Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

& »lAOT^S A70nAMSTA « riWKASPABT BORSOD MEGT E* RI70TTRARANAK (LAMA XXIV„ évfolyam, 80 szám áRA; ?® FILLÉR Csütörtök, 1968. ^ansiáff Ji. Mi van az uj oltási rendeletben? í« s* - i !Wílag ptoief árjai, egyesüVíeVeHtY''1 \v* --------------------------------------------------------—6 A z árak ás a gazdasági fejlődés Mi történi a Hunyadi utcában? Pari izání ámadá§ dinss initial A dél-vietnami szabadság- harcosok szerdára virradó éj- 3el a Saigontól négyszáznegy­ven kilométerre északkelet­be fekvő kontumi repülőteret támadták. Miközben a tűz­harc folyt, a szabadságharco­sok egy osztaga robbanóanyag­gal felszerelve, behatolt a re­pülőtérre és elhelyezte a dina- mit töl tétekét. Utána húsz per­cen át egymást követték a de­tonációk. A támadás követ­keztében két amerikai katona elesett és 25 megsebesült. A robbanások több reoülőgéoet megrongáltak. A felszabadító hadsereg tüzérsége Saigon környékén folytatott élénk te- Vékenvséget. így a többi kö­zött lőtte Hau Nghia tarto­mány székhelyét, valamint a dél-vietnamiak Trung Hoa-i kiképző táborát Egy Washingtonban közzé­tett hivatalos kimutatás sze­rint 1367-ben az amerikaiak amerikai katona halt meg és vietnami veszteségei jelentő- 62 000 sebesült meg Viet- sen növekedtek az előző év- namban az 1966. évi 5008, il- hez viszonyítva. 1967-ben 9353 letve 30 093 fővel szembeni Geríüfaliáború Rhodesiában Január első hetében újabb összecsapások zajlottak le Rhodesiában a Zapu és az Anc gerillái, valamint Jan Smith és Forster fegyveres erői kö­zött. Megfigyelők szerint a rhodesiai Zapu és a dél­afrikai Anc partizánjai egyre nagyobb gondot okoznak a fe­hértelepes rezsimnek. Újab­ban hadiövezetnek nyilvání­tották a Salisbury és a zam­biai határ közti területet. Eb­ben a térségben a fehérek csak katonai és rendőri kísé­rettel közlekednek. Más hírek szerint az elmúlt hetekbei; számos afrikai katonát állítot­tak hadbíróság elé Rhodesiá­ban, amiért nem voltak haj­landók harcba menni a geril­lák ellen. A fehér farmerék fegyveres alakulatokat szer­veznek a mindenfelé feltűnő partizánok ellen. Jan Smith, aki nem bízik többé a hadseregében szolgáló afrikai katonákban, katonai szolgálatra hívja be a telepe­seket. Nem nehéz megjósolni, hogy 1968-ban tovább széle­sedik a felszabadító háború. Téli munka a gyümölcsösben Metszik az almafáka,. Melléküzemági lehetőségek Téli nagyjavítás az idény téglagyárakban Az Észak-magyarországi “Tégla és Cserépipari Válla­lathoz tartozó 13 téglagyár az elmúlt esztendőben az elő­irányzottnál lényegesen több, ö zesen csaknem 195 millió égetett téglát és 30 millió ége­tett cserepet adott az építő­iparnak. Az elmúlt évben a kisebb téglagyárakban is több műszaki intézkedéssel, korsze­rt gépek beállításával gyorsí­tották a termelést. A legjelen­tősebb korszerűsítésre a put- nolíi téglagyárban került sor. Itt navy teljesítményű _ prés­gépeket szere1 tek fel, és a fflyers áru kikészítésére két ikercsaíornás alagútkemeneét építettek. Ezekben a nyers téglát egyszerre szárítják és égetik. A két munkafolyamat­ra így a régi 21 nap helyett ma már 72 óra is elegendő. A téli idényben a vállalat két nagyobb, a műszárítókkal felszerelt mályi üzeme és a mátraderecskei téglagyár üze­mel csak folyamatosan. Az idény téglagyárakban ilyenkor kerül sor a gépek és a külön­böző berendezések téli nagy­javítására. A javítási munká­kat mindenütt igyekeznek leg­később február 15-ig befejez­ni. A Surveyor—7. a lioltíon A Surveyor—? amerikai holdszonda szerdán hajnalban, magyar idő szerint 2.05 óra­kor simán leszállt a hold fel­színére — közölte Pasadená- ban az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA szóvivője. A 286 kilogramm súlyú la­boratórium 400 000 kilométe­res út megtétele után a hold felszínétől 80 kilométerre kap­csolta be fékezőrakétáit és a kijelölt körzet közelében szállt le. A terv szerint a hold­szonda a Tycho holdkráter sziklás táján ért volna talajt, azonban végül a 10 kilométer átmérőjű körtől mintegy 40 kilométerre ereszkedett le. A szonda enyhén megdőlt hely­zetben áll. is boldogulhat Laci M agányosam keserves az élet. Még akkor is, ha valaki fiatal és sok lel- Kesedés, erő feszül benne. A huszadik éves Reichert Lász­ló ezt különösen jól tudja. De hát hogyan, miért élhet magá­nyosan manapság egy fiatal? Legfeljebb csak a sors külö­nös szeszélye, a szerencsétlen­ségek sorozatának véletlensége folytán. Egy eszí end ósék voltak a Reichert-ikrek, amikor édes­anyjuk és édesapjuk egyszerre meghalt. A tragédia után a gyerekek állami gondozásba kerültek. A kislány, akinek élete szépen alakult, ma a Szovjetunióban él. Magyaror­szágon ismerte meg egy szov­jet fiú, és magával vitte. Laci boldogulásába azonban beletaposott a betegség. A tü­dejét támadta meg. így az általános iskolát csak jóval később fejezhette be, mint tár­sai, a soponyai gyermekvá­rosban. De már egészségesen kerülhetett a váci 204. számú Ipr ‘‘-rt"ló Intézetbe. t A M fev-aly Sí-apia szakmunkás-oklevélét. Famin- takészítő lett. És amikor kilé­pett az intézet kapuján, őt nem várta család, otthon, de még állás sem. — Nagykorú vagy, fsam, örülj, hogy az állam felnevelt, kitaníttatott. Sajnos, mi nem tudunk munkát szerezni ne­ked. Most már egyedül kell irányítanod sorsodat — így búcsúztak tőle az iskolában. Hová? Merre? A gyermek­városban és az intézetben nyu­godt csendességgel, szerény­séggel élt. És így is kopogta­tott be a munkahelyekre. Te­hát nem zajosan, nem hangos­kodva, nem követelőzve. Talán ezért nem figyeltek fel rá, ez­ért utasították eL — Gyere hozzánk! — az egyetlen hívó hang Szerencs­ről érkezett Egy kislánytól, aki a nyáron Ijaci városában dolgozott. — Állást ugyan nem tudok, de talán Miskol­con könnyebben kapsz mun­kát, így került Reichert László Misko’cra, tavaly oktőHerben. 4 yasűí ateatmaata. ssy vts vos? vizsgálatnál azonban ki­derült, hogy színtévesztő. Ez­ért december közepén már nem hosszabbították meg szer­ződését. „Magamra maradtam. Ke­serves az élet. Munka nélkül elveszítem életkedvemet” —• írta szerkesztőségünknek. És hasonlókat mondott, amikor felkerestük szerencsi albérle­tében. — A munkahelyeken telt létszám van. Pedig itt, Szeren­csen is jártam már a gépállo­máson, a tűzoltóságnál, a gu­mijavítónál, a vasúton, a pos­tán, a cukorgyárban ... — fis ® KISZ-bizottságan? — Ott nem. — Miért? — Az én esetem nagyon egyedi. Magánügyemben zak­lassam a KISZ-bizottságot? Raboljam idejét, energiáját? Szerintem a bizottságnak sok­kal fontosabb munkája van! Olyan, asaá sok-sok fiatalt érint... — Hol lakik Reichert Lász­ló? — ezt azor^ftri már fi’es Gábor, * sasreassl ááráÁ A ZÁRSZÁMADÁST mérleg- készítések során az ózdi járás valamennyi termelőszövetke­zetében felmérik a mellék­üzemági tevékenység mér tékét, bevételeit, kiadásait, jövedel­mezőségét. Megyeri György, a járási tanács közgazdásza most különleges figyelemmel kíséri ezt, s már elkészítette a járási összesítést. Kiderült, hogy a járás va­lamennyi termelőszövetkezeté­ben folytatnak melléküzemági tevékenységet, de nagyon vál­takozó mértékben. Első helyen áll a fuvarozás, mint „mellé­klés” bevételi forrás, járási összesítésben kereken három­millió forinttal. Az összes melléküzemági bevétel 5 500 000 forint volt 1967-ben. — A fuvarozás bevételi ará­nya azért ilyen nagy — mon­dotta Megyeri György közgaz­dász —, mert járásunkban sok a munkás és a bányász. Ter­melőszövetkezeteink elsősor­ban szenet fuvaroznak a munkások és a bányászok ré­szére. Jó Kereseti lehetőség ez, természetesen a jövőben is ki kell használni, de nem lehet megnyugtató, hogy ez a leg­fontosabb melléküzemág, Sok­kal több és sokkal jobb lehe­tőségek