Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

fi tST AKTWAOT ARORSZÄO 'Vasárnap, 1967. december % József Attila emléke Akác István: József Attila estéje I mmár három évtizede, hogy a szárszói vonat kerekei kioltották József Attilának, a kor legnagyobb magyar költőjének életét. Azok közé tartozott, akiket saját nemzedékük nem ért meg teljesen, akiknek tehetsé­ge, értéke, igazi tartalma csak haláluk utón, az utókor előtt bontakozik ki egészen. Csak a felszabadulás óta eltelt évtize­dekben tűnt elénk igazán Jó­zsef Attila erkölcsi és szellemi nagysága, vált költőeszménnyé. S reá akkor emlékezhetünk méltóképpen, ha felidézzük azokat a világnézeti, magatar­tásbeli összetevőket, amelyek életművét olyannyira idősze­rűvé, élővé és társadalmilag hatékonnyá teszik. Az első ilyen mozzanat, amellyel különösen a fiatal­ságra gyakorol mély hatást — az őszinteség. A feltétlen és folttalan igazságra törése. Jó­zsef Attilánál nyoma sincs ala­kításnak, még az úgynevezett „költői” alakításnak sem, tá­vol áll tőle mindenfajta sze­repjáték, magakellető míves- ség, a mesterség technikájából fakadó formális gesztus. Ma­gát adja minden művében — a szürrealista, expresszionista versekben is oly természetes­séggel és közvetlen melegség­gel, hogy szinte egycsapásra megragad bennünket. Egysze­riben társunknak érezzük a költőt. Sikerének másik titka — költészetének demokratizmusa, József Attilát magáénak érez­heti a legkülönbözőbb helyze­tű, eredetű, indíttatású, érdek­lődésű és célú ember. „Az ■utca és a föld fia” egyszerre: az ő élettája a pesti külváros, a ferencvárosi zegzugos utcák, a gyárak füstös, pernyés vilá­ga, a málló tűzfal ú bérkaszár­nyák újságpapírral takaródzó szegényei éppúgy, mint az öcsödi, szabadszállási végtfclen határ, az „áramló könnyűségU” rét. József Attila költészete otthon van mindenütt, az ő költészetében otthonra lelhet minden haladó ember. u gyanilyen vonzerő az ő lírájában az alkotás ki­zárólagos gondolati jel­lege, intellektuális tudatossá­ga, a költői eszmélet dialekti­kus igazságaira való alapozott­sága. Alig ismerünk költőt hét évezred világirodalmában is, akinek életműve ennyire je­lentésre, a filozófia igazságai­ra, a mérlegelő-elemző ráció tartalmaira épülne, mint az övé, aki ennyire magától ér­tetődően mellőzne verseiben mindent, ami formai-technikai járulék, ami csupán díszítő elem, a mesterség virtuozitása. Pedig József Attila birtokában van mindannak a nyelvi-stilá- ris gazdagságnak, formaérzék­nek, verselő képességnek, ami a hét évszázados múltú ma­gyar költészetben csak Vörös- martynak. Arany Jánosnak, az újabbak közül Kosztolányi Dezsőnek volt a sajátja. Ugyanakkor: lírájában alig vesszük észre mindezt, még legartisztikusabb művei sem hatnak pusztán a verselési- nyelvi esztétikum ingerével. Nem, mert a Külvárosi éj és a Nagyon fáj költőjénél oly­annyira a gondolat művészi megragadására és minél plasz­tikusabb kifejezésére koncent­rálódik az összes mozzanat, hogy emellett minden más másodlagossá halványul. S József Attila lírájának ez az alapvető gondolati foganta­tása vezet el bennünket idő­szerűségének minden bizonnyal legfontosabb összetevőjéhez — közéletiségéhez. A magyar köl­tészet igazán gazdag közéleti ihletettségű tehetségekben — elég, ha Balassi, Zrínyi. Köl­csey, Vörösmarty Petőfi, Ady, Juhász. Illyés Gyula neveit idézzük —, de József Attila közülük is kimagaslik közéleti- ségének intenzitásával. Kevés irodalmunkban az olyan alko­tó, akinek sorsa és művészi törekvései ennyire összeforrot- tak volna a tömegek ügyével, akinél a vers feladata, rendel­tetése, értelme ennyire azono- j sült volna a népmilliók szol-! gálatával. Garai > Gábor találó szóhasználatával élve — „kő- táblaszerűen” fogalmazza meg az utókor számára a munka, a harc, a felelősség és a kö­zösségért való helytállás mo­rálját. József Attila múló idő­vel dacoló változatlan aktua­litásának alighanem e „pörös szój”-voltában rejlik a nyitja leginkább. Abban az eltökélt­ségben, amellyel képességeit a szegények, megnyomorítottak gondja-bajának szentelte: „Én nem fogom be pörös [számat A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint, pártfogón, [e század: rám gondol, szántván, [a paraszt; engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között: rám vár a mozi előtt este suhanó, a rosszul öltözött.” (Ars poetica) . D e ugyanígy szerepet ját- I szik a költő mai nép- j szerűségében egyetemes- j sége is. József Attila olyan j gondolati és érzelmi tartalma­kat emel verseiben, a filozófiai [ általánosítás, a lírai logika oly i (elismeréseit, amelyet magáé- j nak vallhat a földkerekség , ninden haladó embere. Ezzel j nagyarázható a költő egyre J lövekvő népszerűsége a Szov- | ietunióban éppúgy, mint fran- :ia földön, vagy Olaszország­ján. A huszadik századi em- x?r életének, a proletárforra- lalmak korának művészi szin- ézisét nyújtja számunkra ez i líra. A maga teljességében ;épes művészileg reprezentál- n mindazt, ami a modern ígyéniség. a modern társada- om életének legfőbb jellegze- essége. „A mindenséggel mérd nagad” — ez volt József At- ila önmaga számára szabott >rogram követelménye, s ennél j ■lismerőbb szavakat az ősoba lem avuló alkotói teljesítmé- íyére sem mondhatunk. ________ * 1 i Ü ltél „a karmos tűzhely” tövén, az ablakon eső verdesett, — anyátlan szíved gonddal szánta, de bánatot szorított kezed ... Nézted a konyha ábráit, s munkált benned a fájdalom. Örök harminckét éveddel már tudtad: nincsen oltalom .. Jaj, vérző Nap voltál az égen, ki a világtól elköszön, fényt gyújt az űri sötétségben, s drága szeméből hull a könny . löl ezer éj iiázlelyei alakítónak ki i ibsö'/s kézségeiken Tojásdömpini Piaci kőrútjukon örömmel konstatálhatták a napokban a miskolci háziasszonyok: van már olcsó tojás is. A kecske­méti termelőszövetkezet eláru­sító helyén egy forint hetven fillérért kínálgatlák darabját Kapásnak is bizonyult, vette nem egy asszony tucatjával. A mezőesáti körzeti föld» müvesszövetkezetből érkezett ez a szállítmány. Pincékben, I meszes hordókban 160 ezer i tojást tartósított az fmsz. | Szerződést kötöttek a kecske- j métiekkel, s közvetítésükkel j folyamatosan piacra „dobhat* j ják” a gondosan átvilágított, jó minőségű árut. Az első tojásdömping, a hé£ közepén Miskolcra érkezett szállítmány hamar vevőkre ta­lált­Kié lesz az arany paraván? A Játsszunk együtt nevű miskolci szakkör is szerepel a tv-ben Megyénk községeiben töbt j ezer családi' ház épült az el- ; múlt esztendőkben. Jó néhány | községben már minden kiala- j kított házhelyet beépítettek, s j házhely-hiány akadályozta az ! újabb családi otthonók meg- ’ valósítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága néhány ! hónappal ezelőtt határozatot ; hozott, amelyben 32 gyorsan fejlődő települést jelölt ki, s a helyi tanácsok feladatává tette, hogy ez év szeptember 1-ig 2160, 1970 végéig pedig összesen 3900, OTP útján ér­tékesíthető házhelyei: alakítsa­nak ki. Az edelényi járásban példá­ul 230, a miskolci járás hal községében 510, az ózdi járás öt községében 300 házhelyet kellett volna szeptemberig ki­alakítani. Sajnos, a házépítés­re alkalmas ilyen belterületi, vagy a községek beépített ré­szeihez közvetlenül csatla­kozó parcellák kialakítása igen vontatottan halad. Az ózdi já­rásban az előirányzott 300-ból csak 71, a miskolci járás 510 házhelyéből csak 100, az ede­lényi járásban pedig egyetlen Megvalósult verssorok Most 30 éve, 1937. december 3-án hunyt cl József Attila. De — elvtársaim! — ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák Ős búvunk érte, mint az üldözött. \ történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra Szegzi az Ember vörös csillagát! Lidi nénémnek öccse itt. Batu khán pesti rokona, kenyéren élte éveit, s nem volt azúrkék papi:* 1 kinek verséért a halál öles kondérban főz babot hejh burzsoá! hejh proletár! én, József Attila, itt vagyok! :— Nyúlapó! Hogy mozdulsz? — Lassan, óvatosan. — Helyes... Díszletező! I Mi van a falon? j — Fa. Barackfa. — Jól van. Egy szál madzag szeli át. a I kis klubszobát. Fejmagasság- j ban, a fogastól a szemközti í szekrényig feszül. Ez most a j paraván. Egyelőre. Amikor gyors próbákat tart a diósgyő- ri Ady Endre Művelődési Ház | gyermek-bábszakköre és nincs idő, vagy hely felállítani a j bábszínpadot. A gyerekek fantáziája azon­ban jó. Játék közben igazi ; színfalnak képzelik a mudza- j got. Fölötte mozgatják a bá- j bokát és egyáltalán nem za- i varja őket, hogy most maguk ! is látszanak. A próbát irányí- j tó Balogh Sándornénak pe- i dig még külön hasznos ez: megfigyelheti a bábozók he­lyezkedését, a „színfal” mö­götti rendezkedését, magya­rázhatja a jobb mozgást, fi­gyelmeztethet a kellékek ado­gatására. — Készítsd a bokrot! Megy le a fa! Jön ki a bokor. Süni, húzódj lejjebb, még lejjebb! A bábjáték nem akadozhat. Nem lehet egy másodpercnyi „üzemzavar”, üresjárat sem. Ennél a mesejelenetnél — a Süni és a barackok címűnél — pedig különösen nem lehet, mert.. . — ... kilenc percet kaptunk a televízió műsorában. Sajnos, a próbák alkalmával még mindig tíz és fél percig tart a darabunk. Jobban kell ügyes­kednünk, mert december 15-e és 17-e között mi is bemutat­kozunk a tévében, az úttörő báb játszók országos versenyén. A madzag, illetve, pardon, a paraván mögött tíz gyerek sü- rög-forog, serénykedik nagy kedvvel azon, hogy életre keltse Sünit, Nyúlapót. meg a többi bábfigurát. — Nem kis feladat ez « gyerekeknek, akiket tulajdon* kép pen minden tehetségkuta­tó válogatás nélkül vettünk be a bábszakkörbe — mondja Balogh Sándorné. Molnár Já-» nosné • a miskolci 23. számú (Táncsics téri) Általános Is­kola napközi otthonának ve­zetője pedig így egészíti ki: — Csupán szabad foglalko­zásként, játékképpen, kezdtük el a bábozást u/. idei tanév­ben, szeptember elsejétől. Itt, az iskolánk közelében van az Ady Művelődési Ház. Gon­dol luk, hogy összekötjük a hasznosat a kellemessel. A napközi otthon programjában most is szerepelt a munka- és k ült úrfoglalkozás. A művelő­dési házban pedig áprilistól működött egy bábszakkör. Egyeztettük céljainkat: kelle­mes időtöltést, hasznos elfog­laltságot biztosítani a gyere­keknek. Így alakult meg a Játsszunk együtt bábszakkör. Hetente kétszer jönnek ösz- sze a gyerekek a szakkörben. Harmincán a Táncsics téri ál­talános iskolából. Bábokat ké­szítenek, hangpróbákat tarta­nak, játszanak. A televízió versenyére száz úttörő báb játszó-csoport ne­vezett be az országból. A nyíregyházi, első selejtező után 24 csoport kerül képer­nyő elé. Köztük a Játsszunk együtt búbszakkör. Ki nyeri meg a versenyt? Kié lesz az arany, az ezüst és a bronz pa­raván-díj? Ez még nem tud­ható. Mindenesetre mi druk­koljunk a Süni és a barackok tíz szereplőjének, akik a gye­rekek őszinte lelkesedésével játsszák mesejelenetüket, most még csak a madzag-pa­raván fölött. (Ruttkay) Újra megrendezik a múzeumi hétfőket Decemberben ismét megkez­dődik az ideiglenesen meg­szüntetett múzeumi hétfők előadássorozat A Múzeumok Baráti Köre a múzeumépület helyreállításáig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezetének épületében (Miskolc, Széchenyi u. 14.) rendezi meg előadásait. Ez évben az elmaradt elő­adásokat hétfői és pénteki na­pokon, december 4-én, 8-án, 11-én, 15-én, 18-án és 22-cn tartjuk meg. A 49. héten két előadás hangzik majd el. De* cember 4-én. hétfőn du. fél 6- kor Román János, a Miskolci Állami Levéltár igazgatója Malomipar és malomkőbányá­szat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel szerepel a programban, december 8-án, pénteken du. fél 6-kor pedig dr. Bodgál Ferenc muzeológus számol be az idei néprajzi kutatásokról. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumok Baráti Körének vezetősége új házhely sem áll még ren­delkezésre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most újabb intézkedést tett az új házhelyek kialakításának meggyorsítására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents