsi lap- í ban a kővetkező hirdetési telte \ közzé: „Ingyen ellátom kötöző- j anyaggal, fájdalomcsillapítóval j és nyugtatószerekkel azt a hőst, : aki megszabadított a feleségemtől!”

Malmö ben az Anyák Tanácsadó Központjában a váróterem ajtaján ez a felirat olvasható: „Ha gondjai vannak a gyermekeivel. akkor jó helyre jött. Amennyiben viszont gyermekei j nem támasztanak önnek ne- ■ hézségeket, kérjük árulja el nekünk, mi ennek az oka.”

Egy milánói garázs bejáratán láttuk ezt a táblát: „Ha mindenáron dohányozni akar a garázsban, csak tegye meg, de akkora mennyezeten váratlanul megnyíló óriási lyukon at gyorsított ütemben hagyja majd cl 9 helyiségei!”

Állást kereső fiatal lány hirdetése egy londoni újságban: ,Kezdő gyors- és gépírónő, 22 éves, szőke, azonnali elhelyezkedést keres; kissé dadogó főnök előnyben”.

Megakadályozható-e a lábizzadís?

Az év minden szakában, de j különösen jó Idő beálltával sokan panaszkodnak, hogy iz-; ead a lábuk. Ezt okozhatja idegesség, de gombás fertőzés ; is. A kellemetlen szagú, viszkető, kisebesedést is előidéző fertőzést könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. A megakadályozást szolgálja a rendszeres, napi melegvizes lábíürdö, a naponta váltott, j tiszta harisnya. A szárazra törölt lábujjak közét hintőporoz- zuk be. I-egjobb a gombás fertőzés elleni Mikofen hintőpor. A gyógyszertárakban, az illatszer- és háztartási boltokban azonban többféle izzadsággátló- és gombaölőszer is kapható. Például: Mikofen- oldat, Desodor-krérn, Alumol kenőcs.

Ne csak a hibát ápoljuk rendszeresen, hanem időnként { a lábbeli belsejét Is hintsük be Mikofen hintőporral, vagy törüljük ki gombásodást gátló oldattal. Éis még egy jó tanács: aki hajlamos lábizzadás- ra, no viseljen nylon zoknit, bármennyire tartós is az. A nylon zokni ugyanis nem szellőzik úgy, mint a pamutból, vagy flórból készült, s a nedvességet sem szívja magába és így a láb még jobban iz- wad benne.

Fiataloknak

Az amerikai optikusok új jelszava: „Sose feledkezzék meg róla: semmi sem különbözteti meg annyira az embert az állattól, mint a szemüveg!” i

Délutáni és esti szórakozáshoz, tánchoz ajánljuk a kővetkező modelleket:

1 .4 már meglevő, egyszínű selyem vagy vékony szövetruhát is alkalmivá tehetjük — tánc ruhának meg bálba is felvehetjük —, ha gyönggyel hímezzük.

2. Hasonlóképpen gyönggyel díszített ez a zsorzsettből vagy vékony szövetből készíthető, empire-vonalti ruha. Ujja nélkül vagy ujjal lánchoz viselhetjük, de elegáns színházi ru liának is megfelel hosszú ujjúval és levehető, különálló fo- dorjával.

3. Alltalmí kötényruha bársonyból vagy finom szövetből. Nagyon kedves, fiatalos és variálható: bő ujjú muszlin-, áttört csipke-* vagy gyöngyözött selyemblúzzal.

A Kennedy repülőtér nyüzsgőit a húsvéti vakációra utazók tömegétől. Én is benn álltam a sorban, s vártam, hogy kiengedjenek a géphez, amely St. Louisba visz üzleti ügyben, s Innen még aznap este vissza akartam térni az ünnepre.

Ekkor megpillantottam egy rendkívül bájos hölgyet, aki elhaladt a sor mellett, és merőn bámult az utasok arcába. Hirtelen megállt mellettem.

— Bocsánat — szóit —, elvenne engem feleségül?

— Ezer örömmel — feleltem.

— Akkor .ió — bólintott, és belémkarolt,

— Csalc egy kis probléma alvad — folytattam. — Tudja, nekem már van ..

— Semmi baj. Én csupán azt szeretném, ha harminc- három százalékos kedvezménnyel válthatnám meg a repü'üjegyemci . Ez pedig csak akkor lehetséges, ha férj-fc- leségként utazunk . . . Oh, egy dolgot még meg kell tudnom: hová utazik?

— St. Louisba.

— Egy’edül megy?

— Igen, de mégsem csinálhatjuk így.

— Miért ne? A hirdetések szerint harminchárom százalék kedvezményt kap, aki feleségét is magával viszi. Én kifizetem saját jegyemet, de

Kutyaharapást - kockacukorra!

A kutya a földművesszövetkezeti bolt ajtaja előtt feküdt.. Véletlenül ráléptem a farkára. Dühösen vak- kantott és a lábamba kapott. No. ennek a fele se tréfa — gondoltam —, és érdeklődtem, hol találok orvost ebben a faluban. A doivlor megnezte a sebei, lemosta alkohollal, bekente jóddal, azután tapasszal beragasztotta,

— Semmi az’egész — mondta.

— És ha a kutya veszett volt? — kérdeztem.

— Ismerem itt az összes kutyákat. Nincs közöttük beteg — Jó, de egyik percről a másikra is megveszhetett'. ,

— Hogy nézett ki az a kutya? — kérdezte az orvos.

— Nagy. fehér, az orrán fekete folt.

Az orvos bólintott:

— Jól ismerem. Morzsa a neve. Nem volt veszett! De ha mégis, azonnal megtáviratozom magának.

— Jóval vigasztal! — dühöngtem. — Megtörténhetik, hog1 addigra négykézláb fogadom a táviralkihordót, ugatok és beleharapok.

— Nem megy olyan gyorsan Veszettségnél habzik a sz.y. A táviratkihordó észrevenné, és elmenekülne, mielóit megharapná — mondta.

— Tréfál?

— Mondja csuk. ugatott a kutya? — kérdez.le még mindig vidáman mosolyogva.

— Igen.

— Na, tátja. Amelyik kutya ugat, az nem harap.

— De harapott!

— Mert a farkára lépett.

Ebben a pillanatban fiatal nő lépett a rendelőbe, nmg'ir. a nagy fehér, fekete foltos kutya állt meg az ajtóban. Az er vos eivégez.te a bemutatás szertartását.

— Engedje meg... A feleségem... A kutya pedig a ér. Morzsám . ..

Az eb barátságosan csóválta farkat, amelyre negyedóra' ; előbb ráléptem, közelebb lépett, és az orvos szavára piaci: ját nyújtotta. Az asszony két kis kockacukrot vett ki tuskajából és felém nyújtotta:

— Barátkozzanak meg. adja oda neki a cukrot Szót fogadtam, a kutya ismét bebizonyította, hogy élesek a fogai, mert a két szem kőkemény cukrot úgy kettéharapta, mintha vajból lett volna Aztán megnyalta szája szélét.

— Most már tudja, miért voltam biztos a dolgomban Amikor leírta a kutyát, tudtam, hogy az enyém.

Morzsa odaíeküdt a lábam elé. Az asszony ismét kocka cukrot nyomott a kezembe.

Az orvos kisfia szélt be a kutyáért, de Morzsa nem mozdult. A kisfiúra vetett tekintete azt jelentette: „Nem vesztem meg itthagyni a cukrot.” Palásti László

Bizalmatlanság

Feleség — kedvezménnyel

megspórolom az ár egy harmadát, ha házasok vagyunk.

— De nem vagyunk házasok — szóltam intön.

— Ugyan már — mondta. — Van itt egy nagyon aranyos kis kápolna.

— Ez lehetetlen ... gyűrűnk sincs.

— Énnálam akad — turkálni kezdett kézitáskájában. — Magammal hoztam arra az esetre, ha találok valakit, aki feleségül vesz. Csak húzza rá az uj.iamra.

Az emberek ránk bámultak. Ujjara húztam a gyűrűt. Ismét megszólalt:

— Mondja utánam: Ezzel a gyűrűvel...

— „Ezzel a gyűrűvel elviszlek egészen St. Louisig."

— Én Wichitába megyek. Ez a gép megáll St. Louis- bati, maga ott leszállhat, és én továbbmegyek.

Odaértünk a pénztárablak elé. Az ifjú hölgy is beha.iolt az ablakon,

— Bn is utazom. Férj és feleség együtt — harminchárom százalék kedvezmény. Igaz?

— Igaz — szólt a pénztáros. — Szóval kettőt St. Louisig.

— Nem tiltakozott újdonsült ismerősöm. — A férjem St. louisba megy. Én pedig Wichitába.

— Akkor viszont teljes árú jegyet kell váltania St. Louis- tól Wichitáig. Hacsak uram ön nem megy később kedves felesége után Wichitába.

— De hát nézze, az én jegyem retúr. New York—St. Louis és még ugyanaznap visit- sza.

— Csak nem azt akarja mondani, hogy nem tölti feleségével a húsvéti ünnepeket?

— Remek ötlet — élénkült fel az ifjú hölgy —, édesem, igazán eljöhetnél, velem Wichitába.

— Nem mehetek! — most már kiabáltam.

— De meg kell tenned. Meg kell tennie, nem? — szolt, s körülpillantott az embereken, biztatást várva. „Ez a férfi, aki az életét ígérte nekem, most még a harminchárom százalékos kedvezményről t* hajlandó gondoskodni!”

Az emberek dühösen felmo- rajlottak.,.

Megvettem a jegyet Widffc táig, vagy sem? Sosem fogom megtudni. Felébredtem.

Mindennek az a sok tv-hir- detés az oka. A 33 százalékért már majdnem bigámistát csináltak belőlem.

Irta: Goodman Ave Fordította: Zilahi Judil