Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-10 / 266. szám
Péntek, 1967. november 10. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Éj könnyűipari özem Tiszakarádon Ezen a héten új - könnyűipari üzemben kezdték meg a termelést Tiszakarád asszonyai. A községben a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet rendezett be új fióktelepet. Az új üzem gyorsabb felépítését a helyi termelőszövetkezet tagjai és a Jakosság mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették. Az üzemben hatórás műszakokban jelenleg 150, nagyobbrészt lány és asz- szony dolgozik. Gyermekruhá- kat és kabátokat varrnak. A rövidített műszakokkal lehetővé vált, hogy az asszonyok az otthoni háztáji munkákat is maradéktalanul elvégezzék. A tiszakarádi „kis ruhagyárban” a „felfutás” után, december 31-ig 200, míg a jövő év első negyedéig 300 nőt foglalkoztatnak majd. Betanításukat, a felvételi sorrendnek megfelelően, ugyancsak a héten kezdték meg. A számítások szerint az üzem dolgozói jövőre már exportra is termelnek. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet ipartelepítési politikáját dicséri, hogy az utóbbi két évben három ilyen fiókot létesített, éspedig Nagyrozvágyon, Zemplénagárdon és most, Tiszakarádon. Ezeken a helyeken jelenleg több mint 500, eddig csak mezőgazdasági munkákban jártas nő tanult szakmát Ifjúság cs szociálpolitika Két érdekes téma a Szerencsi járási Tanács ülésé í l Wnpió i Urbanisztikai egyetem ? A szerencsi járás mintegy 0 000 lakosának csaknem 31 ! százaléka tartozik a 6—26 év ; közötti korosztályhoz. A járás- i ban két szociális otthon működik 300 férőhellyel és három öregek napközije, egyenként 20—20 férőhellyel. Az Ifjúság tekintélyes száma és az öregekkel foglalkozó intézmények mennyisége egyaránt szükségessé teszi, hogy a járási tanács mind a fiatalság gondjaival, mind az öregek, igényeit kielégítő szociálpolitikával foglalkozzék. Ez a legutóbbi ülésen meg is történt. Megérdemelt vitát váltott ki mind Négyessi Istvánnak, a járási tanács vb-el- nökhelyettesének előterjesztése az ifjúságról, mind dr. Mikola meuenui Dlralja KozeietunK visszás jelenségeit, és az sem tiszteletlenség, ha megveti a hamis tekintélytiszteletet. Helyesen értékelte a rossz útra tévedt ifjúság helyzetét. Erdei Sándorné országgyűlési képviselő, aki leszögezte, hogy a ■ gyermek nevelése elsősorban a szülők kötelessége. A felnőttek — különösen a szülők — rossz példamutatása sokat ront a fiatalok magatartásán. Az ilyen szülők elsősorban magukra vessenek és ne másban, ne a társadalomban keressék a hibát. Amit ők elmulasztanak, azt nem pótolhatja helyettük más. ffl Élénk vita alakult ki a mezőgazdaságban segédkező tanulóifjúság munkájáról. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet ugyanis kimondja, hogy a tanulóifjúság munkáját igénybe vevő üzemeknek biztosítaniuk kell a feltételeket. Ügy kell fizetni a fiatalokat, mint a munkásokat. A felszólalók egy része szerint a járás mezőgazdasági üzemei közül *Irdekes ötletei pendített meg egyik lapunk: legyen Bú- Iy dapesten a fővárosok egyeteme. Valamilyen újfajta 1 j szabadegyetem? Kerete, formája még bizonytalan, a megoldás sokféle lehet; a gondolat lényege, hogy az egymással már most is eleven, mozgalmas kapcsolatot tartó, hasznosan együttinűködö fővárosok képviselői évröl-évre találkozzanak hazánk metropolisában, hogy megvitassák az urbanisztika legfrissebb problémáit, s az eszmecserével tágítsák a tervezők és az építők, a városrendezők és a fejlesztők fantáziáját, látóhatárát. Rendkívül izgalmas tanulmány kerekednék ki — az urbanisztika tudományának kivirágzásával mindinkább ki is kerekedik — annak kutatásából-fürkészéséből, hogyan hatoltak egymásra a múltban (az épületek és a kultúra, a parkok és a közművek konstrukciója szempontjából) a fővárosok; mondjuk: Bécs hogyan befolyásolta a múlt század végén az eklekticizmus kialakulását Pesten. Az egészséges, intenzív együttműködés révén napjainkban mind több okunk lesz ró, hogy ilyen tanulmányokat nyélbe üssünk. Immár kölcsönösen megrendezett kiállításokon ismerkednek egymás metropolisával a fővárosok lakói. Tervek, dokumentumok cseréjére is sor kerül, sőt. objektumok együttes megvalósítására is. Értékes erőfeszítésekkel találkozunk olyan közös gondok megoldására, mint a fővárosok közlekedése, zsúfoltsága, riasztó, idegesítő, bénitólag ható zajártalmai, a parkosítás, a levegő szennyezettsége, a belvárosok és a külterületek szerves, harmonikus összekapcsolása és hasonlók. Érdekes vitákat folytatnak arról, hogy milyen lesz a jövő nagyvárosa: meddig lehel és érdemes engedni a növekedést, a lakosság felduzzasztását. Köztudomású, hogy például Csehszlovákia fővárosának, Prágának a lakosságát egymillióban limitálták. Másképp nem tudnák megóvni az ezeréves múltat százával őrző emlékek hangulatát, szépségét, az egész város különös va rózsát. Egyszóval: akad téma bőven, amiről a fővárosok egyetemén vitatkozhatnának. De miért csak a fővárosok? — Hál a második helyen szereplő városok? Közöttük ugyancsak szépen formálódik az együttműködés és szintúgy megtervezhetnék közös egyetemüket, akadémiájukat, vagy ahogy éppen elnevezik azt az intézményt, tanácskozást, amelyen saját urbanisztikus problémáikról gondolkodhatnának és gondoskodhatnának. Mondjuk, Miskolcon.. 1 Sárközi Andor *•*********++*+********+*"********************* Ezüsthárs, gömbakáhóbogyó Miskolcon, a Széchenyi utca 15. számú házban van egy kis iroda: a szőregi földművesszövetkezet virág- és dísznövényértékesítő részlegének kirendeltsége. Mindössze jó félévvel ezelőtt, 1967 márciusában nyílt meg, de bizonyára sokan megismerték, mert hat hónap alatt kereken 750 000 forint összeget bevételezett virágért, dísznövényért, parkosítási cserjékért. A kirendeltséget már az új gazdasági mechanizmus szellemében létesítette a szőregi földművesszövetkezet, felfedezve azt' a lehetőséget, hogy Borsod megye területén — részben a kedvezőtlen adottságok miatt — kevés virág és dísznövény terem. A virágot azonban itt is szeretik, a városokat, ipartelepeket szépítik, parkosítják, kereslet tehát bőségesen van. * A Szeged közelében gazdálkodó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok igen jó lehetőségek közt termesztik a virágokat és a dísznövényeket. Borsodnak a szőregi földművesszövetkezet közreműködésével hat tsz, négy állami gazdaság és több száz egyéni termelő szállít. Mégpedig olyan cserjéket és díszfákat, amelyek mifelénk jóformán ismeretlenek, viszont jól bírják az éghajlatot — mert ez is fontos —, és aránylag olcsón beszerezhetők. Ezüsthárs, gömbakác, díszjuhar, mahonia, bukszus, gyöngyvessző, hóbogyó rózsák, jácintok, tulipánok, vágott virágok és fűmagvak, a .szükséglet szerint. A szőregi földművesszövetkezet osztályon felüli minőséget garantál. Növényeit és virágait ugyanis nemcsak Borsodba ^exportálja”, hanem országunk valamennyi nagyobb városába ts ipartelepére, de a határon túlra, nyugati országokba is. A borsodi ipartelepeken. Mis- 1 polcon, Ózdon. Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen már jól ismerik a szőregi díszfá- icat, cserjéket, rózsákat, virágokat. i A szőregi földművesszövetkezet azt is vállalta, hogy any- »yi rózsatövet szállít Borsodnak, amennyit kér. Ezzel felszámolják a Béke téri „rózsa-vásárt” és a rózsa-szerelmesek mérgelődését. A Béke téren ugyanis lehetett rózsát venni, de csak a kofáktól. Ezek a rózsatövek viszont elenyésző százalékban eredtek rneg, hiszen senki se vállalt értük garanciát. A szőregi földművesszövetkezet vállalja a garanciát, mégpedig 90 százalékos eredésig, hiszen export minőségű anyagot szállít Borsodba. A meg nem eredő rózsatövekért — és más növényekért — újat ad. Az eddigi tapasztalat viszont azt bizonyítja, hogy a szőregi rózsák és növények 98—100 százalékos arányban erednek. A Megyei Növényvédő Állomás is amellett foglalt állást, hogy a Béke téri „rózsa-vásárt” meg kell szüntetni, mert súlyos károkat okoz a vevőknek, egyben az egész növényállománynak. A nem ellenőrzött rózsatövek több nö vénybe tegséget terjesztenek. Ezután a Megyei Növényvédő Állomás hatósági érvényű rendelkezése szerint rózsatövet Is csak szakszerű és hatóságilag engedélyezett lerakatoktól szabad vásárolni. # A Miskolci Kertészeti Vállalattal történt megegyezés alapján a szőregi földművesszövetkezet a jövőben harmincféle gyümölcsfacsemetét is szállít Borsod megyének. Elsősorban alma, körte, őszibarack és kajszibarack csemetéket. Ezeket a Miskolci Kertészeti Vállalat adja el a lakosságnak. Gyümölcsfacsemeték- ből is export minőséget biztosítanak, és garanciát vállalnak az ered ésért. A parkosítás, a díszcserjeültetés fő szezonja most van. Eddig már 100 000 tő díszcserjét és díszfát, 100 000 szegedi tulipánhagymát, 20 000 jácinthagymát és 20 000 rózsatövet vásíároltak a borsodi városok parkosításához a szőregi földművesszövetkezettől. Ezeket még az elfagyás előtt kiültetik. A miskolci virágboltoknak kora tavasztól késő őszig vágott virágot — rózsát és szegfűt — télen cserepes virágokat szállítanak. A szállítmányok a szükséglet szerint mindig frissen érkeznek. <sz. J.) A szociálpolitikai tennivalók elsősorban az öregekkel való foglalkozást igénylik. A már említett szociális otthonok. öregek napközijei mellett intézeten kívüli gondozás is van. Ennek egyik formája a segélyezés. Idén 187 rászoruló kapott segélyt. Jutalmazzák a sokgyermekes anyákat, és foglalkoznak a börtönből szabadultak utógondozásával. Érdekes volt a határozati javaslat vitája is. Számos építő felszólalás után egyhangúan elfogadták, hogy a jövőben újabb öregek napközi otthonát kell létrehozni Tarcalon, Erdő- bényén, Tiszalúcon, Mádon, valamint Megyaszón, és meg kell vizsgálni a szociális otthonok gyógyszerellátását. (máié) Korszerűsített telephelyen Korszerűtlen, elavult körülmények között, sokszor a szabiid ég alatt dolgozott eddig a Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat épület-lakatosipari és épület-asztalosipari részlege. Ez nagyban gátolta őket munkájukban, s szinte lehetetlenné tette a termelés növelését. Ennek az állapotnak vetett véget a megyei tanács, amikor 12 millió forintot biztosított a telephely korszerűsítésére. No- ber 4-én adták át az új, korszerű, kényelmes munkalehetőséget biztosító telepet, a termelőüzemek épületeit, a hozzájuk tartozó raktárakat és szociális létesítményeket. A vállalat dolgozói az ünnepélyes átadáson megígérték, hogy jó munkával, a termelékenység és a gazdaságosság növelésével bizonyítani fogják: méltán érdemelték ki a korszerű telephelyet A harmadik ötéves terv időszakában a termelés volumenét évenként mintegy 15—30 százalékkal kívánják növelni, s ennek 50 százalékát a termelékenység növekedése biztosítja majd. Áruház, ahol minden olcsó Televízió van? Igen, kérem. Milyen árban? Forr a must a Rákóczi pincében Rctliy György pincemester és Kállai Ödön pincemunkás lemérik a must cukorfokát. — Ezer forinttól ötezerig. Az ezer forintnál drágább készülékek OTP hitellevélre is kaphatók. Éppúgy, mint a kétezer forintnál értékesebb bútorok. — És jók is ezek a tévék? — Kérem, mi csak olyan készülékeket veszünk és adunk, amelyeket a GELKA szakemberei üzemképesnek tartanak. Míg az egyik eladó így tárgyal a vevővel, a másik éppen kerékpárt mutat valakinek, a harmadik népes vásárlóközönséget szolgál ki a méterárú osztályon, a negyedik cipőket próbáltat, az ötödik festményeket, meg porcelánkészleteket ajánl az érdeklődőknek. Sok betérő azonban nem is keresi az eladókat, maga válogat a ruhák, a kabátok, vagy éppen a szőnyegek, a fényképezőgépek, esetleg a különleges régiségek között. Mert ebben az áruházban sok minden kapható. Rengeteg olyan érdekesség — még a bútorokból is, — amit más üzletben sehol nem lehet megvásárolni. Ennek a boltnak azonban sok-sok ezer „áruszállítója” van. A legkülönfélébb cikkeket elhozzák ide, szerte a megyéből. Mert ez Borsod egyetlen Bizományi Áruháza. — Miért itt adja el ezeket az olasz-címkés ruhákat? Miért nem viszi a „zsibogóra?” — Nem vagyok én kereskedő. Menjek ki az ócskapiacra árulni ezeket a holmikat? Ácsorogjak ott egész nap? — Lehet, hogy megérné. Talán több pénzt kapna értük, mint itt — Nem hiszem. Ismerem az ottani alkudozásokat. Ide meg bejön az ember, szakértő becsüs mond egy fix árat, és ha megfelel, nyomban fizetnek is. Tizenhét éve van már Miskolcon ez az áruház. És a forgalom évről évre meglepőbb. Spillenberg Géza, aki 1958-tól vezető itt, a következőket sorolja: — Kezdetben 4,5—5 millió forint értékű forgalmunk volt Most már ez csaknem megháromszorozódott. Horribilis összeg ez. Gondoljuk csak meg: az áruház idei forgalmi terve 14,5 millió forint és ebből most, november elején már csak 1.5 millió hiányzik. Csupán októberben 1,7 millió forint értékű áru került ki ebből az üzletből! Ezeken az adatokon — a népgazdaság számára is jelentős pénzösszegeken! — pedig azért érdemes elgondolkoznunk, mert még növelhetők lennének. Mégpedig az áruház területének, eladóterének és raktárának növélésével! Jelenleg ugyanis ezek agyonzsúfoltak. az áruválaszték nem érvényesül bennük. Tehát sokkal több árut tudnának eladni, ha a vevők látnának mindent, és válogathatnának kedvükre. Mint mondják: sokat hozna ez a népgazdaság konyhájára. A gazdasági mechanizmus reformjával ilyen milliókat is meg akarunk „fogni”. A Bizományi Áruház esetében ez egy tágasabb üzlet és megfelelő raktárépület „befektetésével” mindenképpen sikerülne. Hiszen a vásárlók állandóan tolonganak ebben az áruházban, ahol minden olcsá ' ____ (KuUkay) t öbb elmulasztotta a megfele-j lő előkészítést. így aztán a fia-j talok bizalmatlanok lettek,* nem tudták mennyit fognak* keresni. Más felszólalók vitat-* ták ezt. Végül is az az elhatá-j rozás született, hogy az iskolák* és az üzemek a jövőben még aj munka megkezdése előtt álla-* podjanak meg pontosan a fel-* tételekben. így senki sem ma-j rád bizonytalanságban. * ® í A jelentés megállapítja, hogy*- egyes falvakba már visszatér-í nek a fiatalok a városból. A* munkához való viszony javult j a fiatalok körében. Ezt bízó-* nyitja az is, hogy növekszik* az érdeklődés a szakközép-J iskolák iránt. A munkás- és* parasztifjúság erkölcsi, vala-* mint politikai nevelésének* legfőbb eszköze a szocialista j brigádmozgalom, éppen ezért,* ezt fejleszteni kell. Törődni* kell azzal is, mivel tölti szabadj idejét az ifjúság. Tervszerűbb-* nek és koordináltabbnak kellj lennie továbbá a pályaválasz-* tási felkészítésnek. * *
