Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

Ä MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGT El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xxill. évfolyam, 242. szí ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1067. október 13. ,/f Viiág piolelárjai. egyesüli elek? Be/eJ ezödtek a csehszlovák —magyar tárgyalások Barátsági nagygyűlés ■, a Tatra gyárban Küldöttségünk Kassára utaszott Emlékezetes, szép demonst­rációja volt a magyar—csehszlo­vák barátságnak a csütörtök délutáni nagygyűlés, amelyet Prága nagy munkáskerületé­ben a cseh munkásmozgalom fellegvárában Smichovban, a CKD—TATRA gyárban tartot­tak. A gyár mintegy kétezer fő­nyi munkásgárdája nagy sze­retettel várta a magyar dele­gáció és a társaságában levő csehszlovák párt és állami ve­zetőket. A gyűlés színhelyét, a villamos végszerelde hatal­mas műhelycsarnokát feldíszí­tették az ünnepi alkalomra. Felcsendültek a himnuszok, majd Mariin Var.ulik, a CSKP KB elnökségének; póttagja, a prágai pártbizottság első titká­ra üdvözölte megnyitó szavai­ban a vendégeket. Ezután nagy taps közepette Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. Vendégségben Csehszlovákiai látogatása során a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldött­ség ellátogatott a mladá boieslávi Skoda gyárba, ahol megismerkedtek a futószalagon ké­szülő személygépkocsikkal. Képünkön a gyár munkásnői virággal köszöntik Kádár elv*-. társat. Antonin Novotny beszéde Kedves Kádár elvtárs! Ked­ves magyar vendégeink! Elv­társnők, elvtársak, barátaink! Nagy örömmel még egyszer Szívből üdvözlöm önöket az egyik legöregebb prágai üzem dolgozóinak körében, amelynek ® forradalmi munkásosztály kialakulásában jelentős ha- Eyományai vannak. Különösen azért hangsúlyo­zom ezt ezen a helyen, mert a munkásosztály volt az, amely forradalmi erővé válá­sának kezdetétől fogva haladó nézeteket vitt az akkori tár­sadalomba. A mj munkásosztályunk fej­lődéséhez hasonló utat tett meg a magyar munkásosztály. 's Országaink forradalmi munkásosztályának fejlődésé­ben sok volt a közös és hason­ltai a háború utam fejlődés ős a szocializmus győzelmcnez vezető út is sok közös vonást mutatott. Jő szomszédként Ma a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szocialista ország. Ezért logikus, hogy jó szomszédként együtt élnek, együttműködnek és közösen lépnek fel nemzetközi politi- kai kérdésekben is. Jelentős szövetség alakúit k' a két ország forradal­mian gondolkodó munkás­sága között a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom által kiváltott forradalmi fellendülés . időszakában. “Ok cseh és szlovák forradal­már harcolt 1919-ben a Vörös Hadsereg soraiban a Magya1" Tanácsköztársaság győzelmé­ért; éppen úgy számos magyar származású forradalmár aktí­van részt vett a Szlovák Ta­nácsköztársaságért folytatott barcokban és más forradalmi akciókban, valamint később Országútik területén, különösen sjffVvák iában, a kommunista part munkájában. . Az MSZMP és a CSKP, va­lamint a magyar és csehszlo­vák munkásosztály eszmei egysége és együttműködése — amelynek alapja céljaink azo­nossága, a közös marxista—le­ninista világnézet, a proletár m ternacionallzmus alapelvei­be7- való hűség — államközi Politikai kapcsolataink min­den kérdésének, a szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom tevé­kenységének tartalmát is ké­pezi. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság között •«cdtncnycscn fejlődik a politikai, gazdasági, tudo­mányos, műszaki és kul­turális együttműködés, szélesedik a turizmus, amely jelentősen hozzájárul a kölcsö­nös megismeréshez és további közeledésünkhöz. Őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket a magyar nép hazájának építése, a szocialista társadalom fej­lesztése során elér. Közös érdekünk Az elmúlt napokban kül­döttségeink között folytatott megbeszélések megmutatták: közös érdekünk az, hogy együttműködésünk minden te­rületen fejlődjék és elmélyül­jön. Nemzetközi kérdésekről szól­va Antonin Novotny az USA vietnami agressziójával, a kö­zel-keleti helyzetid, az izraeli agresszióval foglalkozott. Országaink teljes mértékben támogatják a vietnami nép hősi harcát az amerikai agresz- szió ellen; hasonlóan támogat­ják minden nemzet független­ségi harcát, amelyet jogainak kivívásáért folytat — mon­dotta. Az európai béke megőrzése szempontjából létfontosságú­nak tartjuk annak megakadá­lyozását, hogy az NSZK re- vansista és militarista erői újra létrehozzanak egy olyan katonai erőt, amelynek segít­ségével megvalósítanák új, de régi keletű politikai terveit. Ha az NSZK nemcsak sza­vakkal, hanem tettekkel akar­ja bizonyítani azt, hogy való­jában jó kapcsolatokra törek­szik szomszédaival, a szocia­lista országokkal, akkor első­sorban neki kellene világosan állást foglalnia a jelenlegi európai határok mégváltoztat- hatatlanságának kérdésében. Él kellene ismernie az NDK, mint másik nemet állam letét, el kellene is­mernie München érvény­telenségét kezdettől fogva. A kapitalista országok reak­ciós körei minden eszközt fel­használnak arra, hogy meg­bontsák a szocialista országok egységét, bomlasszák rendsze­rét. Támadásuk nem véletlen — közvetlenül összefügg egy nagy történelmi eseménnyel, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójával, ame­lyet az egész világ haladó erői idén ünnepelnek meg. A nem­zetközi reakció nagyon is tu­datában van annak, mit jelent ma a világon a haladó forra­dalmi erők számára az első szocialista állam, a Szovjet­unió és a szocialista országok közösségének egész rendszere. > rtv wociaUsta ocszáaok és * nemzetközi kommunista moz­galom által a reakciós erők el­len, valamint az emberiség haladásáért, a szocializmus­ért és a kommunizmusért ví­vott harcának legerősebb fegy­vere a világ forradalmi erői­nek nemzetközi egysége. A jelenlegi nemzetközi hely­zet bonyolultsága és a nem­zetközi kommunista mozga­lom problémái megkövetelik azt, hogy az összes fontos nemzetközi probléma megoldá­sa terén egységes fejlődésre törekedjünk a nemzetközi kommunista mozgalom, ko­runk alapvető kérdéseinek tisztázásában; arra törekedjünk, hogy e célból összeüljön a kom­munista és munkáspártok világértekczlctc. A kommunista és forradalmi munkáspártoknak ezen a ta­nácskozáson állást kellene fog- lalniok az utolsó tanácskozás óta eltelt idő alatt szerzett ta­pasztalataik alapján a jelen számos kérdésével kapcsolat­ban és főleg a nemzetközi kommunista mozgalom további tevékenységét kellene megvizs- gálniok. Állást kellene foglal- niok azokkal a célokkal kap­csolatban, amelyeket az im­perialista erők a szocializmus és a béke erői elleni harcban követnek. Ügy gondoljuk, szüksé­ges. hogy minden párt ál­láspontjával segiise elő a jelenlegi nemzetközi hely­zet súlyos problémáinak megvizsgálását, midőn az imperializmus erői kímélet nélkül előretörnek és mindent kihasználnak, ami megosztja a haladás és a béke erőit. Ntigy jelentőségű Elvtársak! Elvtársnök! Ha­zánk életében nagy jelentő­ségű változások zajlanak le Ezek a változások összefügg­nek azzal a törekvéssel, hogy a szocializmus győzelme után egész gazdasági életünket, ál­lami apparátusunkat, társa­dalmi berendezkedésünket és teljes ideológiai tevékenysé­günket a szocialista társada­lom további fokozott fejlesz­tésének szükségleteinek meg­felelően alakítsuk át. Népgazdaságunk az utóbbi két évben vitán felül ismét bizonyos fellendülést mutat. Örömmel állapítom meg, hogy a fejlődés fokozatosan jó irányban halad. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága a múlt hónapban megtartott ülésen ellenőrizte a népgazda­ság és az életszínvonal fejlö­fPalatatat a $ oidaionJ Ülést tartott a Miskolci városi Tanács V. B. A Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága október 12-én. csütörtökön dr. Fekete László elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen a város jelen­legi munkaerőhelyzetéről szóló jelentést vitatták meg. Miskolc lakosságának száma ez év ja­nuár 1-én 174 740 volt, körül­belül négyezerrel több, mint az elmúlt év január elsején. 1949-hez viszonyítva másfél- szeres a lakosság növekedése, ebben döntő tényező a beván­dorlás. A város foglalkoztatott lakosságának 52,8 százaléka az iparban dolgozik, elsősorban a nehéziparban. Ez adja a .ma­gyarázatát annak. hogy az ösz- szes foglalkoztatottak majd­nem 70 százaléka férfi. Ugyan­akkor éppen a nehézipari jel­leg következtében egyre nö­vekszik a női munkaerő-tarta­lék. Érdekes felfigyelni arra is, hogy a női munkaerő-tarta­lék növekedése ellenére, több városi üzem kénytelen a mis­kolci járás női munkaerő-tar­talékát igénybe venni, mert a miskolci munka kereső nők ke­vesebb százaléka helyezkedik el ezekben az üzemekben. Külön kérdés a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása. Ez az egész országban gondot okoz, de bizonyos meg­oldás már kínálkozik. A leg­többen ma a Háziipari Szövet­kezetben dolgoznak. A városi kórház úttörő munkát végzett, az ilyen emberek rehabilitá­ciójában. A Háziipari Szövet­kezet további 200—250 főnyi csökkent munkaképességű be­dolgozót tudna foglalkoztatni, ha helyiségét bővülhetné. Általában a munkát kereső nők és fiatalok problémája domiiuíl városunkban. Éppen ezért szükséges lenne, hogy a vállalatok saját hatáskörükben mérjék fel a nők számára je­lenleg tiltott munkahelyeket, és ennek alapján, esetleg eny­híthessenek a szabályok me­revségén. Ezenkívül szükséges lenne férfiakat átcsoportosíta­ni máshová mindazon mun­kahelyekről, amelyek nők szá­mára is alkalmasak. A vb egyetértett a jelentés határoza­ti javaslataival. E javaslatok szerint a közületek elhelyezé­sére szolgáló helyiségek ki­utalásánál előnyben kell része­síteni azt. az igénylő szervet, amelyik újabb női munkaerők foglalkoztatását biztosítja, va­lamint vizsgálja meg a tanács munkaügyi osztálya, hogy a miskolci vállalatoknál milyen intézkedésekkel lehetne a nők számára alkalmas munkahe­lyeken lévő férfiakat átcsopor­tosítani. Szükséges továbbá a szakmunkásképzés városi ke­retszámainak további emelése. Jelen volt a Munkaügyi Mi­nisztérium képviselője, aki el­mondta, hogy bizonyos külföl­di, elsősorban csehszlovákiai tapasztalatok azt mutatják: az új gazdasági mechanizmus életbe lépése után munkaerő­hiánnyal számolhatunk. Ugyanekkor a vállalati önál­lóság növelése következtében már most ajánlatos foglalkoz­ni a vállalatok vezetőinek a munkaidő csökkentésével. A fiatalok el hel yezkedésén é k kérdése eleinte aggasztónak látszott, de a jelek szerint, az elkövetkezendő időkben még­sem lesz olyan gond, amilyen­nek képzelték. m. I, Cseterki Lajos elvtárs látogatása Miskolcon CseterkS Lajos eivtávs, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc országgyűlési képviselője csü­törtökön, október 12-én, Mis­kolcon járt. A délelőtti órák­ban dr. Bodnár Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának, Varga Zoltáné­nak, a Miskolci városi Pártbi­zottság titkárának^ uatemiraU dr. Fekete Lászlónak, a v&rosi tanács vb-einökénék kísérete- ben felkereste az L kerületi Tanácsot, ahol a végrehajtó bizottság elnökével és több tagjával a kerület fejlesztési kérdéseiről tanácskozott. A délutáni órákban a városi ta­nács végrehajtó bizottságának tagjaival találkozott és tanács­kozott a kerületi tanács gond­jairól, valamint a város fej­lesztésének más kérdéseiről Tanácskozik a gyógyszerteehnológiai konferencia A Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógyszertechnoló­giai szakosztályának és a tár­saság Borsod megyei szerve­zetének rendezésében tegnap, csütörtökön délelőtt háromna­pos konferencia nyílt Miskol­con, a Szén tpótori-ka púi kór­házban. A tudományos ülés részve­vőit dr. Pandula Egon egyete­mi tanár üdvözölte, majd megnyitó beszédében vázolta a konferencia célját, jellegét. A mintegy negyven előadás igyekszik feltárni a gyógyszer- készítés törvényszerűségeit, s beszámol róla, hogyan lehet felhasználni a gyakorlatban a már megismert törvényszerű­ségeket. A szakmai jellegű előadás­sorozat előtt Horváth Gyula, a iGjtógysacripari Tröszt helyet­tes ve zérigazgatója mondott- beszédet, bejelentve, hogy ez évben éppen 100 éves a ma­gyar gyógyszeripar, ugyanis 1867-ben tartotta meg alakuló ülését a központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyé- szeti Vállalat Rt A társaság tagjai között olyan neves, nagy hírű orvostudósok is vol­tak, mint dr. Balassa János, vagy dr. Korányi Frigyes. Az előadó ezután a gyógy­szergyártás mai helyzetét ele­mezte. Beszámolt róla, hogy 1966-ban a gyár 97 százalékban ellátta a hazai igényeket, a 3 százalékot pedig kizárólag vá­lasztékbővítés miatt szerezték be külföldről. Mi 76 országba exportálunk, s az elmúlt évi termelés 62,6 százaléka kül­földi megrendelésre készült, .mail *ái es a? iparág -áBaariá. 'ö? säBntdlcn feitelSsá tevékeny­séget igényei, hogy lépést tart­hasson a fejlődéssel, örvende­tes, hogy a magyar kutatási eredmények nemzetközileg is jelentősek. A esocnagoí&srtX szrilva meg­említette, hogy volt idő, ami­kor a gyár nem fordított rá nagy gondot. Ma már nyilván­való, hogy a gyógyszerek kü­lönleges, irtéses csomagolása lélektani hatóságai is segítheti a gyógyítást. Ezt követően nyate tudomá­nyos előadás hangzott el az el­ső napon, majd délután Varga Gábornál a megyei tanács vb- elnokhelyettese adott fogadást a Magyar Gyógyszerészeti Társaság vezetői részére. Ma, pénteken két szekcióban több,-teil *»

Next

/
Thumbnails
Contents