Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

2 ESZ A KW AGY A RORSZAt. Vasárnap, 1068, március Z, Egyiptomi tiltakozás az ENSZ-nél Az Egyesült Arab Köztár­sság fővárosában rendkívül élénk reakciót keltettek az iz­raeli hatóságoknak a meg­szállt arab területek végleges bekebelezésére irányuló leg­utóbbi rendelkezései. Az egyiptomi kormány uta­sította El Kunit, az EAK ál­landó ENSZ-képviselőjét, hogy Jegyzékben hozza tudomásá­vá U Th&nt főtitkárnak, a Biztonsági, Tanács tagjainak, Johnson beszéde Johnson elnök, aki pénte­ken váratlanul Texasba uta­zott és megtekintette a hous­toni űrközpontot, este Beau­mont városba folytatta útját és felszólalt egy demokrata­párti vacsorán. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok (»minden tőle telhetőt megtesz b vietnami háború kiszélesí­tésének elkerülésére”. Még ezt b kijelentést is megkockáztat­ta: „Nem fogunk harcolni olyan háborúban, amelyet az ázsiaiaknak magukért kell megvívniok”. Sürgősen hozzá­fűzte azonban, hogy Amerika ,,megvédelmezi Dél-Vietnamot annak szomszédjától”. Az U Thant-féle békepuhatolózásról annyit mondott, hogy „akar­ni és elérni a békét, két kü­lönböző dolog”. A háborúért közvetve, elődeire hárította a felelősségei, valamint a világszervezet tag­államainak Egyiptom ezzel kapcsolatos álláspontját. Esze­rint az Egyesült Arab Köz­társaság törvénytelennek. te­kinti 1 Izraelnek á megszállt arab területek eddigi státusa módosítását célzó döntését. Az egyiptomi külügyminisztérium péntek esti nyilatkozata az 1949-es fegyverszüneti egyez­mények megsértésének minő­síti az izraeli eljárást, Román pariplénufii •A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága március 1-én ülést tartott. Meghallgat­ta a Paul Niculescu-Mizil ve­zette küldöttség beszámolóját a budapesti konzultatív talál­kozóról, és a küldöttség itt el­foglalt álláspontjáról. A központi bizottság plénu­ma jóváhagyta az RKP kül­döttségének a budapesti talál­kozón kifejtett tevékenységét, beleértve a tanácskozásról történt kivonulását is. Heti kiiipoiifikúii ösézefoiflalŐMk Márkázzák a BVK termékeit Az új gazdaságirányítási rendszer egyik jellemző vo­nása, hogy a termelő, a gyártó vállalat közelebb kerül a vá­sárlóhoz, a tényleges fogyasz­tóhoz. A vállalatok igyekez­nek hát megismertetni ter- melvényeiket a vásárlók köré­ben. A korábbi években a mű­trágya termékféleségek általá­ban a kémiai összetétel sze­rinti, vagy a közismert pétisó elnevezéssel kerültek forga­lomba. A termékek ilyen álta­lános megnevezése a mostani értékesítési körülmények kö­zött már nem célszerű. A ké­miai megnevezések részben nem ismertek a köztudatban, másrészt az sem ítélhető meg egyértelműen, hogy a műtrá­gyát melyik vállalat gyártotta és hozta forgalomba. Az értékesítésben jelentkező újszerű feladatok érvényre Tv-mjongó juttatása céljából a Borsodi Vegyikombinát a jövőben a Szabadalmi Iroda által jóvá­hagyott márkaneveken és a vállalati emblémával ellátott csomagolásban hozza forga­lomba műtrágyáit, valamint a gyógyászatban használatos di- nitrogénoxid termékét. A kar­ba mid műtrágya márkaneve például a jövőben „Supernit”, a mészammonsalétromé „Ar- gonit”, az ammonszulfáté pe­dig, ^Argonit — S” lesz. A márkázás természetsze­rűen kötelezettségeket is ró a vállalatra. A márkázott ter­mékek minőségére még fo­kozottabb mértékben kell ügyelni. A BVK műanyagipari ter­mékféleségeinek, így például a pvc-nek és a kaprolaktámnak márkaneveit most dolgozzák ki. Érdekes, hogy a legjobb hangzású és egyértelmű már­kanevek meghatározásához az elektronikus számítógépek va­riáló készségét Is igénybe ve­szik. A' Borsodi Vegyíkombinát vezetői és dolgozói mindent elkövetnek,- hogy márkázott és emblémával- ellátott termékeik j elnyerjék a vásárlók tetszé­sét, elismerését. A múlt héten Budapest állt a világérdeklődés középpont­jában, ahogy mondani szok­ták: Budapesten volt a világ szeme. 17 hírügynökség, 28 rá­dió- és televíziótársaság, 102 újság, köztük a legnagyobb világlapok tudósítói tájékoz­tatták a világsajtót a kom­munista és munkáspártok kon­zultatív találkozójának esemé­nyeiről. • r4 AZ ELSŐ IIÉT UTÁN A budapesti tanácskozás el­ső hetének felszólalásai szinte kivétel nélkül arról tanúskod­nak, hogy a résztvevők átér­zik: lehetnek viták, nézetkü­lönbségek a kommunista vi­lágmozgalomban, az egyes pár­tok sajátos körülményeiből adódóan, de nem lehet el­vitatni azt, hogy a legsürgő­sebb tennivaló a közös cse­lekvés az imperializmus ag­resszív terveinek megakadá­lyozására. Lehetnek megítélés­ben különbségek a célok el- j éréséhez vezető módszerekről, ; de a feladatok közösek a vi- j lóg valamennyi kommunistá- j ja számára. „Van közös vi- j íágnézetünk, közös elméle- j tünk, a marxizmus—leniniz- i mus, közös elvünk, az inter- | nacionalizmus. Közösek az ér- j dekeink, közös az ellenségünk, I az imperializmus” — hangsú­lyozta az MSZMP álláspont­ját megnyitó beszédében Ká­dár János. A tanácskozás tart, de már az eddigi javaslatok, —■ elsősorban az a sürgető igény, hogy még az idén ül­jön össze a kommunista és munkáspártok világértekezle­te —, valamint a hasznos és termékeny véleménycserék is azt jelzik, hogy a budapesti találkozó az egység törekvések Í megszilárdulásának és konkrét formába öntésének jegyében ülésezik. Az egységtörekvésneík, a kö­zös cselekvésnek szinte jelké­pes megnyilvánulása a har­coló vietnami néphez intézett szolidaritási üzenet, amelyet egyhangúlag fogadtak el a ta­nácskozás résztvevői. JOHNSON NEHÉZ HELYZETBEN A dél-vietnami hazafiak im­már több mint egy hónapja megindított oífenzívája az el­múlt héten sem vesztett he­vességéből. Az amerikaiak és a saigoni bábkormány csapa­tai az ország egyetlen pont­ján sem érezhetik magukat biztonságban. A hazafiak tü­zérsége szinte naponta intéz támadásokat a legfontosabb támaszpontok és a városokba szorult helyőrségek ellen. Az amerikai légierő ugyanakkor — súlyos veszteségei ellenére — folytatja terrorbombázásait a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa. Hanoi és fő kikötője, Haiphong la­kóterületei ellen. A szabadságharcosok soro­zatos győzelmei nyomán ki­alakult helyzetről és a meg­teendő ellenintézkedésekről hivatott dönteni az a hadita­nács, amelyet Johnson elnök hívott össze a washingtoni Fehér Házban. Az értekezlet központi alakja a Saigonból most visszatért Wheeler tá­bornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö­ke, aki mindenekelőtt katonai erősítéseket kér. Westmoreland tábornok azt kívánja, hogy 50—100 ezer új katonát küld­jenek Dél-Vietnamba, a ve­zérkari főnökök viszont egye­lőre csupán ötvenezres erősí­tésről beszélnek. A Pentagon állítólag azt is javasolja, hogy Johnson rendelje el a nem­zeti gárda nehány egységének mozgósítását és mintegy 50 ezer tartalékos tényleges állo­tt IM**' •— Az orvos utasította, hogy naponta egy órát sétáljon! P Howard (Peitő ienő) Az előretol! he 1 Yőrség nányba helyezését, továbbá,. iogy gyorsítsa meg a sorkötel­esek behívását. S minthogy l növekvő hadikiadások fe­lezésére háborús pótadó elvetését is tervbe vettéli, t— mindez a választások évében rém nagyon növeli Johnson úrnők amúgy is megtépázott íépszerűségét. A hírek szerint, íz elnök az amerikai katonai stratégia most folyó felülvizs­gálatától teszi függővé dönté­sét arról, hogy mennyi kato­nát küld ismét Dél-Vietnami' na és elrendeli-e a tartalékosok részleges mozgósítását. A Stra-1 tégia felülvizsgálata a pénte­ken hivatalba lépett új had­ügyminiszter, Clark Clifford első feladata. AZ KNOZIS BUKÁSA A földközi-tengeri térség fontos eseménye volt a múlt vasárnap megtartott ciprusi, választás. A választások Ma* kariosz, elsöprő győzelmével végződtek. A leadott 231 439 össz-szavazatból nem kevesebb, mint 220 911 esett Makariosz- ra, aki így újabb ötéves cik­lusra Ciprus köztársasági el­nöke. Ellenjelöltje, a jobbolda­li, nyugatbarátnak .ismert dr. Takisz Evdokas? orvos még a leadott szavazatok négy szá. zalókát sem kapta r.ieg. Hír- magyarázók szerint Makarios* hatalmas győzelme megnyitot­ta a ciprusi rendezés kilá­tásait, amelynek alapját egy új típusú függetlenség szolgál­tatná. A rendezéshez Maka­ri osznak mindenesetre meg kell még nyernie a török ki­sebbség hozzájárulását is. Az elnökválasztás számotte­vő következménye, hogy Gö­rögország befolyása máris csökkent Cipruson. Evdokasz ugyanis választási kampányá­nak középpontjába az Enozist, a Görögországgal történő egyesülést helyezte. Bukása így egyben az Enozis-politika bukását is, jelén ti, A JUNTA .„MEGTOROL“ A ciprusi Választások Ily módon* nem sók örömet okőz- tak a görög juntának, amely­re egyébként is rossz idők járnak. Svédországban tartóz­kodik Andreasz Papandreu, a volt miniszterelnök fia, az is­mert centrista politikus. Pa- pandreu a parlamentben fel­szólalva kérte a svéd képvi­selőket. nyújtsanak segítséget az athéni katonai junta elle­ni harchoz. A svéd ‘■szociál­demokraták nevében Erlandea" miniszterelnök ígéretet tett ar­ra, hogy pártja támogatni fogja a „pán—hellén felszaba­dítás! mozgalmat”. A svéd po­litikai állásfoglalásra válaszol­va az Esztia című görög lap sürgette a diplomáciai kap­csolatok megszakítását Görög­ország és Svédország között, A junta be is jelentette, hogy „megtorlásképpen” haza­hívja stockholmi nagykövetét Hasonló- okok miatt a görög sajtó Dániát is élesen támad­ja. >A KÖZEL-KELETI HELYZET * A Földközi-tenger térségé­ivel függnek össze azok a je­lentések is, amelyek Gunnar , Jarring, az ENSZ Közel-Ke- rietre küldött különmegbízott- .ja New York-i utazásáról ► szólnak. Jarring szerdán ér­kezett vissza New Yorkba* »ahol elsőként U Thant főtit- Jkárnak tett jelentést, de prog­ramján más megbeszélések is ■szerepelnek. Tárgyal a nagy­hatalmak képviselőivel, továb- | bá az EAK, Jordánia és Izrael , ENSZ-megbízottaival is. Jár-, [ring előreláthatólag vasárnap lutazik vissza a Közel-Keletre­► Kairói jelentések szerint aí ’ A1 Ahram egyik cikkében ajv >ra figyelmeztetett, hogy a kö-. [ zel-keletl helyzet ismét súlyo­sabbá válhat egy csütörtöki [izraeli bejelentés miatt,, amely .szerint izraeli területnek te' hintik a megszállt arab terü­leteket. Ezt az elhatározást az >A1 Ahram újabb agressziónak ’minősíti. Hangsúlyozza, hogy [ez az .arabok ..számára elfo­gadhatatlan és csökkenti * [békés megoldás lehetőségét Gáti Istvá* sét, azután ez a torzulás át­ment egy állati vigyorgásba. — Hát most majd elbánok veledi Huszonnégy óra en crapaudine... Latomét őrmester a kapi­tányhoz ment: ez a büntetés még két és fél órára is tilos volt. Huszonnégy, óra, ezen a vidéken, voltaiképpen kínha- láll jelentett. Nem vállalhatta a felelősséget. A kapitány azonban nagyon lehordta: — Itt nem vagyunk a had- tápnál! Itt különleges viszo­nyok vannak, és sok minden szabályellenes. De másképp nem megy. Latouret ment a fogolyért. Ez már a munkaruhába öl­tözve várta... és ... vigyor­gott! — Harrincourt! Huszonnégy órát kap en crapaudine. Meg kell mondanom, hogy ezt nem nekem köszönheti... És ha ...[ Mit vigyorog! Maga barom! A huszonnégy óra alatt tízszeri is meghal! ~ ! „Csak egyszer add, Uram' Isten, végre. Csak egyszer” —' imádkozott magában Galamb.' és határozottan boldog volt. [ V itték az őrségre. A kapu melletti őrházban lak-[ tak a goumier-k is. Spoliansikyt, a gróf urat ver-; te éppen az altiszt egy derék-, szíj csatos végével. — To kutya! Elaludtál az! őrségen? Te piszok ... te.. .• Engem büntet meg a hadnagy! úr, te nyomorult. . . te alszol?' (FolytatjukJ rölgette. Istenem ... Milyen bajba jön, ha ez az ember csakugyan megőrült. Gardone kapitánynak Ga­lamb valósággal mániája lett a semmittevésben, tehetetlen dühében, ingerlékenységében.. Még a sivatagban fejébe vet­te, hogy „ezt a gyanús egyént” elpusztítja. És egyre azt je­lentik, hogy megúszta a ha­lálos büntetést! Dühöngött, hogy a sok ráuszított altiszt ellenére ez még él, itt, ahol olyan könnyen osztogatják a halált. Minden elkeseredését levezette ebben a gyűlöletben, amit valami gyanakvással ma­gyarázott. M ost Is jön szemben. És fütyörészik! Ráriva.llt: — Közlegény! Hol a derékszíja? Szembe^ áll vele a forró­ságtól izzó erődudvaron. — Nem vagyok. szolgálat­ban, men commandant — fe­lelte Galamb., — Hol a derékszíja? — Paquetage után mindig száradni hagyom, hogy ne ke- nödjön el a viasz. — A szakaszvezetőnek je­lenti, hogy derékszíj nélkül jött át az udvaron. Rompez' Kobienszkinek már sok kel­lemetlensége volt azért, mert ez a légionista még itt lábat- lankodik. Értette ö jól a ka­pitányt, és hogy Galamb még élt, az Igazán nem az altiszt jóakaratán múlott. Dühtől eltorzult arccal hall­gatta végig Galamb jelem tó­— Nem értem ... — hebeg­te. Galamb megint, kacsintott, és csak ennyit mondott je­lentősen, halkan: — Az ing . .. ! Elszólta ma­gát lazáiméban... Hlavács ajkai remegtek, és megkapaszkodott a székben. — Könyörgök ... én, én ... ha, ha megtudják... — Megbízhat bennem ... én rendes fiú vagyok... És ki­tűnő nyomozó... Ezt elhihe­ti... ' ' ~ — Kérem... — hebegte Hlavács —, nekem Spoliamsky mondta... én igazán nem te­hetek ... — Jó, jó. . . A fontos az, hogy ön adott esetben szá- míthal rám. Én kis híján fran­cia' tengerésztiszt lettem. Pfczt .. — és szájára tette uj­ját. ., — Én tudok hallgatni. De megmondom: rám számít­hat ... Viszontlátásra. t. őr­nagy úr! És krtlebbent, Hlavács zsib- isedían ült, é& verejtékét tö­„Becsületszavamra. : a sors ugrat” — mondta magában el­keseredetten Galamb. „Pedig meg‘kell halni! Meg kell halni!” — ismételgette magában, és nagy falatokat nyelt le vacsorájából. Sze­gény Troppauer! Verseit el­tette abba a viaszosvászon zsákba, amelyben Gri’íon tár­cáját őrizte és a csontlapot a 88-as számmal. Hlavács vánszorgott be ia kartonba. Éppen hogy felgyó­gyult lázrohamából, melyét tífusznak hittek. Galamb összecsapta a boká­ját az asztal alatt, és kacsiú- tott Most jutott csak eszébe, hogy nem látta Hlavácsot, amióta megtudta, hogy 6 íves őrnagy. Persze, az állítólagos cipész ezt nem is sejti, mej-t lázas volt. Még egyszer ráka- csintott a cipészre, aki hök- kenten nézte, azután közel hajolt, és a fülébe- súgta: — Mindent tudok . ... Hlavács halálsápádt lett... Most jön az ingügyi 53. j ; „lanab véresre csípetté magát a szúnyogokkal. és eldobta a kinint. Egyetlen erammot sem sze­dett még. Rikajev már kinin- süketséget kapott a sok ma­lária ellen! védekezéstől. Ga­lamb pedig csak hagyta, hogy csípjék a .moszkitók, mert tudta, hogyha kórházba kerül maláriával, az már annyi, mintha elpatkolt volna. De este a kantinban megint nem a' láz kínozta, hanem a türelmetlen éhség. És mikor végre hozták a vacsorát, Ri­kajev egyszer csak lebukott a székről, fél méterre dobta ma­gát a hidegrázásban, és ősz- szeszorított fog?*» úgy csiko­rogtak, mint T*«é! kor két ér­des kavicsot dörzsölnek ösz- sze.:.'. , Az orvos csak ránézett a dánra: — Malária... — állapította meg- légy intve. És RLkajevet Vitték.., rikatúrakiállítás tizenkét esz- ■ tendőt váratott magára, Mis- j kolcon pedig első alkalommal rendeznek hasonló jellegű tár­latot, s a bemutatott művek, bár alkotónként más és más módon közelítenek a nézőhöz, mind el szeretnék gondolkod­tatni a látogatót. Az volt a cél, emelte ki, hogy „gondolko- j dó agyak szóljanak a gondol­kodó agyakhoz”. Már szombaton igen sokan tekintették meg a rendkívül érdekes és vonzó kiállítást, | amely március 17-ig lesz nyit- 1 va. . I désre. A tárlat anyagát Buda­pest után, megelőzve más vi­déki városokat, sőt a művek külföldi bemutatását is, elő­ször a miskolci közönség lát­hatja. Eljött a megnyitásra két ki­állító művész is: Kaján Tibor grafikusművész, a Magyar Képzőművészek Szövetsége grafikai szakosztálytitkára, valamint Dalmáth Ferenc, az ismert humorista, aki ez alka­lommal más, alkotóművészi oldaláról mutatkozik be. Kaján Tibor rövid ünnep megnyitó beszédében többel között arról szolt, hogy a ka­■ Kiállítás nyitására szokat­lan időpontban, szombaton délután nagy számban gyűl­tek össze az érdeklődők a Miskolci Galériában, hogy ré- ■ szesei ..legyenek a Budapesten háromszor is meghosszabbí­tott országos karikatúrakiállí­tás miskolci bemutatásának, illetve a tárlat ünnepi meg­nyitásának. A Galéria előte­rében Sajdik Ferenc nagy­méretű Budapesti panorámá­ja. fogadja az érdeklődőt, a kiállítási teremben pedig mintegy százhatvan különböző jellegű és műfaji megoldású karikatúra késztet szemlélő­di» »««-«to*« Mepyil! MisMcan .az. arsiáp irifÉirslillIfls

Next

/
Thumbnails
Contents