Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-08 / 57. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! & KAGVAR SZOCIALISTA miNKASPAST BORSOD MEGV El BIZOTTSÁGÁNAK (LAPJA XXTT. évfolyam, 57. szám IKA! 9® PILLÉI Péntek, 196S. március S. Egy a* elsők közút — Napi postánkból Nem ügynök — A 3/1-es lakói Kőszön fjük megyénk asszonyaiig lányait Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság hatodik üléséről. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette, és megelége­déssel állapította meg, hogy a kormányközi bizottság mun­kája eredményes volt és hoz­zájárult a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés további elmélyítéséhez. Az új munka- csoportok létesítésével előse­gítette az érdekelt ágazati minisztériumok, vállalatok, intésetek között a tartós ter­me1 si kapcsolatok kialakítá­sát Ez megfelel a hazai nép­gazdaság irányítása terén be­vezetett új rendszernek is, amely tág teret biztosít az ágazati közvetlen kapcsolatok további kiszélesítéséhez. A kormány felhívta az illetékes szerveket a bizottság most ho­zott határozatai végrehajtásá­ra, a műszaki-tudományos együttműködés további kiszé­lesítésére. Ezek után Apró Antal tájé­koztatta a kormányt a KGST V. B. 33. ülésszakáról. Dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese az NDK-ban tett tanulmányútjának ered­ményeiről, valamint a vezeté­se alatt a lipcsei vásár meg­nyitásán részt vett kormány- küldöttség tevékenységéről számolt be a Minisztertanács­nak. A kormány a beszámo­lókat tudomásul vette. kor-* * Együtt, Vietnam mellett A külkereskedelmi minisz-j tér az ENSZ második keres- * , kedelmi és fejlesztési koníe-* I renciájának eddigi tanácsko- £ ' zásairól tájékoztatta a kor-1 mányt. j A munkaügyi miniszter ezj év első két hónapjának műn- * kaügyi tapasztalatairól. vala-J mint a szakmunkásképzés je--*c lenlegi helyzetéről és a tc>-* vábbfejlesztését szolgáló tér- * vekről tett jelentést a kor-* mánynak. I Az építésügyi ós városfej- * lesztési miniszter előterjesztő- j se alapján a kormány — mó-£ dositva korábbi rendeletét —í egyes közületi elhelyezéssel 5 kapcsolatos ügyek Intézését a* községi tanácsok hatáskörébe í utalta. j Ezeken kívül a kormány az* államigazgatási munka to- { vábbi egyszerűsítését szolgálói rendeleteket alkotott £ ’Az LKM és a DIGEP KIS2- gaervezete közös ifjúsági nagygyűlésén tiltakozott a vi­etnami népet támadó ameri­kai agrésszorok ellen tegnap, március 7-én, csütörtökön. A tiltakozó gyűlésen, amelyet az LKM ifjúsági klubjában {ár­tották meg, megjelent Le-Vem hoc elvtárs, a VDK magyar­országi követségének sajtó- és kulturális attaséja, valamint llo-An, a követség munkatár­sa. A két gyár fiataljai nevé­ben Rábai István, az LKM KlSZ-titkára szólt a vietnami nép bátor, véráldozatokat kö­vetelő harcáról. Jelen volt a nagygyűlésen Németh Antal, Miskolc város KlSZ-bizottsá- gának titkára. Suhajda László, h megyei KISZ-bizottság mun­katársa és Orbán György, az LKM pártbizottságának mun­katársa. A fiatalok őszinte lelkese­déssel köszöntötték Le-Van Loc elvtársat, aki beszélt a vi­á DÍVSZ irodádnak köz eméoye A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája a fran­ca külügyminisztérium elő- ;etes kedvező válasza után. 19fi8. február 20-i ülésén ha­tározatot hozott, amellyel nárcius 5-re és 6-ra Párizsba összehívta a világszövetség végrehajtó bizottságának rendkívüli ülését Március 5- ?n a francia kormány megta­gadta hozzájárulását az ülés negtartásához, egy 1951 ja­guárjában kiadott rendeletre tdvatkozva­A francia kormány elutasf- w válaszára, a DÍVSZ irodá- a kénytelen volt újabb hatá- •ozatot hozni. Magyar tagszer­vezetének hozzájárulásával a DÍVSZ irodája úgy döntött, togy végrehajtó bizottságának ■endkívüli ülését március 8— >-re az eredeti napirenddel ss időtartammal Budapestre »ívja össze A végrehajtó bi- sottság ülése során a DÍVSZ iülön nyilatkozatban foglalko­zik majd a francia kormány neglepő döntésével. A DÍVSZ irodája, etnamiak erőfeSzft&érSi: • A harcok közepette is folytatják a munkát a gyárakban, a me­zőkön, a fiatalok pedig az is­kolában. A megjelentek egyhangúan megszavazták az amerikai nagykövetségre küldendő til-' takozó távirat szövegét. Kife­jezték szolidaritásukat és együttérzésüket a hős vietna­mi néppel, a megjelent viet­nami elvtársaknak pedig meg­ígérték. hogy száz tranziszto­ros rádióval segítik a vietna­mi partizánokat Dr» Bodnár Ferenc eMárg mond beszédei a nőnapi ünnepségeit A Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa ünnepséget ren­dez a nemzetközi nőnap al­kalmából március 9-én, dél­előtt 10 órakor Miskolcon, az SZMT-székházban. Az ünnep­ségre az üzemekből, termelő­szövetkezetekből, hivatalok­ból, intézményekből jönnek el a dolgozó nők. A nemzetközi nőnap alkal­mából dr. Bodnár Ferenc elv- lárs, a megyei pártbizottság első titkára mond ünnepi be­szédet Végei ért Mint már jelentettük, csü­törtökön Szófiában folytatta munkáját a Varsói Szerződés­hez tartozó országok politikai tanácskozó testületének ülés­a szófiai tanácskozás szaka. A délelőtti ülésen Ni- tározatokat fogadtait eä. colae Ceausescu, a délutáni Ezzel a Varsói Szerződésben nökölt Le°nyÍd Bre“nyeV **" 1** vevő államok politikai Az ülésszakon a megvita- tanácskozó testületének ülés- tott kérdésekről megfelelő ha- szaka befejezte munkáját A Varsó? Szerződés lot’BVM tanácskozó testületének szófia! ülésén maivar kül­döttség: Kadar János, az Központi Bizottságának első titkára Fork Jen« «miniszterelnök, Péter János külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter. Wotot Szabados György» 1 f^y csokor S zerény kis ünnep, nem pirosbetűs. Hozzá tartozik at igazsághoz, hogy nem is mindenütt sikerül a leg* t jobban, hiszen többnyire ml rendezzük, férfiak. Méff jó, hogy segítségünkre jönnek a- virágok, az első melegítő napsugarak, amelyek azt a gondolatot ébresztik bennünk, hogy lám, évről évre velük, az ünnepeitekkel kezdődik reményünk a kitavaszodásbari. Velük, az asszonyokkal, édesanyákkal és leányokkal, akiknek nevéhez annyi szép­ség, jóság fűződik, s ezek mindegyike külön-külön is ro* kon az élet értelmével. Ilyenkor szép beszédek hangzanak el a nő helyéről fel­szabadult társadalmunkban. Tisztességes, szép hely ez, tó- lágrésznyi területeken ma meg inkább csak harci program, a szocializmusban azonban, így nálunk is élő valóság ma már. Az egyenjogúságra gondolunk, a családvédelemre, a gyermeknevelést könnyítő törvények jóakaratára, amely­ben lársadalmunlt egészének áldozatvállalása is kifejezésre jut. Kell a beszédek tiszteletadása, a köszöntő szavak emberi melegsége. így legalább nem felejtjük el kötelességeinket hű társunkkal, a dolgozó nővel kapcsolatban. Mert hiszen a szürke hétköznapokon olykor kevés a virág, kevés a jó szó, kevesebb a megbecsülés is. mint amennyit érdemelnek», Nézzük csak meg egyes üzemek bérlistáit, azonos szakkép­zettséggel végzett azonos munkáért sokan kapnak keve­sebb fizetséget, mint a férfiak. A rég kialakult értékítélet még mindig kizárólag a férfit ismeri el családfőnek, pedig az asszonyok többségére ugyanígy illik ez a kifejezés. Hm nem jobban. Az asszonyoknak odahaza is helyt kell állniok, azt eg% férfi sem viseli el szó nélkül, ha a lakásban rendetlenség van, ha nincs főtt étel mindennap, vagy ha a gyerek rósz- szül tudja a leckét. Mert — hogy el ne felejtsük — a gyér* meknevelést, ezt a legnagyobb türelmet, legnagyobb áldo­zatot kívánó, nem is mindig hálás, ugyanakkor roppant társadalmi felelősséggel járó kötelességet is hajlamosak va­gyunk rájuk bízni az édesanyákra majdnem teljes egészé­ben. És ki kérdezi, hány órát dolgoznak egy nap, túlóra­pénz nélkül? Eszrevesszük-e mint férfiak és mint családfők, mint apák és társak, mennyire elgépicsedik életük, mennyire elfárad­nak, mire lemegy a nap, de reggel azért megint nekik kell először felkelni, nincs vasárnapjuk, nincs módjuk, idejük „lazítani", amit a férfiak nagyon is igényelnek, Fölfordulrus a világ, ha egyszer a nők is ugyanezt kezdenék művelni! De megsínylené a társadalom alappillére, a család, a mely­nek kifogyhatatlan energiájú robotosai az asszonyok, a mi mostani ünnepeltjeink. Akik sokszor és helyenként meg­elégednének már azzal is, ha mindezt belátná, elismerné férjük, gyermekük. £okféle szabályra kellene ügyelnünk nekünk, férfiak- ^ nak, ez nem vitás. Mint ahogy az sem lehet vita tár­gya, hogy egyéni mulasztásokat egyáltalán nem le­het helyrehozni egy csokor hóvirággal, de még száz szál piros szegfűvel sem. Akkor hát nincs értelme a köszöntés­nek? Ezt azért nem szabad mondani. Kell a jó szó. kell a szeretet, a megemlékezés, de nemcsak az újságok lapjaint a helyi ünnepségek beszédeiben, hanem valamennyi csa­ládi otthonban. így talán tovább tart az ünnep fénye, me­lege, s jó útravaló lesz az utána következő hétköznapokra* Í!sttiétkhhkt*iíkkií-k**khkkkkkk*nAklk.kkkk*A***árkm

Next

/
Thumbnails
Contents