Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

F&atek, IMI. deeensber t.

eSZAKMAGTASORSZAO

3

Írom vasúti mozdony gőze melegíti Ülést tartott a Téruielőszövetkezetek

házépítő kombinát üzemrészeit

Országos Tanácsa

r A jubileumi versenyben derekasan helytálltak a miskolci házépítő kombinát építői és (szerelői. Az egyes részhatáridőket lerövidítve csaknem barom h ón a pos előnyt szereztek, így a hideg napokon újabb üzemekben kezdhetik meg a különböző berendezések szerelését. A házgyár csarnokainak és épületeinek téli fűtését érdekes módon, „központilag” oldották meg. A leendő gyár vasúti Iparvágányára a MÁV segítségévéi három 411-es mozdonyt tolattak. Ezek lesznek a hatalmas komplexum „téli kazánjai”. A mozdonyok áltál termelt gőz-< mennyiséget ideiglenes vezetéken keresztül a kazánházba továbbítják, ahonnan a végleges hálózaton jut majd el a forró gőz az üzemekbe. A távfűtéssel az irodaházat és a szociális létesítményeket szobahőmérsékletre melegítik fel, a többi üzembe pedig a munkákhoz legalkalmasabb hőmennyiséget továbbítanak. A 200 ezer légköbméteres gyártócsarnokban például 20 ter- moventillátor beállításával biztosítják a meleg levegőt. Az ideiglenes mozdony kazán bekötése már megtörtént és azzal ma. december 1-én kezdik meg a fűtést. Az építők és | a szerelők a téli hónapokban j ügyelnek rá, hogy a jubileu- i mi versenyben elért előnyt! tartva 1068. október 31-e he- ! lyett már július elején megkezdhessék a termelési pró- j bákat. '

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazod elnöke, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a gazdasági irányító szervek számos vezetője.

Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos' Tanácsának elnöke

beszámolt az országos elnökség és titkárság eddigi munkájáról, a területi sző-. vétségek megalakulásáról, az elmúlt hónapokban végzett munkájuk tapasztalatairól.

Elmondotta többek között, hogy a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa óta az Országos Tanács elnöksége és titkársága behatóan tanulmányozta és felelősséggel véleményezte az új gazdaságirányítási rendszer előkészítését, bevezétését szolgáló intézkedő11% eo ex sí liáboni...

I jjcl a dx>suHíreiben

n.

A kétnapos trópusi esőtől lelázott talajon ide-oda csúszkálunk. Szinte gőzölög a föld. F omasztó és fojtogató a páradús levegő. Zyld ágakkal ílcázott gépkocsink leoltott lámpával halad az egyik legtöbbet bombázott tartomány, Than Hoa felé. Mellettünk, gyalogosok, kerékpárosok, tubes kasok maradnak el. Sofőrünk nem mindennapi ügyességgel kerüli a bombáktól felszaggatott úton a kivilágí- tatlan járműveket.

— Itt pihenőt tartunk. Nappal lebombázták az ideiglenes hidal — mondják kísérőim.

Kiszállunk az autóból, a

.lítanak, amit akarnak., l

Sok mindent be lehet táplálni a Pentagon számítógépeibe. De a leleményességet, a szívósságot, a szavakban nehezen kifejezhető bátorságot a matematikai műszereit nem jelzik, így nem lehet őket belekalkulálni a gondosan előkészített haditervekbe sem.

— Ez volt a tartomány székhelye — mondja kísérőm, Dúc Thang.

A múlt idő használata valóban helyénvaló. Hiszen a városban alig találni ép házat. Than Hoara és környékére fél év alatt, több mint nyolcezer bombát dobtak az amerikaiak. Nehéz, égett szag üli

Ezt a csatornái mi építő (tűk ..«

megáradt folyóhoz gyalogolunk . ifjúsági rohambrigádok tagjai — fáklyákkal világítva —; építik a hidat. Leülünk egy kőtörmelékre.

Az amerikaiak mhiden- ní‘j\ jelentik: lebombázták

a hidakat, fíjjel mégis megy a közlekedés. Az élelmiszer, a hadianyag eljut rendeltetési helyere — mondják kísérőim.

Szabad jelzést kapunk, tovább indulunk. A 130 kilométeres utat tíz óra alatt teltük túc8> közben tizenegy folyón keltünk át. Eszembe villan az amerikai |j, g News and World Report című magazin, amely így kesereg: tönkrebombázzuk útjai kai. híd.iaikat, lövünk minden mozgó célpont- Ü3« és mégis azt es> oda szál;

meg a levegőt. Terepjárónk kísérteties zajjal dübörög végig a kihalt városon. Az emberek tízezrei biztonságosabb helyre költöztek.

Á dzsungelben, egy szállodának keresztelt bambusz viskóban fogadnak bennünket vendéglátóink. Talán másfél órát aludtunk, amikor megszólalt a kolomp. Arra figyelmeztetett bennünket, hogy közelednek az amerikai gépek. Az óvóhelyre rohantunk, és némi megszakítással az egész napot ott töltöttük.

Szürkület ólőtt De Chanh- al találkozunk, a közeli erőmű igazgatóhelyettesével. Magyar tervek, gépek, berendezések segítségével indult meg az- aram termetes a bsfs

vanas évek elején. A három- emeletes vasbeton épület romokban hevert, kettészakított vasgerendák meredtek az égre. Körös-körül bombatölcsé- rek. Mondom tolmácsomnak, j ejg hogy ez az erőmű nem dolgozhat. Keresztül bújtunk a romhalmazon, le a föld alá.

És ott, a romok alatt zakatoltak a turbinák. Fényt, világosságot adtak a környék lakóinak.

Amikor Lang Son tartományban Vu-La községben közöltek, hogy hajnali négykor várnak a szövetkezetben, már természetesnek tartottam. Ilyen időben népesül be a határ, indulnak munkába az emberek.

> — Sietnünk kell —* mondta Hoai Bac. a tartományi párt- bizottság fiatal titkára. — A folyón nemsokára szétszerelik a hidat. Az eredetit már tavaly szétbombázták. Egyetlen nap 21 rakétát lőttek rá.

A hídnál naír valóban ott voltak az ifjúsági rohambrigádok. Alig aludtak néhány órát. Azt is csak fának dőltbe. Előző este a folyónak egyik közeli hídját állították helyre.

— Tyao Dom Tyi — Jó napot, elvtárs! — hallom a fülemnek már ismerős köszönést. A szövetkezet elnöke,

Van Bai a bambuszkunyhóba invitál. Mielőtt beszélgetésbe kezdenénk, megmutatja, hol az óvóhely. Vietnamban, ez úgy hozzátartozik az ismerkedéshez. mint az a szokás, hogy az Ismeretlentől család- | ja felől érdeklődnek.

— Hadd mutassak magának egy érdekességet — mondja az elnök. — A kö- i zelben állomásozó egységek lőtték le — fordul az ameri- ! kai gép roncsai felé. — De aj mi milicistúink is tüzeltek rá. i

Feljegyzem a gép számát: j FSN 1323. Érdeklődöm a pi -1 ióta felől.

— Együtt robbant a géppel — mondják.

Nem nagy község Vu-La. i Alig több mint 1200 lelket : számlál. Tíz évvel ezelőtt alakult a szövetkezet, azóta Van Bai az elnöke. A 370 tagú közös gazdaság a terület nagy részén, 78 hektáron a legfőbb népi eledelt, a rizst termeli.

A- trópusi éghajlat és a rizs rövid érési ideje lehetővé teszi az évi kétszeri aratást májusban és október végén.

— Mennyi az átlagtermés?

— Ma már hektáronként elérjük az évi öt tonnát. A forradalom előtt alig két tonna termett egy hektáron.

Víz nélkül itt nincs élet. Régebben háncsvödrökben hordták a folyóból. Bambusz- rudakra akasztva. Vállon. Vu- La lakóinak — legalábbis a vízhordáshoz — ma már nincs szükségük a háncsvödrftkre. Szivattyúk emelik át a vizel a rizsföldekre \ szivattyúkon a felirat’ Mr- - in Hungary.

Eorenr

seket, az elnökség megvitatta a termelőszövetkezeti törvényt, a földtörvényt, valamint ezek végrehajtási rendelkezései tervezetét, megtárgyalta a termelőszövetkezetek információs rendszerére kidolgozott javaslatot, valamint a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyének feltételeit. Az elnökség irányelveket, adott ki a termelőszövetkezeti jogvédelem továbbfejlesztésére.

A termelőszövetkezeti mozgalom nagy jelentőségű eseménye, hogy

országszerte megalakultak a területi szövetségek: a fővárosban kettő, a megyei székhelyeken tizen- kilene, egyéb helyeken huszonhét — összesen 18 területi szövetség alakult. Az elnöki beszámoló után dr. Nagy Sándor, a TOT fő- titkára beterjesztette a termelőszövetkezetek információs rendszerére vonatkozó javaslatot.

A főtitkári elől erjesztés után az Országos Tanács tagjai szólaltak fel. Beszámoltak a helyi tapasztalatokról, ismer- ] tették a mezőgazdasági beru- i házások problémáit. A felszó- ■ lalók többsége javasolta, hogy j az Országos Tanács keretében j külön is szervezzék meg az információs apparátust.

A tanácskozás első két napirendi pontjának megtárgyalása után Virág István, a TOT i főtitkárhelyettese terjesztette a termelőszövetkezetek j szocialista munka versenyéről i szóló beszámolót.

| Végül — napirenden kívül i — Varjas Gyula, a székesfe-( : hérvári Szabad Élet Termelő- ! szövetkezet elnöke indítványozta. hogy az Országos Tanács elnöksége vizsgálja meg az állategészségügy jelenlegi rendszerének problémáit és dolgozza ki javaslatait azok megoldására!

Érdemes

. A megyei tanács szakemberei előzőleg gazdaságilag is megvizsgáltak, érdemes-e a termelőszövetkezetekben szőlőfeldolgozókat építeni. E vizsgálatok alapján határozták eL, hogy a harmadik ötéves terv- során folyamatosan négy ilyen feldolgozót létesítenek a termelőszövetkezetek. A siilyi Szabad Föld Termelőszövetkezetben, ahol sok a szőlő, s termőre fordult az ország egyik legnagyobb őszibarackosa, már meg is kezdték a szőlő- és gyümölcsfeldolgozó építését, A tibolddaróci Rákóczi Termelő- szövetkezetben felépítendő feldolgozó beruházási programja I is elkészült. Előreláthatólag I jövőre kezdik meg az építke- . zést. A hercegkút! Remény és ! a mezőkövesdi Matyóföld Tcr- ' melőszövetkezet szőlöfcldolgo- ! rójanak beruházási programja 1908 első felében készül el, s a tervek szerint mindkét tsz- ben 1969-ben kezdenek hozzá a beruházás megvalosi tásához

Unttá ji példa

Dönt: a falugyűlés

Az új mechanizmus lexikona

15.

Dinamikus szinttartás.

Fock Jenő elvlársnak, a Minisztertanács elnökének az országgyűlés 1967. iulius 12-i ülésén mondott kormánybeszámolójában hallottuk, hogy „az új mechanizmus a vállalatokat a szükségleteknek megfeleld termelés dinamikusabb fejlesztésére serkenti, mi pedig — mondotta a kormány elnöke — arra ösztönözzük a gazdasági vezetőket, hogy a vállalati tevékenységet ésszerűen fokozzák, bővítsék...” De ezt megelőzően pártunk IX. kongresszusának határozata is hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform legfontosabb célkitűzése mindenekelőtt „a népgazdaság dinamikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlődésé”.

Ugyanakkor a közgazdasági irodalomban a vállalati saját fejlesztési alapból finanszírozott beruházási-műszaki fejlesztés vonatkozásában találkozunk azzal a megfogalmazással is: dinamikus szinttartás. Sokan kérdezték, milyen gazdasági tevékenységet jelöl ez a fogalom.

Ha a dinamikus és szinttartás szócskákat egyenként vesszük figyelembe, akkor a dinamikus mozgékonyságot, erőteljes változékonyságot, tehát a statikusnak, a nyugalmi állapotnak ellentétét jelöli, míg a szinttartás — vagy nívótartás — a különböző területeken elért szintvonal, mint például a műszaki fejlettség, az életszínvonal stb. megőrzésére, tartására utal.

Amikor tehát azt mondjuk, hogy ,.a vállalatfejlesztési alap mindenekelőtt a dinamikus szinttartással kapcsolatos fejlesztési feladatokat fedezi”, akkor a vállalat felé saját alapjának felhasználásával kapcsolatban azt a követelményt támasztjuk, hogy a már elért és alkalmazott műszaki-tudományos eredményeire támaszkodva saját erejéből megoldható, olyan fejlesztési feladatokat tűzzön maga elé. amelyeknek megoldása egyben a világszínvonal felé tett előrelépést is jelenti.

Az állandóan fejlődő', változó világszínvonaltól való elmaradást, termék-romlást ugyanis semmi esetre sem engedhet meg magának a vállalat, már csak azért sem, hogy a feleslegesen gyártott termékektől, a feleslegesen felhasznált költségektől megkímélje magát. Ha már most az újratermelés folyamatában vizsgáljuk a dinamikus szinttartás fogalmának jelentését, azt a következtetést vonhatjuk le. hogy az a régi állóeszközök újakkal, korszerűbbekkel történő pótlását jelenti, aminek eredményeként „a vállalat technikai és gazdásági színvonala közeledik a világszínvonal- hoz”, de azt okvetlenül feltételezi, hogy az attól való távolsága semmi esetre som növekedjék.

Következésképp a dinamikus szinttartás a szocialista vállalatok olyan saját fejlesztési alapból finanszí- lozott: korszerűsítését, műszaki fejlesztését jelenti, amelynek eredményeként állami vállalataink a világpiac igényeihez es belső társadalmi szükségleteinkhez is rugalmasan alkalmazkodva változtatnak termékeik összetételén, minőségen és költségen. Amíg tehát az újratermelési folyamatra vonatkozó szinttartás csupán az eszközök és. jövedelmek egyszerű újratermelését jelenti, addig a dinamikus szinttartás több annál. Olyan vállalati beruházási tevékenységen alapuló műszaki-tudományos fejlődésre utal, amelynek eredményeként a változó piaci szükségletekkel, a mind korszerűbb követelményekkel is lépést tud tartani a vállalat. A régi színvonalhoz képest változást, előrelépést, fejlődést jelent a dinamikus szinttartás.

A dinamikus szinttartással jelzett vállalati beruházási tevékenységgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy unnak fedezeti forrásai mindenekelőtt a vallalai saját alapjai; a fejlesztési alap és a tartalékalap. Ezek az alapok azonban nem csupán a dinamikus szinttartás beruházási fedezetéül szolgálnak. Erre vonatkozóan a Gazdasági Bizottság határozatai úgy foglalnak állást, hogy a beruházási-fejlesztési célokat szolgáló vállalati saját források a vállalat önálló gazdasági döntései alapján, „meghatározott termelést bővítő beruházásokra is kiterjednek”, így a termelésnek a dinamikus szinttartásnál nagyobb arányú bővítését is szolgálják.

Az új gazdasági mechanizmusban ugyanis a vállalatok jelentős beruházási célokat szolgáló alapokkal rendelkeznek. A fejlesztési alap részeként a vállalatnál marad például az «amortizációs alap nagyobbik része, 60—70%-a. A fejlesztési alapot táplálja a nyereség vállalatnál maradó részének jelentős hányada is. Biztonsági kisegítő szerepet tölt be ilyen irányban is a tartalékalap. A szocialista vállalat ilyen pénzügyi forrásokra támaszkodva valósítja meg dinamikus szinttartásra, vagy annál is számottevőbb beruházásra irányuló gazdasági döntéseit.

Az elmúlt két évtized során végbement gyökeres változásokról a leghűbb kép: Abaűj mai arculata. Csinos, rendezett falvak, hosszan kígyózó uj utak, kényelmes családi hajlékok, modern középületek messze világító ablakok, kai — íme, egyre világosabb lesz a hajdan oly sötét vidék. #

— Közvélemény-kutatással állapították meg u falvak vezetői. melyek a legfontosabb községfejlesztési. szépítés! feladatok. Legutóbb a tanácsi választásokat megelőző jelölő- gyűléseken mondták el a választópolgárok: mit várnak leghamarabb, mire használjuk fel a községfejlesztési alapot., milyen építkezéshez járulnának hozzá legszívesebben két késük munkájával —

építettek. nyolc községben létesült autóbusz váró, Alsóvadászon egymillió forintos beruházássá! művelődési otthont építettek. Hamarosan felavatják az encsi regionális vízmüvet. Az idén hozzákezdtek jó néhány áthúzódó, közös fedezeti forrásból megvalósítandó beruházáshoz is. Két községben fogorvosi rendelő és lakás, Halmajon egészségügyi kombinát építéséhez láttak hozzá.

Szinte minden községben megrendezték a községfcjlesz- tési napokat — ilyenkor járdát. építettek, fát ültettek, az utat javították. Hivatalos statisztika még nem készült róla, de az eddig végzett társadalmi munka alapján elmondhatjuk: csaknem száz forint értékű munkát áldozott a köznek a járás valamennyi lakója.

Most szervezik a járás házi épitóbrigádját. A legtöbb beruházást és felújítást jövőre már c vállalkozásra bízzák majd

(Ggir&afr ;

beszélgetésünk alkalmával dr. Kurek József, az Encsi járási Tanács vb-tifkára.

Az Összegyűjtőt^ vélemények alapján készítették el a fejlesztési terveket. Ezt minden járásban hasonlóképpen tették. Ami azonban abaúji példa: minden esztendőben összehívják a falu lakosságát, tájékoztatják őket a legközelebbi feladatokról, kérik véleményüket, és segítségüket. Vagyis: társadalmi üggyé teszik a község fejlesztését, s a falugyűlés döntése nyomán látnak hozzá az elképzelések megvalósításához.

*

Bár még egy hónap hátra van az idea évből, a tervek zöme már testet öltött. Selyében és Szikszón új iskol. t adtak áti GűncrusskáB kei tantermei.