Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

2 ÉSZAK M AT, Y A KOKSZ A« Szombat, 196S. február S. 167 ezer takarékbetétkönyv Borsodban ü Sí ennyire voltunk taka­rékosak 1967-ben, mire és irályén . összegben kértünk kölcsönöket, hogyan alakult a totó-lottó „láz”, és mi újság az OTP egyéb üzletágaiban? /Ezekre a kérdésekre adott választ az Országos Takarék­pénztár megyei Igazgatóságán tegnap, február 2-án délután rendezett sajtótájékoztató. Éndrédi József, az OTP me­gyei igazgatóságának vezetője ismertette a betét- és hitel- politika alakulásának szám­adatait. Ami a takarékosságot illeti ■— bár év végén a kelleténél kissé ■ több készpénzt tartalé­koltunk —, a megye lakossá­gának összes betétállománya meghaladja az 1 milliárd 150 millió forintot. Január elsejé­vel . Borsodban 167 ezer betét­könyv volt „forgalomban”. Ez év januárjában már további 54 millióval növekedett a be­tétállomány. A gépkocsin yere- ' meny-betétkönyvek száma csaknem- 22 ezer. Különböző kölcsönókben is bőven részesült a megye la­kossága. így többek között csaknem 40 ezer tételben 146 (Snillió forint áruvásárlási hi­telt (részletakciók) és 45 mil­liónyi mezőgazdasági hitelt fo­lyósítottak. Az OTP egyik legjelentő­sebb feladata a lakásépítkezé­sek támogatása. Hiteleinek igénybevételével az 1966. évi 1838 lakással szemben 1967- ben 2256 új családi otthon épüli fel a megyeijén, további 740 lakás építése pedig folya­matban van. S íme, még néhány érdeke­sebb borsodi adat: A KST- tagok száma megközelíti a 46 ezret, s több, mint 70 milliót „spóroltak” össze; a legifjabb takarékoskodók 9 millióért vá­sároltak iskolai takarékbélye­get: a Fortunában bízók 23 millió darab toló- és lottó- szelvényt töltöttek ki tavaly. Szovjet segítség az EAK-nak Heikal, az Al-Ahram című kairói lap főszerkesztője a lap pénteki számában a Szov­jetunió Egyiptomnak nyújtott katonai segítségéről ír. Han­goztatja, hogy a szovjet kato- | nai szakértőket az EAK neu i „befogadta” — ahogy nyugati ! lapok feltüntetik —, hanem maga kérte a Szovjetuniótól. A szakértőkre azért van szük­ség, mert a júniusi háborúban i bebizonyosodott, hogy az | egyiptomi hadseregben hlá- ] nyosságok voltak. Ami a | Földközi-tenger térségében i tartózkodó szovjet hajókat il- J leti, Heikal rámutat, hogy a ! szovjet hadihajók „kiegyensú- j lyozó tényező” szerepét töltik be a 6. amerikai flotta túlsú- I lyával szemben. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja részt vess a budapesti tanácskozáson A jemeni helyzetről | A Jemeni Arab Köztársaság í fegyveres erőinek parancsnok- I sága felhívással fordult Je­men népéhez, sürgetve, hogy az ország lakossága az eddigi­nél is erőteljesebben szálljon szembe az ország ügyeibe való imperialista beavatkozással. A hadsereg erősítésére az ország különböző pontjain önkénte­seket toborzó irodákat létesí­tenek. A hadsereg vezérkari főnöke, Rákit Vahab Ahmed egyidejűleg bejelentette, hogy rövidesen életbe lép az általá­nos hadkötelezettségről szóló törvény. Az amerikai kommunisták lapja, a Worker jelentette, hogy a budapesti konzultatív találkozó előkészületeivel kap­csolatban nemrégen ülést tar­tott az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának országos bizottsága. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak elnöke kijelentette, hogy pártjának mindenképpen elő kell mozdítania a budapesti találkozó sikerét, mivel az je­lentős lesz az imperializmus elleni harc, de főképpen az amerikai imperializmus ag­resszív politikája elleni harc fokozása szempontjából. Az országos bizottság úgy döntött, hogy a budapesti ta­lálkozóra elküldi Gus Hallt, a párt főtitkárát. James Jack- sont, a párt nemzetközi ügyek­kel foglalkozó titkárát és Dá­niel Rubint, a párt szervező titkárát. A Dél-afrikai Kommunista Párt elfogadta a meghívást és részt vesz a kommunista és munkáspártok budapesti kon­zultatív találkozóján. A párt Központi Bizottsága által Londonban kiadott nyi­latkozat többek között megál­lapítja: „Melegen üdvözöljük ezt a kezdeményezést és el­fogadjuk a meghívást”. Pár­tunk megtesz minden tőle tel­hetőt, hogy biztosítsa a S5S2 szöbönálló tanácskozás sike­rét, amelyet rendkívül fontos­nak tartunk Afrika és az egész világ népeinek az imperializ­mus és a háború ellen, a nem­zeti felszabadulásért és a szo­cializmusért folyó harca szer» ■ pontjából. Űj műszaki könyv Magyari Béla: Rádióamatőrök ssehkiinyre A különböző hobbykat ked­velő emberek népes táborában a rádióamatőrök mindeneset­re a legrégebbiek közé tar­toznak. Több is ez, mint kedv­telés: sokoldalú felkészültsé­get igénylő, hasznos műszaki tevékenység, amelynek kor­szerű színvonalához az Isme­retek rendszeres gyarapításé­Gershwin-est a Miskolci Szimfonikus Zenekarral Közreműködőit; Antal Imre volt. Az Egy amerikai Párizs­ban szerencsésebb, egységesebb megformálásának és felfogá­súnak hangzott. Közismerten szép hangjukkal Lorencz Kor­nélia és Bende Zsolt sikerre vitték, a részleteket a Porgy és Beás című operából.* Bende Zsolt, kicsit ki is tágította a koncertszerű előadás határát \ OíÓÍÖrŐ gveTekkorunk­1 tói ismert, kedves és szép zenéjét olykor kicsit egyenetlen, néha majd­nem vaskos, de végeredmény­ben rokonszenves előadásban hallottuk. Breitner Tamás sze­replése elismerést, sikert ered­ményezett, különösen a mo­dern művek világa látszik igazi területének, örömmel tartjuk számon Mura Péter vezényelte zenekarunk szép budapesti sikerét. V. Zalán Irén NAURU Hírügynökségi jelentések szerint a Csendes-óceán tér­ségében levő Nauru szigete 1968. január 21-én önálló stá­tuszt kapott, Az eddig Auszt­rália—U j -Zéland—Nagy-Bri- tannia közös igazgatása alatt álló gyámsági terület mind­össze 21 négyzetkilométer ki­lett. 1947-ben ENSZ gyámsági területté nyilvánították. Lakossága, amelynek 75 szá­zaléka mikronéziai, 17 száza­léka kínai és 8 százaléka európai, főleg foszfátbányá­szatból él. A sziget — kis ki­terjedése ellenére — ugyanis a kapitalista világ foszfátterme­terjedésű és lakosainak száma nem haladja meg az ötezret. A szigetet 1798-ban fedez­ték fel az angolok, később (1888—1914) német gyarmattá vált. Az első világháborúban ausztrál csapatok szállták meg, majd a háború befejezése után népszövetségi mandátum lésében 1,7 millió tonnával a negyedik helyen áll. A foszfát­bányák a British Phosphat Commissioners brit—ausztrál— új-zélandi állami vállalat tu­lajdonában vannak. A függetlenség feltehetően nem hoz jelentős változást a sziget lakóinak életében. ra van szükség, ezért 'is ft*3 gadták szívesen a rádióama­tőrök a zsebkönyvet, amely most harmadik kiadósban, ke-i rül az érdekeltek kezébe. Vaskosabb lett a kötet, hi­szen sok új anyagot magában foglal. Ennek ellenére se tel­jes még, hiszen a rádiótechni­ka és elektronika széles terü­letét, minden részletre kiter­jedően, szinte lehetetlen ősz- szefoglalnl. A kötet, összeállí­tásában, megszerkesztésében azokra gondoltak, akik nem­csak, hogy alapismeretekkel, rendelkeznek, hanem a rádió- technikában már kellő jártas­ságra és gyakorlatra, tettek szert. Az olvasókról feltételez.!, a vevőkészülékekben, elektron­csövekben, félvezetőkben vég­bemenő fizikai folyamatok és bizonyos kapcsolások műkö­dési elvének ismeretét. Ezért ezeknek leírásával nem foglal­kozik. Viszont teret szentel a % űj alkatrészek bemutatásának, újabb kapcsolások ismertetésé­nek. A számítási képleteket a szerző sokhelyütt egyszerű­sítette, de csakis olyan mér­tékben, hogy gyakorlatilag elegendő pontosságot nyújtsa­nak amatőröknek, techniku­soknak egyaránt. A könyv jól áttekinthetően öt részre tagolódik. Az első rész tartalmazza a táblázató- | kát és nomogramokat. A má­sodik rész az alkatrészek, távfeszültség-források bemuta­tását. A harmadik rész a rá­diótechnika és-elektroakuszti­ka című fejezetet foglalja ma­gában. A negyedik rész szól az elektroncsövekről, és fél­vezetőkről. Végül az ötödik rész tartalmazza az elektro­nikát és a különböző tudniva­lóra kiterjedő függeléket. A 768 oldalas könyv átta­nulmányozása . és beható meg­ismerése a rádiótechnikában otthonos híveknek is alapos feladatot, s munkát ad. (Műszaki Kiadó.) ahol Galamb ült. hány lépés a táborig és vissza. Félóra idő kellett ehhez futólépés­ben. Tehát. Galamb tisztázva volt. — Gyanakszol valakire? — kérdezte a hadnagy Troppau- ert. — Valamelyik irigyem lehe­tett. Egy művésznek sok iri- gye van. A tettes nem került elő. Ga­lamb gondolkozott, jelentsen-e valamit a kísérteiről. Ez mégiscsak furcsa, hogy egy kí­sértet jár a nyomában, azután az ő puskájával megsebesíte­nek valakit... Mi a csudát akarnak tőle? ... Lehetséges, hogy az a szép, szomorú rej­tély volt a merénylő?... De mit vétett az ügyben Trop- pauer? Ottmaradt Troppauer mel­lett, s a költő verseit olvasta fel, amit a beteg behunyt szemmel hallgatott. — Bocsánat, Galamb .., A gróf űr jelent meg. Dal­lamos, finom hangja csupa ta­pintat és előzékenység volt. — Kedve* Troppauer —* mondta a betegnek. — Nagyon szűk a cipőd. Állandóan sán­títok. Kérlek, cseréljük visz- sza.,. A költő cipőt cserélt a gróf úrral. Galamb kíváncsian tu­dakolta a furcsa eset okát. — Még Oranban, mielőtt el­indultunk — magyarázta Trop­pauer«—, este megkért a gróf, hogy cseréljünk bakancsot, mert én úgyis bemegyek a városba, tehát ki kell tisztíta­nom, ő meg szeretne lefeküd­ni, de tele van vörös latyak­kal a cipője, és bíbelődni ké­ne vele. Tudod, milyen a köl­tő? Elcseréltem vele a cipőt, és reggel már meneteltünk ... Ügy látszik, szűk neki a ci­pőm . .. Azt olvasd, amelyik­ben a szerelmet egy nyíló al­mához hasonlítom, amikor le­hullik .,. Galamb azt olvasta, és a költő lehunyt szemmel élvez­te ... A legközelebbi útszakasz: a Murzuk oázisig — tíz pihenővel és négy tábo­rozással. Latouret őrmester felderíti az utat. Mindenki Jól tudja, hogy ez * felesle­ges járőrszol gálát büntetés. Nem minden káröröm nélkül nézték a katonák, amint sora­kozó előtt fél órával nekivág a sivatagnak. De hiába vár­ták, hogy a vén katona fáradt lesz, vagy komor. Sebhelyes arcán semmiféle érzelem nem látszott. Lepörkölt, fehér hi- úzbajúsza éppoly harcosan és zordan meredt a légionáriusok­ra, és éppúgy felfedezett min­den kis hanyagságot, sza­bálytalanságot, mint azelőtt. Még az éjszaka sötétjében indult el a nyolc ember, kö­zöttük Galamb, Latouret őr­mester mögött. Iljics került melléje. Iljics, vagy ahogy a légióban hívták: Kölyök, kis­sé szaporán lélegzett, ami az első komoly jele a kimerülés­nek, Ilyenkor már a tüdő erei tágulnak ... — Atkozott egy út... — mondta sípoló hangon. — Csak tudnám, meddig még, hiszen a Szahara errefelé már ismeretlen. — Fenét — nyugtatta meg Galamb. — A Murzuk oázis még nagy gócpont a marokkói és az algériai karavánutak találkozásánál Kölyök bánatosan csóválta fejét. ■— Én többet tudok egy át­lagos katonánál. A Murzuk oázis az utolsó pontja a civi­lizációnak. Innen az egyenlí­tőig csak egy-két tudós jutott el. Fontos lett volna mindig ez a rész, mert ha Murzukon át a Niger vidékéig eljutunk. Angól-Guineáig építenének vasutat. Ezért az útért járt er. re Hornemann. Barth és leg­először Suetonius Paulinus, de ottvesztek. A Niger vidékén még egy hatalmas, ismeretlen földdarab van, amely vitatha­tatlanul azé lesz, aki hama­rább eléri. — Mondd. Kölyök, hol ta­nulsz te ennyi feleslegeset ilyen utazókról, akik minden­be beleütik az orrukat... Tisztára képtelenség a te ko­rodban ennyi hiábavalósággal bíbelődni . .. Majd Murzukbnn megállunk és kész ... /-— Tévedsz. Murzukban szpáhi és szenegáli helyőrség van. — De jól tudod! — nézett rá Galamb némi gyanakvás­sal. Az utóbbi időben nem szerette a különös ismeretek­kel rendelkező katonákat. Ör­dög vigye a sok rejtelmet! Kölyök zavarba jött. — Igen ... Véletlenül, egy hölgy révén ismeretségekre tettem szert .. Sokat tudok, és különös módon elmondtak néhány érdekes adatot a Sza­harái politikáról... *rlek, hogy ezeket aS adatokat másnak so­rold fel. Én, fiam, őszintén megmondom neked, hogy jobban érdekel az utol­só szeretőd, feltéve, ha őnagy- sága valami szellemeset monf dott, és van egy kedvenc da' la amit én később közvetíte- i nők neked szájharmonikán. Kölyök kutatóan nézett rá, — Azt hiszem, te alakos- ’ <>dvz. Pedig talán ha őszintéi! beszélnénk .. [Folytatjuk^ K >'■ ’ 28 t *. A hadnagy ment, Két al­tiszt közrefogta Galam- i bot. A kórházszekérhez ] mentek, ahol Troppauer kar- i ját éppen bekötözték. ]. —Közlegény! Ennek az em- i bernek . fegyveréből lőtték ki ] rád á golyót! , ! Troppauer ámultán felemel­kedett. — Az ki van zárva. — Micsoda hang ez?! — rt- vallt rá a tiszt. — Te találkoz­tál vele előzőleg? — Igen Galamb kért rá, ; hogy néhány verset olvassak ■ neki, szereti verseimet, mert én. ha még nem említettem - vólna: költő vagyok, és... — Fogd be a szád! Volt en­nél. az embernél puska, mikor találkoztatok? Troppauer diadalmasan ki­áltott:- —- Egy szál sem! Ott ült egy domb alján a Szahara köze- : pén, és nem volt nála más' fegyver, csak a szájharmoni­kája ... A hadnagy visszament. Ki- ' mérte, hogy & homokdombtól, P. Howard (Rejtő íenő) Az előretolt == helyőrség nek. Olyan zenei műveltség kialakítását kell szorgalmazni, amelynek alapja tovább ts a népdal lehet és az értékes mű- zene, de . amelybe beleillesz­kedhetnek' a dzsessz.:, értékes hagyományai. Ilyen, viszonylag nagy kité­rő után a Kék Rapszódiáról szólva, felfogásbeli különbsé­get éreztünk a karmester, te­hát, a zenekar és a szólista kö­zött. Ez nemcsak abban nyil­vánult meg, hogy a zenekar harsányabb színű, olykor túl hangos volt a szólista kárára, . hanem, abban is, hogy kevés­bé „a szimfonikus oldalról” közelítette meg a művet, in­kább túlrajzolta a műben rej­lő dzsesszelemeket. Antal Im­re felfogását és stílusát. érez­tük meggyőzőbbnek, bár nem egészen a nemzetközi díjasunk igazi formájának. A siker- nagy nf r»í Szimfonikus llbáO "* Zenekar hét­fői estje telt házat vonzott. A .. megszokott komoly zenét hall­gatók között ezúttal örömte­• lien sok új arcot láthattunk. A szokatlan érdeklődés több­• féléképpen magyarázható- Minden bizonnyal közreját­szott''ebben ■ a tv-adásból jól ismert „Halló fiúk! Halló lá­nyok!” közkedvelt „Antal Im­réje”,. kétszeres nemzetközi díjas zongoraművészünk ven­dégszereplése, és feltehetően a műsor összeállítása is. Gershwin-műveket hallot­tunk. Köztük részleteket a hí­res Porgy és Bess című operá­ból. Lorencz Kornélia és Ben­de Zsolt tolmácsolásában.- El- . hangzott a világhírű Kék Rapszódia (előadta Antal ‘Im­re), Egy amerikai Párizsban, ezenkívül hallottuk Csajkov­szkij Diótörőjét és Weber A bűvös vadász nyitányát. Ve­zényelt Breitner Tamás. Az eddigi, eléggé hagyomá­nyos hangversenyprcigramtól kicsit eltérő műsor alkalmat adott véleménykülönbségekre. Sokan valami engedményfélét láttak a műsorösszeállításban a „könnyűzene” javára. Messzire vezető, sok érvet- ellenérvet kiváltható véle­ményt lehetné cserélni erről a témáról. Gershwin köztudot­tan dzsesszelemeket dolgozod fel műveiben, nem egyszer az amerikai Broadway nagyon - népszerű, könnyű-, sőt utcai . zenéjét, •, mégis, „a legkomo­lyabb” mértékkel, mérve is értékes. ' A Kék Rapszódia csakúgy.1 mint Gershwin más művei, a/ most elhangzottakon kívül aj kubai nyitány és az F-dúr zon-i goraverseny világhírű opera-] v házak és koncerttermek állan­dó műsorszámai. ! Nem kevesebbet tett. mint] szimfonikus magasságba eme’-, te a dzsesszzenét „A gyanú! alapja” tehát a dzsessz két-] ség teleti léte ezekben a mű-i vekben, amelyről a viták és a] • vélemények világszerte heve-! sek. ] A dzsessz fejlődése, történe-, te, értékelése, -helye bonyo-j luU problémái-, egész sorát ve-, ti fed, amelyeket nem lehet] egyszerű igennel, vagy nem-, ■ mel elintézni. Inkább hajolha-] • tunk az olyan vélemények fe-< lé, amelyek szerint az operett,1 ' a magyar nóta és a kommersz] tánczene inkább akadálya, a< dzsessz pedig a népdalhoz ha-] Bántóan, segítője lehet a maga-1 tebb rendű zened művelődés-!

Next

/
Thumbnails
Contents