Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

Tssártsap. 196S. február 1*. tSZAKMACTARORSZAQ i Szobornál maradandóbb emlék! a beifalpi szőlők ! meomentijének j Tállyán kis emlékszobor őr­zi dr. Bártfai Szabó Gyulá­nak, a múlt század második felében élt miskolci gyógysze­résznek, tállyai szőlőbirtokos­nak a nevét. Szőlészek és bo­rászok körében csak úgy em­legetik ezt az egykori patikust, mint a tokaj-hegyaljai szőlők rríegmentőjét. Amikor a múlt század het­venes éveinek végén az ame- rikából behurcolt filoxéra ti­zedelni kezdte és már-már a teljes kipusztulás veszélyével fenyegette Tokaj-Hegyalja vi­lághírű borokat termő szőlő­it, Franciaországban már meg­találták a filoxéra ellenszerét. Csakhogy a „titkot” féltve őrizték. Ekkor a miskolci gyógyszerész, aki Tállyán na­gyobb szőlőket örökölt, ülőik­ben saját költségén Franciaor­szágba utazott, ellesni, kita­nulni a „titkot”. Fáradozása sikerrel is járt. Éppen idejé­ben, mert a Hegyálja szerte, s így a híres tállyai Dukát és Nagy hasznos dűlőben is ki­pusztultak már az egykor gaz­dagon termő tőkék. Dr. Bártfai Szabó Gyula meghozta az „orvosságot”. Ű kezdte meg a hegyaljai sző­lők első rekonstrukcióját, a £i- loxéránaik ellenálló amerikai alamyfajtakra átoltott szapo­rítóanyaggal telepítette újraí; szőlőit. Megfogadta, hogy: száz mozsárlövéssel üdvözli az; újratelepített szőlőin termett: első száz hordó mustot. Sokan \ őrültnek tartották, de alig né-: : Űj müvek a miskolci könyves holtok ba n Az elmúlt hét könyvújdon­ságai közül elsősorban ifjúsági könyvekre hívnánk fel a fi­gyelmet. A Móra Ferenc Könyvkiadó néhány ifjúsági könyvének az az előnye, hogy ismeretterjesztő. így felnőttek is olvashatják. Ilyen például Balázs Sándor könyve, amely a Nagy emberek sorozatban jelent meg. Reng a főid Itáliá­ban című alkotása a Sparta- cus-lázadásról szól. Ugyancsak történelmi tárgyú Hunyadi Jó­zsef A király árnyéka című regénye, amely Mátyás király korával foglalkozik. Ezek a könyvek nemcsak a diákok tudását gyarapítják, hanem alkalmasak rá, hogy a felnőt­tek is felelevenítsék a tanul­takat. Horváth Árpád könyve. A gépkocsi regénye felnőttek és fiatalok számára egyaránt ér­dekes olvasmány. Hasonló a helyzet; Nyárádi Gábor müvé­vel, amelynek A kutató em­ber a címe. A szerző a leg­újabb tudományos kutatások­* "í „Vizes" múzeum Sárospatakon Kevés olyan történelmi em­lékekben gazdag települése van hazánknak, mint Sáros­patak. Vár- és iskolamúzeu- tna, számos műemléke, világ­hírű könyvtára múltunk kü­lönböző területeinek számos érdekes emlékét őrzi. Sárospatak gazdag törté­nelmi emléktára hamarosan újabb érdekes színfolttal gaz­dagodik. Áz Északmagyarországi > Víz­ügyi Igazgatóság sárospataki szakaszmérnökségén kis „vt~ •<®s” múzeum felállítását ter­vezik. A „vizes” élet, a kul­túrmérnöki munka számos, ma már történelminek számító emlékét őrzik a szakaszmér­nökségen. Nagyon sok érde- Ueísség található ebben a gyűj­teményben. Itt működött egy­kor az ország egyik legré­gebbi vízgazdálkodási társu­kba, amelynek féltve őrzött ségíg található, körülbelül 56 milliárd tonna mennyiségben. A háború utáni 21 esztendő alatt az összes bánya 1 mil­liárd 700 millió tonna szenet adott. A szenet ezen a vidé­ken fekete aranynak nevezik. December 4-e, Borbála napja a bányászok nagy ünnepe, ame­lyet velük együtt ünnepel a lakosság is. Így történt ez leg­utóbb is. Szénbánya magában a város területén is található. Megy az ember az utcán és nem is gondolja, hogy alatta tárnák húzódnak. Katowice iparának köszön­heti felvirágzását. 101 évvel 'ezelőtt itt még csak falu volt. Utolsó bírója pedig pán Síriba. Ma 300 ezer lakosú város ál) a falu helyén. Távirati stílusban szólunk csak a sziléziai acélról és ko­hászatról. Az 1967-es esztendő sikereket hozott a kohászok számára. A lengyel kohászok 10 millió tonna acéltermeléssel teljesítették túl tervüket. Eb­ből jelentős rész jut a kato- wicei vajdaság területén dol­gozókra is. És most pillantsunk be a történelembe. A lengyel állam 1966-ban ünnepelte 1000 éves jubileu­mát, azaz Lengyelország ala­pítása a 966-os esztendőhöz fűződik. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a lengyelek­ről csak 966 óta beszélhetünk, hiszen ha mélyebben bel elin­tünk a múltba, megállapítható, hogy lengyel földön mar 2500 évvel ezelőtt is volt vuskiter- melós. A k öli ok különböző neveket viselnek. A Katowicéi buta a francia mérnök Bálidon nevét kapta, míg egy másik Kos- ciuszkóél, Tadeusz Kosciuszko nagy népi hős, aki síkra szállt nemcsak Lengyelország, liá­nom Amerika szabadságáért is abban a harcban, amelyet az amerikai nép az angol gyarma­tosítók ellen folytatott. Kato­wicében utcát is neveztek el róla. sőt. egy parkot is. Chorówban van egy Báthory nevét viselő kohó is. Én ugyanennek a BáÜiorynak — Erdély fejedelmének — szob­rát láttam a budapesti Parla­mentben a többi magyár ki­rály szobra között. Nos. így kapcsolódik a len­gyelekről szóló történet a ma­gyarokéhoz. Ha Katowicében jár valaki Magyarországról, és valamit magyar módra szeretne enni, legjobb ha a Hungária étte­rembe megy. A közelmúltban pedig az egyik katowicex kávé­házat Miskolcról nevezték el A kulturális eseményekről — amelyek magukba foglal­ják a magyar kulturális ren­dezvényeket is — sokat lehet­ne írni. Filmek, eszfcrádműso­rok. mondhatnánk úgy is. mindent. megtesz.ünk, hogy még inkább erősítsük a né­peink közötti kapcsolatot. És most néhány szót a leg­időszerűbb eseményről, a nagy sziléziai karneválról. A szórakozások időszaka december utolsó napjan, szil­veszterkor kezdődik, és már­cius utolsó napjaiban ér véget, „A nagy sziléziai karnevál**. egyaránt tartalmaz gigantikus méretű és szerényebb szórako­zásokat. bálokat; különféle rendezvényeket az egész vaj­daság területén. Ennek köz­pontja természetesen Katowi­ce, amely éjszakánként csoy dálatos fényárban úszik ebből az alkalomból. A karnevált kitűnő hango­laié bál nyitotta meg az óriási méretű Park Hotelben, amely­ike legalább olyan nehéz volt jegyet kapni, mint a stadion­ban egy futballmeccsre. Ezen a forgatagos hangulatú éjsza­kán a zenét felváltva. ..non­stop" szolgáltatták különböző zenekarok. És milyenek voltak a toalet­tek? A nők főleg miniben, s férfiak pedig a hagyományos szmokingban. Éjfélkor pedig durrogtak a pezsgősüvegek. Amikor írom ezeket: a soro­kat, a karnevál negyedik he­tében vagyunk. Rendezvények százait tudhatjuk magunk mö­gött, és még legalább ennyi van előttünk. A karnevál kedvelőit tílilón* böző szórakozások is vonzzák. Például egy érdekes játék-. „Minden fecsegő ... rajthoz?* Éjszakai filmvetítések, esztrád- együttesek bemutatói. Minden­nap báli meghívókat látok Katowice utcáin a kávéházák* éttermek, lokálok kirakatai­ban. Így például: a Katowice- szállóban láttam a Sziléziai Televízió nagy háljára szóló meghívót. Ugyanitt lesz majd az orvosból is. A kombinát dolgozói is szer­veznek bált, de a mérnökök és a technikusok sem akarnak lemaradni. Nehéz a választás, hova' menjen az ember! A színészek báljára, a képzőművészeti fő­iskola rendezvényére, vagy az elektrotechnikusokhoz? Menni* vagy nem menni, ez itt a hamleti kérdés. Ez a karneváli forgatag már­cius 3-án fejeződik be a „nagy sziléziai bállal”, a már emlí­tett Tadeusz Kosciuszko utcán levő Fark Hotelben. Hol szó­rakoznak még Katowice la­kói? Többen utaznak a buda­pesti bálra. Néhány ugrás- nyira van. nincs messze a Duna. A budapesti karnevált a lengyel utazási irodák szerve­zik, élükön az Orbis-szal. Egy éjszaka Tokajban, és az ottani borkóstoló meggyőzi róla az utazásra vállalkozókat, hogy érdemes volt Ha valakinek zsebe nem enged meg nagyobb utazást, magyaros hangulat­ban ünnepelhet a Miskolc ká­véházban. vagy az előkelő Hungária étteremben, ahová e levél megírása után én is me­gyek. Tadeusz Fliusiuk Fordította: Bállá E^rscba* . '4' hány esztendő múlva valóban;] eldördült Lilly ai présházánál H a száz mozsárlövés. A gyógy-a szerész Franciaországból ho-jj zott „orvosságával” négy-öt óvj alatt csaknem négyezer hold jj tokaj-hegyaljai szőlőt telepi-5! leltek újjá a filoxéráitak el-íj lenállő alanyvesszővel. Ekkor4 nevezték el a tokaj-hegyaljai íj szőlők megmentőjének. De 4 nemcsak a hegyvidéki szőlő- íi gazdálkodásnak, hanem al-íí földi borkultúránknak is nagy j szolgálatot tett franciaországi:) tapasztalatainak átadásával. Öjj hozta a biztat ó jó hírt, hogy íj a magas kvarctartalmú alföl--! di homoktalajokba telepített?} szőlők immunisak a filoxérá-3 ra, s így ott nyugodtan to-íi vábbra is telepíthetők a ko-í, rábbi hazai fajták. 4 ‘í Kis emlékművét most rend-4 behozta, körülkerítette a tály-íf lyai hegyközség, amelynek;} tagsága ügy határozott, a szo-jj bornál is maradandóbb emlé-í kel állít a szőlők megmen- íj tőjének. A több mint 15 mii-3 lió forintos közös vagyonnal;! rendelkező, a napjainkban fo- íj lyó rekonstrukcióban élenjárói! tállyai hegyközség hamarosan ^ hivatalosan is felveszi dr. Bártfai Szabó Gyula nevét. § <p. S.) * '.{■ -K- -X- •*- ví* v> -X- *X* * -X- -X- -X- *a* -X- -K- -X- *a* r Xr -X* *3 Amikor 1967-ben hazatért Miskolcról a katowicei kultu­rális, művészeti csoport, vala­mint a sziléziai munkáskül- döltség, sokat meséltek itthon az önök városáról, a nagy ipari centrumról. Rendkívül hasznos látogatás volt mondták. A naponta 100 ezer példányban megjelenő Vjecsur c. lapban tájékoztattuk az ol­vasókat az útról, melynek ez volt a címe: Katowicétől — Miskolcig. Száz szónak is egy a vege, helyi szerveink beleegyezésé­vel úgy döntöttünk: megírjuk ezt a cikket, hogy tájékoztas­suk Miskolc lakosságát Szilé­zia és a Dombrowski medence fővárosának eseményeiről. Ügy véljük, hogy ezzel is segít­jük az Északmagyarország és a Vjecsur közötti kapcsolatok fejlesztését. E néhány bevezető sor után. a címnek megfelelően, néhány szó a szénről, az acélról, és a karneválról. A katowicei vaj­daság területe a szén hazája. A szén Lengyelországnak is legnagyobb kincse. Illusztrá­cióként csupán néhány adat. Szénkészlete a leggazdagabbak közé tartozik Európában. A szón mintegy luOO méter mély­Levél Katowicéből uiiHHimuiitmmmminimmimiiimiiiF A nagy sziléziai karneválról, és még néhány más dologról... Százmillió forintos beruházással új üzem épül j Ozdon Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben mintegy százmillió forint költségelőirányzattal új, úgy­nevezeti: felülettisztító üzem épül a hengerelt áruk minő­ségének javítására. Az épít­kezéshez még ez évben hozzá­fognak. A felépülő, százhúsz méter hosszú és huszonkét méter széles, vasszerkezetű Üzemcsarnokba korszerű csiszo­lógépeket, anyagmozgató da­rukat, lángfúvaitó berendezé­seket, valamint előmelegítő-, illetve pácolókemencéket te­lepítenek,. szerelnek fel. A jö­vőre részlegesen már műkö­dő új üzemben évente több mint kiléncvenezer tonna ko­hászati féltemnek, zömében acélbuga felületi tisztítására, a repedések eltávolítására nyílik lehetőség. így a henger­sorokra jobb minőségű anya­gokat adhatnak majd, s kö­vetkezésképpen tetszetősebb, kifogás talanabb készárukat szállíthatnak a rendelőknek. Az új üzem tehát lényegesen hozzájárul az ózdi kohászati készáruk versenyképességének ] növeléséhez. 1 rol számol be izgalmasan. Tön-3 ténelmi miinka Konyev mar-5 sálinak, a második világhá-3 ború kiváló tábornokának^ visszaemlékezése a háború íj győzelmes befejezéséről. a3 negyvenötös esztendő a könyv S címe. A másik történelmi* munka, amelyre felhívjuk a íj figyelmet, John Reed műve, a-} Viva Villa. A Nagy Októberig Szocialista Forradalom törté-3 netének amerikai újságírója*} ebben a könyvében a mexikói íj forradalomról, s egyik legen-3 dás vezéréről. Pancho Villá-j ról ír. Akik még emlékeznek 3 a hasonló című híres filmre,jf biztosan szívesen olvassák a íj könyvet. De annak is ajánl-4 juk, aki még nem ismeiá a íj történetet. á Végül a sport iránt érdek-íj lödők figyelmét felhívjuk az-t egykor kiváló két magyaríj vívónő. Elek Ilona és Elek^ •I­Margit visszaemlékezésére,J amelynek így vívtunk mi a íj címe. jf ............................... 4 i rattárában megmaradtak a Tisza és a Bodrog első, még a szabályozások előtt készü 11 térképei, az első kultúrmérnö­ki tervek. A magyar vízgaz­dálkodás számos, azóta már világhírűvé vált mérnökének egykori tervei is megtalálha­tók a gyűjteményben. Ott lesz majd a Ids múzeum vitrinjei­ben az Európában használt első szintező műszer egyik példánya, bemutatnak regi kubikos és .jégvágó szerszámo­kat, az egykori árvédekezés segédanyagait., évszázados ha­lászszerszámokat:, viz. melyé­ről előkerült mai ni nu leső n to­kát és más, évmilliós kövüle­teket. A Tanácsköztársaság idejéből is őriznek érdekes okiratokat, s van az írógép­gyártás „őskorából” származó, részben fából készített írógé­pük i&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents