Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-29 / 282. szám
Szerda, 1967. november 33. eSZAKMAGYARORSZAG 3 Jugoszlávia nemzeti innepg H bvember 39-e kettő« ünnepe Jugoszlávia népeinek. 1343-ban ezen a Sápon foglalt állást a Népfel- Szabadító Antifasiszta Tanács a boszniai Jajee faluban a köztársaság mellett. Kifejezte elhatározását, hogy a félfeudális—monarcliista Jugoszlávia helyén gazdaságilag és társadalmilag újjászületett országot kíván. A háború befejezése után ez a törekvés az új alkotmányban is megállapítást nyert. 1343, november 39-e óta nemzeti ünnepként emlékeznek meg a köztársaság napjától, Jugoszlávia ma szocialista köztársaság. Sikeresen újjáépítették az annyi ver öntözte lerombolt országot, majd hasonló lendülettel láttak az iparosítás, a sokoldalú fejlesztés, a nép jólét emelésének feladataihoz. E nagy gazdasági «áí társadalmi átalakulások nyomán — amelyek természetesen sehol és soha nem mehetnek végbe megrázkódtatások, problémák nélkül — Jugoszlávia ma megbecsült tagja a szocialista világrendszernek. Megoldást nyertek olyan nehéz tennivalók is, mint a korábban elmaradott ország kulturális felemelése, a soknemzetiségű ország összekovácsolása. Elismerés fogadta és fogadja azokat á jugoszláv külpolitikai lépéseket, amelyeknek célja a béke megszilárdítása. Az elmúlt hónapok krónikájához tartozik a legfelsőbb jugoszláv vezetők tevékeny részvétele a közel-keleti válsággal kapcsolatos moszkvai és budapesti tanácskozásokon. valamint a Nagy Októberi Szocialista forradalom jubileumi ünnepségein. Szomszéd országról lévén szó. számunkra — s úgy gondoljuk. jugoszláv barátaink számára is — különösen fontos, hogy igen biztatóan, kedvezően alakulnak kapcsolataink. Gazdasági és kulturális együttműködésünk vonala felfelé ível. Mindinkább áttérünk e összmunka hosszú le- ; járaté ormaira, a széles korú tudor nyos és műszaki együttműködésre, a kooperációs lehetőségek kifejlesztésé- j re. Rendszeresen tanácskoznak [ egymással a két ország veze- } tői, gyakoriak a miniszterek, j szakértő-delegációk utazásai; s hozzátartozik a képhez, hogy j a tömegturisztikát immár száz- j ezres, sőt, lassanként milliós nagyságrenddel mérhetjük. Hasonló erős szálak fűzik Jugoszláviát a többi szocialista országhoz is. Csupán egyetlen példa: 1964-ben Jugoszlávia együttműködési szerződést kötött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával. Már tavaly mintegy 36 milliárd forint értékűre nőtt kereskedelme » KGST-orszá- gokkal, s ez az árucsere az idén jelentősen tovább bővült. N emzeti ünnepükön legjobb kívánságainkat küldjük Jugoszlávia népeinek és vezetőinek. A hétköznapokon pedig folytatjuk közös munkálkodásunkat, hogy tovább fejlesszük országaink kapcsolatait saját javunkra, egyben pedig az egész szocialista közösség és a világ békéjének javára. r — n Példamutató törekvés A mezőkövesdi járásban évek óta arra törekszenek a termelőszövetkezetek. hogy minél több árut termeljenek, illetve értékesítsenek. Igyekeznek ’ kihasználni minden árutermelési lehetőséget. A járási tanács felmérése szerint öt év alatt — 1961-től 1966-ig — valamennyi fontosabb mezőgazdasági termékből szinte ugrásszerűen emelkedett a termelés, ezzel együtt .az értékesítés. A járás termeiőszo veíuteze- tei 100 szántóegységről 1961- ben még csak 184 mázsa kenyérgabonát tudtak értékesíteni, 1966-ban már 301 mázsát, és 1967-ben tíz-tizenöt százalékkal ennél is többet. Igen örvendetesen emelkedett a h í zottser lés-eladás. Még rohamosabban emelkedett a baromfi-, a tojás- és a tejtermelés. Korszerű számítógép Korszerű elektronikus számít é lem kutató la borát v-. >,t «*•. lengyel gyártmány 3.5 m" ’ generálozza az elektronu l' géppel bővült a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye* felszerelése. 513 különböző típusú műveletre alkalmas. A forintba került, Szigeti Károly technikus rendszeresen mitógépet. Egy hónap alatt több mint 1200 újítási javaslat Az Ózdi Kohászati uzemer- ben munkásvédelmi újítási hónapot rendeztek. Az újítási hónap a gondos szervezés, a széles körű felvilágosító munPénzt kapnak a jogszabályok mellé II lakóhelyi **£*8“ ~ gki mindennapos tapasztalaiból tudja, hogy alapvetően befolyásolja a te- Tepülés is, ahol lakik —, természetes jogának tekinti a beleszólási, döntési lehetőséget a, helyi ügyekbe. Ügy tűnik, erről viszonylag kevés szó esik mostanában, bár az új gazdasági rány ítási rendszer alapé Iveinek kialakítását megelőző vitákban sok fontos elvi kérdést kellett ezzel összefüggésben eldönteni. A. tanácsi demokratizmus tartalma természetesen nem lehet vitakérdés, hiszen, köztudomású: tanácsaink népi önkormányzati szervek, amelyek egyesítik az államhatalmi és az igazgatási funkciókat. Ám hogyan való- kitható meg a tömegek hatékony beleszólása, ha figyelemmel kell lenni arra is. hogy a tanács természetesen nem leltet független az ország, a népgazdaság hatalmi és igazgatási irányításától? A korszerű államigazgatás os a helyi gazdálkodás irányítása sajátos szakértelmet kíván, és ennek segítségével örvényesül - a demokratizmus is. A demokratizmus tartalmi, lényegi erősítése azt jelenti, hogy a helyi lakosság e választott szervei valóban minden, a területüket érintő lényeges kérdésben dönthetnek, «s döntési szférájukba kerülnek a területi fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök is. Ami az önállóságnak ez utóbb említett sarkpontját, az anyagi eszközöket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt évek változásai lényegében már előkészítették a jö- vő évtől várható nagyobb anyagi önállóságot. A tanácsok mind jelentősebb összegekkel gazdálkodtak, amit a tanácsi költségvetések gyorsan bővülő keretei jeleznek: 1957-ben például 7.4 milhárd volt országosán a tanácsi költségvetések összege, amely 1966-ban már 18.8 milliávdra emelkedett. Ezen belül különösen .gyors ütemben nőttek az úgynevezett községfej lesztési alapok — amelyeknek felhasz- , nálásáról a tanácsok eddig is teljesen önállóan dönthettek. Mindez azonban csak azt i jelzi, hogy a tanácsi gazdái- j kodás jövő évi változásai nem i Étidig minden előzmény nélkül valók. Kétségtelen azonban, hogy 1968-tól nem egyszerűen életét á korábbi tanácsi hatáskörben levő összegek bővítéséről, hanem ennél sokkal többről, elvi változásokról van szó. a helyi érdekeket igazán befolyásoló ügyek egész sorában az úgynevezett „kettős irányítás” elve érvényesült. Ez azt jelentette, hogy bár formailag a választott tanács vezette a ta- nácsappörátus osztályait, ugyanakkor azonban ezek az osztályok saját ágazati minisztériumoknak, illetve „magasabb fokú”, tehát járási, megyei kerületekkel szemben pedig városi tanácsoknak is közvetlen felelősséggel tartoztak. Ilyen módon az ágazati, minisztériumi irányítás Budapestről döntött az ipari, a kereskedelmi, a munkaügyi kérdések többségében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ahol a pénz — és hozzá a magasabb szintű hatáskör —, ott az érdemi döntés lehetősége is, márpedig ez eddig a. minisztériumok kézében volt. A kettős irányítás elve jogszabályi döntéssel megszűnt. 1968-tól a választott tanács felelős a tanácsapparátus munkájáért és a minisztériumok csak a tanácson keresztül irányíthatják a szakigazgatási osztályokat is. Korántsem formai változás ez, a jogszabály ugyanis azzal is számolt, hogy _ «InlrulKof Ví «3 e llenvélemény alakulhat ki a miniszter és a megyei tanács között. Ilyenkor a döntés a Minisztertanács elé terjeszthető. , , , . Az új kormányrendelet szerint a tanácsok, éppúgy, mint az üzemek, maguk dolgozzak ki hosszú- és középtávú, ötéves valamint éves terveiket. A megyei tanácsok részt vesznek az. országos tervezetben is ami módot ad az agazatok, i parvál la lat ok terület politikájának összehangolására. Mind- ehhez járul a korábbinál elvileg különböző anyagi ónálló- Ság. A tanács - bevételeiből és az állami hozzáj ái u 1 ás dói — fejlesztési alapot képez, amire akár bankhitelt is felvehet. Ami — látjuk alap. vetően különbözik a „pénzkérés” módszerétől, s ez már valóban gazdálkodás. fontos, új tényező továbbá. hogy a tanácsok általában ötéves időszakra — most átmenetileg 1970-ig ■— előre tudják, milyen összegekkel gazdálkodhatnak, így hnsz- szabb időre szóló, jelentősebb fejlesztési előirányzatokat valósíthatnak meg. Gazdálkodásuk jelentős eleme, hogy az illetékességi területükön működő állami és szövetkezeti vállalatok nem élveznek majd —- mint eddig — szinte „teljes területenkívüliséget”, hanem meghatározott kommunális adót fizétnek a tanácsnak, amely később az adókulcs „mozgatásával” vonzóvá teheti, vagy ha szükséges, nehezítheti új vállalatok telepítését, illetve a korábbiak bővítését. a helyi igényeknek me trfeleiden. Kétségte'eii, hT Tt egész sor fontos részletszabály meg — azt jelenti, hogy a helyi lakosság választott szerve, a tanács valóban érdemben irányíthatja a gazdálkodást, a fejlesztést. Természetes azonban, hogy az említett elvek megvalósulásának elsőrendű feltétele: a pénz, az anyagi lehetőség. Ahhoz pedig, hogy a helyi igények kielégítéséhez valóban elegendő összegek álljanak rendelkezésre, bizonyos időre van szükség. Am a gazdaság- irányítási reform tanácspolitikai elvei — hosszabb távon — ebbe az irányba mutatnak, a helyi döntések lehetőségeit tágítják! T. A. ka eredményeként kiváló sikerrel zárult. A dolgozók egy hónap alatt több mint ezerkétszáz újítási javaslatot nyújtottak be, amelyekből haf- száztizennyolcat el is fogadtak, s csaknem négyszázat bevezettek, alkalmaznak már. Az újítók népes táborából az első helyezést Szilágyi László és j Veress Lajos, az acélmű dol- i gozói nyerték el. A két újitó úgynevezett fotodiódás megoldásával a daruk javításánál, eddig fennállott balesetveszély kerülhető eL Készülékükkel ugyanis fénysorompó akadályozza meg, hogy a javítás alatt levő darut az üzemelő daru megközelítse, miáltal elkerülhetővé válik az eddig gyakori összeütközés. Az újítási hónapban eredményesen részt vett dolgozók között kedden értékes tárgy- jutalmakat, karórát, kávéfőzőt és egyebeket osztottak ki, s kisorsolták az Állami Biztosító ajándékát, egy férfi kerékpárt is. Lakásépítés Európában Az elmúlt évben 5 526 000 lakás épült Európában, beleszámítva az egész Szovjetunióban tető alá került 2 200 000 otthont: —, jelenti az ENSZ európai gazdasági bizottsága. Európai átlagban ezer lakosra, 7,9 új lakás jutott A legmagasabb építési arányt az elmúlt éví>en Svédország mutatta fel, míg a leggyorsabb fejlődés Jugoszláviában volt tapasztalható. Az ENSZ-statisztika szerint Magyarország, a Szovjetunió és Nagy-Britannia 1966-ban ugyancsak élen járt a lakás- építési ütem gyorsulásában. Kiváló gyapottermés a Szovjetunióban Egészén friss jelentés szerint a Szovjetunióban az idén rendkívül gazdag gyapottermést takarítottak be a szov- hozok és a kolhozok. Az állaAz új mechanizmus lexikona 13. A TERMELÉSI- ÉS NYERESÉGADÓRÓL. A szocialista állam vállalatai a szocializmus alapjainak lerakása után új feltételek közé. a szocializmus teljes felépítésével azonos stratégiával és az építés meggyorsítására irányuló gazdaságpolitikával pedig uj követelmények elé kerültek. Az ugyanis közérthető, hogy az állami vállalatok a szocialista fejlődés alapvető kiindulópontjai és a gyors ütemű előrehaladás kizárólagos feltételei, ezért működésük milyensége, eredményessége vagy eredménytelensége soha nem lehet közömbös a szocialista népgazdaság, a szocialista közösség számára, Az állami vállalatok a szocialista hatalom gazdasági alapjai, bázisai, s ennél a szerepüknél fogva is központi ellenőrzés, központi szabályozás mellett működnek. A központi szabályozás egyik igen hatékony közvetett eszköze az állami adópolitika. Ezzel a szocialista állam az össztársadalmi szinten megvalósuló terv- gazdálkodással, államigazgatással és a szocialista felhalmozással kapcsolatos kiadásaihoz, anyagi terheihez való hozzájárulás mértékét, struktúráját határozza meg, az állami és egyéb vállalatok költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége vonatkozásában. (A közvetett közgazdasági szabályozó eszközök között alapvető, kiemelt helyet foglal el az ármechanizmus, az állami árpolitika, erre azonban a későbbiek során viasszá térünk.) A szocialista társadalom működéséhez, fejlődéséhez szükséges úgynevezett társadalmi tiszta jövedelem ugyanis a termelő, az új értéket létrehozó vállalatoknál képződik, s ennek a jövedelemnek egy részét vonja el az állam adók formájában a társadalom közös kiadásainak fedezésére. Ilyen adók az, új gazdasági mechanizmusban: a bérköltségek után kötelező 25 százalék SZTK-járulék és illetményadó; a vállalatnál lekötött saját álló- és forgóeszközök utáni 5 százalékos úgynevezett eszközlekötési járulék; és a fogyasztói forgalomba kerülő árucikkek forgalmi adója. Ezek a termelési költséget jelentő adók is figyelemre méltó forrásai az állami költségvetésnek. Mégis, miután az új gazdasági mechanizmusban a nyereség áll a vállalati működés homlokterében, a kormány Gazdasági Bizottságának az ide vonatkozó határozata alapján a népgazdasági és vállalati érdek koordinálása végett új adóformákat, a vállalati termelési adót és <i vállalati nyereségadót vezetjük be. A vállalati termelési adó az új gazdasági mechanizmus indulásakor a vállalatok között; a vállalati gazdálkodás és a termelöberendezés eltérő színvonala miatti különbségeket igyekszik leszúrni. Arra irányul, hogy az ilyen természet adta, vagy éppen nagyarányú előző állami beruházásból — korszerűsítésből, de semmi esetre sem az illető vállalat kollektívájának jobb munkájából származó, lényegében járadék jellegű többletjövedelem ne jelenthessen indokolatlan előnyt, más vállalatok dolgozóival szemben. Ez az adó általában a vállalatoknak csak szűk körét érinti. A nyereségadó az előbbitől eltérő és az egész népgazdaságban egységes elvek szerint foganatosított progresszív adórendszer, amelyben az adókulcs a nyereség tömegének növekedésével párhuzamosan — de a népgazdasági és vállalati anyagi érdekeltség elvének megfelelően — lépcsőzetesen emelkedik. A progresszivitás egyben azt is jelenti, hogy o magasabb adókulcsot csak « bázis nyereségen felül cső nyereségadóra alkalmazzák, Így a progresszív módon alkalmazott nyereségadó csak a többletnyereséget terheli nagyobb kulccsal, a már előzőleg elért nyereségből változatlan részt, vont el nyereségadó formájában. A nyereségadó, mint a nyereségelvonás új rendszere több évre. előre rögzítve lesz, így érthető, hogy kedvező közgazdasági környezetet biztosít a vállalatok maximális nyereségre való törekvésének. Mindkét új adóforma lényegében minél kevesebb ráfordítással minél nagyobb nyereség elérésére ösztönzi a vállalatokat, hiszen a vá’lalatí nyereség egy részének adók formájában történő állami elvonása után a vállalatnál maradó nyereségrész a vállalati döntések pénzügyi alapjává, a jobb gazdálkodásra ösztönző anyagi érdekeltség feltételévé lesz. rűsitése céljából. A gyapot- termesztésre alkalmas, addig teljesen műveletlen, kopár sztyeppékre vizet vezetett, így óriás, korszerű gyapotgazdaságokat alakított ki. A gyapottermesztő gazdaságokat összesen 40 000 különböző, korszerű és speciális gépekkel szerelték fel. Számunkra különösen fontos a szovjet gyapottermesztés fejlődése, hiszen Magyarország fonóiparát nagyobb részben a Szovjetunió látja el gyapottal, mi ieivasarió szervek összesen 5 570 000 tonna gyapotot gyűjtöttek bt% 127 000 tonnával többet a tervezettnél, elsősorban Közép-Ázsia területén. Az űj termés zöme első osztályú. Érdemes tudni, hogy az állam 1965-ben nagyméretű beruházásokat; valósított meg Közép-Ázsiában a gyapottermesztés fejlesztése és kocsze-.
