Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
é €S%AKMAG?AIM)K§ZA6 Vasárnap, Í96S. tdbmär tft A fehér jácint illata elárasztja a többi virágot is: a Kiás cikláment, a hószín can-' Bát, aztán azt a sárga, vörös- ■pöttyes, pukkancsszerű különAz „Istenek teste” Egész leien nyílnak a fehér jácintok. I Épül i harmadik növényház. legességel. amelynek nevét sok más, érdekes növényével együtt csak a kertész-szakemberek ismerik pontosan. És mert vannak Is ilyen jó szakemberek itt, . a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalatnál, sorolják is.rendre a virág- és aövénynevekét, de hát ki győzne harminc-negyvenfélét megjegyezni! Mert legalább eny- nyifélét termesztenek, az üvegházakban. Hogyan kerülhetnek üveghá- nak egy városgazdálkodási vállalathoz? — A kertészkedést melléküzemágként kezdtük el, hogy saját erőből elláthassuk virágokkal a vár«.1 szép. nagy parkjait' — Jászai Dénes, a vállalat igazgatója kalauzol a Sterfészet telepén, és mutatja az első. még kicsiny üvegházit. amelyet a szó szoros értelmében kinőttek a növé- *yek. — Ezért tavaly-újabb, tágas, gsodem növényházat létesítetaz összekötő folyosó. Az idén 223 ezer forintot költünk, ezeki . . • • 1 re a bővítési munkákra. Megéri-e? Kell-e annyi -virág a parkokba? Vagy .értékesíteni Is tudjál: a növényeket? —• Elsősorban parkjainkat rollun városi virágboltunkban. Az üzlet tagja az Interflórnak, tehát külföldi megrendeléseket is felvesz: ha a virág bármely részéből valaki virággal akar kedveskedni itteni ismerősének, az Interflór továbbítja kérését a kazincbarcikai üzletnek. Megyénkben tehat a Miskolci Kertészeti Vállalaton kívül ez a vállalat is kapcsolatot teremtett az Interflórral. — Égj’ hónapon belül újabb üzletet is nyitunk, mégpedig Edelényben — újságolta Já- H szai Dénes, — Sőt meg az idén Sa jószen tpéteren, Fluda- bányán és Putnokom létesítünk virágárusító boltot, vagy pavilont. A vállalat, kertészeti tevékenysége azonban az. anyagiakon kívül más haszonnal is jár. Olyasmivel, aminek szintén örülhetnek a kazincbarcikaiak : munkaalkalmat, továbbtanulási lehetőséget ad a nyolc osztályt végzett fiataloknak. Tavaly például 13 tanulót vettek fel. Ezek a fiatalok elméleti oktatásra Miskolcra járnak, a gyakorlati időt pedig az itteni kertészetben töltik. A nyíló virágok, a szépen gondozott növények most már egy kicsit azt is jelzik, hogy a tanulókból jó dísznövénytermesztő és parképítő -szakmunkások lesznek, arany, az istenek teste, nem a ti dolgotok” — mondotta i. e. 1319-ben I. Séti fáraó, határozottan tudtul adva alattvalóinak, hogy csak az istennek számító fáraó „dolga” e drága kincset birtokolni, senki másnak. Később azonban mások is kedvet kaplak e csodálatos fém birtoklására. Az ókori Já- zon hajóra ült és viharos tengeren tört érte, az új kor hajnalán pedig egy genuai hajós, Kolumbusz Kristóf indult neki az ismeretlen óceánnak, hogy felkutassa a távoli világ rejtelmesen vonzó aranyát, amely szerinte .a legnagyszerűbb dolog. Aki birtokában van, megszerezhet, magának mindent, amit a világon megkíván.” Jázon és Kolumbusz között azonban már a római seregeit háborút viseltek Perzsia és Spanyolország aranybányáiéi't, Július Caesar betört. Galliába, hogy — mint emlékiratában mondta — „aranyáldást hul- lajtson a sóvár Róma ölébe”. Másfél évezreddel később nemcsak Kolumbusz ment el spanyol megbízásból a „mesz- sze Indiákra” (ahogy Amerikát először tévesen nevezték) aranyért, hanem maga Hernando Cortez spanyol kapitány is. „Mi spanyolok szív- betegségben szenvedünk, melynek egyetlen gyógyszere van: az arany” — mondotta és kirabolta Mexikót. Az Újvilág spanyol rablóit később Drake admirális rabolta ki, hogy így segítse felépíteni az angol világbirodalmat. Mi a helyzet ma? Az egykor kirabolt Amerika szerezte meg magának az arany feletti uralmat, amely az egész nyugati világ legfőbb pénzalapja. „A tégla alakú, arany töm bőkön nyugszik a Nyugat, kereskedelmi birodalma. É rudak egyenlítik országok szállítási számláinak szaldóit. Az aranyhoz képest minden pénz olyan, mint a papír — a. dallá,r kivételével. Ma már csak Amerika tartja meg ígéretét, hogy beváltja a. beterjesztett, bankjegyet aranyra” — írta legutóbb a nyugatnémet Spiegel című lap. .Ezzel az Ameri kában összpontosult arannyal azonban most valami baj történt. Egyiptomiak, perzsák, görögök, rómaiak, spanyolok és ■angolok adták át egymásnak, mint stafétabotot, hogy most az Egyesült Államoké legyen. Ám — miként ugyancsak a Spiegel írja — „Lyndon B. Johns ónnak ma nehezére esik. kézben tartania a. botol. A Nyugat vezető hatalmának — fizetési terhei alatt, gazdasági, inváziók folytán a világ minden részében és a vietnami háború következtében — ujjal közül elfolyik az arany. Az amerikai elnök újévi programja, amellyel ki kellene küszöbölnie a fizetési mérleg passzív szaldóját — Johnson kísérlete az aranyjogar és a stafétabot megmentésére.” Hogy is volt csak? Amikor a huszas évek végén Európára is rátört a világgazdasági válság, mindenütt elhajoltak az aranyalaptól. Egyedül a válságból kifelé evickélő Roosevelt elnök ragaszkodott az aranyhoz. Miként pénzügyminisztere. Henry Morgen thau feljegyezte: .,1933—1934 fordulóján megkísérelte megtalálni egy uncia army (31,1035 gramm) valódi árát”. Morgenthau jelenlétében minden reggel .,mahagóni ágyában fekve, a. Fehér Ház hálószobájában, még reggeli elölt” emelte néhány centtel az arany árát. Végül is 1934. január 31-én 35 dollárban határozott meg egy uncia aranyat, és az azóta is így maradt. Az USA azóta is igyekszik tartani az árfolyamot. Amikor tavaly a fontot leértékelték, november 30-án éjjel négy amerikai szállítórepülőgép 700 .darab, összesen 34 torma súlyú aranyrudat szállított Angliába (annyi, mini, 64 Mercedes autó súlya), mert. Fowler pénzügyminiszter így akarta fenn tartani. .. a. 30 éves aranyárfoíyamőt, a világ legnagyobb a rany-szabadpia - cán, Londonban, Roosevelt még csak az amerikai kereskedelmet akarta megmenteni, amikor szilárd értékviszonyt teremtett a dollár és az arany között. Cselekedetével a nyugati világ vezérvalutáját teremtette meg. Ez a valuta azonban az utóbbi években a hatalmas európai beruházások, a turisták európai, ázsiai és afrikai 135megás kirajzása, a katonai fejlesztési segély és utoljára, de nem utolsónak a vietnami háború miatt meginditott. Ezt a folyamatot De Gaulle elnök indította el, amikor a Franciaországban levő ' fölös dollárokat nem volt hajlandó amerikai kincstári kötelezvényekre beváltani, mint a többi kölcsönző. Aztán I960, október 20-án a 35 dolláros árfolyam 70 dollárra való felemelését követelte, hogy „jó francia népe” keressen. Ken- nedynek újabb hai'cot kellett vívnia 1961-ben a francia elnökkel, amíg végül is létrehozta az arany-poolt. amelyet hét európai ország kötött meg az USÁ-val, köztük Franciaország is. A hét ország sietett aranytartalékával az USA segítségére, hogy a régi- árfolyamot fenn tudják tartani. Am De Gaulle a vietnami háború kitörése után nem késlekedett kilépni a szövetségből. „Franciaországnak nem érdeke, hogy közreműködésével részt vegyen az észak-vietnami bombazápor finanszírozásában” — mondotta a tábornok megbízásából Michel Debré pénzügyminiszter. Franciaország kilépése megkongatta a vészharangot, „Európa csak akkor hajlandó tovább támogatni a dollárt, ha az amerikaiak is tesznek valamit. Az egyedüli eszköz az arany spekuláció és a dollárt ért támadások feltartóztatására az amerikai fizetési mérleg radikális szanálása lenne ' — jelentette ki Otmar Ein in gor, a nyugatnémet jegybank igazgatója. Mit lehetett tenni? A francia támadással szemben elsősorban nyugatnémet tá- mpgatá.st, igóriyló 'Johnson idén újévkor radikális korlátozó intézkedéseket, hozott, hogy véget vessen a dollár kiáramlást sáriak. Ám ‘át arány 35 dolláros árfolyamának tartását még így is .szkeptikusan ítélik meg olyan amerikai közgazdászok is, mint Walter Heller. Kennedy egykori tanácsadója Márpedig az URA. uralmát a pénzpiacon csakis ez a fölény biztosítja. Máié Iván Sufóssentpéter új terméke A világpiacon keresett termel:, és ma már a különböző iparágakban sok mindenre alkalmazható az üvegszál. Az értékes anyagot jelenleg dur- víj, középfülöm és finom, minőségben. állítják elő. Ezekből — többek között — ki váló minőségű szigetelőanyagokat, ablak, és ajtókereteket, csó- naktesteket, függönyöket, selymeket, hőálló ruhákat, köny- nyű tartószerkezeteket, repülőgépüléseket, autökarosszériá- kat készítenek. A sok mindenre felhasználható, lehelet vékonya ágú üvegszál hazánkban még hiánycikknek számít. Ez adta az ötletet a Sajószentpóteri Üveggyár vezetőinek, hogy átvegyék az elmúlt évben feleslegessé vált kondó-haricai iparvasút tágas javítóműhelyét, és üvegszálgyártó üzemet létesítsenek. Kezdeményezésük értékét növeli, hogy. az új üzem átalakítását, felszerelését saját erőből oldották nieg. A gyár műszaki gárdája a külföldi irodalmak alapján tervezte meg a szükséges gépi berendezéseket, és üzemen belül, a »«o« karbantartó egység dolgozói készítették el. Jelenleg már tíz ilyen szálhúzógépet üzemeltetnek, amelyeknek tökéletes kezelését 60 asszony sajátítja el Így az új üzem létrehozása megkönnyítette a sajószent- péteri hányás zasszonyok elhelyezkedését is. A saját erőből telepített üzemben január közepén kezdték meg a termelést, és a munkaerők betanítása után, évvégéig mintegy 750 tonna, 20 mikron nagyságú, durva üveg., szál. előállítását tervezik. Ennek a mennyiségnek nagyobb részét a. hazai szigetelőválla • latok már lekötötték, áz üzemben pedig megkezdték a kísérleteket egy fontosabb termék, az üvegszálfátyol gyártására. Ez az anyag az épületek szigetelésére használt, úgynevezett kátránypapir gyártásnál jelent majd forradalmi változást. A Saj őszen t péteri Üveggyár vezetői az új üzem indításával egy id őben messzemenően gondoskodnak a továbbfejlesztésről is. Folyamatosan még húsz d urva-szálhúzógépet áilí- tanuk munkába, így termelésük az elkövetkező esztendőkben eléri a. 3 ezer tonnát. Ezenkívül arra -törekednek, hogy új üzemük az „üvegszál- gyártás központja” legyen, hazánkban elsőként középfinom és finom szálakat in előállítsanak. Nyíló virágok között tünk. Síihez kapcsolódik , mosi már a második, amelyet -február első hetében adtunk á1 rendeltetésének. És 'itt épü' mellette a harmadik, no meg telepítjük be gazdagon, és gon dolom, hogy minden kazinc barcikai örömére — hallottul az igazgatótól. — Ezcnkívü azonban bárki kedvére vásá Aztán előveszi a nemrég * készített statisztikát. Abban « lapozgatva látni: az alig ezer • lelkes faluban az utóbbi * években nőtt a beiratkozol- * tak száma. És járnak hétről J hétre, rendszeresen. « Az olvasó ember ma már * jóval több. Ékesen bizonyít- * ja ezt, hogy a tanító lakásá- • ra sok. olvasni vágyó gyerek J és felnőtt be-bek.opog. Hogy * inti, szabad idejének percei- J bői rászánva hány embernek • adott már könyvet, s meny- * nyivel szereltette meg az ol- * vasásl. — arról hallgat a. ki- » mutatás. * Láttam és feljegyeztem 3 mindezt Cserépváralján, J Czeglédy Lajos tanítónál. * — Lá.t.ja, ez ts könyvtári kötet, meg ott. az a három is! Tudja, sokan bekopogtatnak hozzám, amikor ■ nincs könyvtári óra. Meg jönnek — Itt laknak, nem messze. Az asszony mindig átugraszt- ja a gyereket valami olvasmányért — mondja kérdő tekintetemre a tanító, aki orvosi vizsgálatra, s közben betérnek olvasnivalóért. Örömmel adok nekik. Voll közöttük olyan, aki egy darabig ide járt, aztán csak beiratkozott,' mert ott nagyobb a választék. egyébként könyvtárosa is e. községnek. — De hál miért nem iratkoznak be a. könyvtárba, hiszen az. is csak. néhány lépésnyire vgn ide?. Biztosan van ott pár száz kötet. , Kislány jön, kezében könyv. Illedelmesen köszön, és már fújja is mondóké ját: — Köszöni szépen édesanyám, jó volt az olvasnivaló. Megint szépet tessék neki adyi. Olyat, ami szerelmes is egy kicsit... Az ■ utolsó mondatot pirulva mondja a lányka. Mosolyogva bólogat a tanító, s odamegy a könyvespolchoz. Gondosan bekötött könyvek között válogat, végül leemel egyet. — Nézd. csak, ■ ezt Mikszáth Kálmán írta.- Tudod, ákiro, a múltkor meséltem is nektek valamelyik- órán. A Szén: Péter esernyője biztos fof, tetszeni anyukádnak... A kislány már fut is boldogan. r . i -S y •’ 'l J Valami szépet...
