Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

1

ÉSZAK MAGVARORSZAG

SMrda, 1961. november S9.

anyagot a Corvina egy másik kiadványában: a „Régi festett asztalosmunkák a XV—XIX. században". Az ismertetés tárgya: ornamentális festésű fa- | metszetek, karzatok, szószékek, padok és ládák a XV. század- j tói a XIX. századig terjedd | időből. Elsősorban egyházi berendezéseket mutat, be a kiadvány. hiszen ezekből még megmaradt valami, a világi épülő tek festett, famunkáiról \irjy- szólván csak levéltári adatok tájékoztatnak bennünket.

Olyan alkotásokról van it/t szó. amelyek az építészet és aS > iparművészet határán állnak, mint m mennyezetek, karmtpk, szószékek. Mint belső bereade-l zési tárgyak, az épület ster* vés részei műemlékértékSnek I egyik fontos tényezője, ösaac- tevője, de ugyanakkor a foktői szándék, a mintázó kedv, a mondani akarás Igénye is kiéli magát.'rajtuk. Az iparművészet és a népművészet htf tármesgyéjén is állnak ezek# hiszen készítőik általában ta- nult céhbeli mesterembereid, akik a nép! ízlést és ktfejezÁ szándékot hozták magukkal.

Az ismertetés bemulatja a* alkotókat, a mestereket, kiW a megrendelőkre, elemzi a müveket, és időrend, stílűi szerint ismerteti a középkor, a reneszánsz és a XVII#-«" XVIII—XIX. század emlékeit. A pompás felvételok között látjuk többek között a rudn• bányai református templom érdekes mennyezetét, a nősz- itáji református templom mennyezetének néhány rész-1 letét, és más kellemes megöl* dásokat. A kiadvány egy eddig elhanyagolt, terület, bevilá- gításával gyarapítja ismereteinket a magyar képzőművészet múltjáról.

kül jelenik meg ezeken az életképeken. Ezek a munkák szinte a XVII. századi kivirágzó holland polgári élet hétköznapjainak katalógusát nyújtják.

A Holland életképek ma- gyarországl múzeumokban című kiadvány, amely méltán reprezentálja a Corvina Kiadó ilyen sorozatának szakavatott.- ságát, szépségét és vonzóerejét., azért, hat a meglepetés erejével, mert kitűnik belőle, hogy ennek a sajátosan holland műfajnak minden változatát meg lehet találni a magyar- országi gyűjteményekben is, mégpedig a legkiválóbb mesterek ecsetjétől. A képek arról tanúskodnak, hogy a szerzők közöli szerepelnek mindazok. akiket a világ nagy galériáiban, képgyűj temén yei ben ismerhettünk meg. A szép kiadvány tartalmas, átfogó, tájékoztató bevezetőjét Moj zur Miklós irta, a felvételeket a Corvina-archívumból Schiller

Alfréd készítette.

*

R. Tothbor Ilona érdekes témáról írt és válogatott, össze

Külföldi múzeumokban, ki- ! állítási csarnokokban, galéri- j ákban járva, a látogató aligha i kerülheti el a flamand festé- | szetnek a polgáriasodó élet 1 bőségéről, gazdagságáról árul- I kodó képeit: az étvágygerjesz- ‘ tő csendéleteket, és életképe- I két Arról vallanak ezek a j művek, hogy az észak-német- I alföldi tartományok népének I ritka és irigylésre méltó siker I jutott osztályrészül a XVII, i század elején. Tájképfestők j felfedezték a hazai vidék szép- ' ségét, arcképfestöik pedig megörökítették honfitársaik vonásait. Oj festői műfajjá vált a csendélet, és ennek igazi pol- : gári otthona Hollandia lett. Ezekről a képeiéről a nyugalom árad, otthonos hangulat, inti- 1 mitás, megnyugvás sugárzik ■ szét. Eseménytelenség, helye*

\ sebben.: a történelem állásfog- ( lalásra késztető fordulatai elől való elbúvás, menekülés jellemzi őket. A holland polgár jelenik meg ezeken a képeken, amint jár-kél a piacon, az utcán, és leginkább otthonában. Kendőzetlenül, hétközna- piságában, mítoszteremtés nélFiatal költők a pódiumon

hanem a nép szolgálata. Nem látványos játékszer számukra a költészet, hanem szolgalat, komoly elkötelezettség.

Ezután a Tanítóképző Intézet hallgatói szavaltak, majd pedig maguk a vendégek elő- : adták néhány szép, új versü- . két A színvonalas szerzői est ! kötetlen, befejező részében a i költők a hallgatósággal meg- I vitattak több időszerű irodalmi és művészeti kérdést. )

| Az őszi borsodi könyvhetek alkalmából a községi tanács könyvtára Sárospatakon, a Tanítóképző Intézet dísztermében irodalmi estet rendezett, amelyen az Üj írás öt fiatal költő munkatársa lépett közönség elé.

Tartalmas megnyitójában Tóth József, a községi tanács vb-elnöke a költőknek és a költészetnek a társadalomra gyakorolt hatását fejtegette, majd Farkas László irodalomtörténész, az Uj írás szerkesztője bemutatta Ágh István, Bella István, Kalász László, Ratkó József és Seríőzö Simon költőiket. Kiemelte azokat a közös gondolati és művészeti vonásokat, amelyek ezeket, a többnyire együtt szereplő fiatal költőket jellemzik. Rokonok nemcsak abban, hogy mind az öten „egykötetes” költők, hanem főképp abban, hogy súlyosan, felelősen szólnak a közösség kérdéseiről. Nem a modemkedő semmitmondás, nem is a hatásvadászó, üres politikai szólamok, lejáratott, elkopott sablonok jellemzik lírájukat,

esetben jók a mozivászonra. Például az Ütőn című magyar tv-film nem tartozik a legjobb televízió-alkotások közé, de képernyőn sokkal feszültebb, sokkal magasabb értékű alkotásnak tűnt, mint a mozivásznon, ahol valósággal „kotyogott”. Vagy példaként hozhatjuk a moziban is igen nagy tömegek előtt vetített Sellö a pecsétgyűrűn című, többrészes filmet, amely a képernyőn szintén sikerültebbnek hatott. Akad olyan film, amely televízióra készült, és a moziban is ieen hatásos volt, mint például a Honfoglalás, vagy a vígjátékok közül az Othello Gyulaházán, de mindenképpen kevés az a tv-alkotás, amely nagy vászonra kívánkozik. Ezt a tv-filmek fentiekben már vázolt ismérvei alapvetően indokolják.

A televízióban természetesen tele vízió-játékokat, televíziófilmeket kellene vetíteni. Mindez nagyon kevés. A Magyar Televízió körülbelül harminc saját készítésű tv-játékot. illetve tv-filmet tud évente produkálni, az Irodalmi Képeskönyv és egyéb dramatizál! alkotásokon kívül. További szükségletét importból fedezi. Még így sem lehet a teljes igényt tv-alkotásokból fedezni, ezért kerülnek képernyőre mozifilmek. köztük néha olyanok is, ame'ye'cet csak csökkentett értékkel élvezhetünk. Kényszermegoldás ez, amellyel még hosszú ideig számolni keli. s amelyből azt a tanulságot is le kell vonni, hogv eov-em. szén. értékes művészi film ked véért el kell mennünk a moziba, s nem kell megvárni, amíg a képernyőre kerül.

Benedek Miklós

. válogatni a televízió-filmek termeléséből, ezért szerepelnek i gyakran a tv műsorában hazai és külföldi mozi-játék filmek is. ■ Képernyőre kerülnek alkalmas és kevésbé alkalmas filmek • egyaránt, és az a néző, aki csak , a televízió közbeiktatásával ismeri meg, sokszor, bizony, ferde képet kap. Legutóbb például a már világsikert aratott Apa cirnú magyar filmet láttuk a televízió műsorában, őszinte örömmel regisztráltuk, hogy az ünnepnapi sugárzással egyszerre több millió néző elé vetítette a televízió, de azt sem hallgathatjuk el, hogy a film visszaadása a kis méretű képernyőn csökkentett értékűnek tűnt mindazok szemében, akik ezt a remek alkotást a )"/ i nról ismerhették. Különösen érezhető volt ez a csak gondolatban lejátszódó történetek képsorainál, mint például Gábor Miklós és a múlások üldözési jeleneténél, ahol nem volt érzékelhető a háztetőn való szaladgálás veszélyessége, vagy az üvegraktárban történt verekedésnél, esetleg éppen annál az álomképszerű jelenetnél, amikor az eszményi apa a sebészeti műtőben szinte lebegő mozdulatokkal veti le fehér orvosi köpenyét.

Az Apát említettük példaként, de nagyon hosszú lenne azoknak a filmeknek sora, amelyek a mozi és a televízió közötti technikai különbségnél fogva, csökkentett értékké' vagy hatásfokkal kerültek a televízió nézői elé. Még saj- rrilatesabbá teszi ezt az a körülmény. ho°y igen sok, vegyértékű fi'met százezrek, vagy milliók elsősorban így, televízión keresztül ismernek

Természetesen, a televízióra készült filmek sem minden

Életűnknek szinte elválaszt hatatlan tartozéka lett a filrr Alig van az országban olya: község, ahol rendszeres időkö Kökben ne fúrná át a uézőté Sötétjét a színes fénycsóva hogv aztán a feszes mozivász non képek elevenedjenek inej és ismeretterjesztő anyaggá elgondolkoztató élménnyé, szó rakoztató képsorokká forrná lódjanak. Egy évtizede a tele vízió is elröpíti a filmek pergi képsorait szerte az országba Milliós nézötábor előtt pereg nek a filmek a mozikban, < televízióban meg egyszern látja több millió néző ugyanaz: a művet.

Eljut hát a film a milliókhoz és éppen ezért igen sokféle közönségigény is jelentkezik vele szemben A mozikban és fi televíziónál egyaránt. E kél film-élvezeti lehetőség kölcsönhatással van egymásra, mert a mozi igen sokszor felkelti az Igén-t: mutassa he ezt a filmet a televízió is. Különösképpen kérik ezt azok, akik általában nem mordulnak ki otthonról, és tea főbb torríj vetesi forrásuk a televízió. Es jelentkezik az igény fordítva is, bár ritkábban: sok néző szeretne a televízióban látott ezvik-másik produkciót mozivásznon viszontlátni. Különösen, gvakran ie- Icntkmdk ez nz íftóny ka'cnrins történetek, folytatásos adások, krimik esetében.

..A televízió és a mozik filmjeinek cseréje nem korlátlan lehetőségű. Erősen gátat vet a cserélgetésnek a mozik és a televízió számára készült filmek különbözősége. A mozikban látott filmek közül eleve nem lehet a televízióban bemutatni azokat, amelyeket technikai adottságaik erre alkalmatlanná tesznek. Például a cinemascope és stereo eljárással, vagy egyéb, különleges vetítő- és vászon berendezése- két, valamint hangvisszaadási felszerelést igénylő technikával alkotott müveket, és azokat a színes filmeket, amelyeknél a színeknek dramaturgiai funkciójuk van. (Mint például a magyar Gyermek- betegségek.) Mindaddig, amíg ti színes televízió uralkodóvá nem lesz, erősen csökken a színes filmek hatása a képernyőn keresztül. Hasonlóképpen csökkent értékű ’művészi élményt ad a képernyőn az olyan mozinak készült film, amelyik sok totálképpel, tömegjelenettel, látványos forgataggal operál. Csökken annak értéke, amelynek képeit eleve nagy méretre komponálták, és a játékban a méreteknek is . külön dramaturgiai szerepük I vsm. Nem Jó a televízió képér- ' nyűjére az a film sem, amelyet ; meghatározott közönségréteg számára készítettek, hiszen a t képernyő előtt a leghelerogé- nebb összetételű nézősereg ül, s igen kevés viszonylag azok | száma, akik a televízió film- ’ műsorában úgy válogatnak, i hogy kihagyják az intellektu- \ suknak meg nem felelő filmet. Végül meg kell említeni, hogy egyes filmek az otthon intim környezetében hatásukat vesz tik.

A televízió másfajta filmeket kíván, mint a mozivászon. Elsősorban olyanokat, amelyek kifejezetten televízió- filmnek készültek. Ezek rendszerint kevesebb szereplőt foglalkoztató, kevesebb helyszínnel dolgozó, nem látványos külsőségekkel operáló alkotások, hanem olyanok, amelyekben nagyobb szerep jut a közelképeknek, az elmélyültebb gondolatiságnak, és amelyek képileg úgy komponálható! hogy a kis méretű képernyőn is teljes értékű halast keltsenek Természetesen, nagyon sok mozifilm is alkalmas a képernyőre, illetve olyan film, amely eredetileg mozivászonra készült, s később bizonyosodott be, hogy a képernyőn sokkal jobb hatású. Ilyen volt például Kovács András híres riportfilmje, a Nehéz emberek. Vagy a csehszlovák Vádlott.

A televízió igen sok filmet Igényel. Évente mintegy 160-at sugároz Ennyit nehéz összeírj ifirffi/e el, fiam, az apró JA dolgokon nagyon sok múlik. Vagy örömet szerez az embernek, vagy elkeseríti. Lehel, hogy mi, öregek már érzékenyebbek vagyunk, mint kellene, és jobban panaszkodunk, jobban elkedvetlenedünk, talán hamarább megbántódunk, ha rosszul szólnak hozzánk, de az is igaz, hogy könnyebben is örülünk a jónak. Az emberséges szónak. Tudom persze, hogy a hivataloknak hivatalosan kell eljárniuk, de szerintem, ebbe is belefér az emberség. Hivatalosan is lehet emberségesen eljárni. Egy kicsit lélekkel. Nem?

— Lehet.

— Nem nagy ügy, amit el akarok mondani, de próbáljon megérteni. Már 78 éves vagyok, 1922 óta dolgozom Tokajban. Litvin István kötélgyártó mestert itt mindenki ismeri. Valamikor én indítványoztam az ipartestületi székház megépítését, és több társammal együtt meg is építettük.. Nagyon nehéz munkával. Higgye el, nem volt könnyű! Most Is büszke vagyok rá, hogy sikerült, És büszke vagyok arra is, hogy alapító tagnak érezhetem magam. De miről is akarok panaszkodni! Szóval, rendszeresen fizetem a KISOSZ-nak a havi 15 forint tagsági dijat. Idén októberben azonban megbetegedtem, any nyira, hogy le kellett feküdnöm. Még az utcára sem mehettem ki, ezért sajnos, nem tudtam befizetni a tagsági díjat. Baj persze, hiszen a díjat fizetni kell, és mondom, eddig rendszeresen fizettem is. Mit gondol, mi történt?

— Nem tudom.

— Ügyvédi felszólítást kaptam, ügyvédi felszólítást, hogy nyolc napon belül fizessek. Hát én nagyon szégyellem ezt a felszólítást! Igazán nem vártam volna, hogy 78 éves koromban Így rámpirítsanak! Hiszen említettem már, hogy én is tettem valamit az ipartestületért Egyébként még ma- öregember létemre is dolgozom, az iparomból élek iele- ségemmel, ét fizetem, fizetni is akarom a tagdíjat. liehet persze, lehet hogy érzékenyebb vagyok már. mint kellene. De egész élelemben dolgoztam tisztességesen, most fs dolgozom és nem akartam kibújni a tagdíjfizetés alól. Csak hát, most megbetegedtem. Tudja, mire gondoltam, mikor beteg lettem?

— Mire?

T jogy esetleg eljön valaki —JA attól a szervtől., amelynek én egész életemben tagja voltam. Eljön meglátogatni. Hogy hát, Pista bácsi, hogy van, mint van? Csak nincs valami baj? tótja, ilyenekre gondoltam, ilyesmit vártam titokban, és jött az ügyvédi felszólítás! Nincs ebben semmi törvényellenes! Dehogy van! Gondolom, hogy a rendeletek így Írják elő. Ha valaki nem fizet, küldik a felszólítást. Mégis, talán valahogy másképpen is el lehetett volna intézni! Hogy talán előbb megkérdezik, mi is történt, ml az olca az elmaradásnak? Valami ilyesmire gondoltam amikor arról beszéltem, hogy lélekkel is lehetne ügyet intézni. Nem kell sok hozzá! Es akkor most én sem panaszkodnék, hanem dicsekednék, hogy no, lám. milyen rendesek! Hát. nem. jobb lenne?

Prlsk* Tibor

A felszólítás

mutatta három egyfelvonásos- ból álló műsorát. A nagy tetszéssel fogadott előadáson a soproniak Hubay Miklós Zsenik iskolája, valamint Mrozek A nyilt tengeren és Bűbájos éj című műveit mutatták be.

A napokban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kulturális bizottságának vendégeként Miskolcon járt a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem irodalmi színpada, és az egyetemi kollégium klubjában bcSoproni egyetemisták Miskolcon

j nyertese, Feledy Gyula grafi- J kusművész.

A megnyitó ünnepségen ad- I jak át a biennálé díjait. A ki- i állítás december 31-ig lesz nyitva,' és hétfő kivételével mindennap délelőtt 11 órától este 7 óráig tekinthető meg.

A Miskolci Galéria termeiben már csaknem készen áll az új kiállítás, a IV. miskolci országos grafikai biennálé anyaga. Az immár hagyományossá vált grafikai seregszemle december 3-án, vasárnap déli 12 órakor nyílik meg. Ünnepi beszédet Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mond. A megnyitón közreműködik Né- methy Ferenc érdemes művész, valamint a miskolci fúvósötös.

A IV. miskolci országos grafikai biennalen 36 művész 229 munkája látható, ezenkívül a hagyományoknak megfelelően, külön gyűjteménnyel szerepel az előző biennálé nagydíjának

Vasárna", december 3-án meonyiük a IV. miskolci országos grafikai biennálé

Képernyőn és mozivásznon

A Corvina művészeti kiadványaiból

rfka!, 16 éven felülieknek, - helyárrsül 3—8. Dákok színes, szu* lesv, román—francia.

TETOFJ;

K: hétfő, csütörtök, vasarnii*ii fél 5 és fél 7. péntek., azomhsUk kedd csak fél 7 óra. , ’j

November 30—december 1. A veszedelmes szerep színes, szó*! lesv. francia. 2—3. Cirkusz szov* ! Jet. 4—5. Hűtlenség olasz modul mb. színes szélesv. olasz.

Matiné: 3. 10 óra. Chaplin W valkád.

ADV - TAPOLCA:

K: szerda, szombat, vasárnaji

fél 7 óra.

December 2—3. A tolvaj mb«

francia—nyugatnémet szélesv. 0^ Kihágás szerelem miau szinti NDK.

BÜKK:

(Miskolc-Hámor)

K: délután 6 óra.

November 30—december J. Ve* kony jégen mb. Szélesv. szovjet. 3—4. Csendőrük New Yorkba* színes, szélesv'. francia—olasz.

Rövid filmek kedvelőinek:

Béke:

30—6: Rajz. fáklya:

30—1: Móricz Zsigmondi, 2: Látó-* gatás Zakopánéban.

Kossuth:

30—3: Bolióciskola.