is varrnak járásunk termelőszövetkezeteiben. Jelentős mértékű még az építőanyag-kitermelési tevé­kenység is. összesen 600 060 forint bevételt biztosított 3 kőbányászás, valamint a ka­vics- és homokkitermelés. Az építőbrigádok tevékeny­sége is fejlődött. — Mindent összevetve azon­ban nem lehetünk elégedet­tek — mondotta a fiatal köz­gazdász. — Termelőszövetke­zeteink összes bevételének csak hat-hét százaléka szár­KlSZ-bizottság titkára kérdez­te. Tőlünk. Mert mi csak fel­kerestük a bizottságot ebben a „magánügyben”. Mégpedig izgatottan kér­dezte Éles Gábor. Az őszinte segítőkészség izgatottságával, fis ilyesmit is mondott: sokan valóban apró-cseprő panasza­ikkal zaklatják őket, de ők még ezeken is segítenek. Meg, hogy a KISZ ifjúsági érdek- védelme nemcsak szólam. És, hogy magányosan valóban nem boldogulhat az ember, s a közösséghez vezető utat meg kell találnia, mert a közösség nálunk a legnagyobb gondo­kon is átsegíti az egyént. Aztán a telefonért nyúlt. Blőször a faipari ktsz, majd a tanács illetékesével beszélt. Az illetékesek pedig szinte perceken belül intézkedtek, döntöttek. A járási KlSZ-tit- kár jókedvűen hunyorított: — Most mondhatnám, hogy egy kicsit ez is az új mecha­nizmus. M indez az elmúlt hét pén­tekén, január 5-én tör­tént. Hétfőtől Reichert László már a faipari ktsz-nél dolgozik. Szerencsen megtalál­ta a szerencsét. Vagy talán nem is a szerencse fogalma kívánkozik ide. IhiWfaff Agam mazik melléküzemági tevé­kenységből. Ez nagyon kevés, felényi, mint az országos át­lag. Kevés azért is, mert a mi vidékünkön talán az országos átlagnál is jobb melléküzem­ági lehetőségek vannak a ter­melőszövetkezetekben, — Például? — Például: a fafeldolgozás. Legtöbb termelőszövetkeze­tünk jelentős erdőterületekkel rendelkezik, de a fát egyelő­re nem hasznosítják. Az is gyakori eset, hogy a fát az er­dőn kivágják, feldarabolják, de haza se szállítják, ott rohad él, mert feldolgozás nélkül neom érdemes rák ölteni a fu­varozási költséget sem. A fát azonban csak feldolgozva le­hetne értékesíteni. Lécét, desz­kát, ládát és más faárut kel­lene készíteni melléküzemági tevékenységben. Ehhez bizo­nyos beruházások is szüksége­sek: fűrészek vásárlása, vagy bérlése, fafeldolgozó telepek létesítése. De megérné, mert a melléküzemági tevékenység fajjeagtósúnels. »bb& szár-. mazó bevételek fokozásának ez lehet az egyik leginkább cél­hoz vezető útija. — Másik nagy lehetősé­günk: az építőanyag-kiterme­lés további fokozása, Ehhez különösebb beruházás se kell: A követ, a kavicsot, a homo­kot, a meszet bármilyen mennyiségben el lehet adni. Az építőanyag általában hi­ánycikk, termelése népgazda­sági szükségletet elégít ki, jö­vedelmező is, ezért kellene to­vább fokozni. Az ózdi járás területének nagyobb részét erdők takarják, Nemcsak termelőszövetkezeti — állami erdők is. De sehol se gyűjtik az erdei terméke­ket: az ehető gombákat, a vad bogyós gyümölcsöket, gyógy­növényeket és a fák magját, Például a fenyőtobozban levő mag, a bükk, a tölgy és a cser­fák makkja keresett és érté­kes áruk. Ezeket a lehetősé­geket csak észre kellene venni és hasznosítani. Az ózdi járás területén » közelmúltban bezártak néhány aknát is. Ezekben gombater­mesztést lehetne kialakítani. Például: Borsodnádasd közelé­ben, a Szabadság Termelő­szövetkezetnek kínálkozik ilyen lehetőség. — ÉS MÉG MAS lehetősé­geket is sorolhatnánk — mon­dotta Megyeri György. — Lé­nyeges azonban, hogy terme­lőszövetkezeteink vezetői a jö­vőben vegyek ezeket észre és lehetőségeikhez mérten hasz­nálják ki. A melléküzemági tevékenység egyik-másik ter­melőszövetkezetben igen hasz­nosan egészíti ki a jövedelmet, és mindenki jől járhat. Az egyén, a kollektíva és a nép­gazdaság egyaránt, mert ha & melléküzemági tevékenység célszerű és megalapozott, jö- mdel.fnező is. 6a ü j

Next

/
Thumbnails
Contents