Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

4 AlinK/ \l. Szerda, 1968. január 31. Kissé Késieb e iobsji figyelt... Dolgozókat alkalmaznak Fagyok dcrmesztik. viharok tépik, földrengések rombolják, hózáporok temetik be az élet normális menetének útjait, ku- szálják összekötő szálait, zsi­nórpadlásának szerves szöve­vényeit. Az orkánok áttörnek a börtönök falain is. a kórter­mek, bölcsődék, szociális ott­honok embervédő kiserődjei- nek meghitt tanyáin is. A jég­zajlások rámérik erejüket a hírszolgálati szervek révén a biztonságban dolgozó, pihenő, szórakozó emberek idegeire is. A dédapáit korában topogok, de elfelejtem, nem érzem éveimet, ha újságokat, köny­veket olvasok, a rádió híreit hallgatom, az engem körülve­vő világ örömeit, panaszait felszippantom. Agyamban, Idegszálaimban megindul a reakció, egy hosszú élet labi­rintusában megbújt élmények, viharemlékek, lelki-testi rop­panások, zajlások és a kiderü­lő élet örömeinek reakciója. Minden történésre szeretnék szóban, írásban reagálni, hogy tudják meg az események, nem nélkülem zajlottak le. És sokszor utólag derül ki. hogy volt közöm a nem hallott dol­gokhoz is. December végén vagy három Qapig Petőfivel barátkoztam, versről versre, gondolatról gondolatra kérdezgetve ót, melegszik-e szelleme attól az új fénytől, amelyik születésé­nek 145-ik évfordulóján fel­lobban. Meg Is akartam írni újévre válaszait, de megviselt szervezetemet kimerítette a véle való beszélgetés máig sem befejezett varrottasa. Látom, azóta már sokan foglalkoztak a 145 éves költő korszerű ér­tékelésének kérdéseivel. (Lukácsy Sándor az Élet és Irodalomban. Pándi Pál a Népszabadságban, Benjámin László az És január 13-i szá­mában sajnálatos torzulásait hangoztatja: bizony rászolgál­tunk valamennyien arra a „parnasszi pofonra”, amelyet a fiatal Illyés látott a szobor- Petőfi kezében. Petőfi eleven nagyságának jele — zárja írá­sát Benjámin —. hogy száz­ötvenedik születésnapjá felé közeledve is, ha róla kezdünk beszélni, előbb-utóbb jele­nünk és jövőnk kerül napi­rendre. Az idézett január 13-i lap­számban Nemes György meg egy nevezetes január 12-e em­lékét Idézi, mint az esemény részese, szenvedő alanya: 1943. január l?,-e drámai napját, amikor a szovjet hadsereg át­törte a 2. magyar hadsereg frontját, es a hanyatt-homlok menekülő katonák háromne­gyed része ott pusztult, vagy esett fogságba, szenvedett sú­lyos sebesülést, s ezren és ez­ren múltak ki fagyhalálban. A megemlékezést Nemes György a nácizmus 25 éve kiszolgál­tatott magyar áldozatai emlé­kének szánta, de ha ama tél megrendítő leírását olvassuk, rádöbbenünk, hogy még a leg­kegyetlenebb téli napok szen­vedései sem mérhetők egy mércével a háborúk téli tragé­diáival. • Fordítok egy lapot. Major Ottó Egy nemzet férfikora című írásán akad meg sze­mem. Az előttünk álló két esz­tendő, az 1968-as és 1969-es, egyebek közt arról nevezetes, hogy félévszázados fordulója két magyar revolúciónak, az öszirószás és a proleiár forra­dalomnak, s ötvenedik évfor­dulója egyben Szabó Ervin és Ady Endre halálának — írja Major, s írása tendenciáját ab­ban jelöli meg, hogy rehabili­táljuk szocialista rendszerünk előtörténetét, nemzeti és for­radalmi tegnapunkat. Most, mintha Petőfi piros arca mosolyogna jelenünkbe, ismét őrá fordul tekintetem . .. Bekapcsolom a rádiót. Mai né­ger költők verseit sugározza. Zengik forradalmi dalaikat, volt, akitől tanuljanak. Párizs­ban. Moszkvában, s más, nagy külföldi világvárosok egyete­mein szívják magukba a mű­veltséget, a világköltők esz­mevilágát. * • Visszafurakodik szemsuga­ram az És cikkei közé. Korok­nál Zsuzsa a kritika „fantom­jairól” értekezve kapcsolódik lse a kritika bonyodalmas problémáinak újfent megin­dult jégzajlásába. A kritikára morális terrort kifejtő fanto­mok közt sorolja fel Korok­nál a sznobizmust, amelyet ő „szívesebben nevezne” a min­denkori divatirány követésé­nek. A magam részéről feles­legesnek tartom a szó magyar megfelelőjének találgatását, mert az régen köztudott: ál­igényesség. Vagy 30—35 évvel ezelőtt írtam magam is ©gy táreányi elmefuttatást róla, merthogy akkor is voltak sznobok és sznobizmus. To­vábbi terrorizáló fantomként sorolja az írónő a TAPINTAT- ot, az írói érzékenységet, a rosszul értelmezett tiszteletet, a sokféle személyes elfogult­ságot, a rokon- és ellenszen­vet, a baráti, vagy csoport elkötelezettséget, a közönséges GYÁVASÁG-ig a sokféle elő­ítélet. és prekoncepció terror­ját. Végső soron azt a követ­keztetést vonja le — minden­fajta műkritikáinkkal kapcso­latban, hogy azokat egymás­nak és egymásra tekintettel írjuk. Nem általánosítható értelemben, hanem mint egy­MOZIMŰSOR BEKKi K: naponta fél 4, haromnegyeo S és 8 óra. 1—7. Árnyak a Notre Dame fe­lett. Magyarul beszóló NDK. Matiné: 4. csak fél 11 óra. Cso- öálatos malom. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsorai K: de fél 11 óra, vasárnap fél Ifl és fél 12 óra. 1—I. Árnyak a Notre Dame fe­lett. Magyarul beszélő NDK. 5. Olasz furcsaságok. Magyarul be­szélő. színe;, olasz. 6—7. Bomba 10.10-kor. Színes Jugoszláv. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délután) műsorai X: naponta du. 4 és fél 7 óra. 1—4. Olasz furcsaságok. Magya­rul beszélő, színes olasz. S—7. Bomba 10.10-kor. Színes jugoszláv. Matiné: 4. fél 10 és fél 12 őrá. Árnyak a Notre Dame felett. Ren­des betyárral! FÁKLYÁI K: hétköznap 5 és 7, vasár- és ünnepnap fél 4 és fél 6 óra. 1—2. Mária és Napóleon. Magya­rul beszélő, színes lengyel. 3—4. Mefisztö doktor találmánya. Ró­mán. S—6. A Woppányi aga testa­mentuma. Színes magyar. Matiné: 4. fél U óra. Legenda fe vonaton. TÁNCSICS: K: naponta fél 5 és fél 1 őr». 1—2. A bizánci aranykíncs. Ma­gyarul beszélő csehszlovák. 3. Ne hagyd magad, Pitkin. Angol. 4—0. Folytassa, Jack! Magyarul beszé­lő. színes angol. SZIKKAI K: naponta háromnegyed 5 te 1 óra. 1—2. Rondó. Jugoszláv. Csak lé éven felülieknek! 3. A koppányi aga testamentuma. Színes ma­gyar. 4. Ne hagyd magad, pltkin. Angol. 5—6. A hajók a kikötőben robbannak. Magyarul beszélő szov­jet. Matiné: 4. fél 11 óra. Nyomoz a vőlegény. 8 AG VARIl K: naponta fél 5 és háromnegyed 7 óra. 1—2. Nyár a hegyen. Magyar. * —i. Júlia és a szellemek. Olasz. Csak 16 éven felülieknek, S—«. A bosszúállók. Színes szovjet. PETŐFI: K: vasárnap, hétfő, csütörtök fél s és fél 7, péntek, szombat és kedd csak 7 óra. 1—2. Gyermckrablás Wlesbaden- ban. Magyarul beszélő NDK. 3—4. A Jégklrálynó Színes szovjet. 5— S. Becsületbeli ügy. Színes olasz. Csak 16 éven felülieknek! Matiné: 4. 1# óra. Fény a redőny mögött. ADY - TAPOLCA: K: vasárnap fél 7 őrá. 4. A koppányi aga testamentu­ma, Színes m agy az. ______.. C uháré - ma Nagy gyakorlattal és kö/épfoVi építőipari kalkulálón vizsgává* rendelktv/ő utókalkulátort, vala­mint építőipari műszaki véglett' séggel bíró műszaki előadót, épí­tés előkészítő és tervfeJbont^ munkakörbe felvesz a Miskolc* építőipari Vállalat, József Alt’!* u. 44. sz. Az. íhszakmagy a r országi Vegyi­művek (Sajóbábony), gyakorlat­tal rendelkező gyors- és gépíró­kat, felsőfokú végzettséggel r«P- delkező közgazdászt és mérlegké­pes könyvelőt, revizori munka' körbe keres lelvételre. Bérezés * vállalati kollektív szerződés alap­ján, n szakmai gyakorlat figye­lembevételével. Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi osztályán, A vál­lalat kedvezményes étkezést cí .utazást biztosít. # A Lenin Kohászati Müvek vesz váitóműs/akos munkára ©fí' tergályos. lakatos szakmunkása­kat, segédmunkásokat, cgyműsr®- kos munkahelyre festó-jnázoló« áes, bádogos szakmunkás dolgo­zókat. Fizetés kollektív szerző­dés szerint. Étkezést terítés elle­nében biztosítunk. Felvételre je­lentkezni a munkaerö-gazdálkodá0* osztályon (III. sz. hivatalház, cm.) hétfőn, szerdán, pénteké® kell. Ä A ♦, December 4?- Orótinüvefc. fel­vételre keres férfi munkaerőt, be­tanított gépmunkás munkakörbe- Bérezés teljesítmény szerint, I70á-- '2d00 forintig. Ugyancsak felvétel** keresünk lakatos szakmunkásokat Jelentkezés a vállalat munkaügy» osztályán. Miskolc, Besenyői ú* 18, sz. alatt. # A 3. sz. AKÜV 1. w. üzemegy­sége, Kazincbarcika, 3 éves gya­korlattal autóbusz gépkocsivezető­ket alkalmaz. Szükség esetén & kategóriájú szálláson —* térítés ej- lenében — szállást biztosítunk« * Ütépitésben jártas művezetők^ kitűzd technikust, nvAlütásI ügy­intézőket keres vidéki munka­helyre Szolnok, Jászberény térsé­gébe a Debreceni Közúti Plpí^ Vállalat. Jelentkezés Debrecen Barna u. X * A 3 w. ARÖV. felvéteti tér«1 legalább 3 eve* vezetési gyakorlat­tal rendelkező gépkocsivezetők^ autóbuszjáratra, Miskolc telephely­re. Felvétel esetén munkaruha** vidékieknek munkába járáshoz k1' gyencs autóbuszbérletet biztosít * vállalat. Munkabeosztásnál lakó­helyet figyelembe veszi. Jelent­kezés a vállalat személyzet! mun­kaügyi osztályán, JÓI, emfl^ 312. sz. szobában. # A Borsod-1 leves megyei Vas- e4 Műszaki Nagykereskedelmi Válla­lat, Miskolc, Vágóhíd »1. 6. B*' alatt felvételre keres egy gyakor­lott gyors, és gépírót, egy gya­korlott gépiről és két fiatalkor® fiút, 6 órás kisegítőnek« a Erősáramú Hrktrnlaehnlka«*» müvemül bro,zlnsüii, azonnali b®» tópcNscl felveszünk. Fizd ős Műi" 5126 /a kulcsszám szerint. Jelent­kezés: a Nehézipari Műszak* Fgyctcm személyzeti oasUlyáxx, * A Csavaripari Vállal*» rmí«1 Gyára felvételre keres cépésstceh' nlkiisl képesítéssel rendelkezőké* művezetői munkakörbe, tovább) lakatos, esztergályos szakmánk»' sokat es férfi betanított műnké'' sokat. Fizetés megegyezés «érint 60 km-es körzeten bőiül az autó" buszbérlet ára 3* forint. Érdek' lődnl lehel személyesen, telefonó"» vagy levélben. Címünk: Misholt 1„ pf 37. Telefon: 34-35L. \ Miskolci Vendéglátóipar) V0‘ Iáiul. (Miskolc. Ituross.G, u.), yy*' korion gyors- 'nit keres. JO" lentkeznl lebe ■ Halat központ jj'iiaU munka /.látván. MIS hole, Baross Gabpi' u. IS—lk. Keresőnk azonnali belépést** több éves gyakorlattal remiéihez® S fó gázszerelő szakmunkást. Bő' rezéa szolgálati Időtől függőért" Jelentkezés a Mezőgazdasági Gép" lavltő Vállalat. Miskolc, Besenyő* ut 10. az., munkaügyi csoport, Gyár- és Gépszerelő Vállal»* keres vidéki szerelési területei»» lakatos, csőszerelő, hegesztő, lf»" vacs, villanyszerelő szakmunkás»1 kai, férfi segédmunkásokat. Murt» kabelyelnken külszolgálatl díj*'» minden második héten szabad" szombatot éa kedvezménye* ut»" zást biztosítunk. A gyakorlati Idd" töl függően maximált* bérező** adunk. Jelentkezés Bp., VT-» Patilay Ede utca 52. Személyzet* főoaztály. A Kazincbarcikai Kö mívű betel** gyár gyártási munkálna férfi »iY gédmunkásokat vesz fel. Bérező* teljesítménybérben. Kereseti le” hetöség: 1600—1300 forint. Műnké»® szállást, valamint napi egyszer* kedvezményes étkezést é* vasú»* kedvezményt biztosítunk. Jelcntke» zés a gyáregység munkaügy'! vP zetőjénél. Címünk: Kazincbarcika* pí, 403= « re gyakoribb, megszívlelendő jelenséget tárgyalja meg a cikk szerzője a kritika sokat vita­tott ügyét Böngészem a lap és más la­pok cikkeit, köztük a szilvesz­teri rádióműsor óta népszerű­ségében nagyot nőtt Abody Béla Felelősség Nyilas Misiért című vitacikkét Mintha a lap — általában napilapok —- egész tartalmából fokozottabb felelősségérzet áramlana az ol­vasók felé a szellemi élet gondviselői részéről azéirt az előrelépésért, amelyet ez év­ben jobblétünk érdekében ki­terveltünk. ' « Volt már szép téli napunk is, de ez a zimankós, ködös január egészében kemény pró­bára tette népünk akaratere­jét, alkotó tettrekészségét. Joggal zengett a sok dicséret az időjárás viszontagságainak legjobban kitett dolgozók hő­sies helytállásért. És a hír- szolgáltató szervek, amelyek a világ szellemáramlásának minden zizzenésót ezekben a napokban is beledobol ták ídegszálainkba a viharos zaj- lások moraját. De mi — még mi, vének is — bírjuk a tem­pót és valljuk, hogy úgy szép az élet, ha zajlik. Fülelünk az élet zajára, és hozzáfűzzük magunk közt be­szélgetvén a belőlünk kivál­tott gondolatokat, amelyeket alkalomadtán továbbadunk. Fülelek. Csengetnek. A gáz­üzemtől jöttek ketten kicserél­ni a régi gázórát. Egy szak­munkás és egy segédmunkás. Hopp, valami szerszámot elfe­lejtettek hozni. A segédmun­kás elrohan autóval, hogy el­hozza. Addig a szakmunkás elvtársat betessékeljük a szo­bába, mert az előszobában hi­deg van. Beszélgetünk. Hu- szonnyolcóves, a. szerencsi Bocskai Gimnáziumban érett­ségizett 3,4-es eredménnyel, nős. kislánya is van. Szépen élnek, elégedettek sorsukkal... Egy vödör szenet akarok be­hozni a konyhából. Kiveszi a vödröt a kezemből: neki ta­lán könnyebb lesz. Az hát. Ügyesen aprította a szenet markában, és két perc alatt bent volt a szén. Jó munkát végeztek. Mint jó barátok váltunk el... Sok más, kellemes jelenség­gel együtt ők is jelezték, hogy mindennapi életünk új sza­kaszba lépett. Az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben átfogó talajjavítási program megva­lósításához kezdtek hozzá 1967-ben. ötvenszázalékos ál­lami hozzájárulással 200 ka- tasztrális hold területen fe­jezték be a komplex talajja­vítást. 1968-ban ugyancsak 200 katasztrális holdon kerül sor a tavalyihoz hasonló ta­lajjavításra. Ebben az ütem­ben négy év alatt az összes i gyengébb termőképességé la-1 lajt — szántóterületük felét — ' ' --------------------------­Tó a város központjában A mérnöki rajzasztalokon már elkészült Tiszaszederkény általános rendezési, illetve fej­lesztési terve. A negyvenezer lakosra tervezett legfiatalabb magyar város belső központ- , ját újszerű elképzelések sze­rint alakítják ki. A belváros­ban parkokkal övezett, csóna­kázásra is alkalmas tavat lé­tesítenek. A tó partján emel­kednek majd a leendő közin­tézmények: így a városi ta­nács, a pártbizottság, a bíró- : ság, a posta, a szálloda, a könyvtár és az új mozi épüle­te. Itt kap helyet az új üzlet­sor is. megjavíthatják. A költségek egyetlen év alatt visszatérül- nek, mert a javított, területe­ken gabonából 3—4, kukori­cából csövesen 10—12 mázsá­val terem több holdanként. Ez a terméstöbblet egyszeri ja­vítással né"” éven át biztosít­ható. így a töblettermés há­rom éven át tiszta nyeresége lesz a termelőszövetkezetnek. Üzemgazdászok Zsámbékról Borsodból is várják az érett­ségiző fiatalok jelentkezését a Zsámbéki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum üzem- gazdasági szakára. Az önál­lóbb termelőszövetkezeti gaz­dálkodás körülményei között egyre több tsz gondol az üzemgazdasági munka fejlesz­tésére, ezzel összefüggésben szakképzett üzemgazdász fog­lalkoztatására. A zsámbéki in­tézmény elsősorban termelő- szövetkezetek részére képez három év alatt üzemgazdász szaktechnikusokat. Elsősorban falusi fiatalok jelentkezését várják, akik tanulmányaik el­végzése után a mezőgazda­ságban gyümölcsöztethetik majd szaktudásukat Az idő további múlásával unatkozó srácok vették cél­ba a rendeltetésüket be nem töltő világi tó testek buráit. Maradtak tehát a csupasz oszlopok — micsoda szeren­cse, hogy egyáltalán ezek is megmaradtak! Történetünk a továbbiak­ban hasonlít a más témák­ban már megírt esetekhez: vállalatok közötti vita, fele­lősség eldöntése, egyre vas­tagodó iratköteg. Az ügy kü­lönféle fórumok, ülések vita­témája. Telnek az évek. A hídavatás után azonban röpke kilenc évvel, egyszer­esük ismét fényárban úszik a híd. Micsoda öröm! Nézzük a víz tükrén játszó fényeket, gyönyörködünk es találgat­juk: a vitatkozó szervek me­lyikét illeti a köszönet? És ugye, igazán nem szép tőlünk, hogy az egyszerű és tiszta öröm helyett még ok- vetetlerikedve ilyesmit kér­dezünk:, nem lehetne máskor kissé gyorsabban helyrehoz­ni a hibákat, meggyújlani az ilyen fényeket? Oláh István Tokaj J A történet kicsit régen, ► 1959 őszén kezdődött, amikor ' Tokajban felavattuk a köz­► Úti hidat. Az emlékezetes ün- [ népség után- esténként fény- i árban úszott a Tisza, gyö- ! nyörködtünk a hidat szegé­► lvezó opálégők ragyogó ’ gyöngysorában. , Am néhány hét után már ► sejtelmes sötétség honolt a , folyó fölött. Többé nem ‘ gyulladtak ki a kandelábe- I rek. ► Mi történt? [ Az avatás után esős idő­► szak következett. A folyadé- | kok ismert törvénye szerint ► a víz lefelé csordogált a híd- [ ról. Meg is találta a járda­► szegély melletti lefolyónyilá- | sokat Aztán addig folydo­► gált, amíg útját nem állták a * világító testek h ez vezető ká- , belek. , Üjabb fizikai törvények ► magyarázatába most nem bo- I csátkozunk. Erről a témáról * úgyis több tanácsülésen , adott szakszerű felvilágosí­► tást egyik tanácstagunk, aki I villamossági szakember: ,.a ► kábelek elázlak, rövidzárlat I stb.”. ► Tjb3ujjuvíiíás I£bbiöí!5tt Haidu Béla: * Jé&-és ide&s kával kifestett, kicsinosított KISZ-klubban a fiatalok ta­lálkozóját — kissé más, mint a régi. Szó esik olyankor ko­moly dolgokról. Politizálnak, előadásokat hallgatnak, vi­táznak. A klubban hetente kétszer új műsorára készül a tánccsoport, rendeznek Ki mit t ud?-ot, a hétvégék, programja pedig a zenés, táncos klubfoglalkozás. A citcramuzsika is fel-fel­hangzik mostanában Váral­ján. A gyerekek előhozzák a. padláson, a szekrény mélyén porosodó hangszereket, a ta­nító felhangolja, s igyekszik „összehozni” az iskolások kis zenekarát. ■— Az lesz majd az igazi cuháré, ha a citera hangjai­ra táncolhatnak a lányok .., arwa új tartalommal telít- ve feltámad e régi, szép szokás Cserép- váralján, abban nagy érde­me lesz a fiatal tanítónak. Ifjonti hévvel, nemes ügy­buzgalommal, lelkesen mun­kálkodik azon, hogy ne múl­janak el üresen, eseményte­lenül a falusi esték, hanem egyre többen kapjanak ked­vet a mai cuháréhoz. a ked­ves és hasznos időtöltéshez, (Gyárfás)-- -- 4 ö sszekeresik a kelengyére va­lót. Meggyorsult az életritmus. Így hát kevesebb idő marad a cuharézasra. Vagy talán ki is ment a divatból e kedves, szép szokás_ mint. oly sok egyéb — ma már néprajzi emléknek számító — hagyo­mány? — Van minálunk cuháré ma is! — bizonygatta a köz­ség fiatal pedagógusa, Czep- lédy Lajos, aki ugyan két esztendeje tanít csak a falu­ban, de megismerte, megsze­rette az 1000 lelkes Váralját. Ott van ő szinte minden tár­sadalmi megmozdulásnál, többek között a fiatalok ösz- szejövetelein, patronálja a KISZ-szervezeteL Sokat tett,- hogy megment­se a feledéstől a ma még fellelhető szokásokat. Dalok­ból, tánclépésekböl összeállí­totta a Váraljai lakodalmast, melyet igazán nagy szeretet­tel és lelkesedéssel tanultak meg a lányok. Nyertek is e táncszámmal a tavalyi kör­zeti szemlén. A mai cuháré — a tanító így nevesd a társadalmi mun­C uháré. így nevezték hajdan a dalos, táncos, vidám összejövetelt Cserépváralján. Az új ke­nyér első megszegésekor és kukoricái osztás idejen, szű­re t^után, névnapok ünneplé­sekor találkoztak néhány háznál a váraljaink — aztán cuháréztak hajnalig. Asztal­ra került ilyenkor némi ha­rapnivaló és a helyi termé­sű, itóka, zengett a citera az ügyes ujjak alatt, s táncra perdült a fiatalság. Aztán, ha már elfáradtak a táncos lá­bak, kezdődött a dalolás. Örömet, bút énvkbe öntöt­tek az emberek, hogy aztán kissé megleönnyebbülve foly­tathassák e vigadozás után a hosszú hétköznapok nehéz életét, a testet-lelket kiszipo­lyozó, a megélhetést is nehe­zen biztosító robotot. Eltelt jó néhány esztendő. Változott az élet Váralján is. A férfiak egy része ma el­jár a faluból dolgozni az iparvidékre, mások az erdő­gazdaságnál találtak mun­kát. Sót, pénzt keresnek ma már a lányok is. Az erdé­szetnél idénymunkásként

Next

/
Thumbnails
Contents