Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

1

ÉS:Ő ARMAGH AROKSZ AG

Vasárnap, 190«. tcbnjar IS

a

Kapcsolatok helyett ésszerűbb felkészülés

Angliai levéltárakban

A napokban több alkalom ma] beszélgettem érettség előtt álló középiskolás diáitól nevelőivel, riportot olvastán egyik miskolci gíinnáziun végzős diákjairól, részt vettem egy másik gimnázium szülő értekezletén, amelyre az ískoh Vezetői azzal a szándékká hívták meg a sorsdöntő lép« előtt álló gyermekek szüleit hogy őszintén, a lehetőségei teljes feltárásával közöset hányják-vessék ma- vagy lányuk továbbtanulás lehetőségeit.

Az érettségitől rnar nagvor rövid Idő választja el a végzői diákokat.. Mind közelebb r nap, amikor számot kell adni az eddig végzett stúdiumokról, általános felkészültségről Sajátos módon a .felsőoktatásra jelentkezés megelőzi az érettségi vizsgát, és a tapasztalatok, valamint az idei előzetes felmérések szerint továbbra is igen magas azok száma, akik valamilyen felsőfokú tanintézetben akarnak magasabb képesítést szerezni. Ezért először a vály aválaszt ás egy-két gondjáról kell beszélnünk.

—em

Az előbb hivatkozott riportban diákok szándékáról is olvashattunk. Az egyik azért akar jogász lenni, mert az apja is az. A másik még nem döntött: vagy közgazdász, vaay tanár. De van oívan is. aki kijelenti: ..Színművészeti, vagy külker esjcedelem, ha minden kötél szakad, katonatiszt. A három közül valamelyik menni fog". Nem kívánunk e legutolsó fiatallal vitázni, bár annvi feltétlenül mesieüvzen- dó, hosv néphadseregünk nem olyan tiszteket vár, akik máshol nem alkalmasak, vagy máshova nem tótnak be. Vitára késztet viszont a pálya- választásban rejlő megalapozatlanság.

A másik gimnáziumban, a Kossuthban a szülők figyel inét

jó előre felhívták az liven

merne’ütésben reiló megalapozatlanságra. Usvanis ,a ie»-t- ső. amit az érettségi előtt álló ifjú nálvaválaszfísánál már a családban vizsgálni kell: a gyerek alkalmassága. Egyáltalán alkalmas-e a fiatal a választott pálvára? Az pedig, hogy valakinek a külkereskedelemhez. a színművészethez, az elméleti matematikához, a zenéhez és a természettudományokhoz povpránt hajlama legven. kizárt dolog. Ügy nekiindulni pedig esv pályának, hogy „biztos, ami biztos, sok mindent menvrók*t-o-, valahova csak bejutok", felelőtlenség. Nem elég bejutni az ertye- temre, vagy főiskolára. Benn is kell maradni — hangzott el i szülői értekezleten. Ehhez nég hozzáfűzendő, hogy aki •sak azért tanul tovább, mert idott a lehetőség, valójában cét szakembertől fosztia meg i néngazdaságot: önmagától és ittól az ismeretlen másiktól, ikinek helvét elfoglalta az 'evetemen. Ha a szülők alapo- an felmérnék gyermekük aV calmasságát. a következő, tmit meg kell vizsgálniuk: udják-e vállalni a költségeiét. Jóllehet, hazánkban az (gveterni és főiskolai oktatás dszonylag nagyon olcsó, az egyetemista, vagy főiskolás négts jelentős anyagi megter- ielést jelent, elsősorban a kis íeresetű családban.

Sok sző esik az egyetemi, főiskolai r ’ . ‘"lek kapcsán a protekcióról. Szülők, diákok -gyaránt hangoztatják, hogy ,/tsak protekcióval lehet bó2tollat. sem golyostollat ruxm szabad használni — az iratok védelme érdekében. (Ennek a rendelkezésnek köszönhettem első nagyobb kiadásomat: az egyik közeli áruházban kénytelen voltam venni egy doboz ceruzát.)

A Public Record Office-ban — legalábbis a mi fogalmaink szerint — rosszul fűtenek, úgy. hogy az első napokban állandóan télikabátban ültem, és csodáltam az edzett angolokat, férfiakat és nőket, akik kiska- bátot, könnyű kötött-ruhákat hordtak. Csodálatom addig tartott, míg felvilágosítottak, hogy télen az angolok .Jäger’ fehérneműt viselnek, ami olyan meleg, . mint a központi fűtés. (így már könnyű, edzettnek látszani...)

\ Uulalós/.olgalat

Kitűnő, pontos. A legújabb* kori iratokat., elsősorban a szakminisztériumok anyagát kötetekben őrzik (ez a legbiztosabb és legjobb őrzési módszer, csak kicsit költséges), így a kutató gyorsan megkaphatja a kért anyagot.

A legkellemesebb meglepő* tés: már az elő, bemutatkozó beszélgetés során kitűnt, hogy a kutatási időhatárt í>0 esztendőről leszállították 45 évre, így a Foreign Office, az angol külügyminisztérium Iratait egészen 1922. december 31—iÄ lehet kutatni.

Mielőtt elindultam Londonba, sikerült befejeznem Ú5 könyvem kéziratát. Ez a munka (Szám jel távirat valamennyi magyar királyi követségnek) a magyar diplomácia történetét tárgyalja 1920-tól 1931-ig.

Amikor az, első délelőtt, kézhez kaptam a Foreign Office .1920, évi mutatókönyveit, azonnal világossá vált előttem: a kézirat. első öt-hat fejezetet újr* kell írnom.

Még aznap írtam a Táncsics Kiadónak-, hogy ne...adják 1* nyomdába a kéziratot, a magyar Külügyminisztérium iratait ki kell egészíteni a Foreign Office-ban előkerüli iratokkal.

Ezek után megkezdtem *

kutatást.

Dr. Karsai Elek

vetési szakterületek, hogy igy semmit, sem lehet egyszerre áttekinteni. Itt, Abaújszántón úgy éreztem magam, mint egy osztatlan iskolában, ahol az embernek több osztályban, £ mindent kell tanítania.

— Engedjen meg egy „meredek” kérdést. Ua úgy hozná a sors, hogy kinevezése falura szólna, vagyis végérvényesen egy kisebb településen kellene. „népmüvelnie”, hogyan döntene?

— A kérdés valóban nehéz. Minden ember a jobb lehetőséget kedveli. Ez csaknem természetes. A falusi népművelési intézmények még mindig jóval mostohábbak a városiakhoz viszonyítva. Ennek ellenére az az érzésem, hogy alaposabb gyakorlatszerzés után —- enélkü) ugyanis hiábavaló fáradozás a bonyolult, szerteágazó falusi népművelési munkában gyökeret ereszteni —• megfelelnék, s talán jól is érezném magam falusi művelődési otthonban.

— S még egy kérdés, de nagyon őszinte választ kérek rá. Sok szépet mondott az abaúj- szánlói művelődési életről. Valóban olyan makulátlan?

— Nem. Abaújszántán !S vannak gondolj. Ezek sorában is legsúlyosabb az ifjúságé. Ugyanis őket még nem sike- ■ült kellőképpen tömöritenünk. A KISZ-koros/.tályú fiatalok agy jelentős része nem tagja íz ifjúsági szervezetnek. Velük loldogulunk legnehezebben, gyakorlatvezetőm többek kötött azt a fontos feladatot osz- otta rám, hogy a faluból klje járó, nehéz sorsú fiatalok rámára szervezzek egy klubot, tiár hozzá is fogtam, remélem, -alumit sikerül majd elérni e éteg „csal ád iasitásábari”.

Párkány Láadá

(mivel gyökeresebb tanintézményről van szó) leginkább a KISZ-munka érdekelt. Az, általános iskola vizsgálatánál a szülök és a pedagógusok kapcsolatai, a hátrányos helyzetben levő tanulók helyzete érdekelt leginkább.

— A község művelődési életével kapcsolatban miként rögzítette benyomásait?

— Természetesen a művelődési életnek szántam a legnagyobb teret, sok jót írtam tapasztalataimról, mert valóban az az érzésem, hogy Aba- újszántón intenzív népművelői munka folyik. Hogy csak a légi ényege.sebb rő I bőszé 1 jele.

Tíz különböző .jellegű szakkör, illetőleg klub működik a művelődési otthonban. legérdekesebb a fafaragókör, ugyanis Abaújszántó és környéke nagyon gazdag ősi fafaragás! motívumokkal büszkélkedhet. Beszélhetnénk még a szakmaközi klubról is, amely hetente , négyszer tart foglalkozást.. Érdekessége, hogy tagjai kötetlenül tárgyalják meg a napi, heti politika eseményeit és természetesen szórakoznak is. Nagyon élénk az ismerettel'jesze tő munka is, ás sok a hasznos rendezvény. (

— Ezek szerint tanulságos ;

volt, s talán még eredménye- t sebb lesz az Abaújszántón el- ( töltött néhány hónap. j

— Nem bántam meg. Az a ’ sokoldalú feladat, ami itt rám 1 vár, városban — véleményem s szerint. — egyszerűen prody- f kálhatatlan. A városi művelő- ' dési intézményekben annyira r slválnak egymástól a népműa falu dolgozói hamar megismerték és megszerették.

— Hogyan zajlott te az ismerkedés?

— Gyakorlatvezetőmmel, Czeglédi Károlyiéval felkerestük a község minden olyan számottevő lakosát, aki valamilyen kapcsolatot tart a népműveléssel. Ezt követően megismerkedtem a falu történelmével, állami gazdaságával, termelőszövetkezetével, iskoláival. Szorgalmasan gyűjtöttem az adatokat, mert tudtam, hogy hamarosan jelentési kell készítenem a Kossuth Lajos Tudományegyetem Népművelési Intézete számára. Gyakorló félévem megbízatásai között ugyanis a falukutatás is szerepel.

— Nagyszerű ötlet. Mi már régebben javasoltuk a gyakorló félévesek számára, a falukutatást, az urbanisztikai ismereteket, a különböző területeken végzett szociológiai felméréseket.

— Azt hiszem, hasznát veszik jelentésemnek. Ugyanis Igyekeztem nagyon alaposan Utánajárni Abaújszántó történetének, hasznos tanulmányt készítettem az állami gazdaság jelenlegi gazdálkodásáról, felmértem a Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet gazdálkodási és kulturálódási rendjét. Jelentésemben szerepel a gimnázium, amelyik az idén bocsátja ki az első érettségiző osztályt, tehát szükségszerűen megvizsgáltam azt is, milyen hátrányokkal küzd egy hagyomány nélküli iskola. A mezőgazdasági technikumban

i

I E mos tani beszel getes egyik 1 szereplője Proksza Emese, a ! debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtár szakának harmadéves hallgatója. A választás éppen ráesett, mert rokonszenves elhatározását követve kérte, hogy gyakorló félévét Abaújszántón tölthesse el. Évfolyamtársai nagy általánosságban városi művelődési intézményekhez kerültek, de Proksza Emesének az volt a véleménye, hogy a népművelés szerteágazó tudományát a gyakorlat síkján csak egy bonyolult feladatra vállalkozó falusi népművelési intézményben figyelheti meg.

Abaújszántóről nagyon* keveset hallott, hiszen Isaszegről került a tanítóképző padjaiba.

A gyakorló féléves hallgatót Abaújszántón, szeretettel fogadták. De a szeretetnek is lehetnek káros szimptómát, főleg ha az elvtelenséggél párosul. Ám erről szó sincs, mert az abaújszántói művelődési otthon igazgatója, Czeglédi Károlyné a jó pedagógus figyelmességével és tapintatával vezette be Emesét a népművelés ügyes-bajos dolgaiba. Először is alapos munkatervet készítettek. A munkaterv magába foglalta mindazokat a gyakorlati-szervezési kérdéseket, amelyek nagy segítségére lehetnek további munkájában az ifjú népművelőnek. Megkapó pontja ennek a munkaprogramnak, hogy központjában a község vezetőivel s lakóival történő ismerkedés, barátkozás áll. Proksza Emese bemutat»

karáé* oly Jól sikerüli hogy

ford Place-en laktam, a szerény ösztöndíjnak megfelelő szállodában. (A harmadik emeleten, lift nem volt...) A szoba árában bennsfoglalta- tott a breakfest, a reggeli, amely kiadós volt, jó volt — különösen a narancslé és a tea, de tekintettel arra. hogy mindennap ugyanazt tálalták (3 szelet pirítós, — l—2 dkg vaj és szalonnás tojás), a nyolcadik hét végén már korántsem lelkesedtem a hamisítatlan angol reggeliért úgy. mint az első néhány napon ...

A Public Record Office közel volt szállodámhoz: földalattival, autóbusszal egy megálló (4 penny), gyalog 20—25 perc. A reggeli csúcsforgalomra és a „gyalogolni jó”- elvre való tekintettel nemigen vettem igénybe közlekedési eszközt erre a rövid útra. A High Holbom-on van a BBC időjárás-előrejelző szolgálata és a kirakatban elhelyezett villany új.Ságból megtudhattam az aznap várható időjárást (ezt mindennap -megcsodáltam, hiszen csak a legritkább ese- tekl>en tévedtek), külön táblázatról le lehetett olvasni, hogy reggel 7 órakor milyen volt az idő Párizsban, Madridban, Rómában, Berlinben, Becsben. Varsóban. Moszkvában — és Budapesten ... (Ez pótolta sz” mámra a Kossuth rádió 6 órás időjárásjelentését).

A levéltár a bírósági negyedben, a Chancery Lane-n. van, az épület .maga nagyon hasonlít a budapesti Országos Levéltárhoz, csak egy kicsit, nagyobb a miénknél. A. kutatási idő reggel fal 10 órakor kezdődik — ez általában a hivatali munkaidő kezdete Angliában — és délután 5-ig lehet dolgozni a két nagy teremben. A kutatók azonban már negyed 10 órakor sorakoznak a bejárat előtt, mert kevés a hely, és aki 10 óra körül jön, az már nemigen kap huzat- mentesO), jó asztalt. A kör alakú nagy 1.utalóiért-;n f.ii- ről, az üvegkupolán keresztül kapja a világítást, ami nem nagyon kellemes, hiszen Londonban óráról órára változik az égbolt, hol süt a nap, hol beborul, így állandóan használni I ' az asztali lámpát. Tovaupi Kényelmetlenség: a kutatók csali ceruzával készíthetnek jegyzeteket, sem töltö1907. január 30-tól március 31-ig az angol—magyar kul- túrcsere-egyezmény keretében tanulmányúton voltam Angliában. A leghosszabb időt. mintegy hat hetet Londonban töltöttem, egy hétig Oxford ban kutattam, meghívást kaptam Glasgow-ba* hogy tartsak előadást az Adam Smith közgazdasági egyetem kelet-európai intézetében az 1919-es Magyar Tanácsközt á rsaságról. jártam az edinburghi, a maldstorii, a herthfordi levéltárakban, továbbá a Britisi) Muzeum lenyűgöző folyóirattárában (hatalmas, négyemeletes épület a földalatti „északi” vonala mellett, London középpontjától, a Citytől 45—50 percnyire földalattin, kb. olyan távolságra, mint Miskolciéi Putnok, a City levéltárában. amely London egvik legszebb középkori épületének, a Guildhall-nak tőszomszédságában található, az Imperial War Museum-ban (Birodalmi Hadi Múzeum), a második világháború alatt. lezajlott zsidóüídözéscket felölelő könyv-, folyóirat és mikrofilm gyűjteményt őrző Wiener Library-ban, végül Nagy-Lon- don levéltárában, amely a Tbemze partján épült városháza alagsorában kapott helyet.

Hosszabb időt három helyen töltöttem kutatással: Londonban, a Public Record Officeban (itt őrzik a Brit Birodalom legfontosabb Intézményeinek, szerveinek iratanyagát), a Foreign Office L,ibrnrv-ben (ez az angol külügyminisztérium könyvtára, itt találhatók a náci Németországban az angol-amerikai csapatok által zsákmányolt német birodalmi minisztériumok iratairól készített mirofilmek). továb' á Oxford ban a St, Anthony. College Library-ben, ahol CL A. Macartney professzor által összegyűjtött., a legújabbkori magvar történelem fontos forgásait kutathattam.

Kéthónapos tanulmányulam- ról a vártnál és reméltnél gaz- ia.gabb „zsákmánnyal" tértem haza ...

\ Pulii? c Record ü Mice-bau

A, British Muzeum mellett, ;gy csendes kis utcában, a Bed■ jesen az életrendjéből, de le- : gyének meg a nyugodt körül- . mények, amelyek között elmé- ! lyült munkával rendszeresen átveheti az érettségihez szük- 1 séges tananyagot. Legyenek , közben rövid pihentető szünetek, maradion idő a testmozgásra, üdítő sétára, vagv egvéb I kikapcsolódásra. Beteged hajszolni a gyermeket felelőtlenség. A jó érettségi záloga a 4 esztendei fetóévzülés után az

rtrn5<?2 Jrnv'ó'rví ó ^ WUnodt. rendszerezett, elmélyült átvétele.

mrnmmg

A fentiekben mindenkor i azokról az • érettségizőkről írtunk, akik továbbtanulásra je- j lentkezmek. A középiskolák- j ban mindenütt ők vannak j többségben, Mint a szülői ér- ! tekezleten hallottuk, a 220 j érettségiző közül több mint 150-nek a továbbtanulási szándékával kell számolni. Ez a szám magas. Nem áll arány- ban a lehetőségekkel. És mivel sok a jelentkező, a jók kö~ j zül is csak a legjobbak jut- I hatnak, tovább. Emelkedik a felvételi vizsga szintje. Ahol. j sok jeles tanuló ad számot ! felkészültségéről, magasabb j pontszámok alakulnak ki. és , aki kevesebb pontot ér el, sajnálatosan lemarad. .Az alapvető feladat hát jobban felké- : szülni, többet tudni. A szülői I értekezlet helyes volt. Jó, ha őszintén beszélünk a diák szü- j lei és nevelői közös gondjáról, ! es közösen. hányjuk-vetjiik | meg. mit is kell tennünk ilyen fontos időszakban, amikor az. 1 írásbeli érettségitől már csalt két és fél hónap választ el, s amikor rövid időn belül dönteni kell róla, hol és hogyan j tovább.

Benedek Miklós i ■

dogulní”. Elmondták ezt a rí. portban megkérdezett diákol is. Ha ez igaz, gv-akorlatila; egy egész ország szaladgá napjainkban összeköttetésekért, protekcióért, valójábat pedig sokkal többet beszélünl a protekcióról, mint amennyi valójában van, illetve, mini szerepet egyáltalán játszhat í felvételeknél. Sajnos, a protekció szüksegessége nagyor átment a köztudatba. E tévhitet szülők ápolgatják. és gyermekeikben is tudatosítják. Holott a kapcsolatok keresése helyett sokkal célszerűbb lenne az ésszerűbb, szisztémáik küsabb felkészülést szorgalmazni az érettségire és a felvételi vizsgára.

A protekció szükségességéi igen .jó érvekkel c.afolta a mar említett szülői értekezlet. A gimnáziumba ugyanis az egyetemek. és főiskolák megküldték: az elmúlt tanévben érettségizettek, illetve az. elmúlt nyáron jelentkezettek felvételi vizsgaadatait Több felsőoktatási Intézmény részletesen Indokolta minden egyes tanulóval kapcsolatban döntését, tételesen. közölte: melyik hallgató milyen felvételi vizsgán hány pontot szerzett, mennyi az összes pontszáma, ennek alapján felvételt nyert-e. Közölték a felsőoktatási intézmények azt is, hogy a tanuló elérte-e a felvételre jelentkezettek évi szintjét, vagy sem. A felsőoktatási intézmények nagyon lelkiismeretesen összeállított tájékoztatóiból az tűnik ki, hogy a felvétel egyetlen mércéje a. felvételi vizsgán mulatott tudásszint, hozzászámítva. a középiskolából hozott pontokat. Olyan intézmény is adódott, amely Írevésnek találta a tanulóról adott véleményt, s jellemzéskiegészítést kért. Tehát Igen nagy precizitás, alaposság érződik a felvételi vizsgákon, nem pedig protekció. Személy szerint kimutatható, hogy akik felvételt nyertek, milyen magas pontszámokat értek el. Tudásuknak, es nem kapcsolataiknak köszönhetik hát a felvételt. Egyébként céklául a műszaki pályákra készülőknél — akik Miskolcon, a Nehézinari Műszaki Egyetemen felvételiznek — a protekció teljesen kizárt, hiszen az írásbeli feladatoknál a vizsgáztatók nem tudják, kinek a dolgozatát bírálják el.

Azt mondtuk, kapcsolatok helyett a jobb felkészülés a döntő tényező. Nos, ehhez elsődlegesen a sikeres érettségi szükséges. Az érettségi és az élet követelményei évről évre emelkednek. A jó eredményekhez évről évre magasabb tudásszint kívánatos. Ha már megtörtént a pálvaválasztás, ha a családon belül — a nevelőt Is meghallgatva — végleges döntés született a továbbtanulást illetően, űgv az érettségire készülés mellett alaposan rá kell állni" a felvételi tárgyakra. Az igaz, hogy az érettségi a középiskolában tanult anyagot kéri számon, de a magasabb szintű képzéshez célszerű a középiskolás fokot meghaladó elmé- lyültség az életpályául választott tudományágakban. Általában érettségi előtt megbolydul a család életrendje. A szülői értekezleten elhangzott tanács erre vonatkozóan arra int, hogy teremtsünk nyugodt légkört a tanuláshoz. Ne misztifikáljuk az érettségit, de biztosítsuk a tanulás lehetőségeit. Ne tanuljon a diák napi tizen- ; hat órát, ne zökkenje» üti tel- I

Gyakorló 'áBév-