Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
4 ßSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1 f)67. november (9. Űj keletű fülemüle-pörök MISKOLC környékén — olvastuk a lapokban — egy férfi, telkének mezsgyéjén lejátszódó zsprtölödés miatt, bosz- szúból 220 voltos áramot vezetett szomszédja, egyben haragosa kapujába. Igazán nagy szerencse, hogy a bosszúra kiszemelt férfi pusztán csak el- alélt. Életét is veszthette volna, hisz a 220 volt gyakran halálos. Egy kis eső, ködös idő, jobb érintkezés a földdel, s a férfi holtan esik össze otthonának küszöbén. A bosszú forrása és okozója: apró-cseprő telekprobléma, határviUongás talpalatnyi helyért. Ismerős a költő klasz- szikus példája: Péter és Pál ádáz harca, ölre menő küzdelme a telek, mezsgyéjén felhangzó fülemüle énekéért. Hányszor ..utánozta le” az élet Arany János ugyancsak életből merített „fülemüle- pőrének” sztoriját. Számtalanszor. Teoretikusaink elméleti összegezéseiben fontos szerepet játszottak a „határmezsgye” villongások. De az irodalomban is. Emlékszünk novellákra, regényekre, filmekre, amelyek alapkonfliktusként ragadták meg a határszöveg áthelyezése és néhány baráz- dánj'i tőid elszántásának drámai küzdelmeket előidéző tényeit. Ha semmi egyebet nem eredményezett volna a társadalmi méretű kollektivizá- lódás, minthogy megszabadította az emberek egy részét az „enyém-tled" lidércnyomásától, máris áldásosnak tekinthettük volna térhódítását Tudjuk jól: a kollektívizáló- dás gazdasági, emberi felemelkedést hozott garmadával, aminek bizonyításától ezúttal el is tekinthetünk. Inkább annak megvilágítása érdemel nagyobb figyelmet: megteremtettük-e maradéktalanul a közösségi ember modelljét azzal, hogy a perpatvar egyik fő rekvlzitumát, a magántulajdont megszüntettük? Biztosítottuk-e kellőképpen a közösségi célok megvalósításának tudati feltételeit? A jó politikai, gazdasági légkörön belül az emberi közérzet, lélekvizs- gálat kapott-e annyi figyelmet, amennyit megérdemelt volna? A szép, kirobbanó termelési sikerek adnak ugyan fogódzót a közérzet előnyös alakulását illetően, de ez a „ipüszer” nagyon is globális eredményeket mutat, az egyes ember gondjaiból jószerével alig- alig tudhatunk meg valamit. A termelési eredmények nyomán tettenérhető szorgalom, hogy miből indukálódott, a végiggondolt és meglátott cél lelkesítő hatásától, vagy a megcsillanó szép kereseti lehetőségtől, esetleg mindkettőtől —i ezt nem tudhatjuk pontosan. Néhány jel arra mutat, hogy a bokros teendők ellátása közben az emberi problémák még sok helyütt mindig háttérbe szorulnak. AZ ACÉLTÖMBÖK és műanyaghegyek másik oldalán sok még a felesleges vívódás, az oktalan tépelödés. a múltból visszamaradt fülemüle-pör, és az új viszonyok teremtette fülemüle-pör. Néha mezsgyékért, máskor íróasztalokért, tenyérnyi bérházi helyekért folyik a harc. A kiteljesedőben lévő kényelem, az egyedüli birtoklási vágy, bizonyos vonatkozásban a gyarapodás, a gazdagodás jele. De annak is bizonyítéka, hogy a gazdasági eredmények mögött nagyon is visszamaradottan kullog az emberi gondolkodás, a közösségi magatartás. Egy ember villanyáramot vezetett szomszédja kapujába, mert nem tudlak megegyezni a „fülemüle-füttyön”. VANNAK mindennapos áramütések _ közéletünkben, olyan villanyrázások, amelyeknek drótvezetéke sem látható. Ezek az áramforrások a legveszedelmesebbek. Rendőrt sem lehet hívni, hogy az ember megmutassa, íme: innen, vagy onnan, vagy egész konkrétan a szomszédból jön a halált hordozó zsinór. Megyénknek az a pedagógusa, aki élthalt a népművelésért, s egyik napról a másikra elküldték, máig sem tudja, milyen vezetéken jött az áram. Szűkebb hazánk egyik északi járásában a korábban nagyon becsületesen dolgozó tanárt funkcióba helyezték. Később apja múltjára való hivatkozással ugyan- ■ azok, akik bizalmat szavaztak neki, visszahelyezték, tanári állásába. Hogy milyen láthatatlan transzformátorok juttatták el a csüggedés áramát, a szóban forgo pedagógus jószerével mind a mai napig nem tudja. A minap nyolcvan év körüli, kedves öreg nénike jött be szerkesztőségünkbe, s elcsükló hangon panaszkodott; társberUcrskó János filmrendező Miskoícon A II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban az ősz folyamán újra megalakult az ifjúsági klub. Programja nagyon változatos, többek közt irpdalmi vetélkedők, író—olvasó találkozók, művészeti viták, filmviták szerepelnek benne. A tervnek megfelelően november 17-én Herskó János Szevasz Vera című filmjét tekintették meg a fiatalok közösen. könyvtárunkban, utána a meghívott rendező által vezetett vitában a fiatalok elmondták véleményüket, észrevételeiket a fiimről, a szereplőkről, az általuk megformált figurákról. Rendkívül élénk és tartalmas volt a vita, mely a késő esti órákba nyúlt. Herskó János nagyon érdekesen vezette a vitát, a véget érni nem akaró kérdésekre igen alapos, körültekintő válaszokat adott, ezzel hozzájárult a film jobb megértéséhez. Sotkó Józsefné könyvtáros lője elzárta előle a vizet, korábban pedig a csapdák rafinált módozatait találta ki, hogy kiebrudalja a lakásból. Ha már a lakásoknál tartunk, az olvasók bizonyára emlékeznek az egyik legelszántabb kiüldözési metódusra: a társbérlő lépésekkel, „szellem bírásokkal”, huhukolással, zörgéssel ijesztgette idős lakótársát. Az illető idegileg megrokkant. Néhány napja szintén betért szerkesztőségünkbe a város egyik köztiszteletben álló építészmérnöke, elmondta, hogy este 8—9 óra között Miskolc fő utcáján három kötekedő ember először leszorította a járdáról, majd úgy megverte, hogy kórházba kellett szállítani. A témához tartozik még az is, hogy senki nem sietett segítségére, pedig néhányan látták az esetet. A KÖZÖSSÉGI normákat megsértők tábora nem nagy —■ jól tudjuk —, de nem is kicsi. Távolról sem elegendő néhány felületes , jelentés, gyerkén sikerült tanácskozás arról, hogy etika dolgában minden rendjén van. Az új gazdasági mechanizmusban az önmagára találó üzemek, s azoknak kollektívái — feltételezve a jó* politikai munkát, s az ezzel járó gazdasági sikereket —, sokat tehetnek az elburjánzó, kósza áramütések ellen. A rosszul vezetett gyárak, intézmények kollektívái — s erre is fel kell készülnünk —, felerősíthetik az individualista jellemvonásokat, s ilyenkor a kollektíva tagjai akarva-akaratlanul egymás ellen hangolódnak. A lelki riadókészültségben élő közösség nem képes jó munkát végezni. Reméljük, hogy párt- szervezeteink, szakszervezeteink, munkapszichológusaink és ergonómiai csoportjaink a gazdasági-, vezetési- és munka- alkalmassági problémák elemzésén kívül figyelembe vesznek etikai, pszichológiai, közérzeti tényezőket is. A szocializmus építésének mai jelentős szakaszában a le- lckpört nem lehet kizárólagosan az évszázados magántulajdon elméletére visszavezetni. Az új viszonyok, új gazde.sá«! és erkölcsi normák szerint differenciálták a társadalom tagjait. E viszonyokban szerencsére erős a szocialista vonás, ugyanakkor figyelmet érdemlő a nem szocialista is, amely nemcsak az ősi ,,enyém- lied” talajból -szívja erejét, anem a „miénk-enyém” humuszából js. AZ EGYENSÚLY megteremtése már most is gondot okoz; az új gazdaságirányításban az úgynevezett lélektani tényezők felerősödnek. Nagy feladat vár azokra, akik az egészséges egyensúly megteremtésére törekszenek. Rájuk vár a mind harmonikusabb emberi kapcsolatok kialakítása, a háborítatlan, áramütésektől mentes közérzet megteremtése. Párkány László Űj rendelet jelent meg az Építésügyi Értesítő 14. számában, amely a magántervezési tevékenység módosításáról szól. A rendelet szerint a magántervezőket most már nem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, hanem a megyei, illetve megyei jogú városi tanács II. fokú építésügyi szakigazgatási szerve tartja nyilván. Ugyanitt döntenek a magántervezők névjegyzékbe vétele, illetve törlése ügyében is. Ez a rendelkezés lehetővé tette a Magántervezési Szakértő Bizottság létrehozását is, amely Miskolcon a városi tanács vb határozata alapján alakult meg. [ A bizottság minden engedé- I lyezésre beadott tervet véle- í ményezéssel lát el az építési i engedély kiadása előtt. Működésével hozzásegíti az I. fo- j kú építésügyi hatóságot, hogy az engedélyezési eljárást lé- i nyegesen rövidebb idő alatt | lefolytathassa. A városi tanács vb tervezési korlátozásokat léptetett életbe I a város egyes területeire és j főbb útvonalaira, amelyek szerint itt csak „A” kategóriába tartozó (építészmérnök, általános mérnök képesítésű) tervezők készíthetnek terVeket. Erre a rendelkezésre az ut- I ca-, a városkép megfelelő ki- í alakítása miatt volt szükség. A városi tanács építési osztálya részletesen tájékoztatta a magántervezőket az új rendelkezéssel kapcsolatos változásokról, a szükséges tennivalókról. Az építtetőknek a jövőben a tervezési megbízás előtt célszerű a kerületi építési csoportoknál megtekinthető névjegyzékből tájékozódni, kik azok a magántervezők, akikkel terveztethetnek. Mi frság Tiszakarádon? A tiszakarádi Üj Élet Termelőszövetkezetben jó ütemben haladnak az őszi munkák. A tervezettnél nagyobb területen, csaknem 1500 holdon idejében, még októberben elvetették az őszi kalászosokat. Ebből 1223 hold a kenyérgabona vetés. Az ősziek gyors betakarítását a jó időjárás is segítette. Az aszályos nyár ellenére nagyon jól sikerült az idén a termelőszövetkezet cukorrépája. A 160 holdról átlagosan 240 mázsa cukorrépa termést takarítottak be. Á szálastakarmányban mutatkozó némi terméskiesést silózással pótolják. Minden silózható növényt hasznosítanak. Több mint húszezer mázsa,nvi silót készítettek az egyre növekvő állatállomány részére. Nyolc erőgép szánt a tsz tábláin. A még hátralevő 400 holdnyi mélyszántással még novemberben, az erősebb fagyok előtt végezni akarnak. Már most gondoskodnak a jövő évi hizlalásokhoz szükséges alapanyagokról. Az idén csaknem 1800 sertést hizlalt a termelőszövetkezet. Jövőre a hizlalda jobb kihasználásával mintegy kétezer hízót szeretnének eladni. Az első ötszáz süldőt már meg is vásárolták I a hizlalda részére. „Utazik“ az ózdi ruha Özd könnyűipari létesítménye, a több száz nőnek munkát adó ruhagyár évről évre több terméket „dob” a piacra. Sokféle színű és fazonú női konfekcióé ruhát, pongyolát és fésülködő köpenyeket szállítanak el Özdról hazánk tizenhat nagyobb városába. Exportmegrendelés is egyre több fut be a ruhagyárba: Moszkvába, Rigába, Szevasz- topolba 6s még jó néhány szovjet városba „utazik” az ózdi ruha. Évente mintegy 700 ezer darab ózdi készruhát vásárolhatnak meg a magyar és a szovjet asszonyok, lányok. Tízéves az Építésgazdasági és Szervezési Intézet, s ez alkalomból reprezentatív kiállítású, közel 300 oldalas évkönyvet jelentetett meg, ! amelyben számot, ad e munkában gazdag évtized eredmé- 1 nyeiről, az intézet fejlődésé- 1 ről, a rá váró feladatokról. A gyorsuló társadalmi és I gazdasági fejlődés világszerte ! az építési igények fokozódásé- ; val párosul, az építő tevékenység kiszélesedésével növek- ] szik, az építés gazdasági haté- | konyságának fontossága. Ha- I zánkban is népgazdasági je- j lentősegű feladattá vált a gaz- ; daságilag hatékonyabb építő- j anyagok és épületszerkezetek, építési módok, technológiák, és gépek alkalmazása, valamint új szervezési módszerek kialakítása. Jobb minőségű, gyorsabb és olcsóbb építés ré- ! vén több lakást, iskolát, szo- ! ciális létesítményt, hatékoI nyabban termelő beruházáso- { Icát nyújthatunk a népgazda- j Ságnak. Ebből a munkából ! szánt fontos feladatot a szak- J minisztérium az Építésgazdasági és Szervezési Intézet, nz (ÉG SZÍ 1957-ben alapított | elődjének, feladatává téve, j hogy kutatásaival, gazdasági számításaival, műszaki-gazda- ' sági javaslataival segítse az ! építési kormányzatot, az épi- I téspolitika . kialakításában, ■ nagyszabású fejlesztési akeiók- j ra irányuló döntések előkészítésében, tudományos megalaj pozásában, a termelésszerve- I zés új módszereinek hővezetésében. — Így összegezi az i ÉGSZI alapvető feladatait az évkönyv előszavat író Siinor János miniszterhelyettes, majd ■ az eltelt évtized hasznos mun- | kájának méftatása után arról 1 szól, hogy a gazdasági irányítás reformjában meghatározott célok megvalósítása is további jelentős feladatokat ró az Bodrog-part templommal író-olvasó találkozók a mezőkövesdi járásban A mezőkövesdi járás különböző művelődési intézményei, valamint a járási könyvtár a könyvvásárokon, különböző könyvkiállításokon kívül a politikai könyvhönap és az őszi megyei könyvhetek sorún több író—olvasó találkozót is rendeznek. Bogácsra Nyárádi Gábor írót hívták meg a politikai könyvhönap író—olvasó találkozójára. A szomolyai pártházban dr. Karsai Elek találkozik december 5-én olvasóival. A mezőkövesdi művelődési házban december 17- én délelőtt 10 órakor dr. Csizmadia Ernő A gazdasági mechanizmus reformja ée a met zégazdaság címmel tart anké- tot. Az őszi megyei könyvhetek rendezvénye lesz november j 20-án. hétfőn este 6 órakor a , mezőkövesdi művelődési házban Komlós János találkozója ! olvasóival. Égi' héttel később, november 27-én, hétfőn este ugyancsak 6 órai kezdettel az Üj írás szerzői estjére kerül sor a művelődési házban. Az est vendégelt, Ágh Istvánt, Bella Istvánt, Buda Ferencet, Ratkó Józsefet, Kalázs Lászlót és Serfőző Simont Farkas László irodalomtörténész, az Uj Írás szerkesztője mutatja be a mezőkövesdieknek. ÍL dr-or ' (Urban György munkája) ÉGSZÍ-re, mert a vállalatok hatásköre kiszélesedik, önállóságuk növekszik, és mindezek következtében nagyobb szerep jut a tudományos elemzésen alapuló tervezési és szerveze- ' si módszereknek. O A gazdag tartalmú évkönyv I részleteiben ismerteti az épí- ; lésgazdasági és szervezési ku* j látásokat a felszabadulás elól- j ti, majd a felszabadulást kö- j vető időszakokban 1957-ig. Ezt j követően dr. Sebestyén Gyula, ! a műszaki tudományok dokto- | ra, miniszterhelyettes az 1957- I ben alapított Építéstechnikai I és Épitésgazdasági Iroda tevékenységét mutatja be, majd | dr. Gerő István, az ÉGSZI 'igazgatója tollából az intézet ! megalakulását és eddigi tévé« ; kenységének legfőbb állomásait ismerhetjük meg. j A következőkben részletes i beszámolók, tanulmányok is- j mértétik nz építőipar gazdasági irányításában, a műszakigazdasági értékelésben, az ,épí- I tőipari szervezésben, az építő- ] anyagipar gazdasági és szervezési kérdéseiben, a lakáspolitikai és kommunális gazdálkodásban, végül pedig az intézet oktató és továbbképző munkaterületén kifejtett eddigi, igen sokoldalú tevékenységet. Végül az intézd; jövő terveiről kapunk részletes tájékoztatást, megismerhetjük az ÉGSZ! szervezetét, személyi összetételét, dolgozóinak szakmai, társadalmi, valamint szakirodalmi tevékenységét, végül pedig megtaláljuk az évkönyvben az intézeti tanulmányok és szakértői vélemények részletes bibliográfiáját. Tekintettel arra, hogy az ÉGSZ! egyik igen fontos kutatószervezete Miskolcon működik, a kutatási témák között is több alkalommal szerepel Miskolc és Borsod megye, az évkönyvnek helyi vonatkozásai is vannak. A tíz esztendő munkájáról számot adó kiadvány nemcsak az intézet egv évtizedes munkáját dokumentálja, de értékes tájékoztatást ad a nem szakmabeli érdeklődőnek is. ( bm> / Egy évtized tükre Tájékoztatás a magántervezésről
