Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

▼asá«i*p, 198?. efctöber 4 CSZAKMAGTAROKSZAG 9 Szülőknek nevelésről Hazafias nevelés a családban A szocialista ember egyik legjellemzőbb erkölcsi tulajdonsága, hogy sze­reti hazáját, népét, megbecsüli haladó történelmi és kulturális hagyományait, felismeri és át- érzi a népek összetartozásá­nak, a proletariátus nemzet­közi harcának jelentőségét, távlatait. A szocialista hazafi- ságban a hazára vonatkozó is­meretek, a hozzá fűződő ér­zelmek és a hazáért végzett munka, a tettek elválasztha­tatlanul kapcsolódnak össze. Gyermekeinket szocialista ha- zafiságra és proletár inter na­cionalizmusra kell nevelnünk. Az iskolában a tanulók a ta­nítási órákon, tanulmányi sé­tákon és más módokon ismer­kednek meg szülőföldjükkel, a hazai tájjal, a nép történel­mével és kultúrájával, a dol­gozók mai életével, munkájá­val, azzal a társadalmi rend­szerrel, amelyben élnek, s itt kapják meg a nemzetközi testvériségre nevelés alapvető ismereteit. Mindez azonban nem elegendő gyermekeink hazafiságra nevelésében. Szük­séges, hogy a családi otthon együttműködjön ebben az is­kolával. A szocialista hazaszeretet a szülőföld, hazai táj szereidét jelenti. Ezért helyes, ha a szülők segítenek az iskolának, hogy gyermekeink minél job­ban megismerjék lakóhelyü­ket, a környező tájat, majd az egész országok Együttes séták során figyeltessék meg gyermekeikkel a szülőföld szépségeit, álljanak meg ott, ahol szép a kilátás, gyönyör­ködjenek a természeti szépsé­gekben, figyeljék meg a szülő­föld gazdag és változatos ál­lat- és növényvilágát. Helyes, ha a szülők elmennek kirán­dulni gyermekeikkel olyan helyekre, ahol a táj szépsé­gein kívül hazánk történelmé­nek emlékei is megtekinthe­tők. Itt utaljunk arra a sokat megírt problémára, hogy előbb ismerjük meg mi is, gyerme­keink is saját hazánkat, válto­zatos tájait, emlékekben gaz­dag helyeit, és utána töreked­jünk a nagyvilág megismeré­sé re. Szocialista hazafiságunk lé­nyege hazánk gazdasági, poli­tikai és társadalmi rendjének, szocialista építésünk gazda­sági és kulturális eredményei­nek megismerése, szeretete, te­hát a jelen és a jövő távlatai-' nak szeretete. Azért, hogy gyermekünk megértse szocia­lista társadalmunk magasabb- rendűségét, szükséges, hogy számba vétessük vele azokat a változásokat, eseményeket, amelyek a csalódon belül is mutatják a megváltozott, bol­dogabb, jobb életet. A rendes ruházkodás, a tápláló étkezés, a családi ajándékok, a nyara­lás, a szépülő családi otthon, benne az új bútor, a rádió, tv, a mosógép, porszívó, meg a többi tárgy, eszköz mutatja szebb életünket. De ehhez az is szükséges, hogy a szülők elbeszéljék gyermekeiknek, mi­lyen volt saját gyermekkoruk, milyen nehéz volt a dolgozó emberek, munkások, parasztok élete régen, ugyanis gyerme­keinknek nincsenek múltbeli tapasztalataik, nem tudják mi­hez mérni a fejlődést, s néha nem is becsülik meg eléggé. Saját családunkon kii'ül is mulassunk rá a megváltozott életre. Sok alkalom kínálko­zik erre szerte az országban. Vezessük ró saját gyermekein­ket arra a felismerésre, hogy szocialista hazánkban minden­kinek van munkája, nincs munkanélküliség, hogy a dol­gozók becsületesen megélhet­nek keresetükből, hogy gyer­mekeiket minden szükségessel el tudják látni. Mindezt a beszélgetéseken, Bétákon és kirándulásokon túl megfelelő filmek, televíziós adások közös megnézése és megbeszélése, valamint gyer­mekeink olvasmányai biztosít­hatják. Szükséges, hogy a szü­lők megismertessék gyerme­keikkel saját munkájukat, hi­szen a személyes tapasztalat meggyőzőbb. Ha lehet, vigyék I»1 őket saját munkahelyeikre, Néha a „für“ is ráfizet Egy idegenforgalmi ÁKF-ellcnőrxcs tapasztalatai napi eset tudja ezt körünk­ben, életünkben példázni a háztartási gépektől a házgyá­rakig, a kis, falusi temetőkben porladó szovjet katonák sír­jaitól a hősi emlékművekig. Felnőttek és gyermekek együtt nézhetik a családban a televíziót az olyan adások, fil­mek vetítése során, amelyek más országokat, népeket mu­tatnak be. Természetesen az eközben elhangzó megjegyzé­seink is nevelő hatással van­nak ugyanúgy, mint az élet legkülönbözőbb helyzeteiben elhangzók. Ha dicsérjük, vagy ócsároljuk a szocialista ipar termékeit, ez. vagy céljaink­nak megfelelően nevel inter­nacionalizmusra, vagy ennek ellentétére. Ugvanígy mérték­tartóssal kell és reálisan szól­ni. tájékoztatást adni gyerme­keinknek a kapitalista államok életéről, az ide látogató kül­földiek helyzetéről, viszonyai­ról. Ehhez a szülő megfelelő tájékozottsága, olvasottsága szükséges. Ugyanígy jelentős a szerepe, ha rá tudjuk szokta!ni a gyermekeinket az újságol­vasásra, a tájékozódásra. So­kat tehet a család a háború meggyülöltetésében saját él­mények, tapasztalatok felidé­zésével. a konkrét tények fel- használásával. A más népek iránti szere­tet erősítése a külföldi utazásokon kívül jól el­mélyíthető a levelezésekkel. Segítsük elő gyem ekeink ilyen törekvéseit, s ne sajnál­juk az anyagi áldozatokat arra sem. hogy gyermekeink meg­hívjanak külföldi pajtásokat, barátokat, különösen ha ez csereutazással jár együtt. Szclendi Gábor hadd lássák, milyen tevékeny­séggel keresi a szülő a kenye­ret. Beszélgessenek azokról a harcokról és hősökről, akik a haladásért, a szocialista jövő­ért küzdöttek, alakítsanak ki őszinte tiszteletet, szeretetet irántuk, s hasonló jellembeli, erkölcsi tulajdonságok kialakí­tására törekedjenek. Ahhoz, hogy nevelőmunkánk meggyőző legyen, elsősorban n személyes példa szükséges, a szülők őszinte hazaszeretete. szocialista rendünk melletti kiállása mind véleménynyilvá­nításban, mind tettekben. N épünk kulturális alkotá­sainak megismerése, be­csülése szintén jelentős része hazafiságunknak. A csa­lád támogathatja ezt a szabad idő jó megszervezésével, amelyben helye van a mú­zeumlátogatásoknak. kiállítá­sok megtekintésének ugyan­úgy, mint cgy-egy kiemelkedő színdarab vagy film közös megtekintésének. Személyes példával nevelhetünk sokol­dalú érdeklődésre a kultúra iránt, hogy a tánczenén kívül a népzene gazdag világa is érdekelje gyermekeinket, hogy a kalandregények mellett klasszikus és mai modern írók műveit is kézbe vegye, hogy el tudjon gyönyörködni az al­kotás szépségében akár egy szép festményről, . szoborról vagy épületről van szó, hogy ismerje és használja is szép magyar anyanyelvűnket, ne beszéljen csúnyán. Saját népünk, hazánk szere­tete elválaszthatatlan a más népek iránti tisztelet, megbe­csülés. szeretet érzésétől, mely elsősorban a Szovjetunió és a szocialista testvéri országok iránt nyilvánul meg. Meg kell értetni gyermekeinkkel, hogy hazánk sorsa összefonódik a többi ország sorsával, a vi­lág dolgozóinak nemzetközi harcával, amelyet a szocializ­musért, az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen folytatnak. Gyermekeinkben együttérzést, tiszteletet kell kialakítanunk minden nép iránt, amely a szabadságáért küzd. Őszinte szeretetet kell kialakítanunk a testvéri szov­jet nép iránt, amely felsza­badította hazánkat és állan­dóan segítette, segíti szocia­lista életünk építését. Sok nagy alkotás és apró minden­Nemrég még gyermekcipő­ben topogott, most már a ka­maszcipő is szorítja megyénk idegenforgalmát. A természe­ti adottságok ugyanis nagysze­rűek. Százezrek látogatnak el, s még többen is jönnének megyénkbe, ha . .. Nagyon so­kat tettünk már az idegen- forgalmi lehetőségek növelé­séért, de még mindig nem ele­get. Még olt sem, ahol pedig nem lenne mindig forintra szükség, csak jobb hozzáállás­ra, szakmai felkészültségre. Ezt bizonyítják az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség Bor­sod megyei felügyelőségének tapasztalatai is. Kétlépcsős, nagyon hasznos, széles körű ellenőrzést tartottak az idegen- forgalmi főidén.vbcn. Elsősor­ban arra kerestek választ, ho­gyan alakult az idegenfor­galmi főidényben a kereske­delmi és a vendéglátó egysé­gek áruellátottsóga, a foevasz- tók érdekvédelme, s milyen volt a kultúráltság. íme egy kis csokor az el­lenőrzés tapasztalataiból. Hiánycikk a nvc'vludás Különböző szakemberek, vállalati és társadalmi ellen­őrök bevonásával az alapos ellenőrzés 13 élelmiszer-, 8 iparcikk boltot és 84 vendég­látóipari egység munkáját he­lyezte nagyítóüveg alá. Természetesen jóval is ta­lálkoztak az ellenőrzés során. Szép új éttermekkel, bisztrók­kal. Aggteleken korszerű szál­lodával, az elmúlt évinél több étlapnál, nagyobb-hűtőkapaci­tással, egyes helyeken kifo­gástalan kultúráltsággal, s jó­val több ajándéktárggyal. Saj­nos, hiánycikk is jócskán akad még. A falvakban például to­lj If efvé nysze m le és fa paszta Ictfcsere Erdőbényén vábbra is fagyosan elutasítják, aki kánikulában hűtött italt kér. „A panaszkönyvek kezelése javuló tendenciát mutat" (ez is valami) — állapítja meg az ellenőrzésről szóló jelentés, de az idegen nyelvű étel- és ital- árlap még olyan kevés, mint a fehér holló. Még sok helyen kultúrálatlan a teríték, a ki­szolgálás, mert nincs elég és megfelelő üveg és porcelán fogyóeszköz. (A sótartókat is keresni kell.) Az sem öregbíti vendéglátá­sunk hírnevét, hogy idült hi­ánycikk a nyelvtudás. (Ha a nagy idegenforgalmat lebonyo­lító vendéglő pincére nem cse­rélne fizetést a legjobban ke­reső nyelvtanárral sem. talán kötelezni lehetne legalább egy mini nyelvtudás megszerzésé­re!?) Mini-minőség cs mini-adagok Sajnos, jó néhány „mini”- vel találkozott az ellenőrzés. A különböző egységekből vett, főleg presszókávé-, fagylalt- és borminták mintegy 50 szá­zalékban nem feleltek meg a követelményeknek. Sajnos, gyakrabban tapasztaltak mi- nőségronlást, mint az elmúlt esztendőben. Pedig idegenforgalmunk egyik fő specialitása. legjob­ban eladható árucikke a jó magyar konyha, a kilúnő italok. Vajon nem változik-e meg a külföldi vendég véle­ménye a magyar konyháról, ha az előírtnál kisebb, szinte mi­ni-adagot tesznek eléje? Mert ilyesmi is előfordult. (Felme­rül a kérdés, elegendő-e, ha néhány száz forintos pénzbír­sággal torolják meg ezeket a mind gyakrabban ismétlődő minőségrontásokat és úgyneve­zett súlycsonkításokat?) Tízezer cluíasíloti szállóvendég Nem segfti idegenforgal­munk fellendülését a megol­datlan szálloda-kérdés sem. Az AKF idegenforgalmi ellenéi zése megállapítja, hogy külí nősen Miskolcon mind súlyc sabb gond a szállodai férőhelj hiány. Különösen Csehszlov; kia és Lengyelország felöl őr ásira nőtt az átmenő külfö di utasforgalom. Sokan mej állnának Miskolcon, Borsoc ban néhány napra, de h< szálljanak meg? Az Avas szál ló a vizsgált időszak alai mintegy tízezer vendéget (né gyobb csoportokat is) utasító] el férőhely hiányában. Buds pesten és Szegeden nagyon be váltak a nyári hónapokba diákotthonokból létesített, úg> nevezett uni-hotelek. 1967-bet a nemzetközi idegen forgalot esztendejében nálunk is jó le volna valami hasonló szűk ségmegoldásl találni. 48 pénzbírság .,A főpincérck nem állna hivatásuk magaslatán (enyhe szólva), az idegenforgalmi fi idényt kihasználják, és sorozc tosan megkárosítják a fogyás: lókat kisebb-nagyobb összeg pel” — állapítja meg az AK ellenőrzésének tapasztalata ról szóló jelentés. Néha azonban a „főár'1 ráfizet. Az Állami Keresk delmi Felügyelőség az ellenő zött 105 különböző egységbt összesen 56 esetben vonta f lelősségre ' azokat, akik sül; csonkítást, minöségrontást, á drágítást, vágj’ más szabályt lanságot követtek el. Negyvei nyolc esetben bírságoltak 10 tói 1000 forintig, s nyolc esc ben „büntettek” írásbeli 1 gj-elmeztetéssel. A kiszabó bírságok összege 100 százaié' kai nagyobb, mint az elme évi hasonló ellenőrzésnél vo Elgondolkoztató tapasztal tok, szomorú tények. Tál; ideje lenne — hatékony inté kedésekkel — szembenéz velük. (!>. s-> Épül a berlini ív-forony Halastó a halászcsárdában A tokaji Tiszavirág Halá- ; szati Termelőszövetkezet régi halászcsárdája már nem fe­lel meg a követelményeknek, j Ezért mintegy 2 millió forin- : tos költséggel új halászcsárdát I építenek a Tisza partján. A j csárda termeiben és kerthelyi- ' ségében egyszerre 200—200 vendég részére tudnak ma teríteni. A kerthelyiségben k halastavat is létesítenek, s 1 a vendégek úgy kívánják, m. guk foghatják ki a halászi nők, vagy a rántott halnak v 'ót. A kis halastóban szók kúüal biztosítják az állandó; oxigéndús vizet ^ ^ Vo- .c ?■ * ”~V :?h. >y ij ;/ £sj . V :. ?: •> \ <V • f >$'■• jfcr ■ ■ * . H ■ '-rí. I ! A* épülő tv-torony. Zlotnyikov Uj sportágat űzök Hajdan én igen jól vere­kedtem, és nagyon bátor vol­tam. Hajdan. De persze, ez már a múlté. . — Tanulj meg bokszolni! — biztattak barátaim, s tu­lajdonképpen ezzel kezdődött el a dolog. Hát igen, akit az istenek el akarnak tenni láb alól, annak legelőször is az eszét veszik el. Így leltem ökölvívó. Másfél esztendő telt el. Késő este volt már. amikor egyszer hazafelé bandukol­tam. Nagyon rózsás hangula­tom volt. Rámnevetett a hold, s megcsillant mellemen a sport mestere jelvény. S közben valami külföldi slá­gert dúdolgattam Ahogy így andalgok, nóta­szó üti meg fülemet, egészen közelről. De nem vidám, ha­nem inkább igen-igen bána­tos. s nem is külföldi, hanem valódi hazai termék: „Zúgj, zúgj te nádszál .S meg is jelent előttem ez a „zúgó nádszál". Természetesen dü­löngőzve. Hozzám lépett és megszólított: — Cigarettád van?! — Nincs. — Hazudsz! — Nem én. — Én mégis tudom, hogy hazudsz! — Dehogy hazudok. No. ennyi volt csak a do­log szóbeli része, s ezek után mindketten felkészültünk a támadásra. Az első pofonra ösztönszerúen ökölbe szorult a bal kezem. Még egy moz­dulat, és bumm, beledurran­tok a májába. Ez holtbiztos kiütéses győzelem lesz. már csak azért is. mert az ilyen részeg paliknak jóval na­gyobb a májuk, s egyszerűbb beletalálni Hanem én még jókor rájöttem,. hogy én sportember vagyok, ökölvívó, és nem püfölhetek agyon az utcán egy részeg pókot. Nagy-nagy akaraterővel tud­tam csak úrrá lenni indula­taimon, úgy. hogy a bal ke­zem eredeli helyére hanyat­lott vissza. A részeg nádszál második ütésére a jobb kezem lendült feléje, de csak lendült és nem ütött. Az előbb^emü- tett okok miatt. S ezek után következett a csata. Austerlitz, Borogyino. Waterloo ... Olyan szánalmas állapot­ban érkeztem haza, hogy édesanyám azonnal hivta a mentőket. S ezzel végleg elbúcsúztam az ökölvívástól. Ha megpil­lantok egy férfiöklöt, rögtön citerázni kezdek Ha száz fe­kete macska szalad el előt­tem egy nap. nincs olyan kellemetlen előérzetem, mint akkor, ha egyetlen részeg emberrel találkozom. Hanem én nem vagyok olyan ember, aki idejekorán beijed. Az elmúlt bét óta új sportágat űzök. Versenvfu- tással foglalkozom. S bizton remélem, hogv hamarosan úgy tudok majd futni, hogy senkitől sem fogok meg­ijedni! rárludománvi Egyesület bor sodi szervezetének rendezésé ben üitetvényszemlét és ta pasztalatcserét rendeznek ok tóber 4-én, szerdán az erdő bényei Kossuth Hegyközség ben. Dankó Lajos hegyközsé ?i agronómus mutatja be a új telepítésű erdőbényei szőlő két, majd Németh Imre or szággyúlési képviselő elnökle tével tapasztalatcsere- megbe szélést tartanak. Ezután a sző lő korszerű, komplex védelm­eimmel Tengerdi János, a Me zőgazdasági Ellátó Tröszt ősz lályvczetője tart előadást A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola irányításával működő kertészeti munkaközösségnek, az AGROKER-nek, a ME- SZÖV-nek, valamint az Ag­• r'ft óvárosának újjáépülő városközpontja érdekes f lez u 8azdagodik. A 250 méter magas tv-torony és a tetején helyet foglaló vendéglátóipari kombinát 1970-tól áll majd a látogatók rendelkezésére. Az építkezés érdekessége, nogy a kávéházat a torony aljában teljes egészében össze­szerelik, majd a műszaki próbák után ismét szétszedik és darabonként szállítják fel a 250 méter magas torony tetejére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents