Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Süu , Vitó&g ifwoleíárfffii egyesültetek! fmmmmmiiB £ tRAtäVA® SEOCIALtSTA ESS ONKASPAET BOKSOO MECVE1 BIESyrTSAGANAB LAPSA SXIf. évff©Sy»SM„ SS. SEÍÍSSB ÄRA; S FORINT Vasárnap, 1968. március S. A% MSZMP KE Javasol jut Hívják össze a tesívérpártok nemzetközi tanácskozását Komócsin Zoltán beszéde m konzultatív találkozón Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége nevében Ko­mócsin Zoltán ismertette az MSZMP KB megbízásából, a konzultatív találkozó részve­vői előtt nézeteinket, javasla­tain1 x. A beszéd a szombat' £ilé hangzott el. : , .mi pártunk — hangsú- a felszólalás — már i’y 4 szükségesnek tartja a kő: munista és munkáspártok Új nemzetközi tanácskozásá­nak megszervezését. 1966. no­vemberében pártunk IX. kongresszusa már állást fog- iáit ebben a kérdésben. Ma valamennyi testvér­párt előtt álló minden mi"1 megelőző feladat: fo­koz. 1 az imperializmus el­leni harc erejét és mé­reteit. Ez pedig a megér­tés növelésének, az egység erősítésének és fejleszté­sének útján érhető éL A világhelyzet, a nemzetközi k ununista mozgalomban ki- í It állapotok parancsoló­síi''- megkövetelik az intemaeio- «alista szolidaritás előtérbe állítását. Az egység megbomlásának az okát, az egység helyreállí­tásának legfőbb akadályát mi a proletár internacionalizmus­tól való eltérésben látjuk. Köztudott, hogy Mao Ce­tun g és csoportja — a nagy­hatalmi sovinizmustól vezet- -ietve — szovjetellenes kam­pányával, a testvérpártok el­leni rágalomhadjárattal objek­tíve az imperialistáknak ked­vez. Komócsin Zoltán ezután a Vietnami kérdéssel, a naciona­lizmus elburjánzásának jelen­ségeivel, a káros elkülönülési törekvésekkel foglalkozott. Szólt arról, hogy a testvér­pártokat nem szabad első- és másodrendű, kicsi és nagy pártokra osztani —, minden testvérpárt egyenrangú. A to­vábbiakban behatóan elemezte az internacionalista szolidari­tás fejlesztésének kérdését, majd a kommunista és mun- Itáspártok nemzetközi tanács­kozása összehívásának fontos­ságáról szólt. Aláhúzta, hogy az 1960. évi értekezlet óta sok idő, majdnem egy évtized telt el. A világban változások mentek végbe és ez önmagá­ban véve is indokolja a nem­zetközi tanácskozást. Értékel­ve az 1957. és az 1960. évi moszkvai értekezletet, kije­lentette, hogy az akkor kidol­gozott főirányvonalat az MSZMP ma is magáénak vallja, szembenézve azzal a ténnyel, hogy az 1960-as ta­nácskozáson elfogadott nyi­latkozat néhány vonatkozás­ban nem állja meg a helyét. A világ fejlődése új prob­lémákat is felvet, amelyekre választ kell adnunk, nem elé­gedhetünk meg az előző nyi­latkozatok citálásával, szükségessé vált az Im­perialista és antiiinpcria- lísta erők harcának ala­pos, marxista—leninista elemzése. Ezután Komócsin Zoltán is­mertette az MSZMP KB ja­vaslatai! u nemzetközi tanács­kozás összehívásáról, céljáról, jellegéről, napirendjéről, *!ő­készftésérőí, megtartásának időpontjáról és helyéről. Javasolta, hogy még ez év végén kerüljön rá sor, a nemzetközi tanácskozás Moszkvában legyen. Minden párt joga eldönteni, hogy részt vesz-e, vagy sem a tanácskozáson. Álláspontunk teljességéhez tartozik — foly­tatta —, hogy a magunk ré­széről a közös célokért együtt akarunk haladni a nemzet­közi tanácskozáson esetleg részt nem vevő testvérpártok­kal is. A testvérpártok nem­zetközi tanácskozása után célszerű lenne megvizsgál­ni, hogy létrehozható len- ne-e » vietnami nép mel­letti szolidaritási világ- értekezlet. a tesevérpártok, valamint a vietnami néppel szolidáris minden erő részvételével. Komócsin Zoltán felszólalá­sa végén azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy végül is mi­ly«» konkrét eredményekkel végződhet a budapesti kon­zultatív találkozó. — Vélemé­nyünk szerint—mondotta — nagy visszhangot váltana ki ez a találkozó, ha a részvevő testvérpártok valamennyien egyetértenének abban: még ez évben kerüljön sor a nemzet­közi tanácskozásra Moszkvá­ban. Ennek érdekében felhívással fordulnánk az összes kommunista és munkáspártokhoz, hogy j vegyenek részt az előkc­| szítésben és a nemzet­közi tanácskozáson. 1 Ez örömmel töltené el a kom- j munistákat, a velünk szolidáris erőket, ugyanakkor politikai csapást mérnénk ellenségeink­re, az imperialistákra. Az MSZMP KB meg van győződve arról: konzultatív találkozónk akkor teljesíti fel­adatát, ha nagy lépést teszünk előre a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács- j kozásához vezető úton — fe- j jezte be Komócsin Zoltán, az MSZMP KB küldöttsége fel­szólalásának ismertetését Csaknem 3 millió szőlővenyige A Tokaj-hegyaljai Állam! Gazdaság tarcali szaporító üzemében megkezdték a sző­lőoltványok készítését. 125 hol­das alanyvessző telepükről az | gal oltanak be. Oltványt**« idén 2,5—3 millió venyigét I ,, , . ... , , , szednek, amit a táj termeié- [meJo rcszlegük a kereskedé­sének megfelelő nemes anyag- I lemnek is dolgozik. ■ * I .. :. ' ■ = ... - \ . Metszik a szőlőt a tarcali dombokon Csaták a demililarizáU § rezeinél 1 megye útviszonyairól tanácsi: izoit a borsodi képviselőcsoport Cseterki Lajos elvtárs résst vett as ülésen Pénteken és szombaton Dél- Vietnamban a leghevesebb csaták a demilitarizált övezet­től délre fekvő területeken dúltak. Pénteken az esti órák­ban amerikai tengerészgyalo­gosok a Cua Viet folyó men­tén fekvő egyik falunál parti­zánegységekkel ütköztek meg. A tengerészgyalogosok 22 ha­lottat és 87 sebesültet veszítet­tek. Harcokról érkeztek jelenté­sek a demilitarizált övezettől I 19 kilométerre délre fekvő térségekből is. Itt az amerikai­ak 31 katonát veszítettek. I Szombat reggel, január 4-e ! óta első ízben támadták radar- j ral irányított, A—6-os ameri- | kai gépek Haiphongot, a VDK második legnagyobb városát. A kalózrepülők hidakat és vas­üti csomópontokat bombáztak. Az amerikai betolakodó gé­pek szombat, reggel támadást intéztek Hanoi és környéke ellen is. Szombaton, március 2-án Miskolcon, a Hazafias Nép­front klubhelyiségében ülést tartott a Borsod megyei kép­viselők csoportja. Az ülésen részt vett Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központ! Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. | Az ülést Varga Gáborné, a 1 megyei tanács vb elnökhelyet- 1 tese, országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dojcsák János, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára tartott tájékoztatót a megye útviszonyairól, a közlekedés néhány fontosabb kérdéséről. Tizenötezer kötet talált gazdára Az elmúlt év második felé­ben hirdette meg a KISZ me­gyei bizottsága, a MÉSZÖV, a megyei tanács és a II. Rákó­czi Ferenc Könyvtár a falusi ifjúsági könyvterjesztő ver­senyt. Az 1967. szeptemberé­től az év végéig tartó könyv­terjesztési verseny értékelése a napokban megtörtént. A fiatalok a verseny során mint­egy 15 ezer kötet könyvet juttattak el 204 000 forint ér­tékben a megye olvasóihoz. E kampány során mintegy 10 százalékkal növekedett az if­júsági korosztályhoz tartozó olvasók száma. A terjesztés idején több helyen irodalmi rendezvényeket tartottak, így e verseny nem pusztán könyv­eladási kampány volt, hanem az irodalom és az olvasók ta­lálkozásának ünnepi időszaka. A verseny elbírálásakor megállapították, mely szer­vek, illetve személy szerint kik’ dolgoztak legjobban, és értékes jutalmakat ítéltek oda számukra. Televíziók, rádiók, maenetofonakt értékes könyv­sorozatok kerültek a győz­tesekhez. A KISZ-szervezetek közül a legjobb eredményt az emődi Braun Éva szervezet érte el, amelynek tizenhárom tagja 13 ezer 405 forint értékű könyvet adott el, te­hát az egy KISZ-esre jutó forgalmazási érték 1031 forint. Sorrendben a mezőcsáti föld­művesszövetkezeti szervezet következik, ahol 685 forint, majd a mezőkövesdi gimná­zium IV/A osztálya, ahol 654 forint az egy ifjúra jutó könyvértók. Az úttörőszerve­zetek közül a legjobb ered­ményt a mezőcsáti Egressy Béni úttörőcsapat érte el: egy-egy pajtásra 105 forint értékű könyv jut. Az egyéni versenyzők közül kiemelkedő Béres László rlcsei ifjú tel­jesítménye, aki egymaga 15 200 forint értékű könyvet juttatott el az olvasókhoz. Bán Mária Mezőkövesdről 8170, Pető Anna, ugyancsak Mező­kövesdről 4310 és Esaenyi Ju­dit Putswfapói 4 estet forint ér-. tókű könyv eladásával iratko­zott fel a legjobbak listájára. Az elmúlt évben meghirde­tett falusi ifjúsági könyvter- jesztósi verseny jó eredményt hozott, a 15 ezer kötet újabb és újabb családok százaihoz, ezreihez vitte közelebb a tu­dást, a nemes szórakozást. (bm) I» A legjobb könyvterjesztőket tegnap, március 2-án ünnep­ségre hívták össze Miskolcon, a Csanyik-völgyi KlSZ-iskolá- ban. Az ünnepségen, amelyen többek között megjelent Ko­vács Sándor, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első tit­kára, Böhle Dezső, a SZÖVOSZ osztályvezetője, Taksái Imre, a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályának munka­társa is, megjutalmazták * legjobb könyvterjesztőket. Őse­ge Géza, a MÉSZÖV megyei igazgatóságának elnöke mél­tatta érdemeiket, majd Nagy Tibor, a KISZ megyei Bizott­sága nevelési osztályvezetője kihirdette az eredményt! A- tájékoztatóból kitűnt, hogy a megye utas- és teher­forgalma is évről évre növek­szik. A Tiszai pályaudvaron például naponta átlag 60 ezer ember fordul meg. Körülbe­lül 25 ezer ember jár miskol­ci üzemekbe, vállalatokhoz. A vasút 1967-ben 22 millió ton­na árut szállítóit, a 3. sz. AKÖV idei szállítási terve körülbe­lül 8 millió tonna. A vasúti forgalom a gőzvontatás csök­kentésével. a dieselesítéssel és a villamosítással gyorsult. A i jövő terveiben is a dieselesí- j lés és a villamosítás szerepel, i Az utak megterhelése is mindinkább fokozódik, ma ! már a megye útjain naponta ■ 1000—4000 gépkocsi közlekedik. Az utak fejlesztését, korszerű­sítését sürgeti az a tény, hogy a megyében a főközlekedési és az alsóbb rendű utak for­galma majdnem egyformán zsúfolt. A tájékoztató .rész­letes adatokat szolgáltatott ar­ról. hogy az elmúlt években a KPM, a megyei tanács hol, milyen összegekkel fejlesztet­te. korszerűsítette az utakat, a hidakat, majd a harmadik ötéves terv célkitűzéseit is­mertette. A KPM a harmadik ötéves tervben az utak építésére, korszerűsítésére, karbantar­tására 624 millió forintot for­dít. Hinnék az összegnek 55 százalékát már az első két évben felhasználják. A megyei tanács ugyanerre a célra 139 millió forintot költ. (Miskolc útjait ez az összeg természe­tesen nem érinti.) A legköze­lebbi tennivalók között sze­repel a Miskolc—Mezőkövesd közötti 3. számú főút korsze­rűsítése, melynek munkálatait már megkezdték. Később a repülőtér felé vezető utat kor­szerűsítik. A tájékoztató hangsúlyozta; az utak építésénél az adott összegből kell gazdálkodnunk. Nagyon fontos, hogy az épít­kezésnél az összes érintett vál­lalat megfelelően hangolja össze elképzeléseit, terveit, hogy a gáz, a villany, vagy egyéb munkák miatt ne kell­jen később utat bontogatni. A helyi erőforrások feltárása, okos felhasználása is sokat se­gíthet az utak javításánál. A részletes tájékoztató után élénk vita alakult ki. A vi­tában felszólalt Cseterki La­jos, aki elmondotta, hogy a rohamosan fejlődő Borsod korszerű, jó utakat kíván, ez érthetően sok gonddal, ten- ] nivalóval jár. de a megye ve­zetősége jól foglalkozik ezzel a kérdéssel. Felszólalt a vi­tában több képviselő és meg­hívott vendég is. Varga Gáborné a tanácsko­zás végén elmondotta, hogy a tárgyalt kérdésről tanulmányi tervet készítenek, melyet el­juttatnak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba. Rasszer ma beszédet mond Bfassaér elnök vasárnap es­te beszédet mond az EAK Szakszervezeti Szövetségének heluáni gyűlésén. Az elnök beszédét az EAK közvélemé­nye nagy érdeklődéssel vár­ja, tekintettel a legutóbbi tün­tetésekre. Várható, hogy az el­nök felel a heluáni munká­sok és az egyetemi diákság által felvetett kérdésekre. A tüntetések során, több jel­szó az elnököt sürgette, Wp~ jen közbe a háborús katasztró­fáért felelős,^ volt katonai ve­zetők szigorú felelősségre vo­nása érdekében. Az egyik jel­szó például az volt: „Arra hallgass Gamal, amit a nép mond”. Nasszer elnök heluáni beszédével a közvéleméhynek tea* eleget, amely megnyilat­kottását kívánta,. |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents