Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

I ffiSZARMA(JYARORS2AO Péntek* 1058. január 12, ■UMBtBB—jBgSWSgX.JIfnrT" Sorban és sor előtt Mitől függ, hogy kit milyen helyőrségbe és fegyvernemhez Vonultatnak be? Milyen lehe­tősége van az egyéni kívánsá­gok teljesítésének? Milyen kedvezmények és jogok illetik (a. katonai szolgálatát teljesítő fiatalt? Mi kell ahhoz, hogy valaki tiszt legyen? Mennyi a tisztesek szolgálati ideje?. . Ilyen és hasonló kérdésekre ftd választ és felvilágosítást a Zrínyi Katonai Könyvkiadó által kiadott Sorban és sor előtt című könyv, amely rend­kívül hasznos mind a bevonu­lás előtt álló, mind a katonai szolgálatukat teljesítő fiata­lok számára. Azoknak, akik még ma is ^elveszett időnek” tekintik a katonáskodást, csattanó vá­laszt ad a Szakmát tanultak a hadseregben című írás, amely a példák sorával bizonyítja, hogy a hadseregben szerzett szaktudás hogy segíti további pályájukon a fiatalokat. Kriminél izgalmasabb ri­portok számolnak be a kor­szerű technika szerepéről a ürtai hadászatban. Színes le­írásokat olvashatunk például az éjszakai sötétségben, infra­vörös-technikai műszerek se­gítségéve] végrehajtott harci feladatokról; a lokátorosok életéről; a víz alatt is közle­kedő harckocsikról; a legmo­dernebb rakétákról, amelyek halálos biztonsággal semmisí­tik meg az ellenséges célpon­tokat. Az egyik színes cikk a szuperszonikus repülők válto­zatos és érdekes világába ka­lauzolja el az olvasót. Több írás foglalkozik a ka­tonák mindennapi életével: a gyakorlatokkal, sporttal, kul­túrával, szórakozással. Megta­láljuk a kötetben — a katona­élet elmaradhatatlan része­ként — a humort is. Az olva­sók bizonyára örömmel fogad­ják majd azokat a története­ket is, amelyek ellenséges ké­mek és ügvnökök. hatúrscrtők leleplezéséről számolnak be. A Sorban és sor előtt nem­csak a szolgálatukat teljesí­tők. hanem a volt és a leendő katonák számára is hasznos, érdekes olvasmány. S-k 400 előadás A Vöröskereszt egyik leg­fontosabb feladata a lakosság körében végzendő egészség- ügyi felvilágosítás, ismei'etter- jesztés. Évek óta rendszeresen tartanaik előadásokat, filmve­títéseket üzemekben, vállala­toknál, iskolákban a tcaneg- szervc/ct aktívái. A Vöröskereszt Miskolc vá­rosi szervezetének Idei mvm- ka tervében lapozgatva kide­rül: továbbra is a felvilágosí­tó munka képezi majd tevé­kenységük gerincét. A tervek szerint 1968-ban 400 egészség­ügyi ismerettsrjesztó előadást — legtöbbször filmvetítéssel egybekötve — tartanak Mis­kolcon. Nehés a« élet a téli vadássmesííkSu A hófúvások, a mínusz 20 fok körüli fagyok még a váro­sok lakóit is megviselik. — Vajon hogyan élnek most a vadászmezők lakói? — kérdeztük Szabó Jánostól, a megyei vadászati felügyelőtől. — Nagyon nehéz, küzdel­mes a nemes vadállomány élete. Csak az igazi vadász, a vadállomány védelmével, fej­lesztésével is törődő ember tudja elviselhetővé tenni \az ilyen zord időjárást az erdők és mezők lakói számára. A 44 apróvadas és 18 nagyvadas borsodi vadásztársulat több száz mázsa szálas takarmányt és vegyes eleséget tárolt téli­re. A vadetetőket most már rendszeresen fel kell tölteni eleséggel, sőt, a nagy hóban utat is kell törni az etetőkhöz e nemes vadak számára. Va­dászkötelesség ez, de végre­hajtását a legszigorúbban el­lenőrizzük is. Bor ton vár a hurkotokra — Természetesen a tervsze­rű téli vadászatok sem szüne­telnek — tudjuk meg a vadá­szati felügyelőtől. — Azoknak, akik jól gondoskodnak a vad­állományról, a zsákmányról sem kell lemondaniok. — Akadnak-e még orv­vadászok? — Sajnos, néhány társulat területén hurkolók nyomaira bukkantak. Megyaszó közeié ben sutase'ejtezés során egy hurokból kiszabadult őzikét lőttek a vadászok. A kegyet­len dróthurok mély sebet ej­tett a szegény állat nyakán. Ha elfogják az ilyen orv­vadászt — s előbb-utóbb az a sorsa —, legalább 6 hónapi börtönbüntetés vár rá. leg­utóbb az egyik sátoraljaújhe­lyi orvvadászt ítélték el 6 há­tiam szabadságvesztésre. De súlyos pénzbírság vár azokra is, akik a lakott területekre húzódó foglyokat. vagy más. nemes vadakat nézik ingyen pecsenyének. Tixexer nruiixl punkavéyen — Mit várhatnak a téli va­dászatoktól azok, akik jó vad­gazdálkodással, az erdők* me­zők lakóinak gondozásával rá­szolgáltak e sport űzésére? — A nyúlállomány országo­san gyengébb a vártnál. Né­hány társulatunknál már le is állítottuk a nyúlvadászatot. Megyénkben még így is csak­nem tízezer nyuszi kerül pus­kavégre. Fácánból mintegy 3000—3500 darabot tudnak ki­lőni a társulatok területén. Nagyon eredményesek a téli vaddisznózások. Eddig több, mint 150 agyarast sikerült ki­lőni. A vadlibák és a vad- kacsálc, sajnos, már délebbre húzódtak. Február 1-1 öl iűxsxünet Izgalmas téli élménye még vadászainknak az őzsuta- és a szarvastehén-seleitezés is. Új­szerű és egyre kedveltebb va­dászsport. ezenkívül igen jö-, védelmező is a társulatoknak az élőnyúl- és az élőfogoly­befogás. — Meddig tart a téli vadász­idény? — Február 1-től kezdődik a teljes „tűzszüneté’. A vadásza­ti tilalom természetesen nem a káros dúvadak- ra. Ezeket a legtöbb társulat területév mérgezéssel is rit­kítják majd. (p. s.) de itfitért Si * A televízió egyik forgató- csoportja 45 perces riport­filmet készített Telkibányáról, A filmben megidézik az im­már 700 éves település múlt­ját, rögzítik még élő hagyo­mányait, és mai gondjait vá­zolva keresik a telkiek boldo­gulásának gazdagabb lehető­ségeit. A porcelángyártás, a porcelán festés páratlanul ügyes kezű mesterei — ma már idős emberek — emlé­keztek a múlt századig vi­rágzó telkibányai iparra, amely az aranybányák kime­rülése után kenyéradója volt a telepnek. Megkapóan hiteles képek mutatják be a falu ha­gyományait, egy temetés, la­kodalom és keresztelő kereté­ben. Telkibánya „aranygom bős” jelzője már a múlté. A por­celángyártás még a század elején megszűnt A mai tel­kielmek újabb utakat, lehető-X ségeket kell találniuk jobbé megélhetésükhöz. Ezeket a£ gondokat bogozgatja a filmé befejező része. ■ T Az Aranygombos Telkibá- % nya című tv-film „ősbemuta-^ tójára” szerdán este került i sor a község művelődési há-v zában. A bemutatót a helybe-J liek nagy érdeklődésére te-j kintettel az est folyamán több- szőr meg kellett ismételni. A £ íorgaíócsooort tagíai — Fá- ■ bián Gyula, a forgatókönyv J írója és a film riportere, X Rácz Gábor rendező, Szoba- dós Tamás operatőr, Rocken- £ bauer Pál szerkesztő — a be-? mutató után a filmről és Tel- % kibányáról beszélgettek a f megjelent megyei, járási ésX községi vezetőkkel. T Az úi tv-filmet 13-án, szőni-X baton láthatjuk a televízióé műsorában. X Szerencsi újdonság Műanyagból készült, piros cuclival ellátott kis flakonok is sorakoznak a Szerencsi Csokoládégyárban. Négyféle méretben! A gyár ugyanis ilyen „szerelésben” exportál­ja a parányi, színes gömbeu- korkákat. A nyugatnémet gye­rekek bizonyára örömmel fo-é gadják ezeket a cuclisüvege-J két, amelyekhez ráadásként > még egy kis műanyag babát* is kapnak. Hazai műnk szintén ebből az újdonságból! Az Ózdi Kohászati Üze­mek régi „mecénása” az AKÖV ózdi kirendeltségének. Ügy értjük, hogy évek óta — pontosabban amióta mun­kásautóbuszjáratok léteznek — egyik legnagyobb fuvaroz- tatója a közlekedési vállalat­nak. Ennélfogva az ÓKÜ évenként több millió forint fix bevételhez juttatja az AKÖV-öt. Természetesen nem ingyen, mert az ÓKÜ több száz. illetőleg több ezer dolgozója utazik az AKÜV autóbuszain munkahelyőre és haza. Bizonyára a két érde­kelt vállalat közt létrejött megállapodásoknak megfele­lően „tói—ig.” Csakhogy az Ózd—Szentsi- mon—Hangonv—Domaháza— Kissikátor, illetőleg az Ózd — Borsodnádasd—Tarnalelesz stb. útvonalakon rendszere­sen utazó dolgozók naponta bosszankodnak, mert az autóbuszok munkába me­net csak a Gyújtóig viszik őket. Itt kiszállítják az uta­sokat, az üres járművek pe­dig — az ív utat érintve — beállnak' piactéri végállomá­sukra. Az ÓKÜ több száz dolgo­zója sérelmezi: miért kell kiszállniuk a Gyújtón, ami­kor az ív útig szeretnének utazni, hogy ne kelljen az rendelhetne* ♦ ♦ amúgy is hosszú utazás utás; még több száz métert gyalo-'i golniuk munkahelyükig. Há már egyébként is arra mer*": nek az üres jármüvek. Az ÓKÜ szakszervezeti, bizottsága ismeri a vidékről bejáró több száz dolgozó pa-j nászát. Fel is kereste aZi AKÖV helybeli vezetőit, és, kérte, orvosolják ,a jogos sé"i reimet. A válasz igen érdé-: kés volt: rendben van, dk fizessen az ÓKÜ évenként 500 000 forinttal több fuvar"; díjat az AKöV-nek. Értesüléseink szerint iA Ózdi Kohászati Üzemek szb" titkára most éppen Pestre készül, többek között a KPM-be is, megtudakolni a következőket: 1. Az AKÖV ózdi vezetői tulajdonképpen, hogy képze­lik el többletmunka és több- letrezsi nélkül a félmilliós külöobevételt? 2. Miért akarják megpume polni a gyár vezetőinek ér­zelmeit és kasszáját? — te­kintettel arra, hogy lényegé­ben szociális jellegű kiadói­ról van szó. 3. Tanácsot kérni, ml le­gyen a több száz érdekelt dolgozó — megítélésünk sze­rint is — jogos sérelmével panaszával? (csé) Kik építik a kálváriát? Hiányzik valamiféle mű­szer, mely az elpocsékolt ener­giát, időt jelezné. A különbö­ző intézményekben, vállala­toknál, hivatalokban dolgozó emberek mások hibájából, fe­lelőtlenségéből elpocsékolt ere­jét. Leginkább a fegyelmezetlen­ség az elveszett erő oka. Az emberek egy része valamiért nem hajlandó tudomásul venni a rendeletek, törvények létét. Másra vonatkoztatja, magára nem. Mintha tértől, időtől és főleg közösségtől füg­getlenül mozoghatna, tenné azt, ami éppen kedvére való. Ezek közé tartoznak például azok, akik engedély nélkül hozzáfognak az építkezéshez ott, ahol ők akarják, s olyan épületet készítenek, amilyent jónak tartanak. Ezek közé tar­toznak azok is, akik ha látják, hogy elkészült egy új lakás, beköltöznek. Csak úgy. És kez­dődik a kálvária. De ki járja? Elkezdődött egy ügy 1964- ben, befejeződött 1967 októbe­rében. Viszlai József Verecke utcai lakos engedély nélkül épített házához helyiséget Ezt a helyiséget albérletbe adta. A tanács a szabályok értelmében elrendelte lebontását Nehéz lenne a megyében olyan taná­csi, állami, tömegszervet találni, amely ne foglalkozott volna ezután a lakó kérelmé­vel. De foglalkozott vele köz­ponti lap is, később a Minisz­tertanács illetékes osztálya is. A napnál világosabb ügyben mindenütt egyöntetű volt a válasz: a tanács határozatát végre kell hajtani. A Minisz­tertanács illetékes osztálya 1966-ban közölte álláspontját, LeányLérőben zárszámadás után de még 1967-ben is állt & he­lyiség. Több száz ember ideje, energiája fogyott teljesen ha­szontalanul, fölöslegesen. Nem is lehetett más a végeredmény, mint ami lett: a helyiséget lebontották. m Néhány embernek nemigen használ a jó- szó, sem a bün­tetés. Sima László például is­tállót épített a Vágóhíd utcá­ban. Engedély nélkül, hiszen ide engedéllyel se nagyoft építhetett volna. Az. istállót természetesen lebontják. Mint ahogy lebontották azokat az istállókat is, melyeket ugyan­ez a lakó előbb a Huszár ut­cában, még előbb a Napfürdő utcában épített. Nemcsak saját telkükön építkeznek az emberek. Sas György Szondi utcai lakos például a Buzogány utcai ját­szótéren kezdett építkezni. Nem érte meg, hiszen lebontották a helyiséget. És az sem éri meg, hogy valaki az engedély nél­kül épített lakást megvásá­rolja. Szilágyi Ferenc a Nap­fürdő utcában vásárolt egy házat, melyet engedély nélkül építettek. A tervek szerint ez a terület a Pece rendezése so­rán víz alá kerül. Oldalakon sorolhatnék a példákat az engedély nélkül építkezőkről. Tudnunk kell azt is, hogy közülük sokan, szép házzal rendelkeznek, de felépí­tenek egy kamrát, egy ap­rócska, vagy nem is aprócska mellékhelyiséget, és jó pénzért kiadják albérletbe. , Legtöbb­ször ebből fedezik saját házuk költségeit. Elveszik az anya­got azok elől is, akik a sza­bályos utat járva próbálnak építkezni, rengeteg ember ide­jét kötik le. • Ez esetben a szó igazi értel­mében foglalókról van szó. Mert szép számmal akadnak olyanok is, akik egyszerűen beköltöznek az elkészült lakás­ba. Persze, nagyon nehéz gond még a lakás, sok ember él még szűkös, áldatlan állapotok kö­zött, de az önkényes foglalás semmiképp sem lehet a lakás- szerzés módja. A vége: kila­koltatás. Egyébként a foglalók között szép számmal találunk saját lakással rendelkezőt is, vagy olyan embert, aki kü­lönböző üzleti manipulációk miatt vállalkozik tettére. Sok az átjátszott, az átpasszolt la­kás. Üzletelés az állam va­gyonával. Például: elköltözés előtt áll valaki. Megállapodik ismerősével, hogy neki juttatja a lakást. Természetesen nem ingyen. Mi a módja? Meg­kéri ismerősét, hogy Lakjon nála albérletben hat hónapig. Esetleg csak névlegesen. Aztán ha ő elköltözik, a lakás termé­szetesen az eddigi albérlőé lesz. A tanács majd ráírja. Természetesen nem lesz az övé, a tanács nem írja rá. A hathónapos, egyáltalán az akárhány hónapos ottlakás eh­hez, nem teremt jogalapot. Hogy a lakás kié lesz, arról újra a tanács dönt. Éppen a rászorulók érdekében. Az ember hajlamos a felü­letes ítélkezésre. Könnyen ítél­kezünk a tanács fölött is, ha azt látjuk, hogy egy rossz kö­rülmények között élő család még mindig nem költözhet szép otthonba. De: egy család nemrég jött Miskolcra Sza­bolcs megyéből. Otthagyták saját házukat, és ide költöz­tek a Mester-közbe albérletbe. Miért jöttek el onnan? Senki nem kutatta. A családfő első dolga természetesen az, hogy kérvényt nyújt be. Vár egy-két évet, aztán levelet ír a városi tanácsra, a párt megyei bizott­ságára, az MSZMP Központi Bizottságának titkárságára, az országgyűlés elnökségére, hogy ő még mindig albérletbe la­kik háttagú családjával. A gyerekek az egészségtelen kör­nyezetben tbc-t kaptak. Ki a hibás? A tanács? Vagy azok, akik otthagyták saját házukat? Megszámlálatlan órák, mé­retlen erők vesznek karba a fegyelmezetlenség megfékezé­sére. Hogy engedély nélkül nem szabad építkezni, azt nyílván mindenki tudja, mégsem min­denki tartja magára nézve kö­telezőnek. Sokan úgy vélik, hogy ha már a kiszabott bün­tetést megfizetik, minden rendben is van. Pedig nincs így, hiszen a büntetést mind­addig fizettethetik, amíg pél­dául az engedély nélkül épí­tett helyiséget le nem bont­ják. Mindez persze intézmé­nyek, szervek, hivatalok erejét emészti. A lakásfoglalók, a lakással üzletelők fékentartása is. Mert természetes, hogy a tanácsnak a rendeletek, a tör­vények értelmében kell el­járnia. Aki ezt nem veszi figyelem­be, az engedély nélküli épít­kezésekkel, az önkényes lakás- foglalással, a különböző üzleti manipulációkkal valóban könnyen felépítheti a kálvá­riát. És járatja azokkal is, akik a fölöslegesen eltöltött időben is hasznosan munkál­kodhatnának. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsor« IÁ. ISS métere* hullámhosszott IS—19 óráig) Borsodi tükör. Hogyan kezdődött? ... Üj munkások — úi üzemekbe» Legújabb lemezünk. Ismerkedjünk az új Munka Töí“ vénykőnywel!... Kulturális életünkből. A Jégről — a Jégen!... A dzsessz kedvelőinek. Prlsfca Tibor Dolgozókat alkalmaznak Mád községben Vevő vegyes ws» bázatí boltba boltvezetői munkai kör betöltésére jelentkezni lchc& Szükséges szakképesítés és ér-3 vényes erkölcsi és működési bi­zonyítvány. A jelentkezést írás­ban kell beadni, Mád és Vidék® Általános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet központ! irodáján/ Műszerészeket (rádlő és Wfi elektronikus mérő és szabályozó berendezések üzemeltetésére;, elektronikus műszerészeket* hő­technikai és szabályozástechnikai műszerészeket, villamosipari tech­nikusokat alkalmaz a Lenin Kohá­szati Művek, Fizetés a kollektív szerződésben előírtak szerint. Je­lentkezés a Lenin Kohászati Mű­vek munkacrőgazdálkodási osztá­lyán, Diósgyőr, 1IL hivatalhoz, ti emelet, ★ IfegesztÖ szakmunkást, kator?» helyettesítésére felveszünk. Jelent­kezés: Nehézipari Műszaki Egye­tem E/3, ép., fszt. 5o A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek miskolci gyára azonnali be­lépéssel alkalmaz vasszerelő szak­munkásokat, női és férfi segéd­munkásokat. Jc^entkozés az üzem- vezetőségen, Miskolc, József Ah» tila u. 25. # SertésctetÖt munkakörbe '/érffi segédmunkásokat, azonnali belé­péssel alkalmazunk. Kereseti le­hetőség 10*00 forinttól 11)00 forintig. Jelentkezni lehet: Borsod megyei Húsipari Vállalat, Miskolc, Vágó­híd u. 16. sz. W Azonnali belénéssol felveszünk vizsgázott n‘’ütőkéi. Jelentke­zés: Hejőccabai Cement- és Mész- mű munkaügyi osztályán. Titkárnői munkakörbe — nagy ffvakorlattnl rendelkező — gvőrs­ég géofrót alkalmazunk. KíSZÖV, Csabai-kapu 44. Férfi segédmunkásokat azonnal! belépéssel felveszünk. Jelentkezés a Miskolc, Szeles u. 8. sz. alaitl központi irodában. * A „VOSZK” Szövetkezeti Am- és Anyagellátó Vállalat vendéglátó­ipari szervlzüremc gyakorlattal rendeTfi:e7ff hűtő- és rvrc^szógéx» szerelőket /»’halmaz. r izrJés kol­lektív rTíi—Ao*s fizc~f~«. .Te: -Itke- zés „VOSZK” szerviziem, Felső- zsolca, Kassai u. 4. sz. 3 évnél nagyobb gyakorlattal rendelkező énftész szerkesztőket fa míbzaki ratzefóknt rávesz a fto*> s‘d megvet Tanár.»! Tervező frp- da előnyös feltételek mellctt. Je- lentkezé««: Miskolc, Széchenyi «a. sínt. „ . . flranygorabos Telkibánya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents