Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

*2 ES2AKMAGTARORSZAO Szombat, 1967. november 11, Külpolitikai kislexikon CHILE Nyolc és félmillió ember lakja ezt a latin-amerikai köztársaságot. Fővárosa San­tiago de Chile, 2 millió 200 ezer lakossal. Chile területe 741 767 négyzetkilométer. Pe­rutól és Bolíviától hatalmas sivatagok, Argentínától az Andok láncai választják el. Ezek a természeti körülmé­nyek és az. őslakók hosszú évekig (eltartóztatták a spa­nyol gyarmatosítókat, akiket végül is egy 1 éves kegyetlen háború tett az. ország urává. A hódítók közül ötvenezren pusztultak el a hágókban ritka hegyláncok között, „Chile a nemesek krémjének elveszté­sébe került nekem” — mon­dotta II. Fülöp spanyol ki­rály. Cilii*’ az. elmúlt század má­sodik felében elhódította Bo­líviától és Perutól a salétrom­ban gazdag északi tartomá­nyokat. A salétrombányászat és feldolgozás mindmáig je­lentős helyet foglal ez az or­szág gazdasági életében. Vegy­iparának jó része a salétrom­hoz kapcsolódik. Ebben az or­szágban van a világ rézkész­letének 32 százaléka, és újab­ban felfedezett vasércbányái is gazdagok. Bányásznak még aranyat, ezüstöt, higanyt, ként, horganyt, kobaltot, uránt, mo- libdént. Feldolgozó iparában a textilipar vezet. Hajó-, bőr- és cipőiparában jelentősek a kül­földi érdekeltségek. Itt van Punta. Arcnosi, a vi­lág legdélibb városa. A 4500 kilométer hosszú, kard alakú ország rendkívül keskeny: szélessége helyenként alig ha­ladja meg a 15 kilométert. Űjabb külföldi utak az Expressznél Közeledik az év vége, még­is van még lehetőség néhány nagyszerű társasutazásra az Expressz Ifjúsági és, Diákuta- zási Iroda szervezésében. E hónap 25-én 7 napos túrára indul egy csoport Borsodból Berlin—Drezda—Potsdam út­vonalon. Más-nap, november 26-án Drezda—Meissen felé | indul egy csoport Borsodból 6 napos túrára. A KISZ me- I gyei bizottságán korlátozott számban még mindig van ‘ hely mindkét útvonalra. Az év hátralévő idejének legnagyobb slágere a Moszk­va—Leningrad szilveszteri tár­sasutazás lesz, amely a prog­ram szerint december 27-től január 7-ig tart. Magában foglalja a szilveszteri mulat­ságot is Moszkvában. Ez utób­bi útvonalra is van még mi­nimális számú hely. Virágkiállítás Miskolcon A Rónai Sándor megyei j Művelődési Ház és a Miskolci j Kertészeti Vállalat közös ren- j dezésében krizantém-bemuta- ! tóra és házi virágkötészeti versenyre kerül sor novem- I bér 11-én és 12-én a múvelő­Toprengés olvasás hősben A közelmúltban száztízezer detektív és rendőr országos hajszába kezdett az US7, hi­bán, hogy kézrekerítsen mint­egy ötvenezer körözött bűnö­zőt. Az NSZK-ban ugyanis csaknem minden második bűn- cselekmény felderítetlen ma­rad.. Elképzelem, mennyire „ret­tegnek” most a náci-bűnözők! # Az angliai Walney-csatorna végében nemrégiben zátonyra futott a Barrow-in-Furncss ki­kötőből útjára indított, pola- ris-rakétákat hordozó tenger­alattjáró. A rendezők azt az illetőt okolják érte, aki rosz- szul számította ki az apály idejét. Emberek, építsük tele a vi­lágot zátonyokkal! # Olvasom, hogy trappista saj­tot szállítottunk a föld „másik végébe”, a Kanári-szigetekre. „Magyar tejtermék még soha­sem jutott ilyen nagy távol­ságra.” Igen? De tessék csak figye­lembe venni, mióta van ná­lunk státus quojuk a kanári­madaraknak! # Hazánkban mintegy tízezren vesznek részt a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság orosz nyelvkurzusain. En már szerelnék ott tarta­ni, hogy egy orosz nyelvű dis­kurzuson vehetnék részt... # Borsodban a sajószentpéteri- vel, az alsóvadaszival és az edelényivel 18-ra emelkedett az öregek napközi otthonainak száma. Társadalmunk szerető figyelmességgel gondoskodik az öregekről. Vajon hány szerető gyermek örül ennek a figyelrúességneh? # Pisztolyos örült garázdálko­dott egy skóciai leányiskolá­ban. „Tizenegy kislányt szállí­tottak kórházba, mert a kiál­lott megpróbáltatásoktól a kislányok idegösszeomlást kap­tak.” Mister Wilson! Az nem ér­dekli, hogy kebelbarátai, a vietnami bombázó-őrültek ré­vén hány gyermek kap az idegösszeomlásnál lényegesebb betegséget? I #-4 dán pedagógusok szak- szervezetének küldöttsége egy hetet töltött hazánkban. Hamlétet itt hagyták! # Milyen dramaturgiával óv­hatok meg a szívrohamot oko­zó izgalomtól... a televízió nézői. E kérdésre keresnek vá­laszt a bécsi színháztudomá­nyi intézet szakemberei. Bagatell! Nézzék a Magyar Televízió műsorát! * Megoperálták VI. Pál pápát. A műtétet Pietro Valdoni, az egyik legismertebb olasz se­bész végezte, hat másilc orvos- professzor közreműködésével. íme, a bizonyíték: nemcsak igével él az ember! * Érdekes erdészeti munka kezdődött a Badacsony nagy kiterjedésű fennsíkján. Három év alatt 30 hektáron újítják fel a faállományt. A fásítás szinte észrevétlenül íörténik. Elképzelem, micsoda serény munka folyhat ott... * A szokatlanul korán bekö­szöntött havazások súlyos köz­lekedési nehézségekhez vezet­tek Nyugat-Ausztriában. Elképzelem, mi mindent ösz- szefecsegnének a kávéházi Konrádok, ha ez a szokatlan természeti jelenség története­sen „ideát” történik ... (csala) dési ház klubtermében. A különböző, szebbnél szebb kompozíciókból álló bemuta­tót szombaton és vasárnap reggel 9 órától este 8 óráig tekintheti meg a virágot sze­rető közönség. A kiállítás lá- ‘ogatói bizonyára jó ötleteket yemek itt ahhoz, hogyan le­het ízlésesen, mulatósán el­helyezni otthonaikban a késő Ősz virágát, a krizantémot, amelyet több színben, árnya­latban és különböző fajták­ban láthat a bemutatón. Fi lm jegyzet Hősi pátosz és derű Hétmillió szabadalom A műszaki fejlődés gyorsu­lásával a szabadalmak gyűj­teménye is rendkívüli módon kibővült, jelenleg már 18 or­szág mintegy 7 millió szaba­dalmi leírását őrzik a Perczel Mór utca 2—i. szám alatti szabadalmi tárban. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal szá­mol azzal, hogy az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tésével nagymértékben meg­nő az érdeklődés a szabadal­mak iránt, s az eddigi mód­szerek már nem lesznek elég­ségesek az igények kielégíté­sére. A gazdag műszaki doku­mentációs anyag jobb kihasz­nálására 1968. január 1-től szabadalmi tómafigyelő szol­gálatot szervez a’z Országos Találmányi Hivatal. A válla­latoktól kapott megbízás alap­ján — térítés ellenében — szemmel tartja a kívánt té­mákat érintő szabadalmi be­jelentéseket, és azokról rend­szeresen értesíti a vállalatot. Két új szovjet filmet mutat­tak be csütörtökön a premier­mozik, s ugyancsak új film a heti műsorban a Csillagosok, katonák című, nagysikerű ma­gyar—szovjet koprodukció, amelyet az ünnep kapcsán ko­rábban kezdtek vetíteni. Hősi korszakot idéz az egyik új szovjet film, Az Aurora cirkáló, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom kezdetét, a történelmi jelentőségű ágyú­lövést megelőző napokat mu­tatja be szinte dokumentum- j filmszerű precizitással, de a játékfilmek Icomponáltságával. A történet ismerős csaknem minden mozilátogató előtt, a film mégis feszült izgalmat te­remt. Tudjuk, hogy a bolsevik ; forradalom győzedelmeskedik, tudjuk, hogy az Aurora hajó­bizottsága elnökének és le­génységének helytállása meg­töri a cári tisztek „pártatlan” passzivitását a hajón, s tud­juk. hogy Lenin eljut október 25-én éjjel a Szmolpijba a. film mégis csupa feszültség, izgalom. Az alkotók aligha­nem tudatosan ütöttek meg a témához illően patetikus han­got, amely más filmeknek ta­lán kárára vált volna, itt azon­ban helytálló. Hatalmas tör­ténelmi tablón elevenedik meg az ismert történet, szépen, az évfordulóhoz méltóan. Lenin alakját Mihail Kuznyecov kel­ti életre. Érdekes látni a fil­men Kerenszkij utolsó minisz­tertanácsának rekonstruálását és az elnök menekülését, mert éppen a minap járta be a vi­lágsajtót a hír, hogy az ideig­lenes kormány egykori elnöke, a Szovjetunió esküdt ellensé­ge és immár félévszázada el­lenagitátora a nagyvilágban, belebetegedett a jubileumi ün­nepségek híreibe. A film első kockáin még nagyon magabiz­tos volt. A másik film egészen más jellegű. Menyasszony a zsá'tban Már a cime is vígjátékra utal. Az is valójában. Nem nagyigényű alkotás, de vidám; fordulatos, sokféle kalandot fűz egybe, van benne szere­lem, lányrablás, autós és lo­vas üldözés, sok-sok derűt kel­tő szituáció. Egészében másfél órai kellemes. könnyű szórón hozást ad. A történet nem tá­maszkodik ugyan mindenkor a logika oszlopaira, de a játék könnyedsége megengedi az ap­róbb logikai buktatókat. Szíve­sen néztük az „I” akcióból is­mert szereplőgárda újabb ka­landjait. Végezetül szót érdemel még egy kisfilm, melyet kísérőfilm­ként láttunk. Címe: Éleire halálra Magyar kisfilm-művészek al­kotása és John Reed ismert könyve, a Tíz nap, amely meg­rengette a világot néhány idé­zetének képi megjelenítésére vállalkozott. Korabeli híradó­részletek és egyéb dokumentu­mok felhasználásával illuszt­rálja mondatról mondatra a világhírűvé lett riportot, köz­ben azonban túl is lép rajta: film-montázsokkal azt mutat­ja be, mivé fejlődött a reak­ció azokban az országokban, ahol diktátorok kerekedtek fe­lül, ahol reakciós körök fasisz­ták kezére játszották az orszá­got. A dísztelen sorban együtt viliódznak Horthy országosá­nak parádéi az SA-embereta randalirozásával, Mussolini és Hitler üvöltöz a mikrofonok­nál, menetel a Ku-Klux-Klan, masíroznak Adenauer előtt az újfasiszták, és folyik a gyilko­lás Vietnamban. Közben fel­felvillannak a rettenetes má­sodik világháború és más, szer­vezett emberirtás képei, mint­egy párhuzamba állítva a re­akciós rendszerek parádéit, meg a tömeghalált. Érzék^léti a kisfilm azt is, hogy a tí^-yl- lágot rengető nap munkájának folytatói mivé fejlesztették or­szágukat, miként győzedelmes­kedett az ötven év előtti őszön kezdődött forradalom. (fim) Emlékezés Ady Endréről it I dőszerű emlékezni Ady Endrére most azért is, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ün­neplő hetekben vitatkozunk a korszerű, realista hazafiság- ról. A korszerű, realista hazafi- ság vitájában a bajok egyik fű okaként a hagyományokkal való nem mindig helyes gaz­dálkodást emlegették. Ady nagyszerű példáját ad­ta a hagyományokkal való he­lyes „gazdálkodásnak.” Ady a magyar Irodalom nagy örökségéből csak azt emeli ki, ami a maga korá­ban a haladást szolgálta, első­sorban az eszmei tartalmat, a társadalmi valóságot feltáró tematikát. Csokonai. Katona, Kölcsey, Petőfi és Vajda életének, tra­gikus sorsának oly gyakori idézése Adynál nemcsak szá­monkérés és vád, hanem egy­úttal új harcra buzdítás is. A Petőfi nem alkuszik har­cos. leleplező írás volt a Pe­tőfit meghamisítókkal szem­ben, és ugyanakkor — mint minden Ady-írás — sajátos önvizsgálat, útkeresés is. A Petőfi nem alkuszik har­cos, leleplező írás volt a Pe­tőfit meghamisítókkal szem­ben, és ugyanakkor — mint minden Ady-írás — sajátos önvizsgálat, útkeresés is. Ady akár egyes írókról ír, akár művelődési haladó ha­gyományokról, két szempont­ból vizsgálja azokat. Egyrészt azt elemzi, hogy e hagyományok mit jelentettek a maguk kora ban, másrészt keresi a lemaradás, a zsákut­cába jutás Okait. A múlt haladó hagyomá­nyaival való foglalkozás nála egyszersmind nagyszerű alka­lom arra, hogy leleplezze e ha­gyományok meghamisítását. A múlt haladó hagyomá­nyaival való foglalkozás nála egyszersmind nagyszerű alka­lom arra, hogy leleplezze e hagyományok meghamisítását. 1906-ban írja: „Minden né­pek nyomorult millióinak van valami dicsőséges emlékük. Magyarországon ezer év óta mákony, vagy korbács volt a mienk. Még hőseinket is kisa­játítják, Rákóczi koporsóját 6k akik Rákóczit becsapták és elárulták, úgy körülállották, hogy mi nem férkőzhetiünk hozzá. Kossuthot gyűlölték, s most Kossuth nevében ráültek a népre, az országra. Kell, hogy válasszunk hősünknek valakit, akit a nagyurak nem sajátíthatnak ki ____” „ Űk már a múltból is elra­boltak, meghamisítottak min­dent. Elvették tőlünk Rákóczit és Kossuthot. Nyomják a Pető- fi-kultuszt s miattuk nem ve­zekelhetett még ez az ország Martinovicsék miatt, űk önké­nyesen válogatják ki a múlt nagyjait is s ellenünk vonultat­ják föl őket. Soha eszükbe nem jutott például Bethlen Gábornak hódolni ennek az igazán nagynak. Károli Gás­pár a maga bibliafordításával olyan nagyot mívelt, hogy megmérni se lehet. De Ma­gyarország kénytelen Páz­mánynak hódolni. Apáczai Cserére, Mikesre nincs szüksé­günk, tehát azok aludjanak békével. Akik a mi nagyjaink lehetnének méltán, a miveite­ké, a munkásoké, a rongyo­toké, azok nem kellenek ne­kik. És most akarnak orszá­gos Szent Imre ünnepet csi­nálni. Csinálnak ezek még Caraffa ünnepet is, ha a ron­gyosok olyan gyávák marad­nak, mint amilyen rongyosok. Álhazafiságukkal agyon terro­rizálnak ezek minket.” (Ady Endre: La Barre—Dózsa György. Ady Endre válogatott cikkei és tanulmányai. Bp. 1954.) Adynak e cikkét azért érde­mes oly hosszan idézni, mert jellegzetesen elénk tárul be­lőle Adynak a haladó hagyo­mányokról alkotott felfogása és e hagyományok felhaszná­lásának módszere. Ady felfogása rokon Lenin­nek a két kultúráról szóló ta­nításával. Ady jól látta és szá­mos prózai írásában leleplezi az egységes nemzeti kultúrá­ról, hagyományról vallott bur- zsoá felfogást. Látta, hogy más a nép, a dolgozók, és megint más az uralkodó osztály ha­gyománytisztelete. A magyar haladó hagyományokat a két kultúra vónalán vizsgálva konki’étan jelöli ki azt a ha­ladó örökséget, amelyet ma­gunkénak vallunk. Ady e ha­ladó hagyományok egész ere- jet szembeszegzi az uralkodó osztály elnyomást és kizsák­mányolást szolgáló múltszem­léletével, hagyomanykultuszá- val. Ady jól látta, hogy az ural­kodó osztály egyrészt kisajá­tította, vagy meghamisította a múlt haladó örökségét, más­részt megfelelő hagyomány­kultuszt teremt elnyomó tö­rekvéseinek. Ady felismeri azt is, hogy a haladó hagyományok megha­misításáért és kisajátításáért nemcsak az uralkodó osztály felelős, hanem a dolgozó osz­tály: a nép is, ha nem küzd ellene. Ady haladó hagyományok­kal foglalkozó írásaiban gyak­ran találkozunk a táj és ha­gyományok összefonódását fel­táró tételekkel. Ady több prózai művében rámutat a Partium és Erdély haladó hagyományaira. A fia­tal váradi újságíró gyakran idézi Kazinczy, Kölcsey, a par- tiumi parasztlázadások és a 48-as mozgalmak emlékét, majd a Hét krajcár megjele­nése alkalmából Móriczban a forrongó föld küldöttjét látta meg. agyváradért való rajon­gása is egyrészt e vidék nagy társadalmi harcai­nak emlékeiből, haladó iro­dalmi és művelődési hagyo­mányaiból táplálkozott, más­részt kora robbanásig feszült osztályharcainak változást, forradalmat ígéréséből. Ezért írhatta Palotay László prelátus-kanonok címére: ,„. .Azt tartjuk és hirdetjük, hogy a mai társadalomnak csaknem minden relációja igaztalan és veszedelmes. Azt tartjuk és hirdetjük, hogy a mai magyar társadalomban a papi és világi fejedelmeké minden: babonás hagyomá­nyok rabszolgaságban tartják a polgárság millióit. Azt tart­juk és hirdetjük, hogy a mili- tarizmusnak, klerikalizmusnak a feudalizmusnak falait le kell rombolnunk, ha élni aka­runk. Azt tartjuk és hirdetjük, hogy avult hagyományok, sza­már privilégiumok fölött győz­nie kell a munka érdemének, s ha a csökönyös konzervativiz­mus, babona, önzés, felekeze- teskedés, olcsó nemzetieskedés, korlátoltság élénkbe feküsz- nek, hat keresztül kell rajtuk tiporni....” Az erdélyi hagyományokat idézve Ady élesen különbséget tesz a má harcait is szolgáló haladó hagyományok és a ha­gyományokat kisajátító, hala­dásellenes törekvések között. így például A história városa (1903) című cikkében élesen bírálja Kolozsvár vezető réte­geit, amelyek a múltra hivat­kozva szállnak szemben min­den új és haladó törekvéssel. Ady Erdély-szeretete mentes nemcsak a nacionalizmustól, hanem a nemzeti hagyomá­nyok egyoldalú értelmezésétől is. A haladó hagyományok ápo­lása, szeretete és megértése nélkül nem juthatott volna el a nemzeti felháborodásig, de nem fogalmazhatta volna meg a nacionalizmus lényegét sem. Ady tehát útmutatást ad a hagyományokkal való helyes „gazdálkodásra.” Ebben a helyes „gazdálko­dásban” különösen jelentős­nek tartom az érzelmi és az értelmi hatás egységét. Az érzelmek a valóság tük­röződésének különleges fonnál, ha a külvilág tárgyaihoz és je­lenségeihez való viszonyulá­sukat. a velük kapcsolatos ál­lásfoglalásukat juttatják kife­jezésre. Emberi emóciók nélkül — mondotta Lenin — soha nem volt, nincs és nem is lehet emberi igazságkeresés. Azok a tények, tárgyak, ese­mények amelyek mint élmé­nyek ragadják meg az embert, ennek folytán eTŐsen impresz- szionálják, mindig emocionáli­san hangsúlyozottak. Ha ügye­lünk rá, hogy a pozitív iráJ nyultságú érzelmek egy ismét­lőlő ráhatás révén állandósulni tudjanak, az érezelmi viszo­nyulásnak olyan szilárd for­máit tudjuk kialakítani, amelyek elhatározóan befolyá­solják a cselekvést, így ezeké­ben is óllandósult tendenciá­kat formálva a jellemtulajdon­ságokat kristályosítják ki. Az érzelmi szféra helyes fej­lődésének alapja a dialektikus materialista világnézet kiala­kítása, mert megadja az érzel­mi világ eszmei fűtöttségét. A világnézet kialakításával függ össze az erkölcsi felfogás, az erkölcsi meggyőződés meg­erősítése, ami viszont kapcso­latban áll értékítéletünknek megfelelő fejlesztésével. Ezen az alapon tudjuk lemérni, mely érzelmek helyesek, vagy helytelenek, jók, vagy rosszak, s így melyek alkotják a helyes és kívánatos motivációk rend­szerét. A világnézeti nevelés legha­tékonyabb eszköze pedig az intellektuális érzelmek meg­mozgatása. 1-i nnek legmagasabbrendfl ■jj formái pedig az igazság és a tudomány szenve­délyes szeretete. Adyt hagyo- mányszeretete, értékítélete, korszerű értelmezése elvezette a nemzeti önismeret realitásá­hoz. Adynak haladó hagyomá­nyokról írott cikkeit és tanul­mányait olvasva megkap az a forró szenvedély és néphűség, amellyel minden kérdést tár­gyal, ahogy állást foglal a ha­gyományok, írók, eszmék és mozgalmak mellett és ahogyan a múltnak a haladást és elő­rejutást gátló minden történe­ti örökségét elveti. Befejezve az olvasást meggyőződéssé alakul ki bennünk, hogy a nemzeti „dezilluz^onizmus’, túlzott hirdetésével csak de&- illuzionált fiatalokat nevelhe­tünk ürességében kongó érzel­mi világgal, s ennek ürességé­be a cinizmus, a kozmopoü(.iz­mus költözhet, a cselekvésre ösztökélő akarati szegénység sivárságával. Llni Lívia ,

Next

/
Thumbnails
Contents