Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-03 / 28. szám
Bsombai, 1968. feformár &, ÉSZ A K M AGY ARORSZAG s Ciki*fifth nyomában Értelmetlen a sorbaállás — de a bizalmatlanság is! H. K. levélírónk észrevételei alapján lapunk január 11-i számában Önkiszolgáló bosszúság címmel szóvá tettünk egy csernelyi panaszt, amely szerint a község új. önkiszolgáló boltja előtt gyakran sorban állnak a vásárlók, mert az üzletvezető — tartva attól, hogy a nagyobb tumultusban valamit elemeinek -— csak kisebb csoportokban engedi be a vevőket. A vásárlók pedig bosszankodnak a sorban állás és a bizalma11 ""ság miatt. © Bíráló cikicünkre Liktor Béla, az önkiszolgáló bolt vehetője válaszolt. A cikkben foglaltakat .,hazugságnak és rágalomnak” tartja. Egyidejűleg levelet kaptunk Csermelyből Szabó Lajostól, a helybeli tsz könyvelőjétől is, aki levelében a boltvezető védelmére kel. Egyebek közt azt írja, hogy csak a kenyeres gépkocsi érkezésekor várakozik a bolt előtt 30—40 vásárló, de érmék sincs értelme, mert még sohasem fordult elő. hogy valakinek nem jutott volna kenyér. Majd megjegyzi, hogy igen sok önkiszolgáló boltban járt Miskolcon. Ózdon, valamint egvéb helyeken, és azt tapasztalta, hogy mindenütt , árgusabb szemekkel, többen figyelik a vásárlást. Felteszi a kérdést, „miért bűne ez a csernelyi bolt vezetőjének, ha a boltban ő sem köti be a szemét?” A vitatott cikk nyomába (szegődve ellátogattunk Cser- nelybe. Felkerestük levélíróinkat, köztük Liktor Bélát, az önkiszolgáló bolt vezetőjét, továbbá a községi tanácsot és több csernelyi háziasszonnyal is beszélgettünk. © A vélemények megoszlanak, és meglehetősen ellentmonda- . ,*iak egymásnak. íme: Bartha Lajos, vb-titkár: Nem .. járok vásárolni, azt viszont már többször láttam, hogy kenyér-osztáskor nagy tömeg áll az üzlet előtt. Nemrég egy incidens is volt ott. amit itt, a tanácson- jegyzőkönyveztünk ... Szabó Lajos, tsz-könyvelő: Az a véleményem, amit levélben is megírtam. A kenyeres gépkocsi érkezésekor 30—40- en is sorakoznak. Amíg a kenyeret átveszik, bezárják a íroltot, és utána csoportokban engedik be a vásárlókat. Más is így csinálná. A bizalmatlanság1 oka pedig az lehet, hogy néhányszor tettenérés törént... Truzsi Istvánná, a posta nevetője: Kapós volt a 11-i Esznkmagyarország. Beszéltek ti cikkről a faluban, és találgatták. ki írhatta. Akikkel én beszéltem a cikkről, azok általában úgy vélekedtek, hogy nem érdemli meg a boltvezető ... Sorban állást én még nem tapasztaltam, csak minden délben, amikor a kenyérit várnak. Egy háziasszony: Sajnos előfordul. Nemcsak kenyérosztáskor. Velem is megtörtént, hogy —■ a két ünnep között, ha jól emlékszem, december 30-án — az orrom előtt kulcsolták be az ajtót. Odakint még vagy nyolcán—tízen várakoztunk. Aztán beengedtek. Egy másik alkalommal pedig a tapintatlan, erélyes hang bosszantott. Nem velem, hanem egy gyerekkel szemben, akiről és akinek szüleiről senki se tételezne fel semmi rosszat. A gyerek egy kicsit elbámészkodott, s a boltvezető felesége meglehetősen erélyes és gyanakvó hangon szólt rá: no. mit akarsz még, mit bámészkodsz olyan sokáig? ... Több háziasszony a „hozom- viszern” autónál: Nem szoktunk sorbaállni, csak kenyérért ... Liktor Béla, boltvezető: A sorban állás nem új keletű, volt, van és lesz, főleg kenyérért, a hét utolsó napján és ünnepek előtt. De ezt a vásárlók maguknak köszönhetik, mert még sohasem fordult elő. hogy valakinek nem jutott kenyér. Legfeljebb a választék bővebb, amikor a kenyér megérkezik. A kenyeres gépkocsi érkezésének időpontját az asszonyok már megfigyelték, és dél felé 30—40-en is gyülekeznek, sorakoznak a bolt előtt. Én pedig nem tehetem meg, hogy a szűk boltba egyszerre engedjem be a nagy tömeget Egyszer 3 üveg étolajat löktek le a polcról, négyszer kisebb lopás is előfordult, amire a vásárlók hívták fel a figyelmemet. Ezekből azonban nem csináltunk „ügyet”, de azóta óvatosabb vagyok. Hiába, az önki- szolgáló bolt új üzletforma. Nekem is, a vásárlóknak is meg kell szokniuk. Bevallom, eleinte tartottam a lopástól, és emiatt a leltárhiánytól. De leltárhiány nem fordult elő, így a bizalom is nagyobb. A sorban állást érdemtelennek tartom, mert az áruellátás — beleértve a k"“yeret is — jó. © Ez tehát a h—yzet a vitatott cikkel kapcsolatosan. És noha a vélemények megoszlanak róla és több vonatkozásban ellent is mondanak, egymásnak, az egyértelműen kicsendül belőle, hogy a csernelyi önkiszolgáló bolt előtt is értelmetlen dolog a sorban állás. Ezt a bosszúságot a vásárlók, sajnos, maguknak szerzik. Mint aho- gyan az is kicsendül az ügyből, hogy a vásárlókkal szembeni bizalmatlanság is- teljesen fölösleges. Hisz az üzlet vezetője maga mondja: az előfordult apró visszaélésekre is az üzletben tartózkodó vásárlók hívták fel a figyelmét. Meggyőződésünk, hogy Cser- nely lakossága és az új rendszerű önkiszolgáló bolt között végül is kialakul majd a becsületen és a kölcsönös bizalmon alapuló jó viszony — ami az önkiszolgáló rendszer lényege —, és a jövőben sem panaszra, sem félreértésre nem kerül majd sor. Csépányi Lajos Kenyér, kiszerelve Húsz percig álltam az egyik Tanácsház téri fűszerbolt előtt. Ez idő alatt — megszámoltam! — tizeaoket- ten jöttek ki egész, vagy fél kenyérrel. Voltak háziasz- szonyok, akik kosarukba, bevásárló szatyrukba, a többi áru tetejére helyezték a ke nyeret. Egy néni percekig mérgelődött a bolt előtt a járdán, mert a szatyorba dugott kenyér azonmód össze is nyomott két tojást... Mások, különösen a gyerekek és a férfiak hetykén hónuk alá csapták a „brúgót”, és elsiettek vele. Egy jól öltözött, elegáns hölgy pedig messze eltartotta magától, nehogy ösz- szelisztezze értékes szőrmebundáját. Tizenkét embernél volt kenyér, de egyik sem volt becsomagolva. Ez azonban nemcsak Tanácsház téri „specialitás”. Városszerte, megyeszerte, országszerte így van. De miért?! Tudomásunk szerint rendelet van rá, hogy minden árut, így a kenveret is be kell csomagolni. A vásárolt kenyérhez azonban olyan kicsi petpfefa fecnit adnak (az egész kenyérhez legtöbbször nem is adnak), hogy az a negyed részére is kevés. Ezért láthatjuk naponta villamoson, autóbuszon, utcán és tereken. hogy a kenyeret cso- magolatJanul viszik hónuk alatt az emberek, gyakran koszos munkaruhájukhoz szorítva, vagy a bicikli csomagtartójára kötözve. A mindennapi kenyér, legfontosabb élelmiszerünk, ennyi megbecsülést érdemel? Miközben ezen gondolkodtam, magam is betértem ugyanabba a fűszerboltba, öt deka téliszalámit kértem, két zsemlével. A bájos, kedves elárusítónő negyedíves csomagolópapírt csapott s mérlegre. Erre a szalámit A kért tízóraira valót aztán, a legalább egy dekát kitevő papírral együtt az árukiatíó- ba továbbította. Itt aztán megkaptam a két zsemlét is — természetesen, papír nélkül. Egyiket az egyik, másikat a másik kezembe ... (Önodvárt Potyog a szög Bányász Hmnitások között ! 1 ♦ I í3 Kft novemberében egy ItlUU. csúf, esős, szürke hétköznapon néhány sötétruhás fiatal kopogtatott be a sa- jólászlófalvi külszíni fejtés közelében álló, kopár munkás- szállásra. Az ünneplőruhás fiatalok az akkor nemrégiben alakult borsodi bányász irodalmi színpad tagjai voltak, s‘ azért jöttek a Mikszáth nevét viselő szállásra, hogy az ott élő 46 bányásznak elhozzák az irodalom néhány gyöngyszemét, megízlel tessék velük a szépet, az irodalmi értéket, felkeltsék érdeklődésüket a művészetek iránt. Csodálkozó arcok fogadták okot, a szállás lakói közül legtöbben itt találkoztak először az irodalmi színpad fogalmával, vagy nevével. S aztán az ágyak között, felhangzottak Ady, Petőfi, Kiss József, József Attila, Tóth Árpád versei. Gárdonvi Géza rövid, prózai írása, néhány népballada, meg aláfestésként a citeraszó. Lassan feloldódott a közöny, egyre többen gyülekeztek a versmondók köré, akik színpad, vagy dobogó híján a kályhából kikotort salakcsomóra álltak fel. így kezdték. Erre az első szereplésre és az azóta eltelt nyolc évnél hosszabb idő munkájára emlékeztünk a minap Alberttelepen, ahová a A verseny jutalma Az emberek által kedvelt — közgyűlésen évről évre jóváhagyott — hagyomány már a ínezőkövesdi Búzakalász Ter- 1 lelőszövetkezetben, hogy a "termelési feladatokat egymás- tál versengve teljesítik a brigádok, a munkacsapatok és a tzemélyek. A versenyben el- ‘•rt eredmények alapján a legjobb brigádokat és személyeket megjutalmazzák. A munkaversenyt választott bizottság szervezi, irányítja és értékeli. E bizottság elnöke f laray Gyula termelőszövetkezeti párttitkár. Ö mondotta el, hogy 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára szervezett munkaversenyben a Budakalász 223 tagja és dolgozója vett részt. Valamennyien konkrét, pénzösszegben is meghatározott felajánlásokat lettek, vállalták a tervek túlteljesítéséi. Aki maradéktalanul teljesítette vállalását — a zárszámadó közgyűlésen oklevelet kapott emlékül. A legjobb egyéni versenyzőket különböző összegekkel jutalmazták, vagy ingyenes üdülést biztosítottak számukra. A brigádok egymással is versenyeztek. Az első helyezett brigád tagjait külföldi ütazással jutalmazta a termelőszövetkezet. A második helyezett belföldi utazáson vesz részt, a tsz költségén. A harmadik helyezett brigád valamennyi tagja oklevelet kapott — egyéni teljesítmények alapiján a legjobbak pénzjutalmat is — és kollektív színházlátogatást biztosít számukra a vezetőség, közös költségen. Az elmúlt esztendőben a tehenész, a szarvasmarha-hizlaló és a borjúnevelő brigád érte el a legjobb eredménveket. Utóbbiban csak nők dolgoznak, Barzsó Pálné vezetésevei. Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága hívta meg az irodalmi színpad régi és mai tagjait, a bányavállalathoz tartozó üzemek állami és tömegszervezeti vezetőit, művelődési életének irányítóit, hogy emlékezzenek az irodalmi színpad 3 esztendős múltjára, fejlődésére, amelynek kezdeti pontján a Mikszáth-szálló- beli szereplés áll, a másik végén, az eddigi csúcson pedig a Búcsú a bányától című oratórium-műsor és a Népművelési Intézet, valamint a Művelődésügyi Minisztérium kitüntetése, a kiváló együttes oklevél. fli ünnepi ä?8vÄ a Borsodi Szénbányák szak- szervezeti bizottságának titkára emlékeztetett a hosszú útra. Szólt az indulásról, amikor 1960-ban még alig történt valami az irodalmi színpadmozgalomban, a borsodi bányászok körében mór meghirdették a versmondó versenyt, hogy a legalkalmasabbakból megszervezhessék az irodalmi színpadot. Emlékeztetett: sok szereplésen karbidlámpák fénye mellett hangzottak el a versek, és felidézte az első országos sikert, munkás irodalmi színpadok 1961-ben, Győrött megrendezett országos találkozójának első helyezését. A bányász irodalmi színpad munkája közismert Borsod megyében, és örömmel regisztrálhatjuk, hogy közismert már szerte az országban, ahol számon tartják a jó együtteseket A tavalyi debreceni szereplése, illetve már a meghívás is az együttes rangjának elismerését jelentette, az pedig, hogy a kiváló együttes címmel tüntették ki, a legmagasabb elismerés bizonyítéka. Sok szó esett erről az albert- lelepi baráti összejövetelen. A kis dobogóra felálltak az együttes tagjai, és elhangzott a Búcsú a bányától. A Borsodi Szénbányáknál ma már talán nem annyira aktuális ez a $ műsor, mint egy évvel, tizenöt A hónappal korábban, az össze- - állítás azonban ma is roppant megkapó, művészi értékeinél , fogva messze kiemelkedik azt alkalomhoz kötött műsorok so- f rából. Ezzel a műsorral kap- A csolatban korábban megálla-1 pították a szakmában, hogy a T közélet vonult be az irodalmi t színpadra. Valóban, mert sú-f lyos közéleti gondokat mon- * dott el a művészet formanyelvén. S ha végigtekintjük a borsodi bányász irodalmi színpad működését, mindenkor a közélettel való kapcsolat volt az egyik legjellemzőbb vonása. A hajdani első műsor szereplői közül kevesen működnek már aktívan. Horváth Ferenc, Szolnoki István megállás nélkül dolgozik. Es megállás nélkül dolgozik Kulcsár Sándomé, a kis együttes nagyon lelkes mozgatója, irányítója. művészeti vezetője, szerepléseinek legfőbb szervezője. A Borsodi Szénbányák, annak szakszervezeti bizottsága mindig támogatta és támogatja az irodalmi színpadot. Az együttes tagjai meg éveken keresztül járták Borsod megye bányászlakta községeit, a munkásszállásokat, hogy az irodalmi színpad könnyen mozgathatóságánál fogva a művészetet, az igazi szépet mind több helyre, mind több bányász dolgozóhoz elvihessék. nyolc éven át. ezt szeretnék tenni a jövőben is. A kiváló együttes kitüntetés, oz albertteleni ünnepi jellegű összejövetel olyan mérföldkő volt ezen az úton. amelv mellett egy pillanatra megálltak, hogy visszatekintsenek, egyben előre is néztek új feladataik elé. Benedek Miklós A posta is kézbesít néhanapján témái a csipkelődni vágyó újságírónak. Ez történt a napokban is. Téma-csomagocska érkezett & szerkesztőség címére. Gon* dósán felöltöztetett, ajánlott küldeményként feladott Ids doboz. Tartalma? Gyors és kíváncsi bontogatás — az ügyesen bélelt, valaha konyakos meggyet tartalmazó tasakból egy gyufásdoboz és néhány soros levélke bújik elő. További kapizsgálás után tizenkét darab kis kárpitosszög hull csörrenve as íróasztalra* És íme, a kísérő, magyarázó szöveg: „Az új Dominó presszó székeiből peregnek e. szögek, esc* hely 46 kilogramm alatt is — már az első napon. Mi lesz később?” A feladó: Elek Józsefné, Miskolc, Kiss Ernő utca 16. szám alatti lakos volt. Amint azt a presszó vezetőjétől és a Miskolci Vendéglátó* ipari Vállalat illetékeseitől hallottuk, más vendégektől is ér* keztek már panaszok, megjegyzések a szöghullató karossei* kekre. A. külsőre csinos és kényelmesnek látszó, int szúrós sző* gehet potyogtató op-art fotelokat — ez ugyanis a hivatalos nevük —. szám szerint ötven darabot a budapesti Mcchani* kai és Fémtömegcikk Ktsz-ben készítették. De minek? :fey. *•> Az ózdi költségvetés Fzt csinálták Ma délül ám képzőművészeti kiállítás nyílik Tiszaszederkényben önálló kiállításon mutatja be alkotásait Bordás Lenke, a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház Kiváló együttes címmel kitüntetett képzőmű- szakkörének tagja. Ma* Tegnap, február 2-án, ülést tartott Ózd város Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen megvitatták és elfogadták az 1968. évre szóló tanácsi fejlesztési tervet. A költség- vetés több mint 50 millió forint felhasználását irányozza elő, s ebből többek között 162 lakás építkezésének befejezéséről gondoskodnak. Az új beruházások listáján 136 lakásos, 16 szintes magasépület, óvoda* napközi otthon, politechnikai műhely, távfűtés-bővítés, fedett uszoda, városrendezési építkezések szerepelnek, továbbá folytatják sok más mellett egy öt tantermes általános iskola, 400 személyes művelődési otthon, valamint * kultúrparb építési munkáit. W. K. Társadalmi {tegzefogassa) felépítik majd kultúra hajlékát Régebben úgy tartották a 3500 lelket számláló nagyközségben, Nyékládházán, hogy Miskolc szomszédságában nincs szükség művelődési otthonra, a lakosság úgyis a j városba utazik be szórakozni. Az utóbbi években azonban kiderült: hiába jár be a lakosság zöme az iparvidékre dolgozni, a nyékiek mégis magukénak érzik a községet. Ennek szép bizonyítéka, hogy mostanában a községfejlesztési feladatokat nagy társadalmi összefogással valósítják meg: csinosítják, szépítik lakóhelyüket. Felmerült az igény: „építsünk művelődési házat”! Nagy szükség lenne rá, hiszen az immár második esztendeje működő irodalmi színpad helyhiánnyal küzd, s a február 3-án, szombaton dél- községi könyvtár is hontalan, után 3 órakor nyílik meg a Éppen ezért úgy tervezik, tárlat a tlszaszederkényi mű- hogy a községfejlesztési alap , velődési házban. forintjait most a kultúra haj- I Az ünnepi megnyitót Papp' lékának létesítésére gyűjtöge- László festőművész tartja. ‘ tik« & 1870-bea — ugyancsak aj társadalmi segítség igénybevételével — hozzákezdenek aas építkezéshez. Szaft nmnkásliépzés C§crépfalubats A ma még gyenge te-eÖ sorában emlegetett Aranykalász Tsz vezetői igen szép terveket kovácsolnak a gazdálkodás fellendítésére. Az állami támogatást igénybe véve hozzákezdtek 100 hold szőlő telepítéséhez. Igen ám, de a szőlőhöz szakmunkások is kellenek. Ezen segít a nemrég létrehozott szőlőtermesztési szakmunkásképző tanfolyam, melyen 45 tsz-tag és fcsz-en kívüli dolgozó, főleg asszony és leány vesz részt A község népművelési terve szerint a tsz érdekével összhangban — 3 éves, bizonyítványt nyújtó szőlőtermesztési szakmunkás tanfolyamot is indítanak 1968 őszén. » Községi I KISZ-biziUság alakúi! Dicsen ] A járásszékhellyé már ré-T gebben előlépett nagyközség-1 ben, Encsen jelenleg 20 alap-^ szervezetben több mint 400^ ifjú kommunista tevékenyke-i dik. A húsz közül kilenc alap-1 szervezet vezetőségének mun-j káját a járási KISZ-bizottságI irányításával eddig a helybeli ^ gimnázium KlSZ-bizottsága^ szervezte meg és hangolta j össze, míg a többi alapszerve-1 zetét közvetlenül a járási] KISZ-bizottság irányította. \ Utóbbi jelentés gondot okozott, { ezért a KISZ járási bizottsága^ nemrég elhatározta, hogy aj község 11 alapszervezetében] végzett ifjúsági munka köz-’ vetlen irányítására községi { KlSZ-bizottságot szervez. A 4 községi KISZ-bizottság meg-i alakítására az érdekelt alap-, szervezetek küldöttértekezletén] kerül sor, valószínűleg a KISZ] megalakításának. évfordulóján,] március 21-én. A megválasz-] tandó községi KISZ-bizottság] minden tagja társadalmi mun-] kában tesz majd eleget megtisztelő megbízatásának. Az új ] KISZ-bizottságtól pedig a já-, rási bizottság az ifjúsági szer-, vezetek munkájának tartalma-, sabbá, változatosabbá, ötlete-, sebbé és az eddigieknél is, vonzóbbá tételét várja. ^