30—1: Finnországban jártunk.

Ság vári:

3Ó—2: Arabs lovak.

Szikra:

2: Gusztáv válik.

Táncsics:

30:—1: Puskin múzeum, z: Szu*4 dánban jegyezték fel.

Hirdetmény

fc í-sítjük a t. utazóközönséget# 1968. január 1-1 hatállyal távolsági autóbuszjáratokon meg-« szűnik a dolgozok igazolványa* valamint heti es időszakos bérletjegye.

Fenti időponttól kezdődően fél havi és havi bérletjegyét., vala- mint új mintájú időszakos bérletjegyei rendszeresítenek, melyeknek használatához az autóközlekedési vállalatok által kiszolgáltatott igazolólap szükséges.

Az igazolólap kiszolgál tatásához igénylőlapot kell kiállítani, amely az AKÖV bérletpénztárainál és jegykezelőinél díjtalanul kapható.

Kérjük kedves utasainkat, hogy — a torlódás elkerülése végett —* nz igazolólapot azonnal szíveskedjenek igényelni, mert annak kiállítási határideje: december 10;

3. M. Autóközlekedési vállalat, MJskoU

BEKK:

K: naponta fél 4, háromnegyed 6 és 8 óra.

November 30-tói dec. 6-ig Becsületbeli Ügy mb. szí. szélesv. olasz, 16 éven felüli.

Matiné: 3. fél 10 és fél 12. Görbe tükrük birodalma.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora:

K: délelőtt fél 11, vasárnap fél 10 és fél 12 óra.

Nov. 30-tól dec. 1-ig A halál

részére fenntartva NDK. 2. Stan

és Pan, a nagy nevettetők amerikai. 4. Becsületbeli ügy mb. szi. szélesv. olasz, 16 éven felüli. 5—6. A hajók a kikötőben robbannak mb, szélesv. szovjet.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora:

K: du. 4 és fél 7 ára.

Nov. 30—december l-ig A halál részére fenntartva NDK. 2. Stan

és Pan, n nagy nevettetők amerikai. 3. A halál részére fenntartva NDK. 4. A hajók a kikötőben robbannak mb. szélesv. szovjet. 5. Stan és Pan, a nagy nevettetők amerikai. 6. Hűtlenség olasz módra mb. szí. olasz szélesv.

Matiné: 3. fél 10. A sárga cipő története, fél 12. A halál részére fenntartva. Rendes .lelyárrail

fAk.lt a:

K: hétköznap 5 és 7, vasárnap fél 4 és fél 6.

November 30-tól december l-ig Ezek a fiatalok szélesv. magyar. 2. Ludas Matyi szí. magyar. 3—6. Irma, te édes I—II. szí. amerikai, szélesv. 16 éven felüli, dupla helyárral!

Kezdések: 3-án 4 órakor, 5—6-án S órakor. Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy december 6-án, szerdán nem tartunk szünnapot 1

Matiné: 3. fél lt óra. A csodálatos malom,

TÁNCSICS:

K: du. fél 5 és fél 7 óra. November 30—december i. Stan és Pan, a nagy nevettetők amerikai. 2. Férfi, akit szeretek mb. színes szélesv. szovjet. 3—4: Viva. Maria! színes szélesv. francia. 16 éven felülieknek! 5. Egy nyáron át táncolt svéd a „Nagy filmek” sorozatában.

Matiné: 3. 10 óra. Harc a banditákkal.

3ZLKUA;

K: háromnegyed 5 es 7 óra. November 30—december l. Mindenre emlékszem, RJchárd szélesv. izovjet. j. Az aranycsempész szó- i esv. francia. 3—5. Viva, Marta! izines szélesv francia. 16 éven élülieknek!

Matiné: 3. fél 10 óra: A vonat. SAGVARI:

K; du. fél 5 és háromnegyed 7 I >ra.

November 30—december 2. Irma. e édes T—EL színe«, szélesv amiMOZIMŰSOR