Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

Vasárnap, 1907. november 19. ÉSZAKM AG Y ÁRORSZAG 5 Ss a h a <1 egyei emi j eg y set eh Mezőgazdaságunk nemzetközi összehasonlítása Az idei borsodi agrár-sza­badegyetem rendezősége a le­helő legjobb témát választóim, amikor azzal kezdte munká­ját, hogy összefoglaló tájékoz­tatást adott a hallgatóságnak mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről. Az előadó, Ro­many Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága gazdaságpoli­tikai osztályának helyettes ve­zetője tényszerűen, sokoldalú összehasonlítás alapján hatá­rozta meg a magyar mezőgaz­daság eddigi fejlődését, az is­mertetett nemzetközi arányo­sítással egyben azt is jelezve, hogyan, merre kell tovább­fejlődnie mezőgazdasagunk­nak. Több, mint ötszáz ember — zömében termelőszövetke­zeti vezető — hallgatta meg az előadást. A HAZAI SZÜKSÉGLET Valamely ország mezőgazda­ságának fejlettségi szintjét alapvetően határozza meg az a tényező, hogy az illető ország mezőgazdasága milyen mérték­ben képes kielégíteni a hazai szükségletet. A magyar mező- gazdaság nemcsak teljes mér­tékben biztosítja a hazai szük­ségleteket, hanem igen jelen­tős értékű exporttermelésre is képes. Élőmarhából, zöldségfé­léből és gyümölcsből Európá­ban Magyarország bonyolítja le a legnagyobb mennyiségű exportot, elsősorban a szom­szédos országokba. Csehszlo­vákiába, Ausztriába és az NDK-ba. Ezekben az orszá­gokban a mezőgazdasági terü­let kicsi, s annak ellenére, hogy az NDK és Csehszlová­kia mezőgazdasága műszakilag fejlettebb, a hazai szükségle­teket nem tudják kielégíteni. De még az Európai Közös Piac területén is jelentős tért hódított a magyar mezőgaz­dasági export, a kapitalista mezőgazdasági üzemek veze­tőinek és tulajdonosainak el­lenkezését is sikerült áttörni. Ezen a területen azonban, megfelelő üzleti tevékenység­gel és még jobb árukínálattal újabb eladási lehetősegeket kell teremteni. Jelentős mezőgazdasági ex­portot bonyolít le Európában Bulgária és Jugoszlávia is. A román és a lengyel mezőgaz­daság viszont csak kis mér­tékben termel exportra a szomszédos országok- frissítés és keresztezés céljaira, inkább vetőmagvakat vásárolnak ezek­től az országoktól. A szovjet mezőgazdaság az ország terü­letének kisebb részére terjed ki (az északi vidékek, sivata­guk és nagy hegységek kiás- nők a mezőgazdasági művelés­ből). viszont ellátja élelmi­szerekkel az egész lakosságot. Gyakran szoktuk emlegetni az angol, a dán, a holland és a francia mezőgazdaságot. Ta­gadhatatlanul fejlett ezekben az országokban az agrárterme­lés. Viszont ezek az országok sem teljes mértékű önellátók. Az angol és a dán mezőgaz­dasági üzemek,, például sok­szor 60—70 százalékban is kül­földről vásárolják állattenyész­tésükhöz a takarmányt. Állati termékeiket viszont igyekez­nek külföldön eladni. így eze­ket a mezőgazdaságokat in­kább jellemzi, a kapitalista kereskedés, mint a kimondot­tan mezőgazdasági termelés. A szocialista mezőgazdasá­gon belül külön kategóriába sorolható a szovjet mezőgaz­daság, hiszen jelentős része zord, kedvezőtlen körülmé­nyek közt termel és olyasmi­vel is foglalkozik — pl. rén­szarvastenyésztés. ezüst róka­tenyésztés, igavonó kutyate­nyésztés. stb. — ami más or- s :ágokban teljesen lehetetlen. Külön kategória a mongol mezőgazdaság is. amely az ál­talános jelenségtől eltérően termelési értékének !)0 száza­lékát állattenyésztésből állítja elő. Az ázsiai mezőgazdaság általában is külön kategória, de Kuba mezőgazdasága is, amelyet döntő mértékben az ültetvényes termesztés jelle­me?. A szocialista országok mező­gazdaságának közös vonásai azonban, hogy mindenütt a szocialista szektor, a közös tu­lajdon és termelés dominál döntő mértékben. A tulajdon­viszony ezekben az országok­ban a legfejlettebb. A közös tulajdonon belül az állami gazdaságik aránya 5—50 szá­zalék. A termelőszövetkezetek aránya — területileg — 5—94 százalék. Az NDK-ban 94 szá­zalék, Lengyelországban 5 szá­zalék. Lengyelországban és Ju­goszláviában a szocialista szek­tor aránya általában alacsony, mindössze 10 százalék körül alakul. Viszont a jugoszláv­iai vakban kialakult az úgyne­vezett. társadalmi gazdálkodás, Lengyelországban meg a kü­lönböző társulások uralkodnak. Ez itt hagyomány. A lengyel parasztok már több, mint száz éve elkezdték a különböző tár­sulások kialakítását, s most szocialista viszonyok közt eze­ket fejlesztik tovább. Jugoszlá­viában úgynevezett nagy agro- kombinátok is működnek, amelyekre azonban nem jel­lemző a kimondottan, mező- gazdasági tevékenység, inkább ipari jellegű közös vállalkozá­sok. Sokszor a bevétel zömét, 80—90 százalékát az ipari te­vékenység biztosítja. Az utób­bi években a jugoszláv, a szovjet és az NDK mezőgaz­dasága fejlődött a leggyorsabb ütemben. lődésének eddigi üteme a szo­cialista országokon belül jó közepes, világviszonylatban vi­szont meghaladja a fejlett lö­kés, országok agrárfejlődési át­lagát. Jelentős részben ennek tudhatjuk be. hogy a magyar mezőgazdasági szervek és in­tézmények több. mint 40 nem­zetközi agrárszervezetnek és szövetségnek tagjai. Az összehasonlítások. az arányok helyes megállapítása azonban megköveteli, hogy ve­gyük figyelembe a múltat is, azt a színvonalat, ahonnan az egyes országok mezőgazdasága elindult. Nem titok, hogv a szovjet mezőgazdaság 50 évvel ezelőtt, a magyar, a roman, a bolgár, a jugoszláv mezőgaz­daság alig 25 évvel ezelőtt még felfeudális állapotok közt ter­melt. A nyugati, az amerikai, valamint a csehszlovák és a német mezőgazdaság színvo­nalához viszonyítva a közép­európai országok mezőgazda­sága nagyon el volt maradva. Szocialista viszonyok közt azonban ez a lemaradás roha­mos mértékben csökkent, s ép­pen a szocialista viszonyok te­szik lehetővé, hogy mezőgaz­daságunk fejlettségi színvona­la hamarosan elérje, majd túl­haladja a gyakran érdemtele­nül dicsért nyugati tőkés me­zőgazdaságok színvonalát. Szendrci József Segítség a belvízrendezéshez Megyénk számos nagyüzemi gazdaságának okoznak gondot a belvizek. Nem egy község határában hasonló károkat okoznak a kertekben a kisebb I helyi vízfolyások, vagy a lefo- I lyástalan, elvizesedő területek, IA belvízrendező társulatok 1 megyénkben több százezer holdon védekeznek közös erő- I vei. Dél-Borsodban, a Takta- !közben és a Bodrogközben már több ezer holdas, egybe­függő részeket mentesítettek a belvizek pusztításaitól. A belvizek pusztításainak megfékezését ez évtől kezdve újabb szerv is segíti megyénk­ben. Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat bor­sodi kirendeltsége kibővítette ; profilját, s az idén már mint­egy kétmillió forint értékben j vállaltak belvízrendezéseket. Jövőre mintegy nyolc millió j összegben vállalkoznak hason- | ló munkákra. Többek között | csatornák, mederátjárók, át­ereszek, hidak építését is vál­lalják. Húsz éve államssíiotlák a bankokat EyvmiiIiás vasalőüép A sátoraljaújhelyi Hegyalja ] Ruházati Szövetkezetben egy- j millió forintért vásárolt va­salógépet állítottak munkába. A hét gépegységből álló ..va­salóóriás” teljesen felesleges­sé teszi az eddigi nehéz fizi­kai munkát, száz százalékkal javítja a készruhák minőségét, s ugyanennyivel meg is gyor- i sitja a munkafolyamatot. A HÁROM FÖ CSOPORT A mezőgazdaság fejlettségé­nek színvonalában óriási kü­lönbségek vannak. Világvi­szonylatban évszázadokkal mérhetők a különbségek. A skála a kézi föld művelés tői a teljes gépesítésig terjed. A világon manapság általában három fő csoportra oszthatjuk fel a mezőgazdaságot a fej­lettség ex a tulajdonviszonyok alapján. 10 három fő csoport: 1 2 1. Hagyományos mezőgazda­ság. 2. Árutermelő tőkés mező- gazdaság. 3 Szocialista mezőgazdaság. A NEMZETKÖZI AGRARFRONT A világ mezőgazdaságának fejlődését leginkább az jellem­zi, hogy az utóbbi években a szocialista országok előre tör­tek a nemzetközi agrárfron- ton és rohamosan csökken az a színvonalbeli különbség, amelyet olykor nálunk is elő­szeretettel emlegetnek a tá­jékozatlan emberek. De be­széljenek erről a tények. A világ mezőgazdasági termelése 1960 óta átlagosan ‘6 százalék­kal fejlődött, ezen belül a a szocialista országok mező- gazdasága összesítve 26 száza­lékkal, a fejlett tőkés országok mezőgazdasága 13 százalék­kal. Jelenleg a világ összes búzatermelésének 50 százalé­kát a szocialista országok ter­melik. A világon termelt bur­gonya, cukorrépa és sertéshús 55 százaléka szintén a szocia­lista országok mezőgazdaságá­ból származik. És ez igen jó eredmény, hiszen a világ me­zőgazdasági területének na­gyobb része a nem szocialista országokhoz tartozik.. Az utób­bi években előre törtek a szo­cialista országok a kukorica­termesztésben is. Magyarország mezőgazdasá­ga a szocialista országokon be­lül nem fejlődött az átlagnak megfelelő mértékben. 1960-tól 1965-ig évente 2—3 százalékos volt az általános fejlődés, 1960- ban viszont megelőztük ti leg jobbakat is. Az érdekességek közé tartozik, hogy felméré­sek szerint a fejlődés mintegy 30 százaléka új növényfajták kinemesílésének köszönhető. A hazai és nemzetközi té­nyek nagyióból meg is hatá­rozzák mezőgazdaságunk he­lyét a világszínvonalban. Nem kell szégyenkeznünk. A ma- gyn r mezőgazdaság színvonala az átlagosnál sokkal jobb, fej­Javuló minőség, rohamosan növekvő export Két-három esztendővel ez­előtt még alig kapott export­megrendeléseket a Mezőkö­vesdi Ruházati Szövetkezet. Az elmúlt esztendőkben férfi- és fiúöltönyök, illetve zakók es nadrágok készítésére spe­cializálták magukat, A kor­szerűen szervezett, szalagsze­re termelésben sokkal na­gyobb minőségi követelmé­nyeket támasztottak. A minőség javulásának ered­ményeként az előző evek egy­másfél millió forintos export­jával szemben az elmúlt év­ben már 12 millió forint ér­tékű külföldi megrendeléseket kaptak. Az idén több mint 8 százalékkal növelik a terme­lést. az export pedig már a 15 és fél millió forintot is meg­haladja. Szakban a napokban is több ezer öltönyt szállíta­nak a Német Demokratikus Köztársaságba. Jelentős ex­portjukat. már december l-ig teljesítik. A belkereskedelem­nek az év végéig összesen mintegy 20 millió forint érték­ben szállít férfi- és fiúöltö­nyöket a ruházati szövetkezet. Az állandóan javuló minő­ség, a nagyobb export a szö­vetkezet nyereségében is meg­mutatkozik. A? elmúlt három­negyed évben 1,8 millió brut­tó nyereséget értek el, ami tíz százalékkal több mint az el­múlt. év hasonló időszakának haszna. r Egymilliós talajvédelmi munkák Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat borsodi kirendeltsége a Bélus-patak völgyében és más, környező termelőszövetkezetekben, az idén is nagyszabású meliorá­ciós munkáikat fejezett be. Fan csalón, Hidasnémetiben, I Tornyosnémetjben és más köz- ] ségek határában e héten kez­dik meg a több mint egy- j millió forint értékű talajvé- , delmi munkák műszaki átadá- j sát. Teljes kiszolgálás vetelt. Ezek a ..manőverek" karostul érintették a mező­gazdaság hitelellátását, es alaptényezőivé váltak egy új drágulási hullámnak. Érthető, miért tiltakoztak a nagybankok exponensei az államosítás ellen. Olyan ne­hézipari nagyüzemeket szi- polyoztak, «Tint a Hotfher, a Kühne, a Lampart, a Buda- pesei Zománc, a Magyar Acél. a Vadásztöltény, a Láng, a Roessmann—Harma­ta. a Magyar Radiátor, a Roeck, a Budapest—Salgótar­jáni Gépgyár. Uralkodott a bürokrácia csaknem az egész textiliparban, övé volt a Magyar Pamut, a Gráb tex­til. a Magyar Posztó, a nyer- gesújfalui Magyar Viscosa, a Magyaróvári Műselyemgyár, a Rokka kötszövő. a Colum­bia textil, a Linum lenfonó, a Pannónia kenderüzem és sok más. Papíriparunk fele ugyan­csak a bankok érdekszférájá­ba tartozott. A diósgyőri, a szolnoki, a fűzfői papírgyárak hasznát hasonlóképpen a bankok fölözték le. A cukor­ipar felelt szinte korlátlanul uralkodott a banktőke A sze­rencsi, a selypi, a sarkadi, az ercsi, a szolnoki, a mezőhe­gyest, és a kaposvári cukor­gyár egytől-egyig a bankok trezorjait gazdagította Tiszta jövedelmük meghaladta az évi 20 millió forintot, s az össztermelés 70 százaléka fö­lött diszponállak. Kiterjed', a pénzügyi hatalmuk több bőr­gyárra, téglagyárra, gázgyár­ra és malomra. Például a Mauthner. a Phylaxiá, a Hvd- roxin. a Nikotex. a Gizella-, a Hungária- és .az István- malom, továbbá a Drasche- téglagyár. és mindezeken fe­lül számos faipari, vegyipa­ri, villamossági üzem s út­építő vállalat engedelmeske­dett akaratuknak. Jellemző az akkori közhan­gulat erejére, hogy a parla­mentben nem mertek az ál­lamosítás ellen nyíltan tilta­kozni meg az államosítások: ellenzői sem. Nagy többsé­gükben maguk a bank tiszt­viselők helyeselték az akciót; A közületek és a nyugdíjinté­zetek. perwte, kárpótlást kap­tak. A tőkések nem. A nagy­bankok államosítása révén száznál több iparvállalat 30 ezer munkása szabadult még a tőkésektől, és gazdasági éle­tünk nagyot lépett előre a szocialista tcrmelőviszonyok megvalósulása felé. Megszűnt a kisemberek kamatrabszol­gasága. A hitelt az egyetemes nemzetgazdasági érdekek szabták meg. Tervszerűbb lett az anyagelosztás, megszilár­dult a pénzgazdálkodás? Mindez előfeltétele volt a 3 éves terv sikerének és a gaz­dasági élet stabilizálásának. 1947. november 20-án a magyar országgyűlés egyhangúan elfogadta a nagybankok államosítá­sáról szóló törvényjavas­latot. A ielszubadulást követő el­ső három esztendőben, 1945 és 1947 között, koalíciós ala­pon tört előre lépésről lépes­re a magyar nép érdekeit szolgáló kommunista politi­ka. A szocialista átalakulásra való törekvés megkövetelte a tőkés termelőviszonyok foko­zatos kiküszöbölését. Koalí­ciós partnereink baloldala megértette és támogatta az ennek érdekében tett lépése­ket. Ezért már 1945-ben sike­rült államosítani a szénbá­nyákat. 1946-ban a nehézipar egy részét, és 1946. augusztus elsején, a forint bevezetésé­vel megszűnt a példátlan mé­retű infláció. Ámde a siker nem volt teljes, mert a nagybankok urai — a Feilnerek, Oheri- nek, Weissek, Dréherek és, a többiek — megtartották be­folyásukat a pénzvilágban. Ök folyósították a hiteleket, és lényegében ók döntöttek a nyersanyagok elosztásáról. E pozíciók birtokában viszont alattomos támadásokat intéz­hettek a stbiUzáció ellen. Halaszthatatlan demokrati­kus feladattá vált tehát a nagybankok államosítása. Maga a Nemzeti Bank és a jelentős iparvállalatok egész sora a nagybankok ..marká­ban" volt, s ezek a ..jobb idők bekövetkezéséig” minden esz­közzel igyekeztek átmenteni hatalmukat. És mert tájéko­zódtak a haladó erők szándé­kairól. deficites mérlegeket készítették. Ezzel akartak in­dokolni az államosítás cél- szerűtlenségét. .,Qstobasag növelni az államháztartás de­ficitjét a bankok deficitjének átvállalásával” — magyaráz­ták. Valójában óriási nyereséget zsebelték be. Miután ők dön­tötték el, melyik gazdasági szektor mekkora termelési kölcsönöket kapjon, gyorsan rekonstruálták korábbi mo­nopolhelyzetűket. Bekövet­kezett az a to-s. állapot, nogy az újjáépítést szolgáló nép — ú j jáépítette a nagybankok ha­talmát. Csakhogy a bankok nem a nép érdekeihez igazí­tották pénzügyi politikájukat. Kizárólag a magánkézben maradt tőke profitéhségét igyekeztek kielégíteni. Té­nyek bizonyítják ezt. A Le­számítoló Bank például, a • stabilizációt követő 8 nap alatt a rendelkezésére álló 25 milliós hitelkeretből 15 milliót saját vállalatainak adott. A Kereskedelmi Bank ugyanezt- tette, ráadásul a pénze után magas kamatot és a forgalomból 2,5 százalé­kos nyereségrészesedést kö­— Elég, ha idehozod, rágyújtani én is tudok? ! Megkezdik a Bodrog 42 kilométer hosszú “ ” n r f védelmi vonalának megerősítését ismeretében meghatározzák a védvonal megerősítésének módját. A fúrási eredmények felhasználásával hozzáfogtak a beruházási program kidolgo­zásához. A tervek szerint a töltés magasításán és kiszélesítésén kívül az ártérben húzódó ki­öregedett erdőt — amely a hullámverések ellen nyújtott védelmei — kivágják, es újjal telepítik be. A meder és a gat között lévő, úgynevezett ku­bikgödröket az altalujszivarga. sok csökken lesere feltöltik. Ezt a munkát hicUomechani- zációs eljárással oldják meg. A Bodrog még meglevő holt ágaiból víziágyúkkal, nagy nyomással iszapot lövellnek a gödrökbe, és így betömik a szivárgások helyét. A munká­kat — a tervek elkészülte után jövőre kezdik meg. Megyénk e nagy folyóján, a Bodrogon levonuló gyakori ár­hullámok az elmúlt években •már nagy gondokat, költséges védekezést okoztak az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság szakembereinek. A fo­lyó bal parti gátjait több he­lyen rég kiszáradt holt ágak keresztezi, s nagyobb vizeknél ezeken a részeken erős szivár­gások jelentkeznek, amelyek könnyen veszélyt okozhatnak. Ezért az igazgatóság elhatároz­ta, hogy a bal parton húzódó 42 kilométer hosszéi fő védelmi vonalat az elkövetkező 5—6 évben megerősíti. A gátakat magasítják, kiszélesítik és a szivárgásokat, amennyire le­het, csökkentik. A nagysza­bású és igen fontos munkák­hoz szüksége* méréseket már az idén megkezdték, A tava­szi árvízkor szinte teljesen át­ázott gátakat több helyen megfúrták, hogy megállapítsák a talaj összetételét, és ennek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents